Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-14 / 284. szám, péntek

HATÉKONYSÁG ÉS SZÍNVONAL Beszeigetés Nyári István elvtárssal, o dunaszei dahelyi (Dun. Streda) járási pártbizottság ideológiai titkárával Megkezdődött az új pártoktatási év. Ebből az alkalomból kerestük fel NYÁRI ISTVÁN elvtársat, a dunaszerdahelyi já­rási pártbizottság ideológiai titkárát. Elsőnek az iránt érdek­lődtünk, hogy milyen tapasztalatokat szereztek tavaly, a tá­rás területén bányán vettek részt az 1976—77 es oktatási év­ben? —■- Minden önelégültség nél­kül mondhatom, hogy a múlt évi pártoktatásunk eredménye­sebb volt, mint bármikor az­előtt. Erről győztek meg ben­nünket a záróbeszélgetések s a pártszervezetek értékelő je­lentései is. A pártoklatás min­den fokán, s úgyszólván minden tanfolyamában elmélyült — né­melyikben pedig kimagasló színvonalú — oktatás folyt, és a hallgatók többsége is aktívan bekapcsolódott a szemináriumi ‘munkába vagy a vitatott témák megtárgyalásába. A pártoktatás alapfokú tan­folyamaiban a parttagok 50,9, a középfokúakban 37,3, a fel­sőbb fokú pártoktatási intéz­ményben, azaz a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemén pe­dig 5,3 százaléka végezte poli­tikai tanulmányait, s csupán 6,5 százalékuk nem vett részt szervezett formájú pártművelő­désben — elörehiiladott koruk vagy huzamosabb lietegségük miatt. Az oktatás már fentebb is említett eredményességét H36 propagandista és lektor, ál­talában jónak — egynémely esetben pedig átlagon felülinek — minősíthető munkája alapoz ta meg. Zömüket a járási politi­kai művelődési otthonban vagy a felsőbb pártszervek által ren­dezett módszertani szemináriu­mokon s tanfolyamokon készí­tettük fel igényes tevékenysé­gük végzésére. Szép számban vannak köztük esti egyetemet ‘végzettek is, akiknek egy te­kintélyes része éppen olt elő­adó, vagy a járási művelődési otthon lektori testületének tag­ja, s ilyen minőségükben a no- menklatúrás káderek, a pártak- tívák, a választott szervek tisztségviselői, valamint a fia­tal kommunisták és a tagjelöl­tek számára rendezett speciális tanfolyamok lektoraiként és propagandistáiként tevekeny- kednek. Ezzel egyszersmind nem szándékozom állítani, hogy e téren nálunk már minden a legnagyobb rendben van, mint­ha nekünk nem lennének prob­lémáink vagy fogyatékossá­gaink. Távolról sem. Sajnos, vannak olyan lektoraink es propagandistáink is, akiket nagymérvű politikai, társadal­mi. közéleti igénybevételük gá­tol elméleti tudásuk továbbfej- fejlesztésében, s így az egyéb­ként gazdag gyakorlati tapasz­talataikat sem tudják kellően érvényesíteni előadói tevékeny­ségükben. A legkedvezőtlenebb tolán az üzemi pártszervezetek lektorcsoportjainak a helyzete, amelyeknek 132 lektora közül, mindössze tizennégynek van magasabb fokú elméleti-politi­kai képzettsége, holott az el­múlt tíz év alatt mintegy nyolc­száz hallgató végzett csak a mi marxista esti egyetemünkön is­Az elkövetkezőkben változtatni akarunk ezeken az állapotokon, amihez külön Ixm jó alapokat szolgáltatnak éppen a mosta­ni központi irányelvek is. • Milyen propagattv és ági- tatív hutást gyakorolt a párt­művelődés a XV. pártkonyresz- szus Irányelveinek és határoza­tainak teljesítésére a látásban? Nyári István — E tekintetben pártunk egész gazdaságpolitikájának van elsődleges szerepe, ám hogy a társadalmi tudatot köz- gondolkodást formáló sajátsá­gos eszközeivel, nem utolsósor­ban széles köTben kifejtett gaz­dasági propagandával, pártok- tatásunk is elősegítette termeié s!/ eredményeink növekedését, néhány kiragadott példa is elég meggyőzőén tanúsíthatja. Túl­nyomórészt mezőgazdasági iel- legű járásunkban, az idei ked­vezőtlen időjárás ellenére is 55,04 mázsás volt a gabonafé­lék átlagos hektárhozama, me­zőgazdasági üzemeink a terve zettnél 247 vagonnal több húst és 2 406 000 literrel több tejet termeltek eladásra. Ipari üze­meink idei tervüket — a tava­lyihoz viszonyított 117,3 száza­lékos tervmutatóval - már ed­dig is 102fi százalékra teljesí­tették. — Hosszan sorolhatnám azo­kat a munkahelyeket, ahol a kommunisták kezdeményezésé­ből kimagasló eredményeket ér­tek el, nemcsak terveik túlszár­nyalásával, hanem a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom erő­teljes kibontakoztatásával, sőt a szaratovi munkamódszerek átvételével is. Ezúttal talán elég követendő példának a MILEX nagymegyeri üzemet, járási ipa ri üzemünket, az Istert, a duna­szerdahelyi baromfi feldolgozó üzemet, a nagy megyeri nagy- hizlaldát, a vásárúti és a nagy- pakai földművesszövetkezel eket említeném. Ebben az összefüg­gésben kiemelten kell szólni a NOSZF jubileuma tiszteletére tett munkafelajánlások járá- sunkbeli teljesítéséről: a kol­lektiv és az egyéni válla'lásoK eddigi teljesítésének összértéke már jóval meghaladja a kilene- venhét és fél millió koronát. • Mik a terveik az új okta­tási éo hatékonyabbá és szín­vonalasabbá tételére? — Elöljáróban: az 1977/76. oktatási évet mi is a CSKP KB 1977. június 17-i határozata alapjan készítettük elő, min­denekelőtt a pártművelődés tar­talmát, politikai céljait, szerve­zését, káder- és anyagi feltéte­leit meghatározó tervek kidol­gozásával é!í jóváhagyásával. A központilag meghatározott egy­séges tantervekkel összhangban — az idei oktatási évben a po­litikai aktualitások elmélyítése céljából különös figyelmet kell szentelnünk a NOSZF 60,, va­lamint a Győzelmes Február 30. évfordulójának — az elméleti munka, a propaganda és az agi­táció síkján egyaránt. — Már a puszta felsorolás is érzékelteti, milyen komoly fel­adatok várnak a járási pártbi­zottság 263 lektorára, valamint a városi, üzemi és alapszerve­zeti pártbizottságok 630 lekto­rára, ill. propagandistájára. — Terveinkben — törekvé­seink lényegét tekintve — az oktatás hatékonyabb formáinak megválasztásáról, tartalmi szín­vonalának emeléséről, módsze­reinek tökéletesítéséről, korsze­rűsítéséről szervezési szempont­ból is messzemenően igyekez­tünk gondoskodni. E követel­ményrendszerben — az irányító szerveken kívül — az oktatás közvetlen tényezőinek, a lekto­roknak és a propagandistáknak van elsőrendű szerepük, egyre inkább az ő munkájuk minősé­ge kerül az érdeklődés homlok­terébe. Mi is főleg ilyen irány­ban szeretnénk előbbre lépni. — Szakmai és módszertani továbbképzésükről a járási po­litikai művelődési otthonban rendszeres! tett szem i uáriumo­kon, valamint a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemének há­rom évfolyama melleit nyitott speciális tanfolyamokon gon­doskodunk. A káderképzés táv­latait szem előtt tartva, ugyan­csak speciális tanfolyamokat indítottunk a pártaktívák, a SZISZ és a Nőszövetség tiszt ségviselői, a fiatal kommunis­ták és a tagjelöltek politikai nevelése, ill. továbbképzése cél­jából. Az oklatási év előkészí­tess során a politikai művelő­dési otthon lektorai konzulta­tív megbeszéléseket tartottak a városi, üzemi, alapszervezeti pártbizottságok alelnökeivel, lek torai va I, pro paga nd istá i val, s részben közösen gondoskod­tak a tanulmányokhoz szüksé­ges magyar, ill. szlovák nyel­vű irodalom, propagandaanyag és módszertani segédanyag — esetenként a didaktikai eszkö­zök -— beszerzéséről, valamint a hallgatók differenciált beso­rolásáról. A jövőben, s ez ta­lán az eddigiekből is kitűnik, fokozottabb igényeket támasz­tunk lektoraink és propagan distálnk elméleti tudásával, po­litikai tájékozottságával és módszertani felkészültségével szemben, és sokkal inkább szá­mon kérjük tőlük a korszerű oktatástani és lélektani ismere­tek. módszerbeli eljárások al­kalmazását is, mint korábban. • Köszönöm a tájékoztatást, és sok sikert kívánok a továb bi munkához. M1KUS SÁNDOR A kommun slák konkrét feladata A párttagjelöltek nevelése a partcsoportokban 1977 X. 14. Amikor Nové Hradyban megindult a termelés, pártszervezetünk a vezető kommunista dolgozók­kal együttműködve nekilátott, hogy politikailag megerősítse az újonnan alapított SZISZ-alapszer- vezetet. Bebizonyosodott, hogy a fiatalok tuda­tosították küldetésüket, és a pártszervezet ha­tékony segítőtársai lettek a fiatal dolgozók ne­veléséljen. A munkában és a tanácskozásokon is megmutatkozott, hogy a fiatalok tudják, mit je­lent a társadalom számára a kommunista párt vezető szerepe, és ez milyen lehetőségeket biz­tosít számukra. Nagy segítséget nyújtott a fia­taloknak ebben Koprivová elvtársnő, a CSKP tag­ja, üzemegységünk munkásnője. Az üzemi pártbizottság és a gazdasági vezetők hatékony támogatásával aztán létrejött egy új pártcsoport, amelynek 11 nő és egy férfi lett a tagja. A pártcsoport élére Koprivová elvtársnőt választották meg. A tagjelöltségi időszakban a pártcsoport tag­jai külön feladatokat kaptak a pártoktatás, a faliújság-szerkesztés területén, tisztségeket töl­töttek be a SZISZ alapszervezeteiben, részt vet­tek a szocialista brigádmozgalomban és a társa­dalmi szervezetek munkájában. Tavaly a pártcsoport a pártalapszervezet bi­zottságának újabb nődolgozókat ajánlott párttag- jelöltnek. s a taggyűlés jóváhagyta jelölésüket. A párt csoport tevékenységét nemrég értékel­ték. Pozitív véleményt mondtak minden tagjelölt politikai munkájáról. Feladataik igényesek, de a fiatalok lehetőségeihez szabottak voltak. Csak örülni lehet annak, hogy mindannyiukról meg­állapították: munkahelyükön példát mutatnak munkatársaiknak. Ennek a kollektívának az az előnye, hogy tagjai nemcsak a munka-, hanem lakóhelyükön is ismerik egymást, és így a pártalapszervezet reagálni tudott a felvetődő problémákra, s a kommunista gazdasági vezetőkkel együttműködve, operatíven meg tudta őket oldani. A kollektíva munkája a pártalapszervezet bizottsága számá­ra azért is örömet szerzett, mert a pártcsoport sikerei nagyban előmozdították az üzemi pártbi­zottság és a pártalapszervezet sikeres tevékeny- t. MIROSLAV VÍŠEK, a české Budéjovice-i Motorgyár 3-as sz. üzeme 2. pártalapszervezetének elnöke Új módszerek A LEKTOR ÉS A PROPAGANDISTA A PÁRTOKTATÁSBAN A CSKP KB Elnöksége a párttagság eszmei politikai neve­léseik további fokozása érdekében 2972 júniusában jóvá. hagyta a politikai művelődési otthonok működésénék alapel­veit. Ezek az intézmények már túljutottak a megalakulás és a kezdeti nehézségek szakaszán. Az elmúlt oktatási évek ta­pasztalatai igazolják a CSKP KB Elnöksége határozatának he­lyességét. Pártunk XIV. kongresszusa ulán bevezetett párt oktatási rendszer elsődleges feladata volt eltávolítani a pártoktatás rendszeréből a felgyülemlett formaságokat, új alapokat te­remteni a pártoktatás stabili­tásához, létrehozni az oktatási rendszer olyan hálózatát, amely .minden párttag számára bizto­sítani tudja a fokozatos elmé­lyülést a marxista—leninista tudományokban. A politikai mű­velődési otthonok nagyban megerősítették a járási párt- bizottságok ideológiai akcióké­pességét. Tartalmilag és szer­vezési területen befolyásolják a járási pártaktívák marxista— leninista szellemben való fel­készítését, létrehozták a járási pártszervezetek lektorcsoport- jait, s irányítják a lektorok és a propagandisták politikai, esz­mei, valamint pedagógiai és módszertani felkészítését. A pártoktatás hatékonysága növelésének és színvonala to­kozásának jelentős tényezői a lektorok és a propagandisták. A politikai művelődési otthonok mellett alapjában véve már be­fejeződött a lektorcsoportok ki­építése, és egyre nagyobb gon­dot tordítanak szakmai, politi­kai és módszertani felkészíté­sükre. Az egyes lektorcsoportok számbelileg járásonként még nagyon eltérőek, s ugyancsak eltérő feltételek között végzik munkájukat. Ma már maguk­ban a lektorcsoportokban ts egyre nagyobb méreteket ölt a differenciáltság. Változik a pro­pagandistáról' alkotott véle­mény, folyamatban van az univerzális ptopugundisia átalakulása, és egyre inkább csökken a különbség a propa­gandista és a lektor közt. E változás egyre inkább előtérbe hozza a lektor és a propagan­dista tartalmi és módszertani felkészítésének új formáit, hi­szen az ő felkészültségüktől, képességüktől, eszmei, politikai és pedagógiai művészetüktől függ, milyen színvonalas a párt­oktatás. A lektor és a propagandista elsőrendű feladata megtanítani hallgatóit a politikai irodalom­mal való bánásmódra. A több mint egymillió hallgató közt so­kan akadnak olyanok, akik éle­tükben először találkoznak a politikai irodalommal, és nem tudják különválasztani a lénye­geset a kevésbé fontostól. A pártoktatásban különböző ko­rú, műveltségű, foglalkozású és éideklődésű, valamint eltérő élet- és munkatapasztalatokat szerzett egyének találkoznak. Az előadások hatékonyságának színvonalát mindez befolyásol­ja. A pártoktatásban szerzett ismereteket a résztvevők össze­hasonlítják saját eddigi tapasz­talataikkal, nézeteikkel, s gyak­ran aszerint ítélik meg és ér­tékelik a lektor és a propa­gandista működését. Sok eset­ben tapasztalható a hallgatók bíráló magatartása és álláspontja az előadói for­malizmussal vagy az előadás is­kolás stílusával szemben. Ez a lektortól és előadótól megköve­teli, hogy ismerje a hallgatóság összetételét és igényeit. Annál inkább, mert régen túl vagyunk a pártoktatás lebecsülésén, ami a hatvanas években dívott, s ma már a pártművelődés irán­ti érdeklődés nemcsak a kom­munistáknál nyilvánul meg, ha­nem a pártonkívüliek soraiban is. Az elmondottakból követke­zik, hogy a lektoroknak és a propagandistáknak magas szin­ten kell ismerniük a marxiz­mus—leninizmusnak azt a tárgykörét, amelyet előadnak, ismerniük kell pártunk XV. kongresszusának, és a CSKP KB plénumainak határozatait, s tá­jékozottaknak kell lenniük mindarról, ami társadalmunk politikai életében történik. To­vábbá a lektorok jó munkája azt is megköveteli, hogy a já­rási pártszervek rendszeresen tájékoztassák őket a politikai, társadalmi és gazdaságpolitikai eredményekről s feladatokról, valamint a járási pártszervezetek előtt álló feladatokról, annak érdekében, hogy a hallgatósá­got a politikai ismeretszerzés­sel párhuzamban kellő módon vonhassák be a mindennapi propaganda- és agitációs mun­kába is. A lektor és a propagandista szakmai felkészültségével, mar­xista—leninista tudásával, tájé­kozottságával szemben támasz­tott igényeket még egy továb­bival kell megtoldani, ami egy­re nagyobb szerepet játszik a munkájukban: a pedagógiai és módszertani felkészültség kö­vetelményével, azzal a képes­séggel; ami lehetővé teszi az általuk ismertetett gondolatok elsajátítását, a hallgatóság ré­széről való befogadását, meg­győződéssé válását. A tapaszta­latok azt igazolják, hogy nem minden előadó képes erre. A nem megfelelő módszerek, elő­adói stílus, amelyek nem ve­szik figyelembe a pedagógia alapelveit és a felnőtt ember lélektanának sajátosságait, nem érhetnek el kellő nevelői ha­tást, és a pártoktatást formális jelegűvé teszik. Ez abban nyil­vánul meg, hogy bár a hallga­tók szert tesznek bizonyos fo­kú ismeretekre, de azok nem gyakorolnak rájuk nevelői ha­tást, ennélfogva az ismeretek gyakorlati alkalmazása is mini­mális. Az e téren megnyilvánuló fo­gyatékosságokat figyelembe vé­ve, a CSKP KB Elnöksége 1977. június 17-i határozata szüksé­gesnek tartja felhívni a párt­szervek figyelmét, hogy a já­rási politikai művelődési ottho­nok szervezzenek tanfolyamo­kat a lektorok számára, hogy azokon a kezdő vagy a mód­szertanilag gyengébb felkészült­ségű lektorok alapvető ismere­teket szerezzenek pedagógiából és módszertanból. Ehhez azon­ban nem elegendő a Központi Bizottság Elnökségének határo­zata, a ló feladat a járási pártszervekre vár. A politikai művelődési otthonok módszertannal foglalkozó lek­torcsoportjai sokat tehetnek a lektorok ilyen Irányú felkészí­tésében. járásainkban szép számban akadnak kommunista pedagógusok, akik nagyfokú marxista—leninista elméleti fel- készültségről adnak tanúbi­zonyságot, és akik lektori te­vékenységükben figyelemremél­tó eredményeket érnek el. Ezeket az elvtársakat be kelL vonnia munkába, hogy módszer­tani és pedagógiai ismeretek­kel lássák el a kezdő lektoro­kat és propagandistákat. Nem csupán arról van szó. hogv elő­adássorozatot indítsunk a pe­dagógia és a lélektan jelentő­ségéről fami szintén fontosj, hanem arról, hogy bízzuk meg őket bemutató előadásokkal, amelyek keretében a módszer­tani eljárások egész skáláját vonultathatnák fel. Minden lektorcsoportnak van­nak sajátos metodikai problé­mái. Szükséges tehát, hogy a pártoklatás mód­szertanával foglalkozó lektor­csoportok feltérképezzék á pártoktatás egyes területein mutatkozó fogyatékosságokat, segítsék tanácsaikkal a külön­böző tematikával foglalkozó lektorcsoportokat, felvilágosít­sák őket a módszertani segéd­eszközök használatáról, figye­lemmel kísérjék a felmerülő kérdéseket, és keressék a meg­oldásokat a pártoktatás haté­konyságának elmélyítése érde­kében. PÉK VENDEL, a CSKP KB dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents