Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-04 / 213. szám, csütörtök
NINCS UBORKASZEZON SZABADTÉRI RENDEZVÉNYEK Aki nyaranta nyitott szemmel jár a magyar fővárosban, feltűnik, milyen sok bratislavai, galántai, érsekújvári, nyit- rai és más rendszámú busz és személyautó pihen meg — különösen szombatonként és vasárnaponként — a Városliget veszteglőin. Nem nehéz kitalálni, hogy utasaik az állatkertijén sétálnak, vagy az egész nyáron játszó cirkusz műsorában gyönyörködnek, vagy talán éppen a Vidám Park szellemes játékain köszörülik ügyességüket. De sok szlovákiai busz és személyautó áll a múzeumok bejáratai előtt szellemiekre is éhes utasaikkal. Azt pedig, hogy hányán látogatnak vonaton Pestre, csak a határőrség lenne a megmondhatója. A budapesti kőszínházak ilyenkor már becsukták kapuikat. Csak az Állami Bábszínház társulatai játszanak kisebb- nagyobb szabadtéri színpadokon, játszótereken. A színészek pihennek, egy részük július közepén kiköltözött a Városmajori Színpadra, ahol Léon Gandillon A kikapós patikárius című bohózatát játsszák Heltai Jenő fordításában augusztus 17-ig minden nap, csütörtök kivételével. A kikapós patikárius szerepében az Amerikából nemrég hazatért Szabó Sándort láthatjuk. A további szereplők: Bánsági Ildikó, Haumann Péter, Galambos Erzsi, Várhegyi Teréz, Békés Itala és Horváth Gyula. A bohózat zenéjét Fényes Szabolcs szerezte. A Kosztolányi Dezső-téri Budai Parkszínpad főleg a tánc és a látványosság, no meg a könnyű melódiák kiránduló- helye. Ezekben a napokban az 3962-ben alakult Kubai Állami Népi Együttes hoz hírt a szigetországból. Kuba őslakói — mint másutt Amerikában — az indiánok voltak, akiket a XVI. századtól érkező spanyol hódítók szinte teljesen kiirtottak. Ettől az időponttól a XIX. század végéig tartott az afrikai négerek behurcolása száz különböző etnikai csoportból. A múlt század első felében a lakosság fele már fekotebőrű. Sokáig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a folklórhagyományok ápolásának, s csak az ötvenes évek végén indult meg a rendszeres kutatómunka. Az európai és az afrikai kultúra szintéziseként ki* alakult kubai folklórban túlsúlyban vannak az afrikai elemek. Most is elhangzik a Kongó, a Yeruba és az Abakua szvit. A Budai Parkszínpad nyári műsora auguszuts 18-án zárul örökszép operettrészle- tekkel, amelyen megszólalnak Huszka Jenő, Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Lehár Ferenc, Offenbach és Strauss János melódiái Németh Marika, Petress Zsuzsa, Németh Sándor és mások előadásában. A legigényesebb turisták Budapest legszebb szabadtéri színpadát, a háromezer néző számára épült, Margit-szigeti Színpadot keresik föl, ahol Mascagni Parasztbecsületével már megkezdődött az évad. Újra felcsendülnek az örökszép melódiák. Vele együtt Leoncavallo Bajazzók című kétfelvo- násos operáját tűzték ki egy műsorba. Az olasz nyelvű előadásban fellép az olasz főne Jori és Vilma Vernocchi, a brazil Benito Maresca és a bukaresti David Ohanesian. Nagy érdeklődéssel várják Bizet Carmen- jének francia nyelvű előadásait is, címszerepben a bolgár Alekszandrina Milcsevával. A külföldi vendégek közölt szerepel Michele Molese, David Ohanesian, - Vilma Vernocchi, természetesben magyar énekesekkel. Közreműködik még a pesti opera balettkara, szólót táncol Párlay Lilla. Verdi Re- quiem-jére augusztus 5-én kerül sor a Budapesten megtelepedett japán karmester, Ko- bajasi Kenicsi- ro vezényletével. A négy szólamot Vilma Vernocchi, Alekszandrina Milcseva, Michele Molese és Begányi Ferenc énekli. Közreműködnek még a MÁV Szimfonikus Zenekara és a Budapest Kórus. Magyarországon ritkán látni a Magyar Állami Népi Együttest, mert művészei a világot járják. Augusztus harmadikén a nagy sikerű Ecseri lakodalmas című műsorukat mutalják be, köztük Kodály—Kállai kettősét, a c-moll, a Villám- és a Koncertcsárdást. Augusztus 10-én a MÁV Szimfonikus Zenekar estjére kerül sor, amelynek közreműködője a világszerte ismert Jeanne Marie Darré. Ezen az estén elhangzik Dvoŕák Új világ szimfóniája és Liszt Ferenc kél műve, az A-dúr zongoraverseny és a Les Preludes. Gálaestet augusztus 15 én rendeznek az opera- irodalom legszebb részleteiből, amelyen a magyar operaművé- szek színe-java vesz részt. Az idei budapesti nyarat augusztus 18-án, 19-én és 21-én a Szovjetunió Állami Akadémiai Grúz Népi Táncegyüttese zárja. A virtuóz férfitáncok, a méltóságteljes női táncok mellett modern elemeket felhasználó táncképek is láthatók. A Grúz Népi Együttes 1945-ben alakult Tbilisziben és azóta beutazta a világot. Az Ausztráliában megjelenő Sydney című lap így írt róluk: „Ez a világ nyolcadik csodája“. A szépnek ígérkező műsorhoz most már csak egyetlenegy dolog kell: nyári csillagos égbolt. Ha mégsem így lenne, a szabadtéri színpadok vezetősége úgy határozott, hogy az előadást követő napot ,,eső- nap“-pá nyilvánítják és azon pótolják az elmaradt előadást. Bosszankodás tehát senkit sem ér. ' SZÜTS ISTVÁN Nyáron sem tétlenkednek Dolgoznak, szórakoznak és tanulnak A nyári vakáció nem csupán a pihenés és az erőgyűjtés ideje. Tudják ezt jól az ipolysági (Šahy) gimnazisták is, akik évről évre különféle társadalmi munkába és fizetett alkalmi munkákba kapcsolódnak be, hogy segítsenek népgazdaságunknak. De a diákok törődnek továbbképzésükkel is, ezért olyan üdüléseken vesznek részt, melyek ismereteik gyarapítását is szolgálják, az idén pedig első ízben — amint az az alábbiakból is kiderül — olyan időtöltésre is sor kerül, amely a munka és az ismeret- gyarapítás ötvözetéből áll ösz- sze. — Hol dolgoznak az idén az ipolysági gimnazisták? — tettük fel a kérdést Molnár Zoltánnak, a gimnázium igazgatóhelyettesének. — Igen jók* iskolánk kapcsolatai az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolej) Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz-szel, amely Németh István mérnök vezetésével kiváló eredményeket ér el. Már a múlt évben is ebben a szövetkezetben segítettek diákjaink az aratási munkákban, es az idén is velük kötöttünk szerződést. Két, egyenként ütvén főnyi diákcsoport kapcsolódott be az aratási munkákba Ipolyszakállason. A szövetkezet példásan gondoskodott a diákok elszállásolásáról, kitűnő kosztol biztosított számukra, és természetesen fizetett is az elvégzett munkáért. Nem csoda tehát, hogy diákjaink szívesen mentek Ipolyszakállasra. Többen közülük odahaza, ki ki a saját falujában segít majd a mezőgazdasági munkában. Huszonnyolc diákunk pedig külföldön, a Német Demokratikus Köztársaságban vesz részt az aratási munkákban. Ezek valaVneny- nyien olyan fiatalok, akik az iskolában német nyelvet tanulnak és most, háromhetes külföldi tartózkodásuk idején alkalmuk van német nyelvtudásukat is gyarapítaniuk. Ebbe a 28 tagú csoportba olyan diákokat választottunk ki, akik a legszorgalmasabban tanulták a német nyelvet, s az iskolán kívüli munkában, a tömegszervezeti, elsősorban a SZISZ-te- vékenységben is jól megállták a helyüket. Az orosz nyelv iránt érdeklődő tanulóink közül az idén is többen jelentkeztek orosz nyelvi táborba. — Németül, oroszul tehát tanulnak majd a gyerekek. És szlovákul? — A szlovák nyelv minél jobb elsajátítása iskolánkban olyan kérdés, amelyet állandóan napirenden tartunk. Szép számmal vannak tanulóink, akik az egész nyári vakációt vagy annak egy részét szlovák környezetben töltik rokonoknál, ismerősöknél vagy levelező partnereiknél, elsősorban azért, hogy szlovák ny«i*- tudásukat gyarapítsák. — A népszerű somosi pionírtáborban nyaralnak-e az idén is ipolysági gimnazisták? — Az idén ugyancsak sor kerül ilyen egyhetes találkozóra, a program azonban eltér a tavalyitól. Nyelvi tantárgybizottságunk javaslatára ugyanis szlovák nyelvi táborozássá alakítjuk a találkozót. Minden évben gondot okoz, hogy az egyes alapiskolákból eltérő tudású tanulók érkeznek iskolánkba, és ez leginkább szlovák nyelvtudásukban mutatkozik meg. Szlovák szakos pedagógusaink tehát felajánlották, hogy már a nyári találkozó idején készek foglalkozni a tanulókkal, szlovák nyelven társalognak velük, előadásokat tartanak számukra, és kihasználják a szlovák sajtót. Iskolánk igazgatósága örömmel fogadta szlovák szakosaink kezdeményezését és segítőkészségét, így aztán az idei somosi találkozón elsősorban a szlovák szakosoké lesz a szó. — Lesznek egyéb rendezvények is? ' — A somosi pionírtábor, amely az ipolysági pionírotthon irányítása alatt áll, nagy népszerűségnek örvend nemcsak a pionírok, hanem a SZISZ-tagok körében is. A pionírszervezet rajvezetőinek jelentős hányada iskolánk diákjaiból verbuválódik. Részükre és a SZISZ-szervezetben egyéb tisztségeket betöltő diákjaink számára is több hosszabb-rövi- debb tanfolyam lesz a nyáron. Képes Tibor, a pionírotthon igazgatója, továbbá Nagy Sándor és Králik Ferenc osztály- vezetők és a pionírotthon többi dolgozója mindent megtesznek, hogy ezek a nyári tanfolyamok- elősegítsék a SZISZ- tisztségviselők jó felkészítését. Az igazgatóhelyettes örömmel újságolta: — Legnagyobb megelégedésünkre már második éve jó ütemben halad az Ipolysági Gimnázium új, korszerű iskola- épületének építése. Nagyon régen vártunk erre az iskolára, ezért talán érthető, hogy szívesen segítünk az építkezésen, mivel szeretnénk, ha az 1978— 1979-es tanévet már az új épületben nyithatnánk meg. Ezért a nyáron elsősorban az ipolysági tanulókból álló munkacsoportok segédkeznek az építkezési munkákban, hogy ők is hozzájáruljanak az iskolaépület mielőbbi átadásához. SÁGI TÓTH TIBOR Pestről egy fiatal orvos érkezik Zemplén megyébe 1831 tavaszán, hogy elfoglalja új hivatalát. Ezzel az epizóddal indul Vladimír Miro TÜZES ÉGBOLT című új regénye. Nem is sejti, hogy alighogy megismerkedik a megye kis és nagy uraival, mágnásaival, bocskoros nemeseivel, tengődő népével, máris az események olyan forgatagába kerül, mely irgalmatlanul leleplezi ennek a látszólag csöndes világnak a valódi arcát. Az országban, s különös erővel az északi megyékben felüti fejét a kolera. Vele egyidőben különös rémhírek kelnek szárnyra, majd egyre elemibb erővel kitör a nincstelen nép véres felkelése, amelyet aztán kegyetlen megtorlás követ. Az író a rendkívüli események során feltárja a mélyebb történelmi összefüggéseket, a történelmi folyamatok és változások belső törvényeit, elvezetve nemcsak regényének hősét, hanem olvasóit is a nagy történelmi szükségszerűségek felismeréséhez. Most látott újra napvilágot a Madách Könyvkiadónál a cseh elbeszélő próza egyik legnépszerűbb műve, a KUTYA- i'EJÜEK. írója, Alois fírásek, fiatalon, még diákkorában céljául tűzte ki, hogy sorozatos művekben megírja a cseh nép múltját, hogy nemzetét öntudatra és férfias büszkeségre nevelje. Mert igaz az, hogy senki nem érti a mát, aki nem ismeri a tegnapot — ez az igazság lebegett a szeme előtt. A ku- tyafejűekben az író a cseh-bajor határ menti gyepüőrző parasztok, a chodok felkelésének epikusa, s ez a felkelés népi voltával s az igazságért való szívós és következetes harcával szimbóluma az egész cseh nemzet szabadság- harcának. A népszerű Zsebkönyvek sorozatban jelent meg a szovjet művészeti élet 01 KiPVEK—ÉfiDEKíS USMÁMi egén üstökösként végigvonuló Vaszilij Suksin könyve, a HARMADIK KAKASSZÓRA. Suksin író, színész és filmrendező volt egy személyben, aki — negyvenöt éves korában bekövetkezett haláláig — magát égetve kereste az igazságot. Lírai és szatirikus kisregényeiben és elbeszéléseiben — mindegyik egy-egy ballada — szibériai parasztok, nagyvárosi emberek, közönséges bűnözők, rafinált „organizátorok“ és a népmesék alakjai kelnek életre. A lebilincselő, drámai feszültségű írásokat lankadatlan érdeklődéssel olvassuk végig. Izgalmas, nagy kérdéseket feszegető olvasmány Jurij Bondarev A PART című új regénye. Száll a repülőgép kilencezer méter magasan — a valóságban és a képzeletben. A valóságos falja a kilométereket, a másik — a másik pedig három évtizedben szárnyal szabadon. Mi fér bele ebbe a téridőbe? A világégés vége, a fasizmus agóniája, teljes összeomlása s napjaink nagy kérdései. Sok-sok bonyolult emberi kapcsolat: lelkiismeretfurdalások közepette, de elemi erővel kirobbanó szerelem — s a váratlan találkozás évtizedek múlva —, igaz barátság, ellenségeskedés. S a part állandó keresése, ahol biztonsággal kiköthetnénk. Hol ez a part? A XIX. századi lengyel irodalom klasszikus remeke, a „lengyel Iliász“, Adam Mickiewicz PAN TADEUSA, amely Rónay György fordításában jelent meg. A költő e remekművét hazájától távol írta, távol az 1830-as felkeléstől/ melynek leverése mélységesen kétségbe ejti. Ekkor, a gyász, a fájdalom napjaiban érik meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát. Mickiewicz tapintható gyönyörűséggel és szerető iróniába mártott tollal ábrázol, minden során érezni a megjelenítés örömét, művészi gyönyörűségét. Azt az örömet és élvezetet, aminek talán fő része van benne, hogy valóban sikerült remekművet alkotnia, mely elsősorban abban homéroszi, hogy végtelenül természetes. Thomas Mann, Rilke és Freud kortár- sa, a Nobel-díjas Hermann Hesse. NARZISS ÉS GOLDMUND című regénye az író művészetének — az Üveggyöngyjáték mellett — egyik csúcspontját jelenti. „Az íróknak, az értelmiségieknek, a szellem embereinek kötelessége — írja Hesse az első világháború idején — a béke és az emberiség művén dolgozni. Mert az élet érdemes arra, hogy éljük, ez minden művészet végső vigasza és tartalma“. Ez a szemlélet, az élet dicsőítése hatja át minded művét. A regény két hőse közül Narziss a szemlélődő, elvont gondolkodás, a szellem és az akarat megtestesítője, Goldmund az életet ösztönei és érzelmei szavára élőé s egyben a teremtő művészé. Hesse mindkét magatartást Igaznak és nélkülözhetetlennek ismeri el, de eszményi művészetet, gondolkodást valójában csak a kettő szintéziséből tud elképzelni, s regényének végkicsengése ezt a meggyőződést sugallja. Paul Eluard válogatott versei a nagyszerű Lyra Mundi (Világlíra J sorozatban jelentek meg. Eluard a húszas években szürrealista költőnek indul, Aragonual, Reverdyvel, Bretonnal, később a francia ellenállási mozgalom költője, s ma elmondhatjuk, hogy a huszadik századi francia költészet egyik legnagyobb alakja. A kitűnő, fiatalok számára készült Így élt sorozatban ezennel Körösi Csorna Sándorról és Newtonról — életükről és munkásságukról kapunk átfogó képet. AZ ÓCEÁN VILÁGA című könyv a tengerek, óceánok titokzatos, ezerarcú világáról mesél. Arról, hogyan ismerte és hódította meg az ember bárkáin, majd vitorlás hajóin a messzi tengereket, hogyan törte meg a vitorlások egyeduralmát a gép, s váltotta fel a kezdetleges búvárharangot napjaink atommeghajtású tengeralattjárója. Titokzatos tengerészhistóriák, tengeráramok sodorta palackposták története elevenedik meg lapjain, de ízelítőt ad a kikötők életéből s a halászok gyakran életveszélyes munkájáról is. A KÖRHINTA a mai magyar gyermekverstermés afféle körképe — nyolcvankét mai magyar költő verseit tartalmazza. Ez az impozáns panoráma egy jól választott magaslatról szívet- lelket gyönyörködtetni képes — a mai magyar gyerekköltészet magas pontján sok gyönyörűséget szerezhet az olvasónak. Színes, gazdag, romantikus világgal ismerkedhetünk meg AZ ARANYLÁNCON FÜGGŐ KASTÉLY című mese- gyűjtemény francia, olasz, spanyol, portugál meséiben. E népek legszebb, legjellemzőbb meséit Heinzelmann Emma meseien naiv, művészi színvonalú illusztrációi díszítik. Részlet a grúz népi együttes műsorából
