Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-21 / 261. szám, szerda

Először hetven maisán felül A JÖ EREDMÉNY EGYBEN KÖTELEZ IS Kommentáljuk Világszínvonalú kittiás Ezekben a napokban Brnóra figyel az ipari újdonságok iránt érdeklődő világ szeme. A 19. gépipari vásár szilárd helyet foglal cl gazdasági és kereskedelmi tevékenységünk rendszerében és egyúttal fóruma a gépipar világviszony­latban elért fejlődése bemutatásának. Andrej Barčák, csehszlovák külkereskedelmi miniszter újságírók előtt elmondotta, hogy a külkereskedelmi forga­lom terjedelme 1975-hoz viszonyítva 9,3 százalékkal nőtt és a szocialista államok közötti árucsere-forgalom az em­lített időszakban 11,4 százalékkal haladta túl a két évvel ezelőtti szintet. Rendkívül gyümölcsözőek a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolataink, amit az is bizonyít, hogy a háború utáni évektől számítva a múlt év végéig 42 000 teherautót, 1 millió 40 ezer motorkerékpárt, 14 000 hűtő­berendezést, 2280 Diesel- és 1576 villanymnzdonyt készítet­tünk szovjet megrendelésre. Az idén is jelentősen növelnünk kell a szocialista és a kapitalista államokba való kivitelt, de számottevően bővít­jük a behozatal skáláját is. Ezt külkereskedelmi szerveink tudatosították és széles körű piackutató, valamint haté­kony szervező munkájuk eredményeként 1977 első két har­madában^- a múlt év hasonló időszakához viszonyítva — 12,7 százalékkal több árut adtunk el gépekből, gépi be­rendezésekből pedig 14,5 százalékkal növeltük a kivitelt. Ezek a számadatok ipari üzemeink dolgozóinak igyeke­zetét, becsületes helytállását bizonyítják. A külkereskedel­mi forgalom fellendítéséből alaposan kivették részüket a kutatással és gyártmányfejlesztéssel foglalkozó szakembe­rek is, akik ma már olyan gépi berendezéseket terveznek, melyek felveszik a versenyt az iparilag fejlett országok világszínvonalú termékeivel, és a versengésből győztesen kerülnek ki. Régen elmúltak azok az idők, amikor a gép­szerkesztésben a teljesítmény vitte a „prímet“. A vásárlók ma már azt is nézik — méghozzá igen gondosan —, nem lépi-e át a gép a megengedett zajszintet, nem szennyezi-e túlságosan a levegőt! A járművek, főleg a traktorok és teherautók esetében, de a szerszámgépek vásárlásakor is rengés-méréseket végeznek és az sem mindegy, mekkora a gyártmány súlya, milyen a külleme? Gépszerkesztőink lépést tudnak tartani ezekkel a köve­telményekkel, amit a hosszú lejáratú kereskedelmi szerző­dések megkötése és a megrendelő elégedettsége is bizo­nyít. A korszerű termékek iránt igen nagy a kereslet, hi­szen a B. ötéves tervidőszak harmadik évében — 1977-hez viszonyítva — több mint 10 százalékkal kell növelnünk a k*i vitelt a szocialista és a kapitalista államokba. Legnagyobb a kereslet a jó minőségükről és megbízhatóságukról ismert csehszlovák gépek és gépi berendezések iránt, ezért jövőre — az idei évhez viszonyítva — ezekből a termékekből 16,2 százalékkal növeljük a kivitelt. A 19. brnói nemzetközi gépipari vásáron több mint 500 újdonságot tekinthetnek meg a látogatók. Az érdeklődés középpontjában az energiatermelő berendezések állnak. Az energia iránt mutatkozó kereslet határozta meg e be­rendezések kiemelt helyét a vásáron. Rendkívül színvona­las a Strojimport csehszlovák külkereskedelmi vállalatnak a KGST-tagországokkal való, a korábbi években is nagy érdeklődést kiváltó közös kiállítása, melyen szerszám- és formázógépeket mutatnak be. A vásár időtartama folyamán magas szintű műszaki tanácskozásokra is sor kerül, me­lyeken tájékoztatják egymást a szakemberek a legújabb fejlesztési és kutatási eredményekről. A vásár aranyérmé­ért szervezett verseny keretében több mint 300 gépipari terméket bírálnak majd el a szakemberek. KOMLÖSI LAJOS Határidő előtt elkészül az autópálya Az útépítők összevont munkavállalással köszöntik a NOSZF 60. évfordulóját Az útépítők minden igyeke­zetükkel a megnövekedett for­galomnak megfelelő autópályák építésére törekednek. A leg­több, legigényesebb munkát a Prága—Brno—Bratislava közti szakaszon épülő, az említett városokat összekötő autópálya megépítése jelenti számukra. E z az útvonal a hazánk terü­letén épülő közutak családjá­ban központi helyet foglal el, és — átvitt értelemben — a közlekedés fő tengelyét képezi majd hazánkban. A műnek a tervek szerint 1980-ban kell el­készülnie. E határidő megtar­tása csak úgy lehetséges, ha az autópálya egyes útszaka­szai a meghatározott ütemterv szerint — vagy ami még elő­nyösebb lenne — határidő előtt készülnének el. Ha sikerül az építőknek időelőnyhöz jutniuk, a felszabadult munkaerők és gépek átcsoportosításával to­vábbi útszakaszokra vonulhat­nak fel. A felsorolt feladatok mara­déktalan teljesítése és a már említett átadási határidő-rövi­dítés céljából az autópályák fenntartásával megbízott bra­tislavai igazgatóság, a Dopra- voprojekt és a Doprastao bra­tislavai üzemének vezetői az építkezésben részt vevő továb­bi vállalatokkal a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére közös szocialista vállalást tet­tek. Ennek teljesítésével négy hónappal sikerül rövidíteniük a Kúty—Malacky közti út­szakasz építését, és azt 1978 november végén átadhatják a közúti forgalomnak. A kötelezettségvállalás telje­sítésével nagyban hozzájárul­nak majd a Brno—Bratislava közti útszakaszon folyó mun­kálatok előbbre viteléhez, és nem utolsósorban 17 millió ko­ronát takarítanak meg az út­építők népgazdaságunknak. A D-2-es jelzésű, 24 km hosszú Kúty—Malacky közti útszakasz megépítése — főleg műszaki szempontból — rendkívül bo nyolult. Itt épül fel hazánk leghosszabb, 615 méteres felül­járója is. A közös vállalás teljesítésé­be valamennyi érdekelt üzem dolgozója bekapcsolódik. A leg­nagyobb feladatok a Doprastav- ra hárulnak, mely lényegében a befejező munkálatokat vég­zi, és dolgozóinak hozzáállásá­tól nagyban függ, mikor ké­szülnek el az említett autópá­lya egyes útszakaszai. Az üzem gazdasági vezetői a párt- és szakszervezettel, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetének tagjaival úgy hangolja össze a munkát a társvállalatokkal, hogy vala­mennyi útszakasz az ütemterv­nek megfelelően készüljön el. A vállalat dolgozói nagy gondot fordítanak a munka mi­nőségére és a technológiai elő­írások megtartására. Havonta ellenőrzik a dolgozók és a munkacsoportok teljesítményét és a közös vállalásból rájuk háruló feladatok teljesítését. MIKULÁS MATEŠEJE 1977. IX. 21 A földeken sokrétű és ren­geteg a munka, s ez sokszoros gondnt jelent azok számára is, akik az irányítást, szervezést végzik. Világi Ferenc és Bugár Árpád ezek sorába tartoznak: a felbári (Horný Bár) Csalló- köz Efsz-ben a főagronómusi, illetve a főgépesítői munkakört töltik be. Napokkal ezelőtt a vállukra nehezedő sok gond ellenére is szívesen vállalkoztak, hogy el­beszélgessünk az egyik idősze­rű témáról: a búza vetéséről. Amint kiderült, épp ez szere­pelt kettőjük tanácskozásának napirendjén is, azzal a különb­séggel, hogy nem az idei, ha­nem már az 1980-as vetéster­vet formálták. — Az ideivel kapcsolatban már nincs mit beszélnünk, min­den a legkisebb részletekig ki van dolgozva — mondta a lö- agronómus, miközben elővett egy összehajtogatott papírlapot és azt kiterítette az asztalon. — 350 hektár búzát vetünk, ez lényegében a tavalyival azonos terület. A vetőmagot az utolsó szemig már megkaptuk, és el­mondhatom, hogy olyan a faj­taválaszték, ami már előfelté­tele az újabb jó, illetve a még jobb termésnek. A jó és jobb szavaknak kü­lönös hangsúlyt ad, s nem vé­letlenül, mint ahogy az sem véletlen, hogy búzavetés előtt épp ebbe a szövetkezetbe láto­gattunk el. Az idén ugyanis nem kevesebb, mint 70,52 má­zsás átlaghozamot értek el bú­zából. Eddig ilyen hektárátlag még egyszer sem volt a szö­vetkezet történetében. — A szárazság ezúttal ne­künk kedvezett. Duna menti szövetkezet vagyunk, amikor máshol elég a víz, nálunk sok. Ebből adódik, hogy az idén nálunk megfelelő mennyiségű volt a talajnedvesség. Időben takaríthattuk be a gabonát, nem voltak belvizek, amelyek késleltették volna a munkát. — Volt rá példa, hogy még szeptemberben is arattunk, mi­vel korábban egyszerűen nem mehettünk rá a földre, és a kései aratás megsokszorozta a veszteségeket — egészítette ki a főgépesítő. — Azért egy kis „besegítés“ is kellett ahhoz, hogy a járás­ban a legjobb, Szlovákiában pedig a második legjobb búza­átlagot érjék el... Másodpercekig tartó csend igazolja, hogy így igaz, és a kis szünet egyben alkalmat ad, hogy ilyen szempontok szerint kezdjük boncolgatni a sikert. — Mi az, ami az idei búza­vetés előkészületeiben jónak mondható, ami a megfelelő faj­taválaszték mellett a gazdag aratás további előfeltétele le hét? — Nagy eredmény — mutat a főagronómus a kiterített pa­pírlapra —, hogy az idén búza után nem vetünk búzát. Nem könnyű ezt így beosztani, ki­sakkozni a vetésforgót, még akkor sem, ha mindjárt két- három évre előre tervezünk. Ojabb papírlap kerül az asz­talra. A kívülálló számára ért­hetetlen jelölések és számok halmazát tartalmazza, de az agronőmusnak annál értéke­sebb ismereteket nyújt. Évekre visszamenően megtudhatja be­lőle, hogy melyik tábla mikor és milyen megmunkálást ka­pott, mikor, milyen és mennyi műtrágyát szórtak szét egy bi­zonyos táblán. Ilyen adattáro­lásnak további előnye, hogy a földbe adagolt tápanyag a le­hető legnagyobb mértékben hasznosítva van. •—* Már említette a fajtavá­lasztékot, ami szintén nagy előny, hiszen nagyban mind­össze négy, nálunk jelenleg a legjobban fizető, fajtát fogunk vetni, és e négyben 80 hektár­ral a Solaris is képviselve van. Tavaly harminc hektáron ter­mesztettük, és hozama, vala­mint a vele szerzett pozitív ta­pasztalatok után csak örülünk, hogy ilyen arányban növelhet­tük a vetésterületét. — Helyenként csalódást oko­zott. — Ha úgy volt valahol, ak­kor csak azért, mert nem tu­datosították kellően, hogy ma már nem elég, ha valaki tud búzát termeszteni. Nagy hoza­mot csak az érhet el, aki faj­tát termeszt. Ezt a saját ta­pasztalataink alapján mondha­tom. Volt egy Solaris táblánk, amely hetven mázsát adott, de a tábla öt hektárnyi csücské­ről ennél lényegesen keveseb­bet takarítottunk be. Csak azért, mert ott repce volt az elővetemény, és megdőlt a bú­za. Solarist az idén csak siló- kukorica után vetünk, ponto­san betartjuk a hektáronkénti vetőmagmennyiséget és nitro­génből is csak annyit adunk, amennyit elbír a növény. Mi sem természetesebb, hogy a gépesítő saját szemszögéből értékel'e a vetési előkészülete­ket. — Traktoraink üzemképesek, így a magágyat idejében és jól előkészítettük. Nem lesz olyan parcella, amely a vetés előtt három-négy heLet ne pihent volna. A vetést szeptem­ber 25-én kezdjük és október tizedikére befejezzük. Már évek óta mindig ugyanazok az em­berek vetnek, így kellő gya­korlattal rendelkeznek, és ter­mészetesen mi is ott vagyunk a vetőgépnél. Nagy hozamot csak az érhet el, aki a növény termesztésében egyetlen mun­kát sem bíz a véletlenre, min­dig és mindent a lehető leg­pontosabban végez el. És — miért is tagadnánk —, mi jö­vőre is nagy hozamokat aka­runk elérni, hiszen erre az idei sikerünk is kötelez. EGRI FERENC it Őszi nagyüzem a földeken A silókukorica begyűjtésével kezdődött • Szeptember 26-án már szállítják a cukor­répát # 1300 hektárról kell betakarítani a szemes kukoricát Szinte átmenet nélkül fordult ősziesre a szeptemberi nyár, de ez nem hat bénítóan a ter­mésüket féltve őrző, szorgal­mas csallóközi emberekre, köz­tük a dercsikai (Jurováj Ba­rátság Efsz dolgozóira sem. A sikeres aratás után úgyszólván pihenő nélkül láttak hozzá a soron következő munkákhoz. Nyújtott műszakokban gyűjtöt­ték a szalmát, szántották a tar­lót, s közben bőven akadt munka a 120 hektárnyi szőlő­kertészetben, szedni kellett a paradicsomot, valamint a fólia­sátrak alatt termesztett pap­rikát. Katona Sándor és Bölcs Károly szerelők egy silókombájn javítása közben. Szeptember elején a silóku­korica begyűjtésével vette kez­detét a tulajdonképpeni őszi betakarítás, a körültekintő és szakszerű irányítást igénylő sokrétű munka. Szeptember 26-án például már szállítani kell a cukorrépát a dunaszer­dahelyi gyárba. Nem nls fel­adat a begyűjtése, pedig a leg­korszerűbb gépek állnak a dol­gozók rendelkezésére. Közben időszerűvé válik a legnagyobb őszi munka, a szemes kukori­ca betakarítása is, amit 1300 hektáron termesztenek. Barial Rudolj alelnök nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a lelkes és szorgos tagság nél­kül aligha győznék a rengeteg munkát. Nagyra értékelte a ja­vítók igyekezetét, akik Simon Vendel és Baranyai László mű­helyvezetők irányításával dere­ši traktorosok szakképzettsége lehetővé teszi, hogy a kisebb gép­hibákat a határban távolítsák el. (Rácz felvételei) kas munkát végeztek. Elége­dett a termelés vezetője a töb­bi szakaszon dolgozó emberek­kel is, köztük a kombájnosok- kal és a traktorosokkal, hiszen zokszó nélkül vállalták a nyúj­tott műszakokat. Elmondta, hogy a szövetkezet elfogadta a felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz jelhívását, amelyben kötelezték magukat, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére november 7-ig minden őszi munkát elvé­geznek. Stollár András mérnök, a szövetkezet főagronómusa a munkák sokrétűségét emelte ki. Az említett teendők mellett az egyéb feladatokról sem sza­bad megfeledkezni. Folyamato­san szedni kell a paradicso­mot, nemsokára megkezdik a hagyma felszedését, és kezde­tét veszi a szüret. A sok mun­kát, fáradságot feledteti és enyhíti a tudat, hogy gazdag­nak ígérkezik a betakarítás, jók a terméskilátások.

Next

/
Thumbnails
Contents