Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-15 / 285. szám, szombat

TOVÁBBI ŐSZINTE JÓKÍVÁNSÁGOK A SZOVJET ALKOTMÁNY ELFOGADÁSA ALKALMÁBÓL (CSTK) — A Szovjetunió új alkotmányának elfogadásával kapcsolatban további táviratok érkeznek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének és az Alekszej Ko- sziginnak, a Minisztertanács elnökének címére, melyekben a baráti szocialista országok és kommunista pártok képviselői fejezik ki őszinte jókívánsá­gaikat. Ebből az alkalomból szívé­lyes hangú táviratot küldött Leonyid Brezsnyevnek Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. A távirat leszö­gezi, hogy ez a fontos doku­mentum új szakaszt nyit a szovjet nép életében, a demok­rácia továbbfejlesztésében, és ve az alaptörvény a valós em­beri jogok elismerésén alapul. Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt KB főtitkára táv­iratban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ú> alkotmányának alfogadása történelmi esemény, amely garantálja a szocialista demokrácia további kiszélesí­tését és az emberi jogok biz losítását. A marxizmus—leni­nizmus alkotó továbbfejleszté­sének példája. Az új alkot­mány hozzájárul a békéért, a társadalmi haladásért és a né­pek közötti barátság elmélyí­téséért vívott harc' fokozódá­sához — szögezi le az izraeli kommunisták távirata. A bolgár nép örül a szovjet nép sikereinek es üdvözli az új alkotmány elfogadását — jelentette ki Cola Dragojcseva, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Bolgár—Szovjet Baráti Társaság elnöke a TASZSZ tudósítójának adott interjújában. Cola Dragojcseva részt vett a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának 7. rendkí­vüli történelmi ülésszakán. „Az alkotmány, amely mér­legeli a szovjet állam hatvan­éves fejlődését, élő bizonyítéka annak, hogy az Október által kihirdetett eszmék és Lenin hagyatéka sikeresen valósul meg“, hangsúlyozta Cola Dra­gojcseva. Az új alkotmány nemcsak a szovjet polgárok egyenjogúságát hirdeti, hanem •Bt ac egyenjogúságot biztosít­ja a gazdasági, politika!, tár­sadalmi én kulturális élet min­den területén. A kommunista eszmékkel összhangban, az •gyón szabad fejlődése att egész nép szabad fejlődésének feltétel«. fejezte be Cola Dra­gojcseva. IÁNY* R\_ ORBÁN Október köszöntése (CSTK) — A központi hanoi kiadóvállalat, a Sy That (Igaz­ság) a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom közelgő 60. évfordulója alkalmából „A Nagy Október zászlaja alatt előre" címmel kiadta Le Duan- *ak, a Vietnami KP Központi Bizottsága főtitkárának mun­káját. A vietnami kommunisták ve­zetője ebben a könyvében mélyrehatóan elemzi és érté­keli 1917 októberének világ­méretű jelentőségét, és össze­foglalja a szovjet népnek a szocializmusért és a haladá­sért folytatott harca, és a vi­lágméretű forradalmi mozga­lom hatvanéves tapasztalatait. * * * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a XX. század leg­nagyobb eseménye volt, amely alapjaiban változtatta üteg a« emberiség fejlődését és az erő­viszonyokat a világban, álla­pítja meg határozatában a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Párt* ja (AKEfc) Központi Bizottsá­gának és Központi Ellenőrző Bizottságának plenáris ülése. Moszkvában „A Szovjetunió — az emberiség haladásának úttörője“ témával foglalkozó konferencia kezdődött a Nagy Október 80. évfordulójával kap­csolatban. A tanácskozáson 450 tudós, kulturális dolgozó és munkásmozgalmi vezető vesz részt Bulgáriából, Csehszlová­kiából, Kubából, Laoszból, Ma­gyarországról, Lengyelország­ról, Mongóliából, az NDK-ból, Romániából, a Szovjetunióból és Vietnamból, valamint a Bé­ke és Szocializmus folyóirat szerkesztőségének képviselői. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára teg­nap Budapesten fogadta 0 Dzsin Uo hadseregtábornokot, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagját. A KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága ülésszakának résztvevői hangsúlyozták, hogy a Nagy Október lerakta a szo­cialista világrendszer alapjait. DMITRIJ USZTYINOV marsall­nak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására ok­tóber második felében hivata­los látogatásra Moszkvába ér­kezik Yvon Bourges francia hadügyminiszter. PHAM VAN DONG vietnami kormányfő fogadta Lucien Outers belga fejleszlésügyi együttműködési minisztert, aki kormányküldöttség élén tartóz­kodik Vietnamban. SZTEVAN DORONJSZKI a ju­goszláv államelnökség alelnöke fogadta a hivatalos belgrádi lá­togatáson tartózkodó Brown amerikai hadügyminisztert. NABATIJA, ARNUN ÉS JACH­MAR libanoni városok térségé­ben a libanoni konzervatív erők és az izraeli tüzérség lőtte a nemzetiségi és hazafias erők állásait. GYÖR-SOPRON megyében gaz­dag kultúrműsorral folytatódott a csehszlovák— magyar barát sági hét. Olaszországban tavaly óta rohamosan növekszik a munkanélkü­liek száma, s tavaly júliusa óta elérte a 20 százalékos növekedést. Az ország, északi részében több mint 200 ezer ember vált teljesen, illetve részlegesen munkanélkülivé, ami az ottani munkaképes lakosság 21,7 százalékát teszi ki. Felvételünkön: egy munkaköz­vetítő iroda előtti kétségbeesett arcok árulkodnak a mai Olasz­ország igazi helyzetéről. (Repró — ČSTK) A NŐK EGYENJOGÚSÍTÁSA OLASZORSZÁGBAN (ČSTK) — Az olasz szenátus egyhangúlag jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, miszerint a nőknek ugyonolyan joguk van a munkához, az általános mű­veltséghez és a jutalmazáshoz, mint a férfiaknak. Tina Ansel- mi asszony olasz munka- és szociális ügyi miniszter kijelen­tette, hogy a javasolt törvény nem teremt azonnal rendet, Carter elnök bizakodóan nyilatkozott Létrejön a SALT—2? (ČSTK) — Carter amerikai elnök a Fehér Házban újság­írókkal beszélgetve megerősí­tette, hogy lényeges haladás történt abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió meg­kösse az új hadászati fegyver­korlátozási megállapodást. „Még nem ismerik a szovjet állás­pontot számos olyan fontos részletkérdésben, amelyben né zeteik különböznek, de az ed diqi eredmények igen bátorí­tóak“ — mondotta. Az állás­pontok között Carter szerint nincsenek leküzdhetetlen véle­ménykülönbségek. Carter a beszélgetés során szólt a közel-keleti problémáról is. Kijelentette, hoy az iaraell kormány elfogadta a paleszti­nok genfi képviseletére vonat­kozó amerikai javaslatot tartal­mazó munkaokmányt, s ez ffí. első fontos lépés a rendezés­hez. Hozzáfűzte, hogy a wa­shingtoni kormány sohasem szállt síkra egy önálló palesz­tin állam létrehozása mellett. 1977 X. 15. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom új sza­kaszt nyitott az emberiség tör­ténelmében, amelyben a szo­cializmus erői harcot vívnak a kizsákmányolástól ős az elnyo­mástól mentes világért, a szo­ciális Igazságért és a dolgozók egyenjogúságáért, a tartós bé­kéért és a népek együttműkö déséért. A Nagy Október világtörté­nelmi jelentősége a világ első szocialista államának, a Szov­jetuniónak történelmi sikerei­ben a fasizmus felett aratott győzelmében és a szocialista társadalom megalakításában öltött testet. Napjainkban a szocialista közösség, amelynek szilárd tá­masza a Szovjetunió, a világ legdinamikusabb politikai ere­jét képviseli, amely következe­tesen érvényre juttatja a nem­zetközi enyhülést és az euró­pai együttműködés fejlődését. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ségnyújtás Tanácsa testvéri tagállamainak közössége a vi­lág legdinamikusabb gazdasági ereje. A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1948 és 1976 között átlagosan 9,5-szö- rösére emelkedett, ugyanakkor néhány kapitalista ország nem­zeti jövedelme az említett idő­szakban csupán 3,3-szor lett több. A gazdasági potenciál növe­kedésében még nagyob válto­zásokat hoztak a hetvenes évek. Az 1971—75-ös ötéves tervidőszak alatt a KGST-tag­államok nemzeti jövedelme 36 százalékkal emelkedett, az ipa­ri termelés az említett időszak­ban négyszer gyorsabban fejlő­dött, mint a vezető kapitalista államokban. Azonban nemcsak a szám­adatokról és a statisztikai ada­tokról van sző. A szocialista tábor országaira jellemző nép­gazdaságunk állandó és terv­szerű fejlődése, s ezzel kap­csolatban a lakosság élet- és kulturális színvonalának emel­kedése, a teljes foglalkoztatott­ság, a dolgozók lét- és élet- biztonsága, valamint sokoldalú szociális biztosítása. Ezzel szemben a világ kapitalista ré­szét súlyos válság sújtotta, amely még napjainkban is tart. Néhány termelési ágazat, főleg a beruházási tevékenység stag­nálása, a tömeges munkanél­küliség, a dolgozók lét- és szo­ciális bizonytalansága, az inf­iparosítás, főleg a nehézipar és a gépipar fejlesztése. A ne­hézipar előny behelyezése meg­teremtette a feltételeket az új iparágazatok kiépítéséhez, a mezőgazdaság és az építészet gépesítéséhez, a háború követ­kezményeinek gyors felszámo­lásához, valamint a szocializ­mus anyagi-műszaki bázisának kiépítéséhez. A szocialista utat választó országok ezzel meg­erősítették védelmi képességü­ket és függetlenségüket. A Siovletunió és o K6ST láciő a kapitalizmus kísérője­lenségeivé váltak. Mi az oka a szocialista tábor és egyes tagállamai politikai és gazdasági sikereinek? Az erőfeszítés, az önfeláldozás és a dolgozók hősiessége, akik megszüntették a kizsákmányo­lást, s kommunista és munkás­pártjaik vezetésével építik a szocializmust és a kommuniz­mus alapjait. Az emberiség leghaladóbb tanítása, a marxiz­mus—leninizmus a munkásosz­tály élcsapatának biztos irány­tűje. Továbbá a meghatározott célokkal, módszerekkel és fel­adatokkal bíró népgazdaság irányításának tervszerű rend­szere. De mindenekelőtt a Szovjetunió hatalmas politikai bástyája, önfeláldozó segítsé­ge, példája s a szocializmus építése során szerzett tapaszta­latok önzetlen továbbítása. A Szovjetunió integráló sze­repe, hatalmas ipari potenciál­ja, nyersanyagforrásai és tudo­mányos-műszaki káderei nélkül nem képzelhetők el a szocia­lista tábor sikerei. A szocialista világrendszer létrejöttében az akkori népi demokratikus államok gazda­sági építésének kulcsfontossá­gú feladata volt a szocialista A Szovjetunió a KGST-tagál­lamok termelési bázisának ki­építésében döntő szerepet ját­szott. A szocialista világrend- szer három évtizede során 1976-ig a KGST-tagállainokban szovjet segítséggel 1457 léte­sítmény, főleg nagy ipari üzem épült. A szovjet gazdaságnak hatal­mas tudományos potenciál áll rendelkezésére. A világ minden negyedik tudományos dolgozó­ja szovjet ember. Több tudo­mányszakban a szovjet tudo­mány eredményei határozzák meg a világszínvonalat. így például az energetikában, a kohászatban és a repüléstech­nikában. A tudományos-műsza­ki együttműködés a KGST-u belül valamennyi tagállam gaz­daságának számára rendkívül sokat jelent, lehetővé teszi olyan bonyolult feladatok meg­oldását, amelyek a szovjet tudo­mány segítsége és ösztönző példája nélkül aligha lennének lehetségesek. A Szovjetuniónak hatalmas természeti kincsei és nyers­anyagforrásai vannak. Nagy mennyiségben szállít tüzelő- és nyersanyagokat a KGST-tagál- lamoknak a világpiaci áraknál jóval alacsonyabb szinten. Az elmúlt ötéves tervidőszak alalt a Szovjetunió 562 millió tonna tüzelőanyagot szállított a KGST-tagállamoknak, ami 76 százalékkal több, mint az elő­ző ötéves tervidőszakban. Eb­ből 86 százalék az úgyneve­zett hagyományos tüzelőanya­gokra esett, vagyis a kőolajra és a földgázra. A jelenlegi öt­éves tervben a Szovjetunió 780 millió tonna tüzelőanyagot, az előző ötéves terv idején expor­táltnál 43 százalékkal többet szállít a testvéri államoknak. A szovjet tüzelő- és nyers­anyagszállítmányok nélkül nem képzelhető el a KGST-államok tervszerű gazdasági fejlődése. A kapitalista világpiacon ugyanis hiánycikk a tüzelő- és nyersanyag, s az árak állan­dóan emelkednek. A Szovjetunió a KGST-tagál­lamok össztermelésének 70 szá­zalékát adja. A KGST többi tagállamai szempontjából ezért nagyon fontos a szovjet külke­reskedelem fejlődése, amely egyre gyorsabb ütemben folyik. Ebben az ötéves tervben a Szovjetunió és a KGST-tagál­lamok kereskedelmi forgalma eléri a 145 milliárd rubelt. Ez 79 százalékkal több, mint az előző ötéves tervben. Ebből ha­zánkra 24 milliárd rubel esik. A hatalmas szovjet piac bizto­sítja feldolgozó iparunk termé­kei számára a biztos és állan­dóan növekvő keresletei. Ugyanez érvényes a többi tagál­lamra is. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Szovjetunió döntő módon vesz részt a szocialista gazda­sági integráció és a KGST egyes tagállamai gazdasági elő­rehaladásának sikereiben. A Szovjetunióval való sokoldalú gazdasági együttműködés elmé­lyítése nemcsak a szocialista Csehszlovákiának, hanem a KGST többi tagállamának is létérdeke. (RP) csupán a legnagyobb igazság­talanságok eltávolításához se­gít hozzá. Hivatalos adatok sze­rint 1960 óta a dolgozó nők száma egymillióval csökkent. * ugyanabban az időben Olaszor­szágban a nők száma 3 millió­val emelkedett. A dolgozó nők a munkaképes lakosságnak csu­pán 19 százalékát alkotják. Az olasz lapok megemlítik, hogy az elbocsátások alkalmá­val a nőket nagyobb veszély fe­nyegeti, viszont munkát nehe­zebben kapnak. A szenátus által jóváhagyott törvénytervezetet « képvlaelő- hSet elé terjesztik. HIHETETLEN SZEMTELENSÉG Szinte hihetetlen. Azon a belgrádi találkozón, amely­nek a helsinki Záróokmány szerint el kellene mélyíte­nie az európai biztonságot és hozzá kellene járulnia a különböző társadalmi rend­szerű államok együttműkö­désének megjavításához, a Szabad Európa Rádió tudó­sítói nyüzsögnek, azok akik hazugságokat és rágalmakat gyűjtenek az amerikai kém­szolgálatok szócsövének. Ez a müncheni adó min­den ellen van, ami Helsinki után történt, s azzal teljes ellentétben állt és áll. A helsinki dokumentum egyik elve a más államok bel- ügyeibe való be nem avat­kozásról szól. A Szabad Eu­rópának épp a beavatkozás a célja. Mindaz, amit a két év alatt „tett“, Helsinki szellemének kigúnyolása. Ugyanígy jár el ma is. Em­berei hazugságot hazugság­fa halmoznak, akkreditál­tatták magukat a belgrádi találkozóra is. Olyan kije­lentésekkel vádolják a szo­cialista küldötteket, ame­lyek el sem hangzottak. Szükség esetén adatok hiá­nyában kitalálnak hamis adatokat. Mindezt tán azért teszik, hogy leplezzék: a Szabad Európa mindig a valódi emberi jogok elleni harco­sok soraiban állt és ma is ott áll. Ez a rádióadó min­dig a legreakciósabb rezsi- meket támogatta, ellenfor­radalmi hangulatot és fel­forgató ideológiai kampftnyt indított a szocialista orszá­gok ellen, pártfogásába vet­te a portugál és spanyol fasisztákat, s igyekszik tisztára mosni a chilei ka­tonai juntát. A müncheni rádióadó „tudósítóinak“ jelenléte a belgrádi találkozón nevet­ségessé teszi azokat a cé­lokat, amelyeket a találko­zó kitűzött. Szöges ellentét­ben áll a Belgrádban ural­kodó megértés és jóindulat szellemével. A rágalmazó müncheni rádióadó urainak nincs mit keresniük Belgrádban. (rsk)

Next

/
Thumbnails
Contents