Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-10 / 250. szám, szombat

Az ifjú nemzedék szocialista hazánk felvirágoztatásán fáradozik

ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTÄRS BESZÉDE A CSEH SZOCIALISTA

köztársaság szocialista ifjúsági szövetségének kongresszusán

1977

IX. 10.

Mint lapunk tegnapi számában közöltük, Ľubomír Strougal elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap beszédet mondott a CSSZK Szocialista Ifjúsági Szövetségének kongresszusán. Strougal elvtárs beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük.

Beszéde bevezető részében ítrougal elvtárs a kongresszus résztvevőinek tolmácsolta a CSKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét, valamint Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke szeszélyes jókívánságait.

Majd így folytatta: öt év telt el alakuló kongresszusuk óta.

Ezekben az években minden téren kedvező eredményeket ériünk el, s ebből a fiatalok jelentős mértékben kivették részüket. Ezért pártunk XV. kongresszusa joggal állapította meg, hogy a fiatalok döntő többsége . a szocializmust támogatja, ezért a párt az ifjú nemzedéket nagy forradalmi művünk méltó folytatójának tartja. A közös céljaink eléréséért vívott küzdelemben sokat fejlődött ós érett a fiatal nemzedék képviselője, a Szocialista Ifjúsági Szövetség is. A SZISZ-ben megtalálja helyét a munkás, a .paraszt és a tanulóifjúság, s e szervezet lehetővé teszi számára, hogy érvényesítse a társadalom ügyeit érintő kérdésekben vallott nézeteit, s a SZISZ útján részt vegyen a társadalom problémáinak megoldásában.

Pártunk Központi Bizottsága pozitívan értékeli a SZISZ csehországi szervezetének tevékenységét és eredményeit. Tudjuk azonban, hogy kizárólag a korábban elért sikerekből nem lehel megélni, egyre újabbakat kell elérni. Ezéri örülünk annak, hogy a csehországi szervezet vezető tisztségviselői — ahogyan ez a Dočkal elvtárs által előterjesztett jelentésből is kitűnik —, igényesen és bírá- lóan értékelik a SZISZ munkáját.

Fontos és közös érdekünk, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség állandóan tökéletesítse tevékenységét, fokozza az ifjúságra gyakorolt vonzerejét. A fiatalok a legkülönfélébb kérdésekre keresnek választ, a legkülönfélébb helyzetek megoldását keresik. Ha ésszerűen, meggyőzően reagálunk javaslataikba, munkánk még vonzóbbá válik számukra.

Ismételten hangsúlyozni akarjuk mindazok címére, akik különféle állami és társadalmi szervezetekben tevékenykedve kapcsolatba kerülnek a fiatalokkal, hogy az ifjúság véleményét nem lehet tapasztalatlanságukra és a problémák ismeretének hiányára való hivatkozással elintézni. A helytelen véleményeket, a nem reális követeléseket türelmesen kell elintézni, meg kell magyarázni helytelen voltukat, az ésszerű véleményt pedig mindig meg kell becsülni, bárkinek a szájából hangzik is el. Sohasem titkoltuk, hogy a szocialista társadalomnak is megvannak a maga problémái. Ezeket a problémákat a fiatalok természetesen regisztrálják. A döntő tényező azonban az, hogy a tőkés társadalmaktól eltérően a szocializmusnak van elég belső ereje áhhoz, hogy ezeket a problámákat fokozatosan megoldja.

Őszinte érdekünk, hogy a fiatal nemzedék öntudatát az eddiginél még nagyobb mértékben hassák át a tudományos szocializmusnak, a munkásosztály világnézetének eszméi. Ha embereket nyerünk meg e világnézet számára, szövetségeseket szerzünk személyükben a szebb és jobb jövőért vívott harchoz. Az ifjúság esetében ennek a jelentőségét fokozza, hogy ez a nemzedék a közeljövőben átveszi a felelősséget társadalmunk további fejlesztéséért.

A 15—29 éves fiatalok a társadalom jelentős rétegét, a felnőtt lakosság egy harmadát képezik. Ezért érdekünk, hogy a fiatalok még nagyobb mértékben részt vegyenek az irányításban és a döntések meghozatalában, mert ez felel meg a fia lalok szerepének a szocialista társadalomban. Nyilvánvaló, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek még mindig nagy lehetőségei vannak azon a téren, hogy ösztönözze, szervezze és irányítsa a fiatal nemzedéknek a közügyek iránti érdeklődését.

Az ember élete — a fiatalok élete még kevésbé — nemcsak munkából, művelődésből és a közügyek intézésében való részvételből áll. A fiatalok szabad idejüket kulturális érdeklődésük kielégítésével, sporttal, üdüléssel és szórakozással tőlük. Ezzel összefüggésben meg kell jegyeznünk, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség kötelessége ösztönözni az ifjú generációban a művészet iránti érdeklődést, ós arra törekedni, hogy a fiatalok szellemi életüket gazdagító szórakozással töltsék szabad idejüket.

Nem kell külön hangsúlyozni a testnevelés és a sport fontosságát az emberek egészségének, fizikai rátermettségének és pozitív erkölcsi tulajdonságai kifejlesztésének szempontjából. Hazánkban a sportnak hagyományosan széles körű bázisa van. Azt hiszem azonban, hogy még mindig nem merítettük ki a sport tömegessé tételének összes lehetőségeit. Azt akarjuk elérni, hogy a sport- és a testnevelési létesítmények ugyanolyan vonzókká váljanak a fiatalok számára, mint mondjuk a báltermek.

A jövő időszakban sokat kell lennünk. Már most gondolnunk kell azokra a körülményekre és lehetőségekre, amelyek a következő századfordulón munkánkat és életünket jellemezni fogják. Természetes, hogy a prognózisok és a tervek elsősorban az ifjúságot vonzzák. Hiszen fiatal nemzedékünk éppen ez idő tájt éri el legproduktívabb korát. Ezenkívül kommunista jövőnket építjük. A kapitalizmussal szembeni előnyünk nemcsak az, hogy a számukra megoldhatatlan szociális problémákat is meg tudjuk oldani, hanem az is, hogy fejlődésünk lehetőségei korlátozatlanok. A termelőerők és az anyagi termelés nagyarányú fejlődése szocialista államunk számára lehetővé teszi, hogy tökéletesítsük az emberek nyugodt életének biztosításához, személyiségük fejlődéséhez szükséges feltételeket. A jövőben nyilvánvalóan tovább szilárdul országunk ipari ereje. A mezőgazdaságban is előreláthatóan további forradalmi változások mennek végbe.

Az anyagi javak termelésének dinamikus fellendülése új lehetőségeket biztosít a társadalom számára a lakosság növekvő igényeinek kielégítésére, az életszínvonal emelésére. Lényeges változásokra kerül sor a jövőben az egészségügyi gondozás és a társadalombiztosítás fejlesztése terén. A társadalmi munka nagy hatékonysága lehetővé teszi majd, hogy tovább rövidítsük a munkaidőt, s egyúttal növeljük a szabad idő hosszát. Meg kell azonban teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy az emberek a rendelkezésükre álló szabad időt észszerűen fel tudják használni

személyes érdeklődésük kielégítésére, valamint a kultúra, a sport, az üdülés és a szóra kozás céljaira, s nem utolsósorban képzettségük fokozására. Sokat fogunk tenni a lakáskultúra fejlesztéséért is. Kétezerig további 3—4 millió új lakás építését tervezzük.

Már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az iparban és a mezőgazdaságban lényeges változás következik be a szellemi és a fizikai dolgozók számarányában. Növekedni fog a közép- és felsőfokú végzettséget szerzett munkások részaránya. A társadalmi fejlődés abban az irányban halad, hogy egyre nő a műveltség és a szak- képzettség fokozásának jelentősége.

Ezért helyezünk annyira nagy súlyt nevelési-oktatási rendszerünk átépítésére az állandó önművelésnek és a képzettség növelésének elve alapján. Az állam a művelődést mindenki számára lehetővé teszi, mindenki számára biztosítja, hogy képességének és tehetségének megfelelően érvényesüljön. Ezért természetes, hogy a következő évtizedek új viszonyai új, progresszívabb gondolkodást követelnek meg. Kiváló erkölcsi tulajdonságokat szerzett, a munkához és a társadalomhoz pozitívan viszonyuló emberekre van szükség.

Az emberiség fejlődésének jelenlegi korszakát az új társadalmi rendszerbe, a szocializmusba való átmenet jellemzi. A szocializmus a tőkés társadalommal való történelmi versengésében egyre szenjléltetőbben bizonyítja fölényét. Nem véletlen, hogy a hatvan évvel ezelőtt győzedelmeskedett Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája annyira hatalmas és egyre erősbödő fordulatot idézett elő az emberiség történetében. A szocializmus új távlatokat nyitott meg a dolgozó ember előtt, lehetővé tette számára, hogy uralja azokat a körülményeket, amelyek közepette él és dolgozik, hogy jövőjének igazi alakítója legyen.

Egészen más a helyzet, a tőkés társadalmakban. Az európai tőkésországokban több mint 50 millió fiatal él, közülük több mint 4 millió munkanélküli. A 25 éven aluli munkanélküliek az összes munkanélküliek 40 százalékát képezik. A tőkésvilág válsága tehát főként a fiatalokat sújtja. Minek akkor olyan nagy csinnadrattát csapni az emberi jogok körül? Pedig még a nemzetiségi és a faji problémákról, valamint a kapitalizmus más gyógyíthatatlan betegségeiről nem is beszéltünk. Mindezzel szöges ellentétben áll a dolgozók és az ifjúság szilárd és tartós létbiztonsága a szocialista társadalomban, az embereknek a művelődéshez és a munkához való joga, és az a lehetőségük, hogy érvényesítsék tehetségüket, hosszú távon is megtervezhessék saját életüket.

örülünk annak, hogy fiatalságunk döntő többsége tudatosítja azokat a nagy lehetőségeket, amelyeket szocialista társadalmunk biztosít számára életcéljai eléréséhez, ürülünk annak, hogy a fiatalok körében egyre többen új romantikára leltek a szocialista társadalom építésének nagyszabású terveiben, és részt akarnak venni szép jövőnk alakításában. Örömteli, de egyúttal igényes és nehéz út áll előttünk. Ebben látjuk azonban az élet értelmét: megküzdeni az akadályokkal, feljutni a magaslatokra.

. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével egész társadalmunk bizalommal tekint önökre, hisz önökben, alkotó képességeikben. Meg vagyunk győződve róla, hogy csakúgy, mint eddig, az SZISZ-tagjaink és egész fiatal nemzedékünk szocialista társadalmunk további fejlesztésén, szép hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásán fognak fáradozni — mondotta végezetül Ľubomír Strougal elvtárs.

A PROlHARHATfUOM HARCOSA

Száz éve született F. E. Dzerzsinszkij

Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij 1877. szeptember 11- én született Dzerzsinovóban, a vilniuszi kormányzóságban (ma a minszki terület sztolbcovi járása).

Kisnemesi családból származik. Apja *— Edmund Ruf in Jo- szifovics Dzerzsinszkij — pedagógus volt. Feliksz még ötödik évét sem töltötte be, amikor elveszítette apját. Anyjának, Helena Ignatyevna Dzer- zsinszkajánuk nyolc gyermekről kellett gondoskodnia, mivel Feliksznek három lány- és négy fiútestvére volt.

1887 augusztusában a vilniu- szi fiúgimnáziumban kezdte el tanulmányait. A cári gimnáziumban nem lelt második otthonra. Visszataszítóan hatott Felikszre a cári intézmény képmutatása, meg az, hogy az emberi méltóságot a sárba taposta.

1895 őszén, az akkor tizennyolc éves Fel-iksz belépeti u szociáldemokrata partba. Ez. természetes és logikus következménye volt korábbi igazság- keresésének. A nyolcadik évfolyam végén otthagyta a gimnáziumot, és hivatásos forradalmár lett.

1897-ben Kaunaszban végzett agitációs munkát a proletariátus körében, és ekkor, húszéves korában ismerkedett meg először a cári börtönökkel. Elítélték, bebörtönözték, majd három évre száműzték a vialsz- ki kormányzóságba. A száműzetésben csak néhány hónapot töltött, mert sikerült megszöknie és visszatérnie a vil- niuszi munkások közé, ahol ismét bekapcsolódott a forradalmi munkába.

Az ezt követő húsz évben Dzerzsinszkijnek a forradalmárélet jutott osztályrészül. Szervezte a proletariátust és küzdelmét a tőkés kizsákmányolás és a cári elnyomás ellen. Üldözték, bíróság elé állították, börtönbe zárták, majd deportálták, de újra meg újra megszökött a cári börtönökből ós a száműzetésből is.

Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt IV. kongresszusán, 1906-ban beválasztották a párt központi bizottságába, Leninnel ekkor találkozott először. Haláláig Lenin lel-kes követője volt, mindig támogatta Lenin álláspontját, küzdött Lenin eszméiért az ellenséggel szemben. Lenin Dzserzsinszkij személyében egyik legkezdeményezőbb munkatársára talált.

Ezeket a képességeit Dzerzsinszkij teljes mértékben érvényesítette az 1917. évi februári forradalpm után, amely számára is lehetővé tette « börtönből való szabadulást. Rövid idő alatt kiheverte a sokéves megpróbáltatásokat, gyötrelmeket, és teljes egészében a forradalmi harc szolgálatába állott. Az Októberi Forradalom idején ő maga is fegyvert ragadott, s a vörösgárdisták és a tengerészek egy csapatát vezetve, Pétervárott elfoglalta a távíróközpontot és több más objektumot.

Amikor a bolsevik párt a forradalmi szovjet rendőrség élére nevezte ki, új tisztségében rendkívül áldozatkészen dolgozott. Megbízható munkatársaival, a párt tapasztalt tisztségviselőivel együttműködve, harcba vezette a lelkes proletár harcosok százait az ellenség ellen. Az Összorosz- országi Rendkívüli Bizottság (CSEKA) Dzerzsinszkij vezetésével ellenforradalmi akciók illegális előkészületeit leplezte le,r lázadásokat fojtott el, s kinyomozta és letartóztatta az ellenforradalom vezetőit. A CSEKA könyörtelen harcot vívott a külföldi kémek ellen, akik az intervencióhoz készítették elő a talajt. Szinte hihetetlen, hogy ez a kis létszámú, tapasztalatlan forradalmi közbiztonsági apparátus rövid idő alatt az osžíályhärc hatékony eszközévé vált, védelmezte a munkásosztály érdekeit az összes ellenséges erőkkel szemben, amelyek 1917 és 1921 között ellenforradalmat és intervenciót szerveztek.

Amikor 1918 nyarán az ellenforradalmi erők meggyilkolták Uriekijt és Volodarszkijt, s merényletei kíséreltek meg

Le«in ellen, méltó választ kellett adni és meg kellett akadályozni hasonló esetek megismétlődését. Egyedüli válasz a fehér terrorra a vörös terror volt. Ezt a terrort azonban az ellenforradalom kényszerítette ki. Dzerzsinszkij vezetésével azonban a CSEKA bebizonyította, hogy e kemény osz- tályharc egyedüli célja a munkásosztály és szövetségesei győzelme, s ezt lépésről lépésre sikerült is elérni.

Dzerzsinszkij a párt azon tisztségviselőinek egyike volt, akik a harc frontjáról egyenesen az építőmunka frontjára tértek át. 1921 áprilisában közF. E. Dzerzsinszkij

lekedésügyi népbiztossá nevez» ték ki. Bár ezután is vezetője volt a szovjet forradalmi köz- biztonsági apparátusnak, képességeit és energiáját latba vetve, új tisztségében is sokat tett a közlekedés, főleg a vasúti forgalom fellendítése érdekében.

Dzerzsinszkij azokról sem feledkezett meg, akiket a háború a legnagyobb mértékbei» sújtott: az elhagyatott, az otthonuktól és szüleiktől megfosztott gyermekekről. Feliksz vezette a hajléktalanoknak segítségét nyújtó bizottság munkáját, és a esek isták is mindent megtettek, hogy e téren mí minél előbb felszámolják a harcok súlyos következményeit.

A CSEKA átszervezése utóm Dzerzsinszkij az állambiztonsó- gi feladatokat teljesítő kollégium, a Kollégium Goszu- darsztvennogo Polityicsesikog* Upravlenyija (GPU) = Állami Politikai Ügyosztály elnöke lett.

A közlekedés terén elélt eredményei más fontos nép- gazdasági tisztségek betöltésére tették alkalmassá. 1924 februárjától a világ első szocialista népgazdasága tervező és irányító szervének élére került, a Legfelsőbb Népgazdasági Ta nács elnöke lett.

Dzerzsinszkij harcos, forradalmi magatartásával példát mutatott a dolgozóknak, bonyolult körülmények közepette létrehozta a proletárdiktatúra új, forradalmi közbiztonsági apparátusát. Népgazdasági dolgozóként is kitüntette magát. Mégsem rejtette soha véka alá, hogy tanító szeretne lenni, szeretne népművelésseil és neveléssel foglalkozni.

A bebörtönzések, a száműzetések, majd az ezt követő kemény munka- azonban aláásták egészségét. 1926. július 20-án Dzerzsinszkij szívroham következtében halt meg.

Forradalmi tevékenysége, politikai, közgazdasági és közbiztonsági munkássága nemcsak a szovjet rendőrségnek, hanem a mi Nemzetbiztonsági Testületünknek is dicső hagyománya. Büszkék vagyunk arra, hogy meríthetünk a szovjet csekistúk tapasztalataiból, amelyek hozzásegítenek, hogy sikeresen vívjuk harcunkat az osztályéi lenséggel szemben. Minden munkahelyen arra törekszünk, hogyan lehetne jobban és hatékonyabl>an felhasználni a szovjet tapasztalatokat gyakorlati tevékenységünkben, a XV. pártkongresszus határozataiból adódó szolgálati és pártfeladatok teljesítésében.

MILAN BUJALOS rendőr főhadnagy