Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-19 / 289. szám, szerda

NAGY FELADAT AZ ÚTÉPÍTÉS

Százezer tonna aszfaltot használnak fel évente # Ezüstérmes szocialista munkabrigád az élen # Túlteljesített terv, kitüntetett dolgozók

A forró aszfaltot tehergépkocsikkal szállítják a rendeltetési helyire.

SZORGOS MUNKA FOLYIK A FÖLDEKEN

A HATÁRBAN DOLGOZÓKNAK KEDVEZ AZ IDŐJÁRÁS • MEGGYORSULT A BETAKARÍTÁS • JÖ ÜTEMBEN VÉGZIK A SZÁNTÁST, A TALAJELKÉSZÍTÉST ÉS A VETÉST

Régi gőzmalmokéra emlékeztető. vascsövekből összeállított kémény nyúlik a magasba, s ontia a fekete füstöt az akácerdő tövében. Zaj alig hallatszik, mozgás is csupán annyi észlelhető, hogy időközönként egy-egy teherautó fordul ki gőzölgő terhével az üzem kapuién. A Banská Bystrica-i Útépítő Vállalat Pótor közelében létesített üzemében fogad ilyen kép. ahol három járás számára Is készítenek útburkoló anya- go'.

Alexander Alakša építésvezető és Krnács János mester az Indulásra kész Pattermann gépkocsivezetővel beszélget az üzem kapujában. A teherautó indul, mi pedig az irodában vesszük számba az üzem eredményeit.

— Üzemünk 1974 óta működik — mondja az építésvezető. — Bár csak a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás igényeinek kielégítésére épült, jelenleg pedig jelentős munkát végzünk a losonci f Lučenec) és a zvoleni járásban is. Főleg a megviselt utak újraburkolását, „szőnyegezését“ végezzük, de új utak építését is vállaljuk.

— Győzik a munkát?

— Korszerű aszfaltkeverővel dolgozunk, az igények kielégítése mégis nagy gondot okoz nekünk. Különösen az alapanyag beszerzése nehezíti munkánkat. Gondolok elsősorban a megfelelő minőségű kőre. Az andezit jelentős részét igen távolról, a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban levő Husinál bányából szállítjuk, másik részét pedig a Tisovníki bányákból. Ez a szállítási gondok mellett kiadásainkig is jelentősen növeli. Az utóbbi bányát most korszerűsítjük, hogy egyre növekvő igényeink minél nagyobb részét fedezhesse. Előnyösebb helyzetben vagyunk az aszfaltkészítéshez szükséges jó minőségű homok beszerzése terén, ezt aránylag közel, Horné Strháre határában bányásszuk.

— A szurokkal való ellátás folyamatos?

— Aránylag igen, bár előfordult, különösen nyáridőben, amikor legnagyobb a teljesítményünk, hogy kevés volt belőle. Ezt a problémát azonban saját erőből sikerült megoldanunk. Készítettünk egy 600 tonna befogadóképességű tartályt, melyet télen feltöltünk, és ha késik is a szállítás, nem kell leállni a termeléssel.

— Mennyi keveréket használnak fel évente? — kérdezem Krnács János mestert.

— Átlag 100 000 tonnára tehető, s ennek 55 százaléka szurok. Tavaly 56 kilométer hosz- szúságú alsó réteget készítettünk, és 30 kilométeren szőnyegezést végeztünk. Koronában ez igen jelentős összeg, hiszen egy kilométer szőnyeg lerakása 175 ezer korona értékű. így nem csoda, hogy termelési tervünkben 46 millió korona érték előállítása szerepel, melyet az első félévben 105,6 százalékra teljesítettünk. Ez az eredmény annál jelentősebb, hogy munkánkat erősen befolyásol ja az időjárás: az esős idő, a tavasz kései érkezése, vagy a tél korai beállta mind ellenünk dolgozik. Ezért elsősorban jó munka- szervezésre van szükség nálunk, ha tervünket teljesíteni akarjuk.

A tervtel jesílésben jelentős szerepet játszik a versenymozgalom. Ezt Krnács Lászlótól, a

18 tagú ezüstérmes szocialista munkabrigád vezetőjétől tudtam meg. aki időközben megérkezett.

— )ól összehangolt kollektíva a csoportunk. Mindenki ismeri kötelességét, feladatát, s igyekszik is azt becsülettel teljesíteni. Munkánkat, a bitumen keverését korszerű NDK-gyárt- mányú TeltomatS típusú géppel végezzük. Ezzel tíz óra alatt ezer tonna keveréket is elő lehet állítani, de esős időben több időre van szükség, hiszen hosz- szabb ideig tart, míg a nedves anyagot megfelelő fokra hevítik.

Brigádunk 1971-ben alakult, s már a következő évben megszerette a bronzfokozatot. Ugyanebben az évben elimerés- ben is részesült: megkapta „Az FSZM kongresszusa kollektívája“ címet. 1974-ben az ezüstérem birtokosa lett, s jó úton vagyunk az aranyérem megszerzéséhez. Ehhez az üzemrészhez tartozik a Tisovníki bányákban dolgozó kollektíva is, amely Pavel Jakuš irányításával szerezte meg a bronzérmet.

Megtudtam azt is, hogy az üzem több mint 50 dolgozója közül jó munkájukért többen részesülnek különféle elismerésben. Dovicsin István, Murár József és Florián Večerek „A vállalat legjobb dolgozója“ kitüntetést kapta, Krnács Lászlót pedig „Az FSZM VIII. kongresszusa emlékplakettjével“ jutalmazták.

A felsorolt tények azt bizonyítják. hogy az útépítő vállalat pőtori üzemében jó munkát végeznek. Az útépítés nem könnyű feladat, különösen olyan vidéken, ahol a vasút kevés, és minden forgalom a közutakon bonyolódik le. Ezért is örülnek a napsugaras ősznek az üzem dolgozói, hiszen így teljes ütemben dolgozhatnak a keverő rendszer szállító- szalagjai, működhetnek a keverődobok, telhetnek a gépkocsik, s így egyre több kilométernyi közút megjavítására nyílik lehetőség.

BOJTOS JÁNOS

Közép-Szlovákiában az utóbbi napok kedvező, októberben szokatlanul meleg időjárását a földművesek mindenhol jól kihasználták az őszi mezei csúcsmunkák végzésére. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok határában a jó feltételek és a fokozott szorgalom eredményeként a két-három héttel ezelőtti helyzethez viszonyítva jelentősen meggyorsult a munka. A legtöbb helyen nemcsak lemaradások nélkül, hanem többnapos előnnyel is végezhetik a terménybetakarítást, ,az istállótrágyázást, a talajmunkákat, a vetést és az őszi mélyszántást. Az összesen több mint 16 ezer hektáros területen termesztett burgonya betakarítása, amely minden évben különösen nagy feladatot jelent a mezőgazda- sági dolgozóknak, már befejezéséhez közeledik ezekben a napokban. Október második szombatján és vasárnapján a kerület minden gazdaságában komoly munkát végeztek el a földművesek és az alkalmi dolgozók, akik csaknem 30 ezren voltak a kerületben. A hét elejére így már csak alig ezer hektáros területen maradt betakarítani való burgonya. Ugyancsak vége felé közeledik a silókukorica betakarítása, és jó ütemben folyik a cukorrépaszedés. A gazdaságok határában már több mint 50 000 hektáron elvetették a búzát is.

Meghosszabbított

műszakokban

Az Űjbásti IN óvá Bašta) Egységes Földművesszövetkezet növénytermesztői az idén nem igen panaszkodhattak az időjárás alakulására. A tavaszi munkákat, a takarmánybetakarítást, az aratást, az őszi talajelőké- szítést és a vetést nagyobb nehézségek nélkül, kedvező feltételek között és jó minőségben végezhették el.

— Ebből a szempontból különösen jónak értékelhetjük az idei gazdasági évet — mondta Bárczi István mérnök, a szövetkezet főagronómusa. — A kedvező idő most szinte mindennél nagyobb előnyt jelent számunkra az őszi munkák végzéséhez. Tavaly ilyenkor ugyanis jelentős lemaradásunk volt. Többek között még a szalma begyűjtését sem fejeztük be, és a vetőmag alig hetven százalékát juttattuk a talajba. Most a csúcsmunkák végzésében mintegy háromhetes előnyünk van. Az idény kezdete óta állandóan meghosszabbított műszakokban dolgozunk a földeken. Azt is örömmel mondhatom el, hogy ezúttal a lehelő legjobb minőségben történt a taljajelőkészí- tés és az ősziek vetése. Traktorosaink igazi jó munkát végeztek. Közülük fíiül Béla, Básti Antal és Pál Gelľért külön dicséretet érdemel.

A szövetkezet határában ősz- szesen 550 hektáros területet kellett bejárni a vetőgépekkel. A száz hektárnyi őszi keverék és az ugyanennyi rozs vetését már szeptember húszadikán befejezték. Október tizeharmadi- kán elfogyott a búzavetők dolga is. A tavalyihoz képest most minden egyes parcellán jobb magágyba vetették a gabonát. A jövő évre tervezel t 45 mázsás terméshozam — ami csaknem három mázsával több az idei átlagos heklárhozamnál — elérésének egyik legfontosabb feltételét már ezzel megteremtették.

— Amióta letettük ,n vetés gondját, nagyobb erővel végezhetjük a kukoricatörést, a zöldségbetakarítást, az istállótrágyázást és a többi mezei munkát. Kukoricát kilencven hektáron termesztettünk. Előreláthatólag 45—47 mázsás termésre számíthatunk. A mi viszonyaink között ez nem a legrosszabb hektárhozam. Az idei évben azonban többre számítottunk ennél. A betakarítással egyébként jól haladunk. Két kombájnunk van erre a munkára.

A szövetkezeti határban ugyancsak jó ütemben folyik az istállótrágyázás és az őszi mélyszántás végzése. Az előbbi munkát eredetileg csak 300 hektárra tervezték, de eddig már több mint 400 hektárt trágyáztak meg. Mintegy 370 hektáron be is szántották a trágyát. A mélyszántás összesen 618 hektáron ad munkát a szövetkezet traktorosainak, akik ezzel sem késlekednek. Az elmúlt napokban már több mint 200 hektáron húztak barázdát a mélyen szántó ekékkel.

— Az idei évben ismét nagy gondot fordítottunk a dohány termesztésére — magyarázta a főagronómus. — Tavasszal 110 hektáron ültettük ki a palántákat. Most azonban csak 108 hektáron kellett elvégezni a betakarítást. Két hektáron lefagyott a termés. Száraz állapotban számolva másfél vagon jó minőségű dohány az ebből származó veszteség. Az értékesítésre tervezett mennyiséget azonban még így is sikerült elérni. Sőt a dohánykertészet dolgozói némi tervtúlteljesítés- ről is számot tudnak adni.

Egyre kevesebb a tennivaló

A Bátkai Állami Gazdaságba,, a közép-szlovákiai kerület egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemébe ezúttal is sok munkával köszöntött be az ősz. A csúcsmunkák kezdete azonban most sem érte felkészületlenül a szakembereket és a növény- termesztési részleg dolgozóit.

— Az őszi tennivalókra minden tekintetben jól felkészültünk — bizonygatta Juraj No- sál elvtárs, az állami gazdaság növénytermesztő üzemrészlegének vezetője. — A szükséges erő-és munkagéjTeket idejében kijavítottuk, dolgozóinkkal pedig, akik folytatják az év eleje óta új.abb szép sikereket eredményező szocialista munkaver- senyt, jó előre megtárgyaltuk az elvégzésre váró feladatokat. Az ősz végéig 255 hektár cukorrépa, 322 ha kukorica, 616 hektár silókukorica, 100 hektár szója betakarítása, 2600 hektár búza és 130 hektár őszi keverék elvetése a legfontosabb.

Az állami gazdaság szakemberei valamennyien nagy gondot fordítanak a jó munkaszervezésre, és most már nem kis örömmel nyugtázhatják, hogy az őszi mezei munkák nagyobb részét már sikerült elvégezni. A cukorrépatermést, annak ellenére, hogy csak egy hatsoros betakarítógép áll rendelkezésükre, 132 hektárról már a rimaszombati cukorgyárba szállították. A betakarítást ugyanis hagyományos módon végzik. A betakarítok szombaton és vasárnap is dolgoztak a földeken.

— A silókukorica és a szója termését már minden parcellá* ról betakarítottuk. A szemre termesztett kukoricát eddig hetven hektáron csépelték ki az E-512-es kombájnok, amelyekből hatot állítottunk munkába. A talaj előkészítését már az utolsó hektáron is elvégez* tűk. A búza vetését 1634 hektó» ron már ugyancsak befejeztük* Ügy terveztük, hogy a hátralevő területet maradéktalanul bevetjük a hét végéig. Október tizenegyedikén azonban az eső miatt félbe kellett hagyni a munkát. Lemaradástól azonban így sem kell tartanunk, mert a tavalyi őszhöz viszonyítva tizennégy nappal előbbre vagyunk a mezei munkák végzésében. Ezért úgy tervezzük, hogy október végéig befejezzük a kukorica, november tizedikéig pedig a cukorrépa betakarítását. Az őszi mélyszántásra húsz nagy teljesítményű traktorunk van. A traktorosok, elr sősorban Hencz Géza, Szojka István, Palik József és Bán Dionyz igyekezete alapján ítélve legkésőbb november húszadikáig felszántjuk az utolsó hektárt is.

LALO KÁROLY

Krnács János mester, Alexander Alakša építésvezető (középen), Pattermann Imre gépkocsivezetővel beszélget (jobbról balra).

(A szerző felvételei)

AMIT A MINISZTER SZAVAIBÓL MEGJEGYEZTEM:

Szárazföldi kikötőnk jelentősége tovább nő

A közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját hazánk legnagyobb szárazföldi kikötője, az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átra- Jíóállomás. A jubileum alkalmából beszédet mondott Vladimír Blažek mérnök, hazánk szövetségi kormányának közlekedésügyi minisztere, s többek között utalt az átrakóállomás népgazdasági jelentőségére, teherbíróképessége további fejlesztésének szükségességére.

A miniszter által ismertetett adatok alapján felelevenítünk néhány gondolatot.

Kétségtelen, hogy a csehszlovák—szovjet kereskedelmi forgalom rohamos növekedése következtében hazánk szárazföldi kikötőjének szerepe még jelentősebb. Míg például az 5. ötéves tervidőszak végén a Szovjetunióból 20 millió tonna árut hoztunk be, 1985-ben 26 millió tonnát, öt évvel később pedig már 32 millió tonnát tesz ki a Szovjetunióból behozott áruk mennyisége.

■ Ezzel párhuzamosan növekszik a kivitel is. Míg 1975-ben a esernyői átrakóállomáson keresztül 1,2 millió tonna árut továbbítottunk a Szovjetunióba, 1985-re ez a mennyiség -2,5 millió tonnára növekszik.

A esernyői átrakóállomás jelenlegi állapotában mar nem képes lebonyolítani az állandóan növekvő árucsere-forgalmat. Ezért feltétlenül szükséges a tervbe vett beruházások mielőbbi megvalósítása, elsősorban azokon a legérzékenyebb pontokon, amelyek különösképpen befolyásolhatják az árucsere-forgalom zavartalan menetét.

Nagy segítséget jelent az átrakóállomásnak az, hogy villamosítják a Kelet-szlovákiai Vasműbe vezető széles nyomtávú vasutat. Ez naponta 43 szovjet szerelvény átfutását teszi lehetővé, így a jövő évtől kezdve a Szovjetunióból érkező vasércmennyiség teljes mértékben a széles nyomtávú vasúton fut a Vasmű központi vasérc- átrakójába. Hazánk többi kohászati üzemébe a Vasmű átrakodójából évente közel 13 millió tonna vasércet továbbítanak.

Felvetődött annak is a lehetősége, hogy a széles nyomtávú vasutat a jövőben kiviteli célokra is felhasználják. Egyelőre a Kelet-szlovákiai Vasműnek a Szovjetunióba irányuló termékei jönnek számításba.

Blažek miniszter arról is beszélt, hogy a vasúti áruforgalom az ún. déli — Košice—Leopoldov—Trnava—Kúty — szakaszon is megindul, tehermentesül a Čierna—Košice—Žilina fővonal. Sajnos, — amint a miniszter is megjegyezte — ,a déli szakasz építését nem végzik a tervezett határidők szerint, s a minisztérium határozott intézkedéseket foganatosított a felmerült fogyatékosságok felszámolására.

Csupán néhány fontosabb akcióról tett említést a közlekedésügyi miniszter, de leszögezte, hogy a kelet-szlovákiai kerületben megvalósítandó vasúti beruházási program csaknem 8 milliárd korona ráfordítást igényel. Ebben szerepel a ágcsernyői átrakóállomás korszerűsítése is.

(.kulik)