Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-27 / 267. szám, kedd

ELMÉLYÜLŐ KAPCSOLATOK Alois Indra a belga parlament képviselőivel tárgyalt 1977 IX. 27. (ČSTK) — Alois Indľa, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki szombat óta hivatalos látogatá­son a Belga Királyságban tar­tózkodik, tegnap délután Brüsszelben találkozott a bel^a parlament képviselőivel. A megbeszéléseken jele« volt Vladimír Kouckij, Csehszlová­kia belgiumi nagykövete is. A csehszlovák vendégeket a par­lament munkájáról Edmond Leburton, a küldöttek kamará­jának elnöke tájékoztatta. Az eszmecserén részt vett Robert Vanderkerckhove, a szenátus elnöke és a politikai pártok parlamenti csoportjainak elnö­kei is. Alois Indra és Edmond Le­burton megegyeztek abban, hogy a Csehszlovákia és Bel­gium közötti együttműködésnek és fejlesztésének még sok ki­használatlan lehetősége van a legkülönbözőbb — politikai, gazdasági és kulturális terüle­teken. Alois Indra ezzel kap­csolatban figyelmeztetett arra a feladatra, amelyet ezen a téren a két ország parlament­jei teljesítenének, továbbá is­mertette partnereivel a cseh­szlovák álláspontot az együtt­működés fejlődését illetően. Egyúttal meghívta a belga par­lament mindkét kamarájának küldöttségét egy csehszlovákiai látogatásra, amelyet a küldött­ségek köszönettel elfogadtak. A látogatás időpontját később állapítják meg. Alois Indra elvtárs tegnap Brüsszelben találkozott Leo Tindemansonnal, a belga koa­líciós kormány elnökével is. Megbeszélésük témái a nemzet­közi problémák és a csehszlo­vák—belga kapcsolatok továb­bi elmélyítésének kérdései — kölcsönös üzleti kapcsolatok, ipari kooperációk, kulturális együttműködés — voltak. Hangsúlyozták a nemzetközi feszültség feloldása politikájá­nak jelentőségét, az eltérő tár­sadalmi rendszerű államok együttműködésének fontossá­gát és a két ország kormányai és parlamentjei képviselőinek kölcsönös kapcsolataiból szár­mazó pozitívumokat. Általános vita az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű­lés 32. ülésszakának plénumán tegnap megkezdődött az általá­nos vita, amelybe ez ideig a 149 ENSZ-tagállam közül 142 jelentkezett. A vita három hé­tig tart. Az általános vitát hagyomá­nyosan a brazil külügyminisz­ter nyitja meg, őt követi Ka­nada, Venezuela, Norvégia, Bel­gium, Spanyolország, Nicara­gua, Costa Rica és Bolívia képviselője. Nagy érdeklődés­sel várják Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszó­lalását, aki a mai ülésen emel­kedik szólásra. Megkezdődött a Japán Szocialista Párt 41. kongresszusa Az SZKP KB üdvözlő távirata (ČSTK) — Tokióban tegnap megkezdődött a Japán Szocia­lista Párt 41. kongresszusa. A küldöttek értékelik a párt te­vékenységét, valamint a japán felsőházi választások eredmé­nyeit, amelyek e legnagyobb ellenzéki párt szempontjából nem voltak kedvezőek. Megvá­lasztják az új vezetőségét, és döntenek a párt jövő évi akció­tervéről is. Az SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a ja­pán Szocialista Párt 41. kong­resszusának. A Központi Bi­A dél-afrikai rendőrség újabb brutális akciója MOSZKVÁBAN TANÁCSKOZTAK A SZOCIALISTA ORSZÁGOK SZAKSZERVEZETI KÉPVISELŐI (ČSTK) — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának előkészületeiről, a szocialista országok szakszer­vezeteinek együttes akcióiról tanácskoztak Moszkvában a szocialista országok szakszer­vezeti központjainak vezetői. A csehszlovák Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom küldöttsé­gét Karel Hojfmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke vezette, aki teg­nap hazatérése előtt Moszkvá­ban a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kijelentette: „A tanácskozás érdekes és serken­tő volt. A tárgyalások közben képet kaptunk arról, hogy a testvéri szocialista országokban a Nagy Október ünnepségei mennyire váltak a dolgozó tö­megek ügyévé. A résztvevők meggyőző számadatokat és té­nyeket soroltak fel arról, hogy milyen sikeres és széles körű mozgalom indult a jubileum tiszteletére, hogyan teljesítik a dolgozók a vállalt kötelezettsé­geket és ebből az alkalomból a szocialista munkaversenynek milyen érdekes új formái ala­kultak ki. Küldöttségünk a je­lenlevőket tájékoztatta „Az él- murika 60 napja“ mozgalomról.* Alekszej Sibajev. a Szovjet­unió Szakszervezeti Központi Tanácsának elnöke rámutatott: a szocialista országok népei — a jubileumi munkaverseny ta­núsága szerint Is — saját ün­nepüknek tekintik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Mozambik ünnepelt (ČSTK) — Mozambik lakos­sága felvonulásokkal, népgyű­lésekkel. kulturális és sport­fesztiválokkal ünnepelte a for­radalom napját. A Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) 13 évvel ez­előtt. szeptember 25 én fegy­veres harcot indított a portu­gál gyarmati uralom ellen. Joaquim Chipande mozambi­ki honvédelmi miniszter a for­radalom napja alkalmából ren­dezett ünnepségen mondott be­szédében nagyra értékelte azt az erkölcsi és anyagi támoga­tást, amelyet a FRELIMO-nak a szocialista országok, valamint Afrika, Ázsia és La tin-Amerika haladó országai nyújtottak. (ČSTK) — East London dél-afrikai város mellett Mdantsana nevű településen a rend­őrség brutális be­avatkozásának eredményeként két afrikai meghalt, többen pedig meg­sebesültek. Steve Biko, az afrikai diákok képviselő­jének temetése után csaknem 20 ezer afrikai tilta­kozott a faji meg­különböztetés poli­tikája. valamint a Dél-afrikai Köztár­saság börtöneiben uralkodó viszonyok ellen. Mint ismere­tes, Steve Biko szeptember 11-én egy pretoriai bör­tönben halt meg, hivatalosan éhség­sztrájk következté­ben. Nem kétséges azonban, hogy a kegyetlen kínzások áldozata lett. A rendőrség széles körű raz­ziát tartott tegnap fohannes­Felvéielunk Steve Biko temetésén készült. (ČSTK — UPI — AP-felvétel) SZOLIDARITÁSI NAGYGYŰLÉS ANGOLÁBAN (ČSTK) — Luanda lakosai­nak ezrei felvonuláson fejez­ték ki szolidaritásukat az An­golai Népi Felszabadítási Szer­vezettel. Luis de Almeira Cab ral, Guinea-Bissau Államtaná­csának elnöke és Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztár­saság és az MPLA elnöke fel­szólalásaikban hangoztatták kormányaik és népeik szolida­ritását Dél-Afrika népével. Mindkét politikus nagyra be­csülte a Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista ország Ango­lának és Guinea-Bissaunak nyújtott segítségét. Ennek a segítségnek köszönhető, hogy a két nemzet kiharcolta függet­lenségét. A ItKindai felvonulást Luis Cabral angolai látogatásának befejezése alkalmából rendez­ték. COR-kongresszus Kubában (ČSTK) — A havannai Kari Marx Kongresszusi Palotában a hét végén megkezdődött a kubai Forradalmi Védelmi Bi­zottságok (CDR) első kongresz- szusa, amely tegnap folytatta munkáját. A több mint két és fél ezer küldött befejezte a vi­tát a bizottságok tevékenységé­ről, amelyről a beszámolót Jor­ge Lescano, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak tagja, a CDR nemzeti ko­ordinátora terjesztette elő. A résztvevők a jelentést egyhan­gúlag jóváhagyták. A tartományok képviselői a kongresszuson a CDR alap- és tartományi szervezeteinek min­dennapi tevékenységéről be­széltek és tapasztalatcserét folytattak. A küldöttek felszó­lalásaikban nagy figyelmet szenteltek az ifjúság körében végzett nevelőmunka megjaví­tásának és a közrend megsér­tői elleni harcnak. A z ókorban Arabia a bibliai Sába királynő paradi­csomhoz hasonlított birodalma volt, virágzó gazdasággal és kultúrával, napjainkban analfa­betizmussal, gazdasági deficit­tel, szociális problémákkal küzdő ország tétül el Itt. 1962. szeptember 19-én meg­Jemen kormánya Egyiptomtól kért katonai segítséget, mely- lyel még 1958-ban — mint az Egyesült Arab Köztársaság tagjával — lépett politikai szö­vetségre. Egyiptom, Szudán és az ENSZ közvetítésével több­ször is békekötésre került sor, csak épp békére nem. A „Boldog Arábia" gondjai 15 éve kiáltották ki a Jemeni Arab Köztársaságot Felhívás (ČSTK) — A ciprusi mene­kültek országos tanácsának tit­kársága a ciprusi menekültek tízezreinek nevében felhívással fordult Szpirosz Kiprianu el­nökhöz, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívják össze a Ciprussal foglalkozó nemzetközi konferenciát az ENSZ Biztonsági Tanácsa állan­dó tagjainak részvételével. halt Ahmed Imám, az ország uralkodója, s még mielőtt utó­da, al-Badr követhette volna a trónon, szeptember 26-án Sallal ezredes vezetésével progresszív katonai és polgári csoportok vették át a hatalmat, s kikiál­tották a Jemeni Arab Köztár­saságot. A tényleges hatalmi harc csak ezután következett. Az al-Badr vezette királypár­tiak támadást intéztek az or­szág északi részéből Szaná fő­város ellen. A köztársaságpár­tiak csak annak köszönhették a támadás sikeres visszaveré­sét, hogy kétségkívül haladást jelentő politikájukkal elnyerték a széles néptömegek támoga­tását. Ez azonban csak a polgár- háború kezdete volt, amely több mint öt évig elhúzódott. A royalisták Szaud Arábia erköl­csi, és főleg olajdollárban és amerikai fegyverekben meg­nyilvánuló segítségét élvezték. 1967-ben a khartoumi konfe­rencián megállapodás született Nasszer egyiptomi elnök és Fejszál szaúd-arábiai király között, hogy megszüntetik a szemben álló jemeni táborok támogatását. Egyiptom állta szavát, a jemeni kormány ké­résére kivonta az országban ál­lomásozó csapatait. Fejszál azonban láthatóan úgy döntött, hogy egy koronás főnek sok mindent szabad, s bízva Allah bűnbocsánatában, továbbra is támogatta al-Badr csoportját. Ennek következtében kiéleződ­tek a nézeteltérések a köztár­sasági táboron belül, ami ka­tonai hatalomátvételhez és Szallal bukásához vezetett. A katonák kiegyeztek a ki­rálypártiakkal, s habár ezután történtek lépések egy aktív arabközi politika érvényesíté­sére a jobbra sodródás erő­sebbnek bizonyult. Tárgyalások kezdődtek Dél-Jemennel a két ország egyesítéséről, ám ered­mény nem született, mivel a nemzeti burzsoázia rossz szem­mel nézte az arab világ prog­resszív táborához tartozó or­szággal való szövetséget. Sőt, mesterkedéseivel elérte, hogy a Jemeni Arab Köztársaság elő­ször csak burkoltan, majd egé­szen nyíltan támadta déli szomszédját. Az októberi háború után épp Jemen volt az első, amely — Szaúd-Arábia védnöksége alatt — felújította diplomáciai kap­csolatait az Egyesült Államok­kal. Az elmúlt években a Jemeni Arab Köztársaság teljesen visz- szavonult az arabközi politiká­tól és külpolitikájában legtöbb­ször csak arra szorítkozik, hogy rábóiint a szaúd-arábiai véleményre. A kisszámú nemzeti burzsoá­zia jóléte és a néptömegek szembeszökő szegénysége, a gazdasági élet labilitása, a kul­túra, a művelődés háttérbe szo­rítása, az iszlám pozíciójának következetes és sokoldalú tá­mogatása azt bizonyítja, hogy Szaúd-Arábia a belpolitikai életben is befolyásos csendes társ. Jemenben^ megünnepelték a köztársaság kikiáltását. Ez az évforduló emlékeztet Szallal progresszív politikájára, a nép aktivitására, s remélni engedi, hogy az ország homlokáról el­tűnnek a gondok ráncai. GÖRFÖL ZSUZSA zottság kifejezte reményét, hogy a kongresszus határoza­tai „megfelelnek majd a mun­kásosztály és a dolgozók érde­keinek, és hozzájárulnak a párt politikai befolyásának kiszéle­sítéséhez, s egységének megszi­lárdításához. A távirat megállapítja, hogy a kongresszus abban az idő­szakban zajlik, amikor a for­radalmi, haladó és békeszerelő erők a világon egyesítik so­raikat, hogy eltávolítsák az új világháború veszélyét, s hogy biztosítsák a tartós békét. A nemzetközi imperializmus és a japán monopoltőke ellen har­coló Japán Szocialista Párt hozzájárul e célok eléréséhez, s a japán dolgozók között nép­szerűségnek örvend. A szovjet kommunisták do­kumentuma hangsúlyozza to­vábbá, hogy a szovjet nép újabb munkasikerekkel, vala­mint a Szovjetunió új alkotmá­nyának jóváhagyásával üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az SZKP XXV. kongresszusá­nak határozatai által irányított Szovjetunió aktívan és követ­kezetesen a nemzetek szabad­ságára és függetlenségére, a béke és a nemzetközi feszült­ség enyhítésének megszilárdí­tására, a lázas fegyverkezés megszüntetésére és a nemzet­közi kapcsolatok átszervezésé­re törekszik. Az SZKP Központi Bizottsága további sikereket kívánt a |a- pán Szocialista Pártnak, az imperialista reakció és a mo­nopóliumok elnyomása elleni, a demokráciáért és a szociális haladásért és a nemzetek kö­zötti kölcsönös megértésért vívott harcban. Nem szűnnek a harcok Libanonban (ČSTK) — A libanoni—izrae­li határon a hét végén seni hallgattak a fegyverek. Űjabb fegyveres összetűzésekre került sor a nemzeti, hazafias és a palesztin erők, valamint az Iz­rael által támogatott libanoni jobboldal köaött. Ezek az ösz- szetűzések már tíz napja foly­nak. A legsúlyosabb harcokat az izraeli határoktól 5 km-re fekvő Chjam városból lelentet- ték. A cionista agresszió nemcsak a libanoni, hanem valamennyi arab nép ellen Irányul. Része az arab világ elleni összeeskü­vésnek, az arabok és a világ közvéleménye nyílt provokálá- sának — hangsúlyozza az a közlemény, amelyet tegnap az arab szakszervezetek nemzetkö­zi konföderációjának főtitkársá­ga adott ki Kairóban. Az arab szakszervezetek kép­viselői felhívják a világ kor­mányait, hogy akadályozzák meg a Libanon és a palesztin forradalom elleni imperialista és cionista agressziót. Rhodesiái ejtőernyős-támadás (ČSTK1 — A rhodesiai faj­üldöző rendszer erős katonai ejtőernyős egységet dobott le Mozambik területére a Chiqualaquala Mapai város kör­zetébe. Az ejtőernyősök tevé­kenységét rhodesiai bombázó- és felderítő repülőgépek, va­lamint aknavetők támogatják. A maputói rádió jelentette, hogy a mozambiki nemzeti fel­szabadító erők a lakosság tá­mogatásával jelentős károkat okoznak az agresszoroknak. Callaghan befejezte olaszországi látogatását (ČSTK) — James Callaghan brit miniszterelnök négynapos olaszországi látogatása után Ró­mából visszatért Londonba. Giulio Andreotti olasz minisz­terelnökkel mindenekelőtt Gö­rögország, Spanyolország és Portugália tervezett közöspiaci tagságáról tárgyalt. Ott-tartőz- kodása során találkozott Gio­vanni Leone olasz köztársasági elnökkel és VI. Pál pápával. burg Soweto és Dobsonville ne­vű negyedeiben. A razziának egy afrikai esett áldozatul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents