Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-19 / 289. szám, szerda

ÚJABB FONTOS LÉPÉS Az ENSZ-bizottság szovjet okmányt vitat meg GROMIKO LENGYELORSZÁGBAN (CSTK) — Az ENSZ-közgyű­lés politikai és biztonsági kér­désekkel foglalkozó bizottsága hétfőn este folytatta „A feszült­ség enyhítésének elmélyítése és megszilárdítása, valamint az atomháború veszélyének elhárí­tása“ című szovjet okmány megvitatását. Henryk Jaroszek lengyel de­legátus a szovjet kezdeménye­zést a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése terén tett újabb fon­tos lépésnek nevezte. Kijelen­tette: a szocialista országok po­litikája az enyhülés és a tar­tós béke biztosítását célozza. A felszólaló arra is rámutatott, hogy a békés egymás mellett élés elvei közvetlenül összefüg­genek azokkal a békeeszmék­kel. amelyeket hatvan évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom idején a le­nini békedekrétum fektetett le. Cevegdzsavin Puncagnorov, Mongólia képviselője elmondot­ta: a nemzetközi feszültség enyhülése minden ország népé­nek érdekeit szolgálja, ezért az erre irányuló törekvést minden haladó erő támogatja. A Mon­gol Népköztársaság éppen ezért örömmel fogadja ;i szovjet kez­deményezést, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatok légkö­rének javítása. Ugyancsak pozitívan értékel­te a Szovjetunió kezdeményezé­sét Ram Dhan indiai küldött. Azt mondotta, hogy nem lehet vita tárgyává tenni az atomhá­ború elhárítására tett erőfeszí­tések szükségességét. Az atom- leszerelés elsőrendű fontosságú kérdés, s ezért — mint mon­dotta — a szovjet javaslatokat komolyan fontolóra kell venni. SITYIKOV BEFEJEZTE BELGRÁDI LÁTOGATÁSÁT (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának küldöttségét, amely Alekszej Silyikovnak, a Szö­vetségi Tanács elnökének veze­tésével hivatalos baráti látoga­táson Belgrádban tanácskozott, fogadta Stevan Dronjszki, a JSZSZK Elnökségének alelnö­ke. A baráti légkörben lezajlott eszmecserén megelégedéssel szögezték le, hogy eredménye­sen fejlődik a szovjet—jugosz­láv együttműködés. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az együttműködés további megszi­lárdulásához jelentős mérték­ben járultak hozzá Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének és Joszip Broz Titónak, a JSZSZK elnökének, a JKSZ elnökének eddig lezajlott találkozói. A szovjet küldöltséget fogad­ta Kiró Gligorov, a JSZSZK szkupstinájának elnöke. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége Alekszej Sityikov vezetésével tegnap nyolcnapos jugoszláviai látoga­tásának befejeztével elutazott Belgrádból. Andrej Gromiko (középen) a varsói repülő­téren Edward Babiuch, Emil Wojtaszek és más hivatalos személyiségek társaságában. (Telefotő: ČSTK — CAF) (ČSTK) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságá­nak és a lengyel kormánynak meg­hívására kedden egynapos hivata­los látogatásra Lengyelországba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, szovjet külügymi­niszter. A varsói re­pülőtéren a vendé­get Edward Ba­biueh, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Ryszard Frelek, a LEMP KB titkára, Emil Woj­taszek külügymi­niszter és más hi­vatalos személyi­ségek fogadták. Csak megjegyezzük... Örülünk annak, hogy a bra­tislavai Rádió 1977. október 18- án reggeli híreiben jelentette hallgatóinak: Mogadishuban, Szomália fővárosának répülőié rén bravúros módon kiszabadí tolták annak a repülőgépnek az utasait és személyzetét, akiket nyugatnémet terroristák Hans -Martin Schleyer nyugatnémet gyárossal, illetve vele kapcso­latban fogva tartottak. A terro­risták — más lehetőség nem volt — elnyerték méltó‘ bünte­tésüket: a tűzharcban három terrorista elesett, egy súlyosan megsebesült. Hangsúlyozzuk: örülünk en­nek és egyetértünk mind a Szomáliái, mind a nyugatnémet hatóságok eljárásávalf Ám: eny­hén szólva nem értjük, hogy ha a nyugatnémet hatóságok eb­ben az ügyben így jártak el — és helyesen jártak el! —, ak­kor miért nem adják ki azt a két terroristát, akik több mint egy héttel ezelőtt egy csehszlo vák repülőgépet Nyugat-Némel- orszáqba kény szerit ettek? Ügy tűnik: itt így, amott meg úgy. (— ky| BIZONYTALANKODIK A KÍNAI VEZETÉS (ČSTK) — A Mao Ce-tung halála óta eltelt egy év alatt a kínai vezetésnek — Hua Kuo-fenggel az élen — nem sikerült felszámolni teljes mér­tékben hazai politikai ellenfe­leiket és egyelőre bizonytalan­ság mutatkozik abban a tekin­tetben, hogyan folytassák a tisztogatási akciókat. Az International Herald Tri­bune lap hozta egyik legutób­bi számában, hogy csupán 200 —300 vezető beosztású pártta­got távolítottak el a tartomá­nyok magasabb szerveiből, aki­ket azzal vádoltak, hogy ogyüttműködiek a megbuktatott „négyek bandájával“. A lap szerint a négyekkel szoros kap­csolatot fenntartó vezető be­osztású párttagok száma ennél jóval több, és több ezerre te­hető. Mindamellett a pekingi sajtó hangsúlyozza, hogy ,,a politikai megbízhatósági átiga­zolásokat éppen a tartomá­nyokban kell szigorúan megva­lósítani“. Szovjet-angolai megállapodás (ČSTK) — Luandában tegnap megállapodást írtak alá szovjet —angolai kormányközi műsza­ki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködési bizottság létrehozásáról. „Jelképes, hogy a megálla­podást az Októberi Forradalom GO. évfordulójának előestéjén írtuk alá“ — mondotta az ün­nepélyes aláírást követően Ro­berto di Almeida angolai kül­ügyminiszter-helyettes. Hang­súlyozta, hogy a megállapodás újabb lépés annak érdekében, hogy szorosabb és sokoldalúbb együttműködés alakuljon ki a Szovjetunió és a népi Angola közötl. KISZABADÍTOTTÁK AZ ELRABOLT GÉP UTASAIT NINCS HÍR SCHLEYER SORSÄRÖL CSÖKKENTEK AZ ELLENTÉTEK (ČSTK) — Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára tegnap Washingtonban sajtókonferen­cián válaszolt az újságíróknak a szovjet—amerikai kapcsola­tok jelenlegi helyzetével kap­csolatos néhány kérdésére. Powell kijelentette, hogy az utóbbi időben több fontos terü­leten haladást érlek el minde­nekelőtt a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon. Véleménye sze­rint az ellentétek csökkentek, és több olyan kérdésben lehe­tőség kínálkozik termékeny eszmecserére, amelyek megvi­tatására eddig nem volt lehe­tőség. (CSTK) — Tegnap hajnali egy óra körül befejeződött a Lufthansa gép utasainak drámá­ja. A bonni kormány szóvivője, közölte a hírügynökségekkel, hogy egy nyugatnémet speciáli­san kiképzett kommandóegység megrohamozta a mogadishui repülőtéren veszteglő Lufthan- sa-gépet és mind a 86 fogva tartott utasát szerencsésen ki­szabadította. A négy terrorista közül — akik a Palma de Mal­lorca — Frankfurt vonalon köz­lekedő Lufthansa-gépet a múlt hét csütörtökén eltérítették — hármat az akció során tűzharc­ban megöltek, a negyedik, meg­sebesült. Tíz utas könnyebben megsé­rült. Hírügynökségi jelentések sze­rint a nyugatnémet kommandó­egység megérkezését Moga- dishuba biztonsági okokból szi­gorúan titokban tartották. Abdi- kasszim Szalad Hasszán Szomá­liái tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, kormánya számára nem maradt más lehetőség, mint hogy támadást intézzenek a terroristák ellen az utasok Az Egyesült Államok lakossá­gúnak üldözéséről, bosszantá­sáról és megkülönböztetéséről tanúskodó adatok azt mutatják, hogy Amerikában az emberi jo­gokat szégyentelenül megsér­tik és lábbal tapossák. Az Egyesült Államok meg­torló apparátusának legfőbb ré­sze a Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI), amely az amerikai valamint haladó és néger szer­vezetek tagjai szerepeltek. A harc jelenleg a kisebb balol­dali szervezetek, mint pl. a „Fekete Párduc“ szervezet el­len irányul. Az FBI szorosan együttműködik az Egyesült Ál­lamok többi biztonsági és hír­szerző szervezeteivel, főleg a CIA-val. Közös együttműködés­sel igyekeznek minden erőfe­tés, miszerint több mint 80 szö­vetségi hivatal foglalkozik kém­kedéssel. Az amerikai ellen- kémkedés páncélszekrényeiben 106 500, különböző okokból „gyanús" amerikairól készítet­tek aktát. Mindennapos dolog a tele­fonbeszélgetések lehallgatása és a hal,adó szellemű polgá­rok leveleinek „ellenőrzése“. h Bi-ta védelmet a „másként aondolkotlókel”? katonai ipari komplexum esz­köze a haladás elleni harcban. 1908-ban alakult, s akkor fel­adata a szövetségi törvények megsértése és a szervezett bű­nözés elleni harc volt. A negy­venes évek végén és az ötve­nes évek elején az FBI tevé­kenysége nagy részben az úgy­nevezett politikai bűnözés terü­letére korlátozódott, ami a gyakorlatban a haladó gondol­kodásúak üldözését jelenti. Az FBI mindennapos munkamód­szerei közé tartozik az „Ame­rikai ellenes tevékenységgel“ gyanúsított személyek után va­ló kémkedés, a telefonbeszél­getések lehallgatása, hamis bi­zonyítékok kitalálása s a hala­dó szervezetekbe ügynökök be­építése, valamint egyes esetek­ben gyilkosságok. A szenátus külön bizottságának Jelentése alapján 1976-ban az FBI az amerikai társadalom minden rétegében „tevékenykedett“. Az FBI-nak 12 600 alkalmazottja van, ebből 7000 speciális ügy­nök. Az FBI megalakulása óta 158 millió amerikairól készített feljegyzéseket és 194 millió em­ber ujjlenyomatait őrzi. A Reu­ter hírügynökség szerint 1976 januárjában a „feketelistán“ több mint 15 ezer kommunista, szítést megtorpedózni, amely az indiánok, a négerek és az újon­nan bevándoroltak politikai és gazdasági egyenjogúságára irá­nyul. A hetvenes évek elején az FBI finanszírozta a „Titkos hadsereg“ nevű ultrajobboldali reakciós csoportot, amely ter­rorakcióival megfenyegette az USA vietnami agressziójának ellenzőit. Az FBI szerepet ját­szott Martin Luther King né­ger polgárjogi harcos meggyil­kolásában is. Ugyanakkor nem avatkozott be a hatvanas évek­ben az USA déli részén a faj­üldözők terrorakciója ellen, sem a bostoni fajüldözők in­tézkedése ellen, akik tiltakoz­tak amiatt, hogy a fehér és színes bőrű gyerekek közös au­tóbuszon utaznak. Hamis rá­galmazó híreket terjesztett, hogy lejárassa a néger polgár­jogi mozgalom résztvevőit és fehér támogatóikat. Az amerikai szenátus által végzett vizsgálat az elmúlt év­ben leleplezte, hogy az- Egye­sült Államok minden lakosáról átlagosan 15 okmány készült az emberek politikai nézeteiről és álláspontjáról. Ezt az adatot 1974 márciusában bizonyította a Washingtonban közzétett jelen­Az FBI archívumában magne­tofonszalagok őrzik 480 000 em­ber telefonbeszélgetését. Több százezer amerikai haladó gon­dolkodásút rendszeresen figyel­nek, s az adatokat titkos kar­totékokban regisztrálják. Ezzel a rendőrség úgynevezett felde­rítő osztálya foglalkozik, amely „a vörösökkel vívott harc osz­tályaként'‘ ismert. Aki részt vesz valamilyen tüntetésen, nagygyűlésen, várhatja, hogy adatai"bekerülnek a rendőrség archívumába. Az információ- szerzés forrása nemcsak a te­lefonbeszélgetések törvényte­len lehallgatása, hanem nem­egyszer a lakásokba és iro­dákba való betörés. Ez a tevékenység mindenek­előtt a kommunisták, a néger polgárjogi harcosok és más ha­ladó szellemű egyének ellen irányul. A munkanélküliséget tekintve is a négerek vezetnek. 1976 első felében a néger la­kosság 25,4 százaléka volt munka nélkül. A néger ifjúság körében ez 64 százalék volt. A színes bőrű lakosok átlagjöve­delme csupán a fehérek jöve­delmének 57 százaléka. A faj­üldöző politikát folytató helyi hatóságok gyakorlatilag lehe­tetlenné teszik, hogy a néger ifjúság köréből valaki is tovább tanulhasson. A Los Angeles-i egyetem felmérése szerint az amerikai főiskolák és egyete­mek diákságának csupán a 7,4 százalékát alkotják a színes bőrűek. A megkülönböztetés sújtja a 9 millió spanyol ere­detű lakosságot, főleg a mexi­kóiakat és a Puerto Rico-iakat is. Az Egyesült Államokban élő Puerto Rico-iaknak a legala­csonyabb az életszínvonaluk az összes nemzetiségi kisebbség közül. Az 1,7 millió Puerto Ri- co-i egyharmada a szegénység hivatalosan megállapított hatá­ra alatti körülmények között él. Az egyik legelterjedtebb mód­szer olyan bírósági eljárások megrendezése, amelyeken ha­mis vádak alapján ítélik el a négereket. A valóságban azon­ban a meggyőződésükért állít­ják őkel bíróság elé, s azért, mert tiltakoznak a társadalmi igazságtalanság ellen és hivat­koznak az amerikai alkotmány­ban foglalt polgárjogokra. 1976. február 2-án az észak- karolinai Raleigh-ben több százezer amerikai tiltakozó tüntetést rendezett, amelyért tíz néger polgárjogi harcost, a „wilmingtoni tízeket" elítélték. 7—34 évi börtönbüntetésre ítél­ték őket hamis vádak alapján. A valódi „bűnük“ az volt, hogy 1971-ben védelmükre keltek azoknak a néger diákoknak, akik fehér kollegáikhoz hason­ló jogokat követeltek. A másik további kirívó eset­re 1976 decemberében került sor, amikor a Camp Pendleton tengerészgyalogság 14 néger katonája ellen indítottak bíró­sági eljárást. Azzal vádolták őket, hogy faji összetűzéseket provokáltak ki a fehér és né­ger katonák között. (k. i.) életének megmentése érdeké­ben. Hans-Martin Schleyernek, a Nyugatnémet Gyáriparosok Szö­vetsége immár hat hete elrabolt elnökének sorsáról újabb jelen­tés nem érkezett. Mint ismere­tes, Schleyer ugyancsak terro­risták fogságában van, és az ő meggyilkolásával fenyegetőztek a Lufthansa-gép eltérítői abban az esetben, ha a nyugatnémet hatóságok nem teljesítik köve­teléseiket. Andreas Baader és Gudrun Ensslin, a Baader-Meinhof nyu gatnémet terrorista csoport tag iái tegnapra virradó éjjel Stutt­gart egyik börtönében öngyil­kosságot követtek el, közölte a nyugatnémet Igazságíigyminisz- térium. 1an-Carl Raspe és Irmgard Möller, a csoport két további tagja öngyilkosságot kísérelt meg, és jelentések szerint, ál­lapotuk válságos. Mind a négyen szerepeltek azon tizenegy nyugatnémet ter­rorista nevét tartalmazó listán, akiknek szabadon bocsátását a Boeing-737 nyugatnémet gépel­térítői követelték. Az év elején a négy terroristát gyilkosságok és terrorcselekmények vádjá­val életfogytiglani börtönre ítélték. Mint ismeretes Ulrike Meinhof, a Baader-Meinhof-ban- da vezére ugyanabban a börtön­ben múlt év májusában köve­tett el öngyilkosságot. Valamennyi nyugatnémet na­pilap tegnap terjedelmes cik­kekben számolt be a Lufthansa- gép pilótájának, Jürgen Schu- mannak a brutális meggyilko­lásáról, akit a légi kalózok agyonlőttek és holttestét a mo­gadishui repülőtér kifutópályá­jára dobták. A Frankfurter Allgemeine rö­viden ismerteti az eddigi repü­lőgép-eltérítéseket és megjegy­zi, hogy Csehszlovákiából is több repülőgépet térítettek el és ezek az akciók arra szolgál­tak, hogy egyesek Nyugatra meneküljenek. Azt azonban egyik lap sem említette, hogy öt évvel ezelőtt légikalózok csoportja elrabolt egy csehszlo­vák utasszállító repülőgépet és meggyilkolta Ján Miőica kapi­tányt. A bűntett elkövetője, Ľu­bomír Adamica később a bör­tönben öngyilkosságot követett el, de a bűntett többi főszerep­lője még ma is szabadon él az NSZK-ban. Callaghan Bonnban (ČSTK) — James Callaghan brit kormányfő tegnap néhány órás rövid látogatást tett Bonn­ban. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellárral elsősorban a kapitalista világgazdaság válsá­gos helyzetéről, közöspiaci problémákról tanácskozott. A brit miniszterelnök látoga­tását eredetileg szeptember 9-ére tűzték ki, azonban a Schleyer-ügy, illetve a gépelté­rítés miatt — tekintettel a fe­szült nyugatnémet belpolitikai helyzetre — elhalasztották,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents