Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-26 / 265. szám, hétfő
Építőiparunk feladatai a CSKP KB hatodik plenáris ülése után Fontos követelmény a gazdaságosság Az építkezések ütemének meggyorsítása, az épületek minőségének javítása érdekében sokat tettek építőiparunk dolgozói az elmúlt 10 év folyamán. Sikerült felszámolniuk a nehéz fizikai munkát és a szakágazat idényjellegű munkastílusáról is már múlt időben beszélhetünk. Nagy teljesítményű gépeket helyeztek üzembe és korszerű építőanyagokat használnak. Mindez növelt© a kivitelező vállalatok akcióképességét, és lehetővé tette, hogy a felszabadult munkaerőket az ágazat érdekeinek megfelelően a legfontosabb területekre csoportosítsák át. Az eredmények nem maradtak el: Míg 1948-ban egy hagyományos technológiával épült lakásegység 2500 munkaóra-ráfordítással és közel 200 tonna építőanyag felhasználássál készült el, ma átlagosan 700 órára és 40 tonna anyagra van szükségük az építőknek ahhoz, hogy a boldog tulajdonosnak átadhassák a várva várt új lakást. A CSKP KB hatodik plenáris ülésén többek között az eddig elért eredmények további javítását és a gazdaságosság elmélyítését tűzték ki célul. Ez utóbbihoz szervesen kapcsolódik a létrehozott értékek védelme is. Vajon elég éberen vigyázunk-e a közös vagyonra, a drágán vásárolt gépekre, berendezésekre, az építés stádiumában levő épületekre? Ezzel kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács ipari és építőipari bizottságának legutóbbi ülésén az egyik képviselő meghökkentő tényt közölt: Az egyik építőipari vállalat igazgatója éjszakai ellenőrzést végzett az üzemben. Mivel rádöbbent arra, hogy az őr nem ismeri őt, megkérdezte tőle: Hol lakik az igazgató, tudja-e a telefonszámát, ha tűz ütne ki az üzemben, be tudná-e hívni? Az őr azt válaszolta, nem ismeri az igazgató elvtársat, fogalma sincs róla, hol lakik és nem tudja, van e telefonja. A gazdasági vezető ereiben meghűlt a vér, de a közlés után a tanácstermen is az elképedés moraja futott át. Itt, ezen a ponton bizonyosodik be ismét a régi igazság: Minden ember és tisztség egyaránt fontos, így az éjjeliőré is, akinek éberségén, rugalmasságán, tájékozottságán is múlik a CSKP KB hatodik plenáris ülésén hangsúlyozott gazdaságosság elveinek a megtartása. Ebből következik, hogy a korszerű és gazdaságos építkezés szükségessé teszi, hogy az építésben részt vevő valamennyi dolgozó a helyzet magaslatán álljon. Az eredményességtől elválaszthatatlan gazdaságosság további elmélyítéséről is sok szó esett az említett tanácskozáson. Az egyik képviselő — nyilván korábbi rossz tapasztalatok alapján — megkérdezte: vajon az építőiparban mindig és mindenütt a törvényesség szigorú szabályainak megtartásával gazdálkodnak-e az eladásra kerülő építőanyagokkal? ján Brőska, aíz SZSZK építésügyi minisztere ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozó üzemeknek tilos eladniuk használható építőanyagot. Csak selejtes anyagokat vásárolhatnak meg ezektől az üzemektől a dolgozók, melyeket azonban előzőleg egy szakbizottság bírál el. Ez az intézkedés elejét veszi a „maszekoskodásnak“. Ugyanis a múltban előfordultak esetek, hogy építőipari dolgozók jó összeköttetéseik révén leszállított áron olyan anyagokat vásárolhattak, melyeket szombatonként és vasárnaponként borsos áron beépíthettek családi házakba. — Az építőipari dolgozóknak a hatodik ötéves tervidőszakban — az előző tervidőszakhoz viszonyítva — az építkezési munkálatok terjedelmét 35—37, a munkatermelékenységet pedig 30—32 százalékkal kell növelniük. Ezeknek és a további feladatoknak a teljesítése a széles körű gépesítésen és a dolgozók szakmai ismereteinek bővítésén kívül szükségessé teszi a gazdaságosság elveinek szigorú megtartását, a kitermelt javaknak jó gazdaként történő kezelését és őrzését az üzem igazgatójálól az éjjeliőrig. KOMLÖSI LAJOS Szovjet—jugoszláv együttműködés A Szovjetunió Jugoszlávia legjelentősebb külkereskedelmi partnerei közé tartozik. Az árucsere és szolgáltatások mellett sikeresen halad a tudományos- műszaki együttműködés is, egyes iparágakban pedig hosz- szú távú ipari kooperáció és szakosodás jött létre. Az előző ötéves időszakban 1975-tel bezárólag a két ország között 5,2 milliárd dollár értékű árut importáltak a Szovjetunióból, a szovjet piacra pedig 2,7 milliárd értékű árut szállítottak. Az 1980-ig terjedő időszakra szóló hosszú távú megállapodás előirányzata szerint az árucsere és a szolgáltatások értéke eléri a 14,2 milliárd dollárt, vagyis, a 2,7-szerese lesz az elmúlt ötéves időszakban lebonyolított árucsereértékeknek. A Szovjetuniói*! irányuló jugoszláv árukivitel értéke eléri a 7 milliárd dollárt. Üj kohászati létesítmény az NDK bon A Halle körzetében levő Hettstedtben 1979-re várják a réz-ezüst kohászati üzemben egy korszerű drótöntő- és hengerelőberendezés elkészülését. Ez szovjet kutatóintézetekkel és üzemekkel közösen kifejlesztett technológia szerint működik. Az eljárás energiamegtakarító, jobban védi a környezetet, csökkenti a nehéz testi munkát. Előmozdítja az NDK elektromos- és kábeliparában a növekvő rézdrót-szük- ségletek jobb kielégítését. A Mansfeld-kombinát partnere a nagy beruházás létrehozatalában a szovjet tervezőintézeteken túlmenően az almali- ki Lenin-bánya és kombinát és a taskenti kábelmüvek volt. Ezekben a szovjet kohászati kombinátokban fogják betanítani a hettst*dfi nagyüzem kezelőszemélyzetét a berendezés használatára. Bulgária növeli a szójatermesztést 1977 IX. 26. Bulgáriában a takarmányozás alapja a kukorica és az árpa, néhány éve azonban egyre fontosabbnak tartják a szója termesztését is. 1972 és 1976 között a szója vetésterülete megháromszorozódott, a terméshozam pedig a kétszeresére nőtt. Ez lehetővé tette, hogy a szójababtermés ebben az időszakban a hétszeresére emelkedjék. Bulgáriában 1975-ben 37 000 hektár területen termesztettek szóját hektáronként 21,8 mázsás átlagos terméshozammal* Bulgáriában két kutatóintézet foglalkozik a szójatermesz- tés problémáival, melyek jelenleg 30 fajtaváltozattal folytatnak kísérleteket. Valamennyi szójafajta közül a Bizon látszik a legalkalmasabbnak: a kísérletek eredményei arra mutatnak, hogy ennek terméshozama elérheti hektáronként a 37—49 mázsát. Bulgáriában 1980-ig 100 000 hektárra növelik a szója vetés- területét, a következő néhány év alatt pedig 200 000 hektárra. Az űrkutatás jelene és jövője Prága Nemzetközi Asztronautikai Kongresszusra készül Rudolf Pešek akadémikus nyilatkozata az Üj Szónak Október 4-én lesz húsz éve annak, hogy a Szovjetunió az első mesterséges holdat, a szputnyikot a világűrbe bocsátotta. Az űrkutatók az évforduló előestéjén, szeptember 26-án Prágában a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség 28. kongresszusán találkoznak. A kongresszusra való készülődésről a leghivatottabb egyikével, Rudolf Pešek professzorral, a műszaki tudományok doktorával, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronautikai Bizottságának elnökével, a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség alelnökével beszélgettünk. — Professzor elvtárs egyúttal a kongresszust szervező csehszlovák bizottság elnöke is. Számos felelősségteljes tisztségével kapcsolatban milyen feladatokat kell teljesítenie? — A Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronautikai Bizottsága 1958-ban alakult meg. Azóta tagja hazánk a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségnek, amelynek alelnöké- vé a múlt évben már negyedszer választottak meg. A szövetségben azonban nemcsak tisztségviselőként tevékenykedem. A kongresszusokon elhangzó előadásaimmal tudományos munkát fejtek ki. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 1960-ban történt megalakulása óta pedig elnökségének tagjaként a szervezet műszaki szakosztályát is irányítom. A tudományos munkában részt vevő csehszlovák kutató- csoport a több nyelvű asztronautikai szótárral érdemelte ki a legnagyobb elismerést, amely a Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadóvállalatának gondozásában látott napvilágot. — Professzor elvtárs, mit vár a készülő kongresszustól? — Hazánk szempontjából is rendkívüli jelentőséget tulajdonítok a minden évben másmás tagországban megtartott nemzetközi értekezletnek, melynek a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Jugoszlávia után tavalyelőtt Hollandia, a múlt évben pedig Kalifornia volt a színhelye. Az idei, Csehszlovákiában lezajló kongresszus iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Szeptember elejéig 34 országból kb. 850 tudós jelentette be részvételét. A legtöbb vendéget az Egyesült Államokból és a Szovjetunióból várjuk. A kimagasló személyiségek között üdvözöljük majd a Szevasztyanov, Kubaszoo és Leonov űrhajósok kíséretében érkező Borisz Petrov akadémikust, az Interkoz- mosz elnökét és Jegorov akadémikust. A kongresszuson 415 előadás hangzik el. Tekintettel a gazdag anyagra, a beszámolók és a megbeszélések párhuzamosan egyszerre hat helyiségben folynak majd. Az amerikaiak 91, a szovjet tudósok pedig 84 önálló és közös — csehszlovák— szovjet — beszámolóval járulnak hozzá a tanácskozások sikeréhez. A csehszlovák tudósok is hasznos és jó munkát végeznek. Részt vesznek az Interkoz- mosz keretében folyó űrkutatásokban és a nemzetközi együttműködés további formáiból sem vonják ki magukat, összesen 17, főleg biológiai, exobiológiai, illetve egészségügyi problémákkal foglalkozó önálló előadással jelentkeznek a kongresszuson. — Hogyan jellemezné a nemzetközi értekezlet programját lefolyását? — ,,A világűr kihasználása ma és holnap“ vezérgondolat jegyében kidolgozott programot a nemzetközi szervező bizottság az idén áprilisban Párizsban hagyta jóvá. A program feladata az elmúlt tíz esztendő eredményeinek értékelése és a távlati tervek kidolgozása. A prágai kongresszus megnyitása tisztségemnél fogva az én feladatom. J. Kožešník, a Csehszlovák Tudományos AkaRudolf Pešek professzor démia elnöke, beszédében az Interkozmosz eddigi tevékenységét fogja ismertetni. Borisz Petrov, az Interkozmosz elnöke a szovjet, James Fletcher pedig a NASA képviseletében az amerikai űrkutatás sikereiről számol be. Mindkét beszámoló a nemzetközi együttműködés jelentőségét hangsúlyozza és rámutat e kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségeire is. Ezután megkezdődnek a tanácskozások. Bizonyos újítást jelent, hogy a problémákat két fő irányban, tehát két önálló szimpozion keretében vitatják meg. Az egyik a világűrrel — rádió, telefon, távíró, televízió stb. útján — kapcsolatot teremtő, távösszekötő űrhajórendszerek konstrukcióival, üzemeltetésükkel és az ezzel összefüggő műszaki, társadalmi, valamint gazdasági kérdésekkel hivatott foglalkozni. Az évek óta működő rendszerekről, például a szovjet Orbitáról, a nemzetközi Interszputnyikról, az Interszatról stb. — amelyek jól beváltak és ma már nélkülözhetetlenek —, már hallottunk. De a másik szimpozion terveinek megvalósítása is elérhető közelségben van. Mert ami ma még a laikusok szemében lehetetlenségnek tűnik, az 10— 20 év múlva mindenki számára természetes lesz. Ki hitte volna néhány esztendővel ezelőtt, hogy az űrrepülők a Holdra is eljutnak? Ez a szimpozion a világűrben létesített támaszpontokon kifejtett ipari tevékenységre, az űrhajók gravitációs tulajdonságaira kíván majd rávilágítani. A világűrben létesített támaszpontokon uralkodó feltételek ugyanis — a súlytalanság állapota, légüres tér stb. — a Földön nem léteznek. Ismeretes, hogy a súlytalanság állapotában például könnyű fémekből készült acél szilárdságú öntvények, rendkívüli tulajdonságokkal bíró optikai lencsék, s eddig még nem létező, újfajta anyagok és gyógyszerek is előállíthatok. Lényeges probléma azonban még az űrhajósok egészségi állapota, teljesítménye, védelme a világűrben. Ezért foglalkozik ezzel a problémával egy további értekezlet is. Egyelőre ugyanis csak azzal vagyunk tisztában, hogy az űrhajósok egészségük veszélyeztetése nélkül kb. 3 hónapig tartózkodhatnak a világűrben. — Még milyen kérdések megvitatására kerül sor a kongresszuson? — Az egyik értekezlet anyaga a nagy konstrukcióknak,, például erőmüveknek és antennáknak a világűrben való elhelyezési és működési lehetőségét vizsgálja majd. Az energetikával kapcsolatos nehézségek ugyanis további energiaforrások feltárását teszik szükségessé. Ezért térnek majd ki a beszámolók a világűrben tervezett erőművekbe is, amelyek a Nap energiáját villanyáramra változtatva, mikrohullámos sugárzás formájában juttatnák el a földi antennákba. Egy további értekezlet a Földön kívüli, elsősorban a Hold-nyersanyagainak bányá- szására és az így nyert anyagoknak a Földre való szállítására összpontosítja majd a figyelmet. Ezeken a témakörökön kívül a kongresszus az asztrodinami- ka, az asztrobiológia, a rakéta- plánok, a Föld és az egész Naprendszer problémájának is nagy figyelmet szentel. Ugyanakkor a világűrkutatásokkal kapcsolatos tetemes kiadásokra kitérve, a költségek csökkentésének lehetőségeit is mérlegelni kívánja. Külön lapra tartozik a nemzetközi együttműködést szabályozó jogrend alapjainak a lefektetéséről, vagy akár a világűrben értelmes lények utáni kutatások eredményeiről beszámoló értekezlet. Ez utóbbi problémát évek óta tanulmányozom — úgyszólván vesszőparipám — s ezért különös érdeklődéssel várom az erről szóló, kilátásba helyezett négy szovjet, négy amerikai és egy-egy angol, lengyel, valamint osztrák beszámolót. De az előadások közt olyanok is lesznek, amelyek a mezőgazdasági termelés megköny- nyítésére és ezzel kapcsolatban az időjárás előrejelzésére irányulnak. Noha még egyelőre nem igen pontosak az így szerzett adatok, kétségtelen, hogy néhány év múlva az időjárás befolyásolásának a problémája is megoldható lesz. — A kongresszus résztvevőire a tudományos részen kívül bizonyára társadalmi program is vár. — Természetesen azt a programot is körültekintően kidolgoztuk. Célunk ugyanis az, hogy a tudósok közelebbről is megismerkedjenek egymással, illetve elmélyítsék kapcsolataikat. A kongresszusi tárgyalásokat megelőző ismerkedési estet, ünnepi fogadások, hangversenyek, operaelőadások követik. A kongresszust bankettel fejezzük be, amelyen az űrkutatások terén elért eredményeikért az illetékesek díjakban részesülnek. A további társadalmi akciók keretében a tudósok ellátogatnak az ondrejovi Asztronómiai Intézetbe és azt a dél-csehországi csillagvizsgálót is felkeresik, amely felfogja az Interszput- nyik jeladásait. KARDOS MÁRTA
