Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-23 / 263. szám, péntek
A tömegek körében A PÁRTAKTÍVA MUNKÁJÁNAK JAVÍTÁSÁÉRT 1977. IX. 23. A fejlett szocialista társadalom építése megnöveli az igényeket az irányító szubjektummal, a kommunista párttal szemben. Fokozni kell a párt egységét, akcióképességét, javítani politikai, ideológiai és politikai szervező munkáját. A párt- szervezetek munkájának javítását elősegítő egyik legfontosabb tényező az összes párttagok részvétele a párt tevékenységében. A minden pártszervezet, minden kommunista aktivitásának növeléséről való gondoskodást nem lehet egyszerűen a járási pártbizottságok tagjainak vállára rakni még akkor sem, ha a pártpolitika megvalósítása, az alapszervezetek akcióképessége növelése fő láncszemének a járási pártbizottságokat tartjuk. Ezt a munkát több embernek kell végeznie. A járási pártbizottságoknak e tevékenységük során széles körű pártaktívára kell támaszkodniuk. A pártbizottságok az aktíva útján tájékoztatják tevékenységükről a pártszervezeteket, s egyidejűleg az aktívák révén áttekintést nyernek arról, hogyan teljesítik a határozatokat az egyes helyeken, ahogy ezt a pártalapszabályzat is kimondja. Az utóbbi években végzett pártmunka tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártbizottságok döntő többsége tiszteletben tartja a pártalapszabályzatnak ezt a kitételét. A pártszervezetek, különösen a járási párt- bizottságok és szerveik a XIV. kongresszust megelőző időszakhoz képest sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak az aktívákra,. ami pozitívan mutatkozik meg a járási pártbizottságok és a pártalapszervezetek kapcsolatában. Mindezt nagyra értékelte a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa. Az aktívák munkájában még ma is tapasztalhatók különféle problémák, különösen az aktívák létrehozásában, tagjainak kiválasztásában és nevelésében, sőt néha a pártaktíva küldetésének, munkája tartalmának értelmezésében is. E jelenségek gyökerei a múltba nyúlnak vissza, amikor a kollektív vezetés elvét nem tartották tiszteletben, és az aktívák munkáját is lebecsülték. E negatív jelenség leküzdését nagyon hatékonyan előmozdította a CSKP KB Elnökségének 1969. november 3-án kelt határozata, amely a járási pártbizottságok és a pártalapszervezetek kapcsolatát biztosító aktívák léthehozását szabályozza. így válaszolt pár- tunk új vezetősége Gustáv Hu- sák elvtárssal az élen az előző időszak fogyatékosságaira. Persze, döntő fordulat a pártalapszervezetek tevékenységében és munkájuk irányításában csak a CSKP XIV. kongresszusa után következett be, amely kongresszus világosan megjelölte a pártnak, szerveinek, szervezeteinek és aktíváinak feladatait. A XIV. kongresszuson a pártmunka e területére kitűzött feladatokat a XV. kongresszus ismét fontosaknak minősítette és hangsúlyozta, hogy szükséges a pártvezetés kollektív jellegének elmélyítése, valamint az aktívák munkájának javítása. A XV. pártkongresszus azt is kiemelte, hogy a pártaktívák tevékenysége fontos és szerves része a párt egész tevékenységének, egyik legfontosabb feltétele Lenin azon tétele megvalósításának, hogy az emberektől tanulni kell. meg kell hallgatni véleményüket. A bolsevik párt megalapítója nem egy esetben hangsúlyozta, hogy uralkodni és kormányozni csak akkor tudunk helyesen, ha kifejezzük a nép óhaját. Ehhez azonban tökéletesen ismerni kell az emberek problémáit, véleményét, mindennapos gondjait. „A pártaktíva a párttagok és a pártonkívüliek tömegeinek szervezője, a hazánk hatalmának sokoldalú megszilárdításáért, a kommunista építés nagyszabású terveinek megvalósításáért vívott harcunkban“ — hangsúlyozza az SZKP XXIV. kongresszusának határozata. A CSKP aktíváit a legöntudatosabb, a pártmunka terén a leggazdagabb tapasztalatokat, szakmai ismereteket szerzett, a marxista—leninista elméletet tökéletesen elsajátított, pozitív erkölcsi és jellembeli tulajdonságokkal felvértezett elvhü és a párt iránt odaadó kommunistákból kell összeválogatni. Elengedhetetlen követelmény az is, hogy a pártaktívák tagjai ismerjék a politikai tömegmunka lenini elveit, normáit, és érvényesíteni tudják őket a konkrét gyakorlatban. Klement Gottwald a Kommunista Internacio- nálé végrehajtó bizottságának 12. plenáris ülésén a tömegekkel való munka csehszlovákiai tapasztalatairól szólva egyebek között azt mondotta: a kommunista első parancsolata, hogy jól megértse a munkásság érdekeit, ismerje minden óhaját, megértse gondjait, védelmezze osztályérdekeit. A járási pártbizottságok aktivistáinak egyik legfőbb feladata, hogy az alapszervezetekben hozzájáruljanak a pártaktívák létrehozásához, rendszeres munkára tanítsák őket az igényes pártfeladatok megoldása, az üzemi, a pártbizottsági tanácskozások és a taggyűlések előkészítése, a különféle elemzések kidolgozása terén. Elő kell segíteniük a határozati javaslatok kidolgozását, de a döntések konkrét megvalósítását is. Biztosítaniuk kell tehát a pártpolitika megvalósítását, és segítséget kell nyújtaniuk az alapszervezeteknek feladataik teljesítésében. Nem elég tehát, hogy az aktivista eljárogat az alapszervezethez, s ezzel befejezettnek tekinti küldetését. A járási pártbizottság , aktivistájának az a küldetése, hogy egy adott szervezetben elérje a pártmunka tartós javítását, elsősorban arra irányuló módszertani segítségével, hogy az adott pártszervezet munkája megfeleljen a lenini munkastílusnak, az abból adódó elveknek, a pártélet normáinak és a pártvezetés elveinek. A pártaktívák munkájának tapasztalatai azt mutatják, hogy az aktivisták egy része többnyire csak a taggyűlésekre jár el, s ezzel korlátozza saját szervezési hatáskörét. Bár a taggyűlés a pártalapszervezet legfelsőbb szerve, és az aktivista jelenléte a taggyűlésen kívánatos, mégis hatékonyabb, ha az aktivista a szervezet bizottságában végez munkát. A járási pártbizottságok aktivistái tevékenységének tartalmát rövidesen így lehet kifejezni: úgy kell tevékenykedniük, hogy a pártalapszabályzat és a pártszervek határozatai teljes mértékben érvényesüljenek a pártalapszervezetek életében és munkájában. Ahhoz, hogy a járási pártbl zottság aktivistája minél felelősebben és jobban betöltse funkcióját, politikailag fejlettnek kell lennie, jártasnak kell lennie a konkrét pártmunkában. Ez azt jelenti, hogy a járási pártbizottságoknál és természetesen a magasabb szerveknél is az aktivista tisztségét olyan elvtársnak kell betöltenie, aki az alapszervezetben valamilyen tisztségben már tevékenykedett, vagy sikeres munkát végzett egy felsőbb pártszervben, aki jól kiismeri magát az adott pártszervezet problémáiban. Elsősorban azonban jól kell ismernie a pártalapszabályzatot, a CSKP határozatait és irányelveit, különösen azokat, amelyek a pártalapszervezetek tevékenységére vonatkoznak. A pártaktívák tevékenysége gazdag, sokoldalú, de sok leseiben nehéz és bonyolult is. E tevékenység a pártbizottságok számára nagyon fontos, ezért a jövőben még több figyelmet kell szentelni céltudatosságának és hatékonyságának. Ez azért is sürgős feladat, mert a XV. párt- kongresszus határozataiból adódó célok megkövetelik, hogy a pártunk magvát képező alapszervezetek minden feltételt megteremtsenek ahhoz, hogy valamennyi párttag és tagjelölt részt vegyen a párt irányvonalának megvalósításában. KERTÉSZ PÁL A nyertes plakát Olvastuk... A burzsoá „előrejelzés" és a valóság A világgazdaságban a hetvenes évek első felében bekövetkezett változások leleplezték a gazdasági fejlődés előrejelzéseivel foglalkozó burzsoá tudomány válságát, írja Zdenék Šedivý „A világgazdaság fejlődésének fontos irányzatai“ című, a Rudé právoban megjelent cikkében. ,{<ifejezi, hogy az említett prognózisokra jellemző a történelmi pesszimizmus, amely a világméretű gazdasági növekedés objektív lehetetlenségéről, sőt károsságáról szóló elméletekben nyilvánul meg. jellemző rájuk továbbá az, hogy túlértékelik a jelenkori kapitalizmus lehetőségeit. Ezzel szemben egyre növekszik az új jelenségek marxista analízisének igényessége. Az ilyen analízis a társadalomtudományok és a nemzetközi politika helyes következtetéseinek kiindulópontja. Szükséges a szocialista országok gazdasági struktúrája fejlődésének tervezéséhez is. Az elkövetkező években továbbra is néhány alapvető fejlődési irányzat dominál. Ide tartozik az is, hogy megnövekszik az ázsiai, afrikai és latinamerikai országok lakosságának aránya a világ lakosságához viszonyítva. Ez a demográfiai fejlődés fokozza a fejlődő országok jelentőségét a szocializmus—imperializmus közti harc szempontjából. A fejlett kapitalista országokra jellemző lesz az, hogy a munkanélküliek többsége a nem produktív szférából kerül ki. A legnagyobb figyelmet a világ energia-, nyersanyag- és élelmiszer-problémájának kell szentelni, de mindenekelőtt a tüzelőanyag- és energia ellátás biztosításának. Az energiaválság kirobbanása után, 1973-ban a fejlődő országokból a kapitalista országokba irányuló kőolajexport megnövekedett, 1985-ben ez az export elért az 1750 millió tonnát. A geológiai tartalékok és földrajzi elhelyezkedésük analízise lehetővé teszi annak a felbecsülését-, hogy ogy-egy nyersanyag az elkövetkező időszakban mennyire lesz deficites. A legnagyobb deficitet minden valószínűség szerint a cin, wolfram, bauxit, cink, ólom, nikkel és a foszfor jelenti majd. Ezen kívül a forgalomnak is megfelelő figyelmet kell szentelni. Például a fizetési viszonyok deformációja, amelyre a kapitalista országokban a hetvenes években került sor, strukturális jellegű és tiosszú távon befolyásolja az egész gazdasági fejlődést. 1974 és 1977 között a kőolajat exportáló fejlődő országoknak 180 milliárd dollár volt az aktív fizetési mérlegük, ugyanakkor a többi fejlődő országban a fizetési mérleg passzívuma elérte a 100 milliárd dollárt, a fejlett kapitalista országokban pedig a 80 milliárd dollárt. Néhány kóláját exportáló ország oligarchiája a finánctőke új, jelentős részévé válik, amellyel mind gazdasági, mind politikai téren számolni kell. A kapitalista országok többsége fizetési mérlegének krónikus deficitje hosszú távon befolyásolja majd az ország politikáját. Más államok viszont ki- sebb-nagyobb sikerrel Japán példájának követésére törekszenek. Japánnak ugyanis sikerült a fizetési mérleg hiányát csökkenteni azzal, hogy az egész gazdaságpolitikát alárendelte az úgynevezett „ex- port-offenzívának“. Ez viszont a világpiacokon kiélezi a kon- kurrenciaharcot. Lenini munkastílus a pártszervezetekben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére megrendezett országos politikai plakátversenyben az első díjat Stefan Stefka bratislavai képzőművész plakátterve nyerte. Képünkön: Stefan Stefka győztes plakátja látható. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) A lenini munkastílust elsajátítani annyit jelent, mint megismerni és elsajátítani a pártról szóló tanítást, megismerni a gyakorlatot, a problémákat, a hiányosságokat, azok okait, s a gyakorlati tapasztalatokat. Mindez az ellenőrző tevékenységre is vonatkozik. 1977 májusában és júniusában a CSKP poprádi járási szervezetének ellenőrző és revíziós bizottsága a munkastílus színvonalát vizsgálva ellenőrzést végzett a négy üzemi, valamint 14 alap- és falusi pártszervezetben. Jozef Fiasky, a CSKP Poprádi Járási Szervezete Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke e munka eredményeiről adott számot a Pravdában A felsőbb szervek határozataival címmel. Az ellenőrzés megmutatta, hogy a párt üzemi és alapszervezetei megfelelő figyelmet •szentelnek a munkastílus színvonala emelésének. Ennek bizonyítéka az is, hogy a CSKP KB mindkét határozatát konkrétan kidolgozták saját viszonyaikra. Ezzel taggyűléseken és nyilvános gyűléseken ismertették meg a párttagokat és a pártonkívülieket. Az ellenőrzött pártszervek és szervezetek munkastílusára olyan pozitív vonások jellemzőek, mint a kollektivitás és a céltudatosság. Elmondható, hogy a kitűzött célokat helyesen konkretizálták a helyi viszonyokra. Például a Poprádi Vagongyár párt- szervezetei 1981-ig 234 taggal szeretnék bővíteni soraikat, amelynek 80 százaléka fiatal lenne. Ugyanilyen konkrét feladatokat szabtak meg gazdasági téren is. Figyelemre méltó, hogy a célok mindenütt reálisak, és összhangban vannak a CSKP KB határozatainak céljaival. Az üzemi és alapszervezetek konkrét politikai-szervezetek is. A CSKP üzemi szervezetei a szervező munkában nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a párttagok és párttagjelöltek példaként szolgáljanak a többi dolgozók számára s törekedjenek az anyagi és erkölcsi érdekeltség módszereinek tökéletesítésére. A pártmunka lenini stílusában nagy szerepet játszik az ellenőrzés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol fokozott figyelmet szentelnek a politikai-szervezői és az eszmeipolitikai munkának, miút pl. a Poprádi Vagongyárban. a késmárki Tatralan-ban, az egységes földművesszövetkezetben és a Poprádi Efsz-ben az ellenőrzés is magas színvonalú. Az ellenőrzés stabil formái továbbra is a pártbizottsági, tagsági és nyilvános gyűlések, ahol megtárgyalják a párthatározatok teljesítését. A szervező munka jó színvonalát az eredmények igazolják. A CSKP üzemi és alapszervezetei a legjobb munkásokat különféle módon népszerűsítik. Az ellenőrzés azt is megmutatta, hogy a pártmunka stílusának színvonala az egyes szervezetekben eltérő. A CSKP ih- l'anyi falusi szervezetében például hiányosan alkalmazták a a CSKP KB határozatait. Az elkövetett hibák teret biztosítottak a formalizmusnak. Nem voltak, hatékonyak a hiányosságok leküzdésének módszerei sem. A gyakorlat és a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint kárt szenvednek a pártmunka stílusának lenini elvei, a szervező munka sem hozza meg a kívánt eredményt. A CSKP ih- fanyl falusi szervezete például 1977. június 1-ig egyetlen tagot sem vett fel. A sikertelenség oka tehát nem az, hogy a szövetkezetben kisebb a választék, hanem az, hogy alacsonyabb a pártmunka színvonala. fkij
