Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-23 / 263. szám, péntek
A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Városok és községek eredményei és gondjai Szolgáltatási ankétünk nem visszhangtalan. Erről tanúskod- nak levelezőinknek, tudósítóinknak és általában olvasóinknak a szerkesztőségi postával szinte mindennap érkező hozzászólásai. Ezekből igyekeztünk — a lényegre koncentrálva — ismét összegyűjteni egy csokorravalót. Vonzás és taszítás Példákkal alátámasztva érdekes gondolatot feszeget levelében az érsekújvári (Nové Zámky) Gábris József. Rámutat arra, hogy „a dolgozók ragaszkodnak a korszerű munkahelyekhez, annál az oknál fogva is, mert itt megtalálják a fejlett szolgáltatásokat is ..." Ez a vonzó hatás az olyan nagyközségeknél is szembetűnő, amelyek közel fekszenek egyre iparosodó városainkhoz. Udvard (Dvory nad Zitavou) csak nyolc kilométerre van Érsekújvártól, lakosainak száma mintegy' hatezer. Viszont fejlődése csaknem stagnál. Az ok kézzelfogható! Érsekújvárott ugyanis az eltelt évtizedben három új üzem épült fel, illetve közülük sorrendben a harmadik jövőre kezd üzemelni. Ud- vardról jelenleg mintegy 1200 lakos ingázik ezekre a munkahelyekre. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a járási székhelyen változatlanul nagy ütemű a lakásépítés, akkor könnyű kiszámítani, hogy az ingázók jelentős hányada rövdesen városi lakos lesz.“ Az érem másik oldalaként tünteti fel a levélíró azt az általa taszítónak nevezett jelenséget, hogy a szolgáltatások hiánya csökkentőleg hat egyes kisebb falvak lakosságának lélekszámúra. Példaképp Divá községet hozza fel, a- melynek négy évtizeddel ezelőtt még 340 lakosa volt, ma pedig csupán 140. Ennek oka, hogy „Diván a szóban forgó időszakban alig épült új ház... S amikor az idős szülők meghaltak, a fiatalok nyomban a városba költöztek... A községben egyetlen minibolt üzemel napi négyórás műszakban. Ugyan melyik fiatalnak lenne kedve Ilyen körülmények között itt élni?“ — teszi fel Gábris József a kérdést anélkül, hogy leveléből kiéreznénk az ilyen helyzetből következő bármiféle nosztalgiát. Tisztában van ugyanis azzal, hogy „a ma embere érthető módon ragaszkodik a korszerű munka- és élet- feltételekhez.“ Szolgáltatóház is lesz A kéméndi (Kamenín) Németh Ferencné néhánysoros levelét is hadd idézzük: „A hnb mellett működik a helyigazdálkodási üzem. Ennek keretén belül megnyílt nálunk a női és a férfifodrászat, van lábbelijavító, s a lakosok igénybe vehetik a kőfaragók, festők, ácsok, kőművesek, lakatosok munkáját, sőt a fuvarozás is biztosított. Ezzel szemben a mosodának és a tisztítónak csak gyűjtőfiókja van a községben. A legjobban annak örülünk, hogy a 6. ötéves tervben szerepel a szolgáltatóház felépítése is.“ Ezt is meg kell oldani Tornán (Turnianske Podhradie) többféle szolgáltatás van, amint arról részletesen tudósít Farkas Rózsa, a hnb alelnöke, viszont ezzel kapcsolatban probléma Is akad bőven. A háromezer lakost számláló község helyi nemzeti bizottsága ezért tanácsi üléseken, illetve a Janek József mérnök által irányított illetékes albizottság ülésein gyakran foglalkozik a lakossági szolgáltatások színvonala emelésének követelményeivel. „Van a községnek cukrászdája, virágüzlete, varrodája, lábbelijavítója és borbélyműhelye, de helyiségeik nem minden esetben felelnek meg az igényeknek. Ehhez hasonlóan a képkeretezés és az üvegezés színvonalát is gyakran kifogásolják a lakosok, mivel ezeket a szolgáltatásokat a környező tíz községből beutazók is igénybe veszik és a kapacitás nem erre méretezett. Továbbá az asztalosműhelynek sincsenek megfelelő raktárhelyiségei. A fodrászatra az volt a panasz, hogy nyitvatartási ideje nem felel meg az állásban levő nőknek. E tekintetben a hnb hathatós intézkedésével javulás következett be“ — állapítja meg a levélíró. Mondanivalójához talán csak annyit tennénk hozzá, hogy az utóbbi esethez hasonlóan a hnb a saját hatáskörében Is nyilvánvalóan folyamatosan további lépéseket tesz a hiányok megszüntetésére. Persze, van olyasmi is, amire a saját erejéből nem telik. így pl. a község „már évek óta igényli egy kukakocsi kiutalását a hulladék elszállítására, de ez a probléma a mai napig nem oldódott meg." Különben ezt a szolgáltatást a község számára a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Műszaki Szqlgáltató-üzem nyújtja, amelynek vezetője szintén elismerte, hogy ezen a területen javítani kell a helyzeten. Az ezzel foglalkozó legutóbbi tanácsülésen leszögezte, hogy Szepsi a lakossági szolgáltatások viszonylatában egyike a legelmaradottabb városoknak, és lényegesebb javulás csak 1980 körül várható, amikor felépül a műszaki szolgáltatások központja. Viszont a kukakocsi problémáját talán már ez év végéig sikerül megoldani, mégpedig úgy, hogy a szepsi szolgáltatóüzem kap egy további kocsit, amely biztosítja a környék hulladékának elszállítását. Új szakszervezeti üdülő A tiszta városért Az utóbbi témát feszegeti hozzászólásában régi komáromi (Komárno) levelezőnk, Holczer László is. Miután elismeréssel szól a Városi Műszaki Szolgáltatóüzemről, amelynek kétszáznál több alkalmazottja teljes erejéből igyekszik megbirkózni a járási székhely tisztán tartásának mind bokrosabbá váló teendőivel, néhány olyan jelenségre mutat rá, amelyekre másutt is fel kell figyelni. Például arra, hogy miután az említett vállalat a kora regeli órákban mechanikus eszközökkel felsöp- ri az utcákat, a később nyitó üzletek előtti járdákról a szemetet ismét lesöprik az úttestre, s a munka tulajdonképpen ismét elölről kezdődhetne, ha kezdődne. „Hasonló a helyzet — írja — az üzletekbe érkező áru lerakásakor. Itt sem törődnek a hulladék eltávolításával. A teherfuvarozó vállalat és az építővállalatok járműveit pedig az előírtnál nagyobb mértékben rakják meg különféle szerteszét szóródó anyaggal, törmelékkel. Arra is figyelmeztetni kell, hogy a lakosok a kukákba és a konténerekbe gyakran nemcsak szemetet, háztartási hulladékot tesznek, hanem például vastárgyakat, téglát, köveket stb. is, ami rongálja a hulladékgyűjtő kocsik szerkezetét. Továbbá az sem helyes, hogy egyes szülők kiskorú gyerekeiket bízzák meg a szemét levitelével, akik alacsony termetük miatt gyakran melléöntik a szemetet.“ Bővülő szolgáltatások Ugyanez a levelezőnk beszámol néhány pozitív jelenségről is. Pl. arról, hogy a városban bővítik a lakossági szolgáltatásokat. A többi között „a városi kommunlális vállalat az autószervizben bevezette a gépkocsialvázak konzerválását, a kozmetikai részleg a férfikozmetikát; továbbá a szőnyegtisztítást és — javítást, a fotoszol- gálat megrendelésre fényképeket készít a családi összejövetelekről, a virágüzletben pedig, a Marcellházai Efsz közreműködésével,' a vágott virág árusítását. Kommentáljuk A jó felkészülés fél sikei Bármilyen hihetetlennek tűnik is, hazánkban minden öt órában felüti fejét a vörös kakas. Itt egy villanyfőzőt, ott egy háztartási gépet felejtünk el kikapcsolni, vagy a kiránduláson a szalonnasiités után tüzet eloltani. Mire észbekapunk, már millió koronás kár keletkezik. Ezt igazolja az is, hogy tavaly hazánkban 6528 tűzeset 302 375 000 korona közvetlen kárt okozott, arról nem is beszélve, hogy a közvetett kár ennél lényegesen nagyobb. Még szomorúbb az a tény, hogy a lángokban 135 ember életét vesztette, és 783-an égési sebeket szenvedtek. Az idén az első félévben Szlovákiában újra 550 tüzet jegyeztek lel, amelyek több mint 17 millió korona kárt és 17 emberéletet követeltek. A tűzoltók és a lakosok gyors beavatkozásával 136 millió korona értéket mentettek meg a pusztulástól, de a becslések szerint a termelésből való kiesés, illetve a közvetlen kár így is 534 millió korona. Sovány vigasz, hogy az előző év hasonló időszakához viszonyítva a tüzek száma 435-tel volt kevesebb, az anyagi kár meg 92 millió koronával volt kisebb. A tűz elfojtásában, oltásában a megelőző nevelömunká- ban nagy szerep jut az önkéntes tűzoltóknak, akik ezekben a napokban évzáró közgyűléseikre készülnek. A Tűzvédelmi Szövetségnek Szlovákiában közel 180 000 tagja van. Természetesen csak olyan községekben beszélhetünk jó munkáról, ahol az alapszervezet vezetősége a feladata magaslatán áll, a nemzeti bizottság pedig ügyel arra, hogy a tűzoltórajok rendszeresen gyakoroljanak, egyszóval mindenkor ütőképesek legyenek és csírájában elfojthassák a tüzet. Az évzáró taggyűlések beszámolóinak elkészítéséhez jó alapot nyújt a szövetség 1972-ben megtartott szlovákiai kongresszusának határozata. Ez többek között célul tűzte ki, hogy a helyi szervezetek, illetve a tűzoltórajok 80 százaléka bekapcsolódjon a szocialista munkaversenybe. Sajnos, ezt a feladatot csak részben sikerült teljesíteni, s hogy miért, erre az évzáró taggyűlések és az ezt követő járási konferenciák adják majd meg a választ, természetesen csak akkor, ha megfelelő arányban szerepel a kritika és az önkritika, a fogyatékosságok elemzése. Figyelemre méltó az is, hogy a kongresszus határozata szerint a szövetség tagjainak számát 20 ezerrel kell növelni. Külön hangsúlyozta, hogy az újonnan szerzett tagok közül legalább 4000 nő legyen. A nők, az édesanyák igen nagy segítséget nyújthatnak a gyermekek között végzett megelőző munkában. A. Tii/védelmi Szövetség Szlovákiában számos kiváló eredményt ért el, főleg az utóbbi években. Tűzoltórajai több nemzetközi versenyen szerepeltek, ahonnan sokszor aranyérmekkel tértek haza. Örvendetes az is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett felajánlásukat az év első felében 56 százalékra teljesítették. Külön elismerést érdemel a szövetségnek a fiatalok nevelésére fordított igyekezete azoknak a tanítóknak a segítségével, akik nem sajnálják a többletmunkát. A szövetség fúvószenekarai, műkedvelő színjátszó csoportjai kerületi, illetve országos hírnévre tettek szert. A tűzoltókat ott találjuk a különböző társadalmi munkáknál, a tűzoltószertárak építésénél, a műszaki felszerelés karbantartásánál. Kiveszik részüket a lakosság polgárvédelmi felkészítéséből is. Most, amikor megkezdik évzáró közgyűlésük előkészítését, a beszámolók elkészítésén kívül több ezer lakást, épületet kell a téli fűtési idény előtt ellenőrizniük, felülvizsgálniuk. Fogadjuk meg tanácsaikat, hogy az elkövetkező időben kisebb legyen a tűz okozta kár. A helyi nemzeti bizottságoknak és pártszervezeteknek, valamint a Nemzeti Frontnak segítenie kell abban, hogy olyan emberek kerüljenek az alapszervezetek élére, akik a jövőben még eredményesebben irányítják munkájukat. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TAN ÁCS ADÓ ■ •' . ■ . X •’ ■ ■ ■' -v'"' Fertőtlenítés a háztartásban Liptovský Jánban a múlt hét végén átadták rendeltetésének ax új. Máj nevfi szakszervezeti üdülőt. (Felvétel; V. Gabčo — ČSTK) A fertőtlenítés szót talán mindenki ismeri, de sokan bizonyára nem ismerik pontosabb jelentését. Tágabb értelemben a fertőtlenítés azokat az intézkedéseket jelenti, amelyekkel környezetünket mentesíteni akarjuk a bacilusoktól. Pontosabban: dezinfekciou az emberek vagy állatok testén található bacilusok elpusztítását értjük. A dezinfekció a kellemetlen és ^betegségeket terjesztő rovarok' (legyek, szúnyogok, hangyák stb.) irtását, a dera- tizáció viszont a rágcsálók (egerek, patkányok, hörcsögök stb.) irtását jelenti. A fertőtlenítést, amellyel teljesen el akarjuk pusztítani a különböző bacilusokat, elsősorban fertőző betegségek esetében, a közegészségügyi szolgálat dolgozói végzik el a háztartásokban mindjárt a fertőző beteg kórházba szállítása után. Ezenkívül azonban folyamatos fertőtlenítést is ismerünk, amelynek feladata a járványok keletkezésének és terjedésének megakadályozása. Tudjuk, hogy a fertőzés több forrása hosz- szabb ideig ismeretlen maradhat, miközben több megbetegedést okozhat. Ez a veszély különösen olyan helyeken áll fenn, ahol több ember gyűlik össze (nagyobb kollektívák, közétkeztetés, közös szállások, kórházak, gyermekintézmények stb.). Ide tartozik a víz klórozása, a nyers tej felforralása, a tej pasztörizálása stb. A háztartásokban rendszereden fertőtlenítünk anélkül, hogy ezt tudatosítanánk. így tulajdonképpen fertőtlenítést jelent a szellőztetés, a takarítás, a mosás, a porszívózás, az ágynemű kifőzése, a ruha vasalása és más szokásos házi munka. A magas hőfok, a főzés a fertőtlenítés legjobb módja. A helyi fertőtlenítéshez különböző vegyszereket használunk. Alkalmazásuk már bizonyos ismereteket, tapasztalatokat feltételez, mivel ezek a szerek különböző hatást gyakorolnak, ezért helyes arányban kell őket feloldanunk. A háztartásban a fertőtlenítő vegyi anyagok közül csak azokat használhatjuk, amelyek ártalmatlanok. Ilyen a benzolsav, az ecetsav, a szalicilsav, amelyeket az élelmiszerek tartósításához, továbbá a sósav, amelyet a fürdőkádak és vécécsészék fertőtlenítéséhez használunk. A mosószereknek nincs közvetlen fertőtlenítő hatásuk, de azáltal, hogy Jehetővé teszik a zsírok feloldását a vízben, eltávolítják azt a szennyeződést, amely baktériumokat is tartalmazhat. A rovarok elpusztítására porban, folyadékban kapható, illetve füstölésre alkalmas különböző szereket használunk. Nagyobb féregirtást azonban csak szakemberek végezhetnek. Legyek, csótányok és hangyák Irtását magunk is elvégezhetjük a háztartási boltokban kapható Neradikin, Neratain, Neratol, Biolit, Neraun, Dimo- gain segítségével. Amennyiben gáz, füst vagy permet alakjában használjuk ezeket az anyagokat, vigyáznunk kell, hogy a fertőtlenített helyiségben ne tartózkodjanak emberek, állatok, ne legyen bennük élelmiszer, sőt cigaretta sem, mivel mérgező anyagokat is tartalmaznak. A fertőtlenített helyiségekbe csakis alapos szellőztetés után térhetünk újból vissza. Permetezéskor védenünk kell bőrünket és szemünket. Az említett anyagok megrongálhatják a textíliákat és a bútort is. A rágcsálók irtására különféle csapdákat és mérgező anyagokat tartalmazó csalétkeket használunk. Ezeket kellő óvatossággal por, " mérgezett paszta vagy gabona formájában helyezzük el a pincékben, padlásokon stb. Mindennapi életünkben egyre több vegyipari terméket használunk. Nem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy ezek több esetben olyan mérgező anyagokat is tartalmaznak, amelyek szakszerűtlen alkalmazás esetében megkárosíthatják egészségünket. Ezért a munkánkat megkönnyítő, illetve életkörnyezetünket javító vegyszerek használatakor szem előtt kell tartanunk a használati utasításokat, és úgy kell őket raktároznunk, hogy ne kerülhessenek a gyermekek kezébe. Ne feledjük el, hogy a fertőtlenítő- és tisztítószerek, a férgeket vagy rágcsálókat elpusztító szerek kiváló segítséget nyújtanak nekünk, de egyúttal veszélyt jelentenek, ha olyan ember kezébe kerülnek, aki nem tudja, hogyan kell őket használni. Dr. LEV KOKOLEVSKÝ 1977. IX. 23.
