Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-02 / 242. szám, péntek
A proletár nemzetköziség és a burzsoá nacionalizmus Olyan világban élünk, amely- bún két rendszer — a kapitalizmus és a szocializmus áll egymással szemben. A szocialista rendszer ideológiáját a proletár nemzetköziség eszme-, je vezeti, míg ezzel szemben áll a burzsoá nacionalizmus, mely az antikommunizmus egyik legádázabb fegyvere. Ahogy nő a világon a szocializmus ereje, olyan arányban fokozódik a vele szemben folytatott harc az imperializmus részéről. Talán egyeseket meglep, hogy a burzsoá propaganda összes lehető fegyverét beveti a szocializmus ellen, de ez nem véletlen, sőt nagyon is törvényszerű. nalizmus ellen folytatott harc nélkül. A burzsoá nacionalizmus arra törekszik, hogy tompítsa a munkásosztály szocialista öntudatát, az olyan rágalmak, mint a haza, a nemzeti egység, a nemzeti érdekek, hamis és áltudományos magyarázatával. Ezzel arra törekszik, hogy nemzeti elszigeteltséget idézzen elő, ellenségeskedést, kölcsönös gyanút váltson ki az egyes országok és államok munkásosztálya között. Igyekszik lehetetlenné tenni számukra, hogy helyesen értelmezzék a nemzetközi szolidaritás és a kölcsönös eszmei akcióegység szükségességét. SZOCIALISTA A történelmi fejlődés jelen korszakában egyre inkább előtérbe kerül az ideológiai harc kiéleződése. Ez elsősorban is a szocializmus és a kapitalizmus közötti erőviszonyok feltartóztathatatlan változásával, a szocializmus nemzetközi méretekben való előretörésével, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító harc sikereivel, ellenfeleink taktikájának megváltozásával magyarázható. E harc egyik legádázabb és egyben legveszedelmesebb fegyvere a burzsoá nacionalizmus, melynek élét, célkitűzéseit még a szocialista társadalom fejlett pogárai sem minden esetben veszik észre. A burzsoá nacio nalisták gyakran marxistáknak álcázzák magukat, hogy elrejtőzve a marxista—leninista tanítás mögé, intézzenek kirohanásokat a szocializmus, a proletár nemzetköziség és a munkásmozgalom osztályösszefogása ellen. E jelenség nem újkeletű, hisz V. 1. Lenin már 1913-ban arra figyelmeztetett, hogy „a történelem dialektikája olyan, hogy a marxizmus elméleti győzelme arra kényszeríti ellenségeit, hogy marxistákká öltözzenek át“. A burzsoá nacionalizmus — mint az antikommunizmus fegyvere — nem riad vissza a legocsmányabb hazugságoktól, rágalmaktól sem, máskor viszont a kifinomult nacionalizmus köntösébe bújik, ahogy Lenin írja „a legtetszetősebb hangzású ürügyekkel, például a nemzeti kultúra védelmezése ürügyével stb. a proletariátus szétforgácsolását és megosztását hirdeti“, Éppen azért, mert « szocializmus újabb és újabb győzelmeket ér el, a burzsoá ideológusok támadják a szocializmust, a szocialista világrend- szert, a Szovjetuniót és annak egyik tartópillérét, a proletár és a szocialista internacionalizmust. A burzsoázia « történelem folyamán mindig azon fáradozott, hogy megbontsa a munkásmozgalom és a szocialista tábor egységét. Ma a proletár nemzetköziség alapelvei érvényesítéséért folytatott harc elképzelhetetlen a burzsoá és a kispolgári nacioA burzsoá nacionalizmus az elmúlt évtizedek folyamán nem egy kísérletet tett annak érdekében, hogy éket verjen az egyes szocialista országok közé. Ilyen kísérletnek voltunk tanúi az 1956-os magyarországi ellenforradalom esetében, amikor a nemzet egységes fellépésének ál jelszavával uszított, a szocialista országok, de elsősorban a Szovjetunió ellen. További kísérlet volt, éspedig a burzsoá nacionalizmus számára sikeres — szerencsére csak rövid ideig —, hazánk esete, amikor egy időre sikerült megbontani a szocialista tábor országai és a Csehszlovákia közti egységet. 1968-1969- ben a burzsoá propaganda elhitette polgárainkkal, sőt nagyon sok párttaggal is, hogy a nemzeti érdekek előnybe való helyezése és felmagasztalása az egyetlen járható út Csehszlovákia számára. Csökkent a párt internacionalista jellege, kapcsolataink a többi kommunista párttal és a szocialista országokkal fellazullak, és figyelmen kívül hagytuk a szocialista tábor érdekeit. Teljesen kitárultak a kapuk a burzsoá ideológia előtt és az internacionalista érdekek nacionalizmusba fulladtak. Az antikommunista propaganda célja lejáratni a proletár nemzetköziség alapelveit, szembeállítani a dolgozók internacionalista kötelességét nemzeti érdekeivel, szembeállítani a „nemzeti egységet“ a marxizmus— leninizmus osztályalapjain épült egységével. Ugyanakkor a nemzeti egység hamis jelszavának hangoztatása nem más, mint az osztálysemleges- ség hirdetése. Továbbá a „nemzeti szabadság“ jelszava arra szolgál kezdetben, hogy meglazítsa a kapcsolatokat a Szovjetunió és a szocialista országok között. A nacionalizmus jelszava alatt arra törekszik, hogy szakadást idézzen elő a kommunista mozgalomban. Kölcsönös bizalmatlanságot szít, hogy a munkásmozgalom figyelmét elterelje a fő célról, a közös érdekekről, az imperializmussal szemben folytatott harcról. Tudnivaló, hogy a burzsoá propaganda a szocialista országok között internacionalista 1977, IX. 2. A népi demokratikus országok állami zászlóit a bratislavai Kiállításrendező Vállalatban készítik. Képünkön: Margita Horohová (jobb oldalon) és Vilma Puhová munka közben. [FelvéteJU Ät. Puškáš — ÖSTK) érdekeit úgy magyarázza, mint valami külső nagyhatalom reájuk erőszakolt hatásának eredményét és ezt a Szovjetunió sajátos érdekeinek tekinti. Az ilyen és ehhez hasonló szovjetellenes kiagyalásokat maga az élet veri vissza. Attól kezdve, hogy a Szovjetunió létezik, a munkáshatalom és a szocializmus — mint társadalmi rendszer — érdekei egységesek. Természetes, hogy a Szovjetuniónak is, mint minden más országnak, vannak sajátos érdekei, de politikájában mindenkor a proletár nemzetköziség elve szerint cselekszik. Saját érdekeit sohasem állította szembe a proletár nemzetköziség eszméjével, ellenkezőleg, mindig abból indul ki, hogy a nemzetközi felszabadító mozgalom támogatása megfelel a szovjet nép érdekeinek. A nemzetköziség és a szolidaritás mennyiségileg nem összehasonlítható kategóriák, ennek ellenére el kell mondani, hogy az első szocialista állam többet ad, mint kap. Már ezért sem állják meg a helyüket azok a nézetek, amelyek a szocialista országok internacionalista érdekeit valamiféle szovjet „nyomás“ eredményének tekintik. Fontos eleme a nacionalizmusnak ma, hogy minden eszközzel támadják bárátsagunkat a Szovjetunióval és valamiféle független külpolitikát ajánlgat- nak. Ugyanakkor a kozmopolitizmus szellemében Nyugat felé csalogatnak bennünket azzal, hogy dicsérgetik a nyugati életformát, elsősorban az Egyesült Államokét. A nacionalizmus és a kozmopolitizmus a burzsoá ideológia sajátos formái és nemegyszer ezek segítségével igyekeznek éket verni a szocialista országok közé. Napjainkban az antikommu nista erők általános támadást indítottak a proletár nemzet köziség, mint a marxizmus—leninizmus alapelveinek egyik tartópillére ellen. Ügy beszélnek a kommunista pártok működése ezen alapé Ívérői, hogy már elavult, nem felel meg a modern kornak, sőt, azt is ajánlják, hogy a kommunista pártok mondjanak le az internacionalizmusról. Az antikommunizmussal folytatott harc közepette teljesen törvényszerű, hogy az SZKP XXV. és a testvérpártok kongresszusai beszámolóikban és a kongresszusi határozatokban jelentős helyet foglal el a proletár nemzetköziség. A marxista—leninista pártok szilárdan és következetesen szembeszegülnek a különféle nézetekkel, amelyek igyekeznek csökkenteni a proletár nemzetköziség szellemét és szerepét. Az SZKP XXV. kongresszusán L. I. Brezsnyev, a párt főtitkára előadói beszédében a következő szavakkal válaszolt az internacionalizmust támadóknak: „Az ő nézetük szerint az internacionalizmus, amelyet Marx, Engels, Lenin indokolt és védelmezett, már elavult. De lemondani a proletár nemzetköziségről a mi szempontunkból nézve azt jelentené, hogy megfosztjuk a kommunista pártokat és a munkásmozgalmat erős és bevált fegyverétől. Ez jó szolgálat volna az osztályellenségnek, aki nemzetközi méretben aktívan irányítja az antikommunizmus akcióit. Mi, szovjet kommunisták a proletár internacionalizmus védelmét a marxisták—leninisták szent kötelességének tartjuk.“ Csehszlovákia Kommunista Pártja levonta a tanulságot a válságos hatvanas évek eseményeiből. Kommunista jártunk teljes mértékben azonosítja magát a szovjet kommunisták véleményével a proletár és szocialista internacionalizmust illetően. Erről tanúskodnak G. Husák elvtársnak, pártunk főtitkárának a CSKP XV. kongresszusán elhangzott szavai is, aki a következőket mondotta: „Megtanultuk, hová vezet az elavulj nacionalizmus és a társadalmi jelenségek osztályalapokat nélkülöző értékelése. Ezért védelmezni és fejleszteni fogjuk a proletár és a szocialista internacionalizmus nemes eszméit, mint a nemzetközi forradalmi mozgalom alapelvét, amely népünk minden rétegének létérdeke.“ P£Ü VENDEL llko István (A szerző felvételei) A MÁÉRT HARCOLTAK Emlékek nyomár, Az idő múlásával, sajnos már egyre kevesebben mondhatják el magukról, hogy hatvan évvel ezelőtt ott voltak és harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, melynek neve aranybetűkkel íródott be a világ történelmébe. Ehhez a dicső múlthoz természetesen párhuzamosan kapcsolódik a résztvevők neve is. Ilko István, a NOSZF résztvevője öl éves, Leleszen él. A járási székhelyről érkezett Pista bácsi, amikor leült velem szembe, hogy felelevenítse emlékeit. — 1917 őszén lágerban voltam, Kelet-Turkesztánban — mondta bevezetőben. — Ott jelentkeztem a Vörös Hadseregbe. Azt kérdezték: „Ki akar belépni a légióba?“ Vagy nyolc- vanan jelentkeztünk. Szinte megállás nélkül idézte a nehéz idők emlékeit — Nagyon sokat kelleti szenvedni. Ebből több volt, mint bármi másból. Nagy harc folyt minden darab földért. Sok volt a fehér. Lázítotlák a parasztságot és ígértek fűt-fát. A számos elismerés, oklevél, emlékirat és kitüntetés, a legjobb tanúja annak, hogy ez az ember nem él hiába. Lelesz után Királyhelmecre vettem utam, hogy Vida Gyuri bácsit is felkeressem, aki ugyanazért az ügyért harcolt. Lakása a város peremén, a Szentesi úton húzódik meg. A lányával, unokájával és dédunokájával lakik együtt. Lompos kutya jelzi érkeztemet. Magabiztos, lassú léptekkel közeledik a kert felől Gyuri bácsi. Hét testvér volt a Vida családban. Öt fiú és két lány. Gyuri bácsi legfiatalabb öccse hetvenhét éves, ő pedig nyolcvan- három. — Mint sokan mások, én is fogságba estem 1916. augusztus 17-én. Akkor a Kaukázusban voltam, Jakaterinazárban. A kozákoknál dolgoztunk. Onnan kerültem egy egyszer arra haVidu György ladó szekérre, amelyiken felismertem egyik ismerősömet. Vöröskatonák voltak rajta. Hívtak, hát közéjük álltam. Ha másnak jó, gondoltam, akkor én is kibírom. Mikor kiértünk a falu végére, K^rinovkában, ahol a raj állomásozott, a parancsnok azt kérdezte tőlem.: „Mi akarsz lenni, gyalogos, vagy huszár?“ — Ha nekem nem adnak lovat, már itt sem vagyok — mondtam. — Kaptam egy szép pej lovat, hát maradtam. Micsoda okos állat volt azl — Fogjul ejtettek a kozákok. Huszonötén voltunk tífuszosok, de csak négyen éltük túl. Nem is csoda, hogy úgy lerongyolódtunk. Betonon feküdtünk és párna helyet tégla volt a fa- jünk alatt. Egy egri fiúnak köszönhetem, hogy életben maradtam. Volt ennivalója. És ez akkor annyit ért, hogy délutánra már volt annyi erőm, hogy fal mellett támaszkodva már tudtam botorkálni. Néhány nap múlva rendbejöttem és el akartam jutni Moszkvába, valamilyen csapatba. De ezt csak hittem. Az erőtelenség nem engedett és végig kísért nemcsak a háborúban, hanem egészen máig. Most is gyakran betegeskedem. Előkerültek a féltve őrzött dokumentumok, amelyeket Gyuri bácsi lánya rakott elém. Megérte harcolni — mondta beszélgetésünk végén. VARGA LÁSZLÓ Előkészület a sajtónapra A galántai járás lakosságának körében igen közkedvelt pártlap az Üj Szó — állapította meg ülésén a járási pártbizottság sajtóbizottsága, amely megvitatta a pártsajtó terjesztésével kapcsolatos problémákat. Az Új Szó olvasóinak száma állandóan növekszik. A bratislavai Postai Hírlapszolgá- lat terve tavaly Ö30Ü példányszám forgalombahozatalát irányozta elő. Minthogy ezt már 1976-ban jóval túlszárnyalták, az idén 9200 példányszám eladását vették tervbe. A járási pártbizottság sajtóbizottsága igen jól teljesíti a pártsajló terjesztésére vonatkozó feladatait. Az év eleje óta az eladott példányok száma 9564 lett, az elmúlt hónapban pedig — a nyári szabadság ellenére — a galántai Postai Hírlapszolgálat kimutatása szerint 9964-re növekedett.. Eddig ez volt az eladott példányok legnagyob száma. A sajtóbizottság Štefan Trn- koci vezetésével igen jól biztosítja a Pravda, a Hlas fudu, a Rudé právo és a többi pártsajtó terjesztésével vonatkozó feladatok teljesítését. A galántai járás a nyugat-szlovákiai kerületben — az eladott pártlapok számát tekintve — évek óta a három legjobb járás közé tartozik. Már nemegyszer elnyerte a vörös vándorzászlót és a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elismerő oklevelének és köszönő-levelének a tulajdonoSä. A sajtóbizottság megvitatta és jóváhagyta a sajtónapi ünnepségekkel kapcsolatos politikai-szervezési intézkedések tervét. Az ünnepségeket a Víťazná cesta és a Győzelmes út járási pártlapok a Hlas Dusia vállalati újság és a galántai vezetékes rádióadás szerkesztőségi tanácsával szorosán együttműködve biztosítja. Az idén Vág- sellyén (Safa) tartják meg az ünnepségeket. Az ünnepségek főszerkesztője a vágsellyei Duslo vállalat Hlas Dusia üzemi folyóiratának szerkesztő bizottsága lesz. KRAJCSOVICS FERDINAND
