Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-28 / 268. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. szeptember 28. SZERDA BRATISLAVA • XXX ÉVFOLYAM 268. szám Ára 50 fillér A SZOVJET ALKOTMÄNYBIZOTTSiÄG ÜLÉSÉ A KREMLBEN Pártunk és népünk isméi lunűhizonysfígol lelt szilárd egységéről Leonyid Brezsnyev beszéde (CSTKj — Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével tegnap rendszeres ülésre jött össze a Kremlben az Alkot­mánybizottság. Megtárgyalta munkájának eredményeit, vala­mint a Szovjetunió Alkotmányának tervezetét az országos vi­ta eredményeként beterjesztett javaslatokkal és észrevételek­kel együtt. Az Alkotmánybizottság ülésén beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. ,,A bizottság nagy alkotó és eredményes munkát végzett — “ mondotta. Amolyan szerve­zési alapja volt a Szovjetunió új Alkotmánya előkészítésével kapcsolatos egész munkának. E munka terén igen sok tör­tént. Az állam alaptörvényéről folyó vitába bekapcsolódott az egész párt és az egész szovjet nép. Az e téren végzett egész munkánk legfontosabb eredmé nye véleményem szerint az, hogy pártunk és népünk is­mét tanúbizonyságát adta szi­lárd egységének és annak, hogy igen nagy érdeke fűződik a kommunizmus építése fő feladatainak sikeres teljesítésé­hez. Bizonyára emlékeznek rá, liogy négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybizottság a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elé terjesztette a Szovjetunió Alkotmányának tervezetét. Ma feladatunk, hogy megvonjuk bizottságunk munkájának mérlegét, és meg­oldjuk az Alkotmány tervezete pontosításának és kiegészítésé­nek kérdését, tekintettel azok­ra a javaslatokra, amelyek az országos vitíi nyomán kerültek felszínre. A szovjet nép lelkesedéssel Jóváhagyta az elbírálásra elő­terjesztett dokumentum tartal­mát. A közvetlenül az Alkotmány tervezetének szövegét érintő Javaslatokat részletesen átta­nulmányozta az Alkotmánybi- zottság titkársága. A titkárság munkájába bekapcsolódtak élenjáró pártmunkások és ta­nácsdolgozók, tudósok — kü­lönböző tudományos ágazatok szakemberei, állami hivatalok és társadalmi szervezetek dol­gozói. Egyetlen javaslat, egyet­len észrevétel sem maradt anélkül, hogy figyelembe ne vettük volna. Részletekbe menő és fontos munka alapján dolgoztuk ki azokat az észrevételeket érintő ajánlásokat, amelyeket bele kell foglalni az Alkotmány terveze­tébe, és indokoltuk meg, miért nem lehet egyes észrevételeket elfogadni. A legtöbb észrevétel pontosí­tásra és kiegészítésre vonatko­zik. Egyes észrevételek azon­ban alapvető tökéletesítést je­lentenek. „Összességében elmondható, hogy a tervezetet a szovjet emberek millióinak kollektiv tapasztalatai gazdagították“ — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Az Alkotmánybizottság elnö­ke a továbbiakban jellemezte az Alkotmány tervezetének szövegében az országos vita folyamán a lakosság köréből érkezett javaslatok alapján ajánlott módosításokat. Ezek főként olyan területeket érin­tenek, mint a szocializmus sze­repe, a szocialista tulajdonhoz való viszony és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Leonyid Brezsnyev továbbá arról beszélt, hogy néhányat a beterjesztett javaslatok közül nem lehetett elfogadni vagy azért, mert megismétlését je­lentenék a már meglevő törvé­nyeknek, túlságosan részletek­be menőleg az alaptörvény számára, vagy tekintetbe kell venni őket a gyakorlati tevé­kenységben, vagy azért, mert elvileg elfogadhatatlanok. Leonyid Brezsnyev kifejezte reményét, hogy a bizottság jó­váhagyja a beterjesztett változ­tatások javaslatát, s felveszi azokat az új Alkotmány terve­zetébe. Beszédének végén eze­ket mondotta: „Az Alkotmány tervezetének előkészítése folyamán, s ezt követően a lakosság köréből érkezett javaslatok nyilvántar­tásba vétele és feldolgozása közben hatalmas, gondos és politikailag fontos munkát végzett a bizottság. Ebbe a munkába bekapcsolódtak veze­tő beosztású elvtársaink is, élén a párt Központi Bizottsá­gának titkárával, a pártappa­rátus, az állami szervek és a társadalmi szervezetek dolgo­zói és neves tudósok, jogász­szakemberek és más tudomá­nyos ágazatok szakemberei.“ Leonyid Brezsnyev, mint az Alkotmánybizottság elnöke en­nek nevében mindezeknek az elvtársaknak kifejezte köszöne­tét. Ezután Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a KB titkára beszélt az Alkotmánybizottság titkárságának munkájáról. Be­számolt azokról a módosítások­ról, amelyeket a munkálatok utolsó szakaszában az Alkot­mány tervezetében végrehaj­tottak. Folytatódik az: általános politikai vita az ENSZ-ben KÜLPOLITIKÁNK LÉNYEGE A VILÁGBÉKE BIZTOSÍTÁSA ANDREJ GROMIKO FELSZÓLALÁSA (ČSTK) — Az. ENSZ-közgyű­lés 32. ülésszakának tegnapi általános vitájában felszólalt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Többek között kijelentette: A szovjet külpolitika lényege az, hogy biztosítsa népünk békés alkotó életét, valamint a világ valamennyi népének békéjét. Már hatvan éve következetesen és kitartóan követjük ezt az irányvonalat, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjet állam megalapítója határozott meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében a Szovjetunió külpoliti­kájának békés céljai és humá­nus elvei az állam alaptörvé­nyeivé válnak, s a Szovjetunió új alkotmánya is magába fog­lalja azokat. Ezeket a célokat szolgálják a Szovjetunió konkrét külpoli­tikai akciói, azok a javaslatok, melyeket a nemzetközi kéŕdé- 'kl>en előterjesztünk —, mon­dotta Gromiko. Többet közülük e helyen terjesztettünk elő. Koncentrált formában a béké­ért és a nemzetközi együttmű­ködésért, a szabadságért és a népek függetlenségéért vívott további harc programjába fog­laltuk, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa — az SZKP leg­felsőbb politikai fóruma ha­gyott jóvá. A világ minden részén — folytatta Gromiko — az embe­rek a valóságban is érezték, hogy könnyebben lélegzenek, ahogy a háború veszélye távo­lodik. A nemzetközi kapcsola­tok fejlődésének alapja az eny­hülési folyamat lett. Látnunk kell, hogy a világon még működnek azok az erők, amelyek nem kívánják az eny­hülést. Talán ez enyhe kifeje­zés, ha meggondoljuk, hogy milyen támadások érik az eny­hülési politikát. A nemzetközi légkör egészsé­ges fejlődésére való tekintettel bizonyos körök egyre aktívab­ban igyekeznek támadásba len­dülni, hogy a világot ismét a hidegháború időszakába sodor­ják. Ezek a körök a lázas fegy­verkezésre, a régi feszültség­gócok fenntartására és újak ki­alakítására, a gyarmatosítás és a fajüldözés maradványainak megőrzésére számítanak. A probléma lényegét így fe­jezhetjük ki: a világ vagy az erőszak kizárásának útjára, a leszerelés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés útjára lép, vagy pedig még jobban beleve­ti magát a lázas fegyverkezésbe, fimely az atomkatasztrófa szé­lére sodorhatja. Országunk épp ezért helyez olyan nagy hang­súlyt az enyhülési politika folytatására. Időnként elhangzik, hogy az enyhülés absztrakt fogalom, s hogy senki sem tudja valójá­ban, mit is jelent. Az ilyen el­mélkedésekben sok a kitalálás •és az elferdítés, de ha valóban meg kell határozni milyen ér­telmet ad az enyhülés fogal­mának a Szovjetunió, akkor ezt Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke teljes fele­lősséggel határozta meg. (Folytatás a 3. oldalon) Sikeresen teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat a Vágmenti Gépgyár rajeci (žilinai járás) üzemének dolgozói. Az idei év el-ső nyolc hónapjában a selejt arányának csökkentésével és a korábbinál jobb anyagmegmunkálással az önköltségeket több mint négyszáz- ezer koronával csökkentették. Az üzem a külföldön is jól ismert. Babetta moped motorját gyártja. A képen: Mária Santanusová a hajtóműszekrényt szereli. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTKJ lozel Lenárt elvtárs látogatása mezőgazdasági üzemekben (ČSTK) — Az SZLKP KB kül­döttsége Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnökségi tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével tegnap rövid láto­gatásra a prešovi járásba uta­zott. A küldöttség további tag­jai Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ján Gregor, az SZSZK miniszterelnök-helyette­se és Rudolf Vanöo, az SZLKP KB osztályvezetője. A Nižná Sebastová-i repülőtéren a ven­dégeket Ján Piré, a kelet-szlo- vákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Ján Brondoš, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke, Michal Spak, a prešovi járási párt- bizottság vezető titkára és Mi­chal Parada, a prešovi Járási Nemzeti Bizottság elnöke fo­gadta. Röviddel a megérkezés után a vendégek a Nižná Šebasto- vá-i Efsz-be látogattak, ahol Jozef Kaíimír, a szövetkezet el­nöke tájékoztatta őket a bur- gonyaszedés helyzetéről. A küldöttség tagjai kint a földe­ken tájékozódtak a burgonya­szedés előrehaladásáról, főleg a kombájnok munkájáról. A szövetkezetben eddig 20 hek­tár burgonyát takarítottak be kombájnokkal. A burgonyát egyébként eddig 80 hektárról szedték fel, s még 50 hektár termést kell betakarítani. A kerület és a járás vezető tisztségviselőinek kíséretében a küldöttség tagjai ezután a Šarišské Michaľany-i Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Efsz-be mentek, ahol szintén a burgo­nyaszedés menetéről tájéko­zódtak. Ján Hanudeľ, a föld­(Folytatás a 2. oldalonf Tanácskozik az űrhajózási világkongresszus (ČSTK) — A prágai Inter­national Szállodában tegnap folytatta tanácskozását a Nem­zetközi Űrkutatási Szövetség 28. kongresszusa, amelyen a vi­lág több mint ezer kiváló tu­dósa vesz részt. A távközlési igazgatóságok szakemberei és az érintett tu­dományos dolgozók a tegnapi tanácskozáson foglalkoztak a már üzemelő és a tervezett táv­közlési műhold-rendszerek kér­déseivel. Szakbeszámolók hang­zottak el a szovjet távközlési műholdak rendszeréről, a nyu­gat-európai távközlési műhol­dak fejlesztésének rendszeré­ről, és a műholdaknak a nem­zetközi hajóforgalomban ját­szott szerepéről. A kongresszus keretében ér­tekezletet tartottak az űrkuta­tási iparról, s ennek kereté­ben a szakemberek bioasztro­nautikai kérdéseket vitattak meg, ezenkívül foglalkoztak a hosszú időtartamú űrrepülések (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents