Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-24 / 264. szám, szombat

nreroi 1977. IX 24 3 FAHMI: Izraelt terheli a felelősség A megszállt városok polgármesterei elutasítják a Dajan-javaslatot (ČSTK) — Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter „nyílt agressziónak“ nevezte azt a támogatást, amelyet Iz­rael Dél-Libanonban a jobbol­dali erőknek nyújt, támadva ezzel a hazafias egységeket és a palesztin ellenállá­si mozgalom mun­káját. Washingtoni sa j tókonferenciá­ján kijelentette, hogy a harcok kiterjesztéséért Iz­raelt terheli a tel­jes felelősség. A genfi közel- keleti békekonfe­rencia összehívá­sáról elmondotta, hogy az arab or­szágok igyekeztek kezet nyújtani Iz­raelnek, de Izrael ezt nem fogadta el, pedig ez lenne az egyetlen módja a tartós béke meg­teremtésének. Az Izrael által megszállt arab te­rületeken levő vá­rosok polgármeste­rei határozottan el­utasították Mose Dajan izraeli kül­ügyminiszter aján­latát, hogy a kö­zel-keleti konflik­tusról való tárgyalásokon kép­viseljék a palesztin népet. „Mindennemű tárgyalásokon csak a Palesztin Felszabadítási Szervezet beleegyezésével vehe­tünk részt, mert ez a szervezet a palesztin nép egyetlen törve­Kádár János Belgrádban (ČSTK) — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Joszip Broz T it onak, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének meghívására Jugoszláviába látogatott. A tilevesi kastélyban Joszip Broz Tito elnök ünnepélyesen fogadta, és meleg szavakkal köszöntötte a magyeir párt ve­zetőjét. A két fél tegnap megkezdte hivatalos tárgyalásait. Megvi­tatták a két ország közötti kölcsönös kapcsolatok bővíté­sének kérdését, az MSZMP és a JKSZ közötti együttműködést és a nemzetközi munkásmoz­galom aktuális problémáit. nyes képviselője“ — jelentet­ték ki a polgármesterek. Nincs dátuma a folytatásnak Súlyos nézeteltérések a francia baloldali csúcson (ČSTK) — Éjszakai tanács­kozáson próbálták áthidalni a francia baloldal 1972-ben alá­írt közös programjának idősze- rűsítéséről tárgyaló három párt küldöttségei az államosítási kötelezettségek értelmezésével kapcsolatos súlyos nézeteltéré­seket. Több témában megállapodás született, de nem tudtak meg­egyezni az ország védelmi po­litikájáról, a Miterrand által ja­vasolt és a kommunisták által ellenzett népszavazás kérdésé­ről. A küldöttségek ezután visz- szatértek az államosítások té­májára. de a kommunisták szerdán reggel előterjesztett kompromisszumos javaslatára semmiféle válaszindítvány nem érkezett a két partner részéről. Az FKP szóvivői viszont leszö­gezték: azzal, hogy 729-re csökkentették az államosítandó cégek listáját, maximális en­gedményt tettek. Most a másik félnek kell viszonoznia a gesz­tust. Egyelőre nem tudtak meg­egyezni a tárgyalások folytatá­sának időpontjában sem. Novemberben görög választások (ČSTK) — Konsztantinosz Cacosz görög köztársasági el­nök bejelentette, hogy Görög­országban november 20-án tart­ják az idő előtti parlamenti választásokat. Ezzel eleget tett Konsztantinosz Karamanlisz gö­rög miniszterelnök kérésének, hogy oszlassa fel a parlamen­tet és hirdesse meg az idő előtti választásokat. A soron következő választá­sokat csak jövő év novemberé­ben kellett volna megtartani. WASHINGTONBAN szeptem­ber 26-án előzetes megállapo­dás alapján folytatják a szov­jet—amerikai megbeszéléseket az Indiai-óoeán biztonságával összefüggő kérdésről — jelen­tették be hivatalosan Moszkvá­ban. LOUIS VAN GEYTET, a Belga Kommunista Párt elnökét 50. születésnapja alkalmából a bé­kéért, a demokráciáiért és a szocializmusért vívott harc, va­lamint a belga és szovjet ba­rátság elmélyítése terén szer­zett érdemeiért a Népek Barát­sága szovjet renddel tüntették ki. HENRI SIMONÉT belga kül­ügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. EDVARD KARDELf, a Tugosz- láv SZSZK Elnökségének tagja a washingtoni kormány meghí­vására szeptember 28.—október 5. között hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. GEIR HALLGRIMSSON izlan­di kormányfő, aki hivatalos lá­togatáson a Szovjetunióban tar­tózkodik, tegnap Moszkvából országjáró körútra indult. IVAN ARTOBOLEVSZKIJ ered­ményekben gazdag és tevékeny élete a nagy hazafi életének kiváló példája — szögezi le a szovjet vezetők által aláírt nek­rológ, amelyet a kiváló szovjet akadémikus halála alkalmából tettek közzé. ALEKOSZ MICHAELIDISZT, a Demokratikus Front képviselő­jét tegnap a ciprusi képviselő­ház új elnökévé választották. A funkciót eddig Kypriánu töl­tötte be, aki Makariosz halála után a köztársaság elnöke lett. Algéria — fátyol nélkül Munkakedv, optimizmus, haladás Nyolcévi véres harc után összeült az első nemzetgyűlés, és 1962. szeptember 25-én kikiáltották az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. Az elkeseredett, hosszúra nyúlt harc több mint egymillió ál­dozatot követelt, hiszen a „demokratikus“ francia vezetők nem átallották bevetni a legmodernebb fegyvereket, még a napalmot sem, a függetlenségért harcoló algériai nép ellen. Pedig Algéria sem akart mást, mint demokráciát és szabadságot, csak más formában, mint ahogy ezt az anyaország és annak tőkés barátai jónak tartották. Az emlékezetes nap óta 15 év teli el — mozgalmas, termé­keny tizenöt munkás év, s ma már méltán elmondhatjuk, hogy ez sikeres időszak volt, amely megalapozta a további előre­haladást. A múlt év folyamán olyan események tanúi lehettünk, amelyek azt bizonyították: Algéria jó irányban halad, sikeresen fejlődik. Az ország vezetősége megvitatás céljából a széles néptömegek elé terjesztette a Nemzeti Chartát, amely magába foglalfa az ország szocialista orientációját megalapozó intézkedéseket és törvényjavaslatokat. Sok olyan véleményt olvastunk akkor a világsajtóban, amely meglepetésként könyvelte el az apolitikus- nak tartott algériai nép nagyon is politikai aktivitását a vita során, melyet rövidesen referendum követett. A népszavazáson résztvevők 98,5 százaléka a Charta mellett szavazott, amely az új alkotmány alapját alkotja, s törvényesíti az ország fejlődé­sének szocialista irányzatát. A referendumot követte az új alkotmány jóváhagyása, az el­nökválasztás, majd az új parlament képviselőinek megválasztása. Ezek a gyors egymásutánban következő sorsdöntő események ráébresztették Algéria népét arra, hogy felelős sorsáért, hazája jövőjéért, s ezért nincs helye a passzivitásnak. Az elnökválasz­táson a bejegyzett választók 95,81 százaléka vett részt, s közülük 95,82 százalék Huari Bumedienre szavazott. Ezek a számok nem­csak Bumedien népszerűségéről tanúskodnak, hanem arról is, hogy az algériaiak tudatosítják, milyen fontos fegyver a vá­lasztójog, amely az országban a 18 évesnél idősebb férfiak és nők számára egyaránt biztosított. Pár évvel ezelőtt még utópiaként hatolt volna, ha a -gépipar évtizedéről hallunk Algériával kapcsolatban. Több nagy kapa­citású gépipari üzem felépítése, s a már meglevők modernizá­lása arról tanúskodik, hogy a tervek valóra válnak. A szocialista országok között hazánk is hathatós segítséget nyújt ahhoz, hogy kiaknázzák az ország nagy nyersanyagkészletét és a legracio­nálisabb módon használják fel. Mivel Algéria lakosainak túlnyomó része a mezőgazdaságban keresi megélhetését, sorsdöntőén fontos volt egy progresszív földreform megvalósítási. A nép érdekeit szolgáló gazdaságpo­litikáról tanúskodik az is, hogy Algériával kapcsolatban talán nem is földreformról, hanem inkább mezőgazdasági forradalom­ról beszélhetünk. Az állam felvásárolta a nagybirtokosok föld­jeit, azok egy részét szétosztotta a nincstelen parasztok között, más részét arra használta fel, hogy mintagazdaságokat, úgy­nevezett „szocialista falvakat* hozzon létre. Ezekben a falvak­ban a parasztok közösen gazdálkodnak, a földek megművelését és a termények betakarítását az államtól kapott gépekkel vég­zik, korszerű, ingyenes lakásokban laknak. Munkakedv, optimizmus, haladás jellemzi napjaink Algériáját. Nemcsak a nők arcáról került le a fátyol: Algéria olyan po­litikát folytat, amelyet nem kell lepel alatt tartania. GÖRFÖL ZSUZSA CARTER ELFOGADTA LANCE LEMONDÁSÁT (ČSTK) — fames Carter wa­shingtoni sajtókonferenciáján bejelentette, hogy elfogadta Bert Lance-nak, az Amerikai Szövetségi Költségvetési Hiva­tal igazgatójának lemondását. Lance a múlt héten a szená­tus vizsgáló bizottsága előtt felelt pénzügyi ügyleteiről. Mint ismeretes, a National AZ APN KOMMENTÁRJA O któber 3-án jár le a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között öt évvel ez­előtt megkötött SALT-megálla­podás, amely korlátozza a stra­tégiai fegyverrendszerek elter­jedését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok addig bizo­nyára megoldást talál arra ho­gyan őrizzék meg az e téren eddig elért eredményeket. Azonban továbbra is elsőrendű feladat az, hogy a két ország hosszú távra érvényes meg­egyezést kössön a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásá­ról. Ez mindeddig megoldatlan probléma maradt. A hetvenes évek óta több magas szintű szovjet—amerikai eszmecserére került sor a SALT-témakörben, és leszögez­hető, hogy a tárgyalásokon fo­kozatosan kikristályosodtak azok a módszerek, amelyekkel a két ország tárgyalóküldöttsé­gei a stratégiai fegyverrendsze­rek korlátozását megközelítik. Jellemző, az Egyesült Államok az utóbbi időben egyre inkább arra törekszik, hogy alapjában megváltoztassa az eddigi meg­állapodásokat. Hogyan másként is értékelhetnénk azt, hogy az amerikai fél úgy viselkedik, mintha semmi köze sem lenne az 1974-ben Vlagyivosztokban létrejött megállapodásokhoz? Vajon ilyen körülmények kö­zött beszélhetünk-e arról, hogy az Egyesült Államok a nem­zetközi kérdésekben egy állan­dósult irányvonalat követ? Az a veszély fenyeget, hogy amennyiben az USA efféle ma­gatartása nem változik meg, azt jelentheti, a tárgyalópart­ner esetleg kétkedni kezd afe­lett, hogy égi/általán folytat­ható-e konstruktív eszmecsere az USA képviselőivel? csatlakoznak, s ezzel még in­kább bonyolódik és időben el­tolódik e kérdés megoldása“ — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Természetes, hogy az új meg­állapodás nem jelenthet elté­rést a két fél által már elis­mert, a stratégiai egyensúlyon Ilijük oi új SAlI-megónapodósI? A Szovjetunió abból indul ki, hogy a vlagyivosztoki találko­zó óta nem következtek be alapvető változások a világ stratégiai egyensúlyában, és éppen ezért nincs szükség ar­ra, hogy felülvizsgálják a stra­tégiai fegyverrendszerek csök­kentése kérdésében akkor le­fektetett alapelveket. Ez azon­ban nem jelent annyit, hogy a Szovjetunió a vlagyivosztoki megállapodásokat megváltoz- tathatatlanoknak tekinti, ame­lyek egyszer s mindenkorra megszabják a stratégiai fegy­verek maximális plafonját. Ép­pen ellenkezőleg. A Szovjet­unió síkra száll amellett, hogy az új megállapodás aláírása újabb lépésekre ösztönözzön a stratégiai fegyverek korlátozá­sa terén. Azonban jelenleg még az a fő probléma, hogy a már elért eredményeket meg kell őrizni. „Máskülönben megeshet az, hogy a most fennálló prob­lémákhoz időközben újabbak és az egyenlő biztonságon nyugvó alapelvektől, mivel azoknak megszegése elenged­hetetlenül a kölcsönös bizalom csökkenéséhez vezetne, ez pe­dig a lázas fegyverkezés foko­zódását jelentené. Nem kétsé­ges, hogy sem a Szovjetunió, sem az amerikai tárgyalópart­ner soha nem egyezik bele olyan megállapodásba, amely ellentmondana a felek nemzeti biztonsága érdekeinek. Világosan tudatosítani kell, hogy a vlagyivosztoki megálla- -podás létrejötte nem volt vé­letlenszerű. Szoros összefüggés­ben állt az amerikai atomfegy­verek jelenlétével Európában és Ázsiában, amelyek felhasznál­hatók stratégiai támadás ese­tén a Szovjetunió ellen. Ilyen értelemben a stratégiai fegy­verrendszerek Vlagyivosztok­ban megállapodott plafonja gyors csökkentése az említett atomfegyvertípusok korláto­zása nélkül (amelyeket Nyu­gaton taktikai fegyvereknek neveznek), megváltoztatná az erőegyensúlyt az Egyesült Ál­lamok javára. Végezetül le kell szögezni, hogy az Egyesült Államok meghátrálása a már elért meg­állapodások előtt egyáltalán semmilyen reális érvekkel nem támasztható alá. Persze, Wa­shingtonban azért erre is meg­találták a „megfelelő“ magya­rázatot, arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió stratégiai fö­lénybe került. Természetesen a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásá­val összefüggő problémákat nem lehet leegyszerűsíteni. A haditechnika állandóan tovább­fejlődik. A tárgyalások során újabb és újabb műszaki prob­lémák merülnek fel, amelyek részletes tanulmányozást igé­nyelnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a dolgok elsietése éppen olyan veszélyes, mint a tárgya­lások szándékos késleltetése. Egy bizonyos: a megegyezés sorsa a partnerek konstruktív, józan magatartásától függ. A Szovjetunió kitart azon állás­pontja mellett, hogy az új meg­állapodásnak is biztosítania kell az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. A felelős körök döntése te­hát világos, pontosan megfo­galmazott realista álláspontot követel, amely nem ad helyt utópisztikus elképzeléseknek. IGOR FATYEJJJV Bank of Georgia igazgatója né­hány százezer dollárral túllép­te megengedett kontóját és 3,5 millió dollárral kétes módon gyarapította számláját. Carter szenvedélyes szavak­kal védte barátját, s kijelen­tette: A Lance elleni vádak kö­zül „sok túlzott volt, egyes vá­dak pedig alaptalanok“. Az el­nök azt mondotta, hogy nem kérte ugyan Lance lemondását, de — jóllehet, tisztázottnak látja minden vád alól — egyet­értett azzal, mert a történtek után Lance nehezen tudta vol­na maradéktalanul ellátni fel­a datát. Az elnök elismerte, hogy a Lance körül történtek „kétséget kelthettek a maga és kormánya feddhetetlensége iránt.“ Az amerikai közvélemény, melyben még nagyon élénken él a Watergate-botrány emlé­ke, egyre gyakrabban emlegeti a két mércével mérő amerikai igazságszolgáltatást — az egyik­kel a közönséges halandókat, a másikkal „a politikusokat“ mérik. Cunhal—Soares találkozó (ČSTK) — Alvaro Cunhal. * Portugál Kommunista Párt fő­titkára Lisszabonban Mario Soares portugál miniszterelnök­kel tárgyalt. A PKP főtitkára a beszélgetés után leszögezte, azoknak a po­litikai és társadalmi erőknek, melyek Portugáliában szüksé­gesnek tartják a demokratikus fejlődést, meg kellene kezde­niük a kormányalakítási tárgya­lásokat. Az országnak olyan kormányra lenne szüksége, amely kivezetné az országot jelenlegi nehéz helyzetéből. Hozzáfűzte, hogy a szocialis­tákból. a szociáldemokratákból és a centristákból megalakított kormány elhibázott lépá® len- ■ ne. Dél-Libanonban naponta súlyosbodik a hely­zet. Felvételünkön Rasája-al-Fuchar házai­nak romjai, melyet az izraeli tüzérség tá­madott. (Felvétel: ČSTK — AP)

Next

/
Thumbnails
Contents