Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-02 / 242. szám, péntek

Pillantás politikai könyvkiadásunkra A NOSZF 60. ÉVFORDULÓJA ELŐTT A napokban felkerestük DUSEK IMRE mérnö­köt, a bratislavai Pravda Könyvkiadó magyar szerkesztőségének főszerkesztőjét és a NOSZF kö­zelgő 60. évfordulófa kapcsán elbeszélgettünk ve­le a kiadó, de főként a rábízott szerkesztőség munkájáról. • Az önök szerkesztősége elsősorban a magyar nyelvű politikai és tár­sadalomtudományi irodalom ki adására hivatott. Milyen a szer­kesztőség évi produkciója? — A Pravda magyar szer­kesztőségének elsődleges fel­adata, hogy ellássa pártszerve­zeteinket belső információs és politikai tananyaggal, ennél fogva produkciónk mintegy tiO százalékát az ilyen jellegű fü zetek alkotják. Ezek az SZLKP KB agitációs- és propangada osztályának célkiadványai. Évenként mintegy 50—55 ilyen füzetet jelentetünk meg. Jelen­tős helye van közöttük a Té­nyek és érvek sorozatnak, melynek évenként 12 száma je­lenik meg. Ebben a legkülön­bözőbb témákat dolgozzák fel politikai elméletíróink. (Pl. A mi szocialista iskolaügyünk el­lentétben a kapitalizmuséval a tények fényében, A dolgozók és az ifjúság tudományos ate­ista nevelésének kibontakozta­tása stb.) Rendszeresen kiadjuk a CSKP és az SZLKP kongresz- szusainak, a központi bizottsági ülések beszédeit, korreferátu­mait és — gyűjteményes for­mában — tárgyalási anyagait) az untóbbit is havonként meg­kapják a pártszervek, szerveze­tek). • Es a könyvkiadás? — Kiadói tevékenységünk to­vábbi részét a könyvkiadás töl­ti ki. Évenként mintegy 8--1U politikai, pqrttörténeti, gazda­sági, filozófiai tárgyú könyvet adunk ki, melyek nagyobb részt fordítások, minthogy kevés a hazai magyar szerzőnk. Teljes évi prodkuciónk kb. 300 ívet tesz ki. • Tudomásunk szerint a Pravda Kiadó élénken együtt­működik a budapesti Kossuth Könyvkiadóval. Beszéljen ké­rem a két kiadó kapcsolatáról. — A Kossuth Kiadóval 15 éves szoros kapcsolatot tartunk fenn és elmondhatom, hogy együttműködésünk szinte példa­szerűen jó. A mi kiadónk kép­viselői is és Non György, a Kossuth Kiadó irodalmi vezető­je, de Basa Endre és Ripp Gé­za főszerkesztők is mindent megtesznek azért, hogy az együttműködés továbbra is ba­ráti/ zavartalan és eredményes legyen. Természetesen nemcsak velük tartunk fenn ilyen alkotó kapcsolatokat, hanem más szo­cialista országok politikai könyvkiadóival is. Ami a közös kiadásokat iileti, az idén példá­ul közösen jelentetjük meg He­retik Štefan szlovák szerző A modern polgári közgazdaságtan elméleti alapjai című kiváló tu­dományos művét, Václav Prü- cha A csehszlovák szocialista gazdaság kibontakozása című könyvét, mely felöleli az 1918- tól napjainkig terjedő idősza­kot és bemutatja Csehszlová­kiának a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában betöltőtl helyét és szerepét. Ugyancsak jelentős közös kiadvány az Em­ber, tudomány, technika című, szovjet szerzői kollektíva által készített gyűjtemény, mely a műszaki-tudományos forrada­lomnak az emberre gyakorolt hatásával, valamint a tudomány és a technika fontos kérdései­vel, leglényegesebb eredmé­nyeivel foglalkozik. Mindenképpen említésre mél­tó, hogy kiadónk részt vesz a burzsoá ideológia és revizioniz- mus elnevezésű nemzetközi so­rozat kiadásában. Az itt meg­jelenő művekre a szocialista közösség országainak kiadói szakemberei tesznek javaslatot. A javasló testület évről évre összeül. E sorozatban évenként négy-öt könyv lát napvilágot. Q Milyen más formái van­nak még az együttműködés­nek? — Minthogy Magyarország és Csehszlovákia között a könyv- kiadási együttműködés kétolda­lú, nálunk is megjelennek a mai magyar társadalmi-politikai irodalom fontosabb alkotásai szlovák, illetve cseh nyelven. Az idén például a Pravdánál szlovákul megjelenik Ripvi Gé­za Közgazdaságtudomány és ideológia című munkája, a prá­gai Svoboda Kiadónál pedig Kádár János válogatott beszé­dei — Harc a szocialista Ma­gyarországért címmel. • Milyen művekkel járul hozzá a szerkesztőség a NOSZF 60. évfordulójának megünneplé­séhez? — Az Októberi Forradalom e nagy évfordulója kapcsán — a Kossuth Kiadóval közösen — két jelentős művet adunk ki. Az egyik A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom c. monográ­fia, a másik a NOSZF számok­ban és képekben. Ezenkívül egy pártoktatási tankönyv is megjelenik az évfordulóra, cí­me a NOSZF nemzetközi jelen­tősége. Ez utóbbit cseh szerzői kollektíva állította össze, tehát fordítás. • Bizonyára még más műve­ket is kapnak az idén önöktől a magyar olvasók. — Második kiadásban meg­jelentetjük Antonín Zápotocký Vörös fény Kladno felett című munkásregényét, J. Bouček — J. Klimeš szerzőpáros A febru- ri drámai napok — 1948 című alkotását és Gustáv Husák Be­szédek, nyilatkozatok című könyvéi, mely pártunk főtit­kárának 1972 februárjától 1974 júniusáig elhangzott — váloga­tott — beszédeit tartalmazza. KÖVESDI JÄNOS Több könyvet — több olvasót A CSEMADOK Košicei Járási Bizottságának felhívása Az utóbbi években író—olva­só találkozók alkalmával, a CSEMADOK járási konferen­ciáin, s legutóbb a CSEMADOK XII. országos közgyűlésén fog­lalkoztak azzal, hogy a cseh­szlovákiai magyar írók alkotá­sai alacsony példányszámban jelennek meg, s így alig jut­nak el a széles, olvasni vágyó tömegekhez. A CSEMADOK XII. országos közgyűlése annak az olvasói igénynek adott hangot, amely a minőségi követelmények mel­lett a mennyiségi szempontok figyelembe vételét is indokolt­tá teszi. A CSEMADOK XII. országos közgyűlésén elhangzottakat a Madách Kiadó magáévá tette, és a CSEMADOK KB Titkársá­gával együttműködve megküld­ték az 1978-ban megjelenő könyvek teljes jegyzékét a CSEMADOK járási és városi bi­zottságai számára, azzal a ké­réssel, hogy e terv alapján a CSEMADOK helyi szervezetei rendeljék meg azokat a köny­veket, amelyekre igényt tarta­nak, hogy a Madách Kiadó a reális kereslethez igazíthassa a könyvek példányszámát. A CSEMADOK Kassai Járási Bizottsága több ízben foglalko­zott ezzel a kérdéssel, s arra a következtetésre jutott, hogy példaadó felhívással for­dul a CSEMADOK minden járá si és városi bizottságához, a csehszlovákiai magyar irodalom terjesztése érdekében. A felhí­vás célja a hazai magyar iro­dalom népszerűsítése és ter­jesztése mellett a szlovák és cseh, valamint a közös kiadás­ban megjelenő magyarországi alkotások propagálása. Ha minden CSEMADOK JB csatlakozna felhívásunkhoz, a Madách Kiadó lényegesen emel­né kiadványainak példányszá- mát. A Madách Kiadó által meg­jelentetett műveket, a megjele­nés időrendjében, a könyvesbol­tokból megrendelések alapján továbbítják a helyi szervezetek­nek. A könyvek eladását a he­lyi szervezetekben szervezett író—olvasó találkozókon, iro­dalmi esteken stb. képzeljük el. Számítunk íróink ügyszere­tetére és felelősségtudatára is műveik terjesztése során. A CSEMADOK Kassai Járási Bizottsága bízik abban, hogy e felhívással jó ügyet szolgál, és hogy a többi CSEMADOK JB-ék csatlakoznak, lehetőségeik sze­rint, irodalmunk minél széle­sebb körű terjesztéséhez, meg­ismertetéséhez. És büszkén fújta a füstöt Több erkélyen fehér és színes ruhadarabo­kat lenget a szél. Es az az ember ott lenn üvölt, hogy majd megszakad. Olykor egészen elvékonyodik a hangja, amely a ma­darakat is messzire riasztja a kék égen, nem szorul be a két lakótömb közé, mint a gyerekek, akikre ez az ember nap mint nap rátámad a tégla­rakás előtt. — Te, te, isten mar­hájaI Te bitófáravaló! Te fogod az állam tégláját összetörni! Az anyád ... A legszívesebben előrántaná piszto­lyát ... láthatóan él­vezi a helyzetet, élve­zi önmagát a felemás egyenruhában, silles sapkában, a derékszíj szorításában. Tüdejét teleszívja levegővel, \ hogy hatalmasra duz­zadjon mellkasa, ma­gasba, ellensége fölé emelkedjen a fs/e. Erről az emberről el tudom képzelni, hogy éjszakánként tankról álmodik, és amikor felébred, dühöng, hogy se az éjfeli-, se a nappali öröknek nem jár tank. Üvölt szakadatla­nul, és hogy ökle is legyen, kerékpárját a téglarakásnak tá­masztja. Derékszögbe hajolva lép a mene­külő gyerekek után, és üvölt, és üvölt, és üvölt. Még akkor is, amikor már csak egy­maga maradt a csata­téren. Vagy ez' már a győztes üdvrivalgása?l A hősé?! Csodálom a megfu­tamított ellenséget, a három kisfiúit és a két kislányt, akik mérhetetlenül nagy károkat okoznak az államnak, mert ebbon a betonrengetegben találtak egy tégíara kást, amelyre föl­mászhatnak, fölülhet­nek. Csodálom bátor­ságukat, csodálom, hogy van merszük visszatérni, újrakez­deni, folytatni a játé­kot, építeni kis házat. Nagyon apróra zsugo­rodhatott szemükben ez az ember, apró pisztolytáskás lég­gömbbé. Ha a gyerekeket, a jövőt félti, és nem a téglát! Ha emberi hangon szól hozzájuk, hogy menjenek onnan, mert leeshetnek, ösz- szetörhetik magukat! De nem, ennek az em­bernek elsősorban a tégla a fontos, ponto­sabban önmaga. Hi­szen ha baja történne a téglának, megfosz­tanák őt sildes sap­kájától, derékszíjától, pisztolytáskájától. Mit érne akkor az élete? Hol ordíthatna és ki­re? Kinek a képvise­letében? Persze, ne higgyük róla, hogy nem tud hallgatni. De még mennyire tud! Tegnap teherautó érkezett, és a munkások pillanat alatt felhánytak, egy csomó téglát. A szó szoros értelmében: hányták. Emberünk tudta, hogy nem min­den darab ússza meg épen, egészben a re­pülést, és mégsem szólt. Nem. Kerékpár­jára támaszkodva ct- garettázott, büszkén fújta a füstöt. Hogy őszinte le­gyek, nem hiányzott a hangja... BODNÁR GYULA Csótő László rajza Zö ld koronájában Helsinki Karikatúrák a Szlovák Nemzeti Galériában A karikatúráról olvastam: „A karikatúra az az összetett műfaj, amely a torzat, a töké­letlent még torzabbá, ellensé­gesebbé stilizálja. Az ellensé­gesen, a nevetségesen keresz­tül késztet önismeretre.“ Az agitáció vizuális műfajának is nevezhetjük, vagy rajzolt filo­zófiai munkának, amely in­kább gondolkoztató, mint ne­vettető. A Szlovák Nemzeti Galériában kiállított karikatú­rák az el-eltorzuló világot, a háborút, a fasizmust, az im­perializmust, a kolonializmust és a fa j i megkülönböztetést os­torozzák. Az emberiség jövő­jét féltő alkotók színesen, erő­től feszülő vonalakkal, jelkép­pé érlelt, ironikus-szatirikus töltésű képekben szólnak er­kölcsi és érzelmi világunkhoz. A karikaturisták nagy kóru­sának uralkodó szólama a szov­jet művészeké. A Kukryniksz- együltes a Pentagon katonai céljait, Borisz Jefimov a jun­ták barbárságát, Cinovszkij Vorster politikáját, Krylov a Szabad Európát veszi célba rendkívül izgalmasan. Alekszin kemény színekkel figyelmeztet: Embereik, vigyázzatok! Szófia Naszirova a vörös nap fényé­ben menetelő embercsoport fe­lé kiállt: Óvjátok meg a békét! A bolgár Azen Gorzev jelké­pes motívumokkal érzékelteti a Chilei krónikát. Anasztazov és Pancsev tömören, „szöveg nél­kül“ beszél. A jugoszláv Pop lljev színes virágokat fest az atombombá­ra. Sztojanovics a fasizmus ke­gyetlenségét, a harcteret, el­esett katonák tetemeit, elné­mult ágyúkat, majd a repülő­gépből szőrt vitézségi érmeket vázolta föl expresszív dinami­kával. A kubai Cuervo a vérfoltos tőke előtt álló, véres bárdot szorongató Pinochetet, Diáz a kolonializmus békét, nyugal­mat fenyegető, embertelen esz­közeit kárhoztatja. A gall humorral, mosolyogva támadó Effel a francia—szov­jet találkozást veszi tollhegy­re, valamint a repülőgépről le­hulló gyilkos bombákat. A lu­xemburgi Maier Korge levelet fogalmaz a fasizmus ellen. Vá- zaves Ura Mexikó nevében lep­lezi le az olajágat tartó ga­lambnak álcázott, bombán ülő ellenséget. A norvég Herluff Bidstrup finom kézzel, huma­nista magatartással céloz Hel­sinkire. A mongol Badarcs for­radalmi indulatból lecsapódó gúnnyal mutat a NATO-serté- sek vályújába szórt arany dol­lárjaira. Az NDK-beli Henryk Berg az apartheidről mond lesújtó véle­ményt. Otto Damm részvétet kelt Ikarosz iránt, aki bom­bával nehezített bilincse miatt képtelen a magasba emelkedni. Az NSZK-beli humanista Carl Schellemann az. USA gyarma­tosító politikája ellen lázong. Az Egyesült Államok-beli Har­rington az iskolájukból szám­űzött néger gyermekek párt­jára áll. A román Constantin Cazacu jelképesen, fél kézben tartott dollárral, olajággal és ágyúcsővel ábrázolja a Békét. A japán mesterek a színek erejére építenek, Hiromatsu Toshiaki, Kusama Jayoe pédá- ul a Háború, a Sötétség, a Fa­sizmus szorításának érzékelte­tésében. T. Sato tiszta költői- séggel magasztalja a Barátsá­got, két csókolódzó fehér ga­lamb képében. Anglia, Kolumbia, Portugália, Törökország bíráló hangja sem hiányzik a nagy együttesből. A Magyar Népköztársaságot Dallos fenő, Brenner György és Mészáros András képviseli, színvonalas, gondolattársító ka­rikatúrákkal. Mészáros fiatal emberpárt rajzol egy fa alá, melynek zöld koronája Helsin­ki. nevét és eszméjét hirdeti. Végül, de nem utolsó sorban említjük a támadó kedvű, csí­pős szavú csehszlovákiai Dá­nielt, Pospíchalt, Perglert és Bornt. A meggondolkoztatő, lelki- ismeretébresztő és élményt nyújtó kiállítás időszerű prob­lémákról szól a karikatúra ha­tásos és mindenki számára ért­hető, korszerű nyelvén. BÄRKÄNY JENÖNÉ Fesztivál a Csonkavár tövében Királyhelmec városára ma­gasból néz le a Csonkavár, ahol számtalan olyan munkás- mozgalmi találkozót, ünnepélyt rendeztek a múltban, amely je­lentős szerepet játszott egész Bodrogköz életében. Ma is sok ünnepély és kulturális ese­mény színhelye, ahová mindig szívesen mennek a helmeciek. Az elmúlt hét végén itt, az ősi falak szomszédságában, a szabadtéri színpadon rendezték meg a politikai dalok második kerületi fesztiválját, amelyen szólóénekesek és beat-együtte- sek vettek részt Kelet-Szlová­kia több városából. Nagy sikert arattak, akárcsak azok a ven­dégszereplők. akik České Bu- déjovicéből, Magyarországról és az NDK-ból jöttek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60., a Szlovák Nemzeti Felke­lés 33. évfordulójának és a SZISZ II. kongresszusának tisz­teletére rendezett találkozóra. A ló öreg Csonkavár ismét tanúja volt egy, minden tekin­tetben példamutató, embereket, népeket, nemzeteket összekötő kulturális rendezvénynek. —ta— 1977. IX. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents