Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-30 / 239. szám, kedd
I szó 1977. VIII. 30. NYERSANYAGKÉSZLETEINK JOBB KIHASZNÁLÁSA Hazánk geológiai térképét szemlélve, azt hihetne az ember, hogy nyersanyagokból a természet meglehetősen bőkezű, volt hozzunk. Ez azonban csak látszat, mert a nyersanyagok mennyiségével már korántsem lehetünk elégedettek. Ezzel magyarázható, hogy a népgazdaság igényeinek megfelelően a nyersanyagok túlnyomó részének behozatalára vagyunk utalva. PILLANATKÉPEK A TRENČÍNI MERINA VAlLAlATBÜL GAZDAG HAGYOMÁNYOK Dr. Josef Pravdának, a Cseh Geológiai Hivatal elnökének szavai szerint hazánk területén már 400—500 évvel ezelőtt nagy mennyiségű ércet, sőt drágaköveket is bányásztak. Például az akkoriban termelt ón mennyisége állítólag mai fokozott igényeinket is kielégítené. Nagy kár, hogy az érckészletek kimerültek. Tény azonban, hogy még mindig vannak bizonyos nyersanyagkészleteink, például vasércünk. A geológusok véleménye szerint nagyobb mértékű kiaknázásuk előnyös lenne. Ugyanez vonatkozik többek közt ólom- és antimonkészle- teinkre, s ezért a szakemberek javaslatainak figyelembevételével feltételezhető, hogy termelésük 1990-ig megkétszereződik, illetve a háromszorosára emelkedik. Nem kétséges, hogy a termelésnek ezzel az emelkedésével — bár önellátók egyetlen nyersanyagból sem lehetünk — a népgazdaság szükségleteinek bizonyos része fedezhető lesz. Természetesen a nyersanyagok behozatala terén nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott szoros kapcsolatainknak is. Jól bevált egyebek között az az egyiittmüködési forma, amelynek értelmében hozzájárulunk valamely külföldön .épülő bánya vagy üzem beruházási költségeihez. Jelenleg például a KGST-tugországoknak a kubai nikkeltermelés fejlesztésére irányuló közös vállalkozásában való részvételünkről tárgyalunk. Az utóbbi években a fémek világpiaci ára rohamosan emelkedett. és emelkedik ma is, sőt az új kapacitások felépítésére szánt külföldi beruházások is igényesebbek. Érthető tehát, hogy gépiparunk fejlesztésével párhuzamosan a XV. pártkongresszus tüzetesen foglalkozott bizonyos nyersanyaglelőhelyek feltárásának és gazdaságosabb kihasználásának lehetőségeivel is. Az erre a célra kidolgozott terv a bányászat további 1990-ig szóló —: fejlesztésére irányuló, máris megvalósításra váró feladatokat tartalmaz. Az új feladatok teljesítése a meglevő üzemek széles körű korszerűsítését és bővítését, új bányák és feldolgozó üzemek létesítését, sőt ;iz időközben felmerülő problémák megoldását is szükségessé teszi. Noha e vállalkozásokat megkönnyíti a kutatóintézetek eredményeinek gyakorlati alkalmazása, tagadhatatlan, hogy a nehézségek leküzdése nem lesz könnyű feladat. Gyakran esik szó arról is, hogy az ostrava-karvinái szénmedence már nem sokáig elégíti ki a hozzá fűzött reményeket. A szakemberek szerint viszont ezen a téren semmi okunk az aggodalomra. Az említett szénbányák túlnyomó többsége ugyanis a számítások szerint a jövő században is üzemképes lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a további szénbányák feltárása felesleges, hiszen a kokszolóüzemeknek, az erőműveknek, az iparnak egyre több szénre van szüksége. Ismeretes, hogy a szénrétegek többnyire 850—1300 méter mélyben húzódnak a Föld gyomrában. Kétségtelen, hogy ebben a mélységben nem köny- nyű a fejtés. Jelenleg Slaný környékén folynak a geológiai kutatások. Ha bebizonyosodik a feltételezés — amely szerint ezen a vidéken legalább 150 millió tonna kőszén lesz kitermelhető —, akkor e készletek egy újabb bánya megnyitását teszik indokolttá. Pravda elvtárs ezzel kapcsolatban azt is elmondja, hogy a Dőlni Dunajovicc községben feltárt új lelőhely jóvoltából földgázkészleteink máris megkétszereződtek, és hogy a hatodik ötéves tervidőszak végén a földgáz évi termelése lényegesen emelkedik majd. GEOLÓGUSAINK KÜLFÖLDI SIKEREI Josef Pravda geológusaink külföldön kifejtett eredményes munkájáról is beszámolt. A múlt évben például több mint 400 szakemberünk dolgozott különböző országokban. Egy 104 tagú csoport Líbiában végzett hidrológiai kutatásokat és kutakat fúrt a sivatag termővé tételének lehetőségeit mérlegelve. A Mongol Népköztársaságban 15 esztendeje dolgoznak geológusaink. Tavaly wolfram-, fluorit- és ónlelőhelyeket fedezlek fel. Az iraki sivatagban folyó geofizikális munkákban is többen vettek részt. Tanzániában, Indiában, Burmában pedig az ENSZ szák értőiként hasznosították ismereteiket. Az idén egyesek Ku bába készülnek, másokat Szíriába, Venezuelába, Algériába és még sok más országba szólít kötelességük, hogy megbízható, becsületes munkájukkal öregbítsék hazánk hírnevét. KARDOS MARTA munkatársaival szorosan együttműködve fejlesztették ki, s az eredmény: nagyon jó tulajdonságú, korszerű, rugalmas és tartós textília, amely műszál és gyapjúfonal keveréke. A vállalatban egyébként két- ezerötszázan dolgoznak, s az alkalmazottak több mint háromnegyede nő. A fejlődés és a termelés növekedése megköveteli, hogy a közeljövőben néhány részlegen a kétműszakos termelésről a háromműszakosra térjenek át. A fonal szövődéi előkészítésétől kezdve a szövésig számos munkafolyamatot kell elvégezni, amelyek a korszerű technológiai berendezéseken kívül ügyes, gyors kezeket is kívánnak. Mivel a vállalatban sok a fiatal, gyermekeket nevelő 110, bizony gyakran munkaerőhiánnyal küzdenek. Ennek ellenére feladataikat mindig sikeresen teljesítik, s eleget tettek az első félévi tervfeladataiknak is. Az alábbiakban néhány felvétel látható a gyárban folyó igényes munkáról. —Pí7— Hatékony együttműködés Jozef juriga már nyolc éve ügyel a gyapjú mosását végző gépsor zökkenésinentes működésére. Amint mondja, nyolc óra alatt 6000 kilogramm, Ausztráliából érkező gyapjút mosnak át ezen a gépsoron A szocialista országok népgazdaságának fejlődésében és megszilárdulásában rendkívüli jelentősége van a KGST-tagországok közös komplex fejlesztési programjának. A Komplex Programot a KGST-tagországok 1971. évi bukaresti ülésén fogadták el. A fejlesztési program a szocialista országok együttműködésében új, magasabb színvonalra való emelkedést jelent. A programra elsősorban a tervszerűség jellemző. Továbbá az, hogy lehetőséget nyújt az egyes népgazdaságok szerkezeti változásainak megvalósítására, teret nyújt a tudomány és technika adta lehetőségek jobb kihasználására, az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére. A programban kitűzött feladatok teljesítése több öléves tervidőszakot vesz igénybe, de már az eddigi eredmények is igazolják, hogy az egyes népgazdaságok fejlesztésében jelentős szerepe van. Kiemelkedően fejlődnek a szocialista országok legfontosabb népgazdasági ágazatai, mint a gép-, vegy- és közszükségleti ipar. Hazánk már a Komplex Program elfogadása előtt azok közé a szocialista országok kö/.é tartozott, amelyek érezték az összehangolt együttműködés és a szakosítás szükségességét. Ezért aktívan bekapcsolódott a program kidolgozásába, és ugyanolyan aktívan vesz részt a benne foglalt feladatok megvalósításában Is. Az elmúlt ötéves tervidőszakra jellemző, hogy a tagországok közötti gazdasági kapcsolatok elmélyültek — beleértve a külkereskedelmet is —, és több esetben döntő fontosságú szerepet kaplak egy-egy nép- gazdasági ágazat fejlesztésében. A szocialista munkamegosztás hat a termelés koncentrálására, az anyag- és energiaigényesség, valamint az önköltségek csökkentésére. A figyelmet továbbra is a termelés növelésére összpontosítják, mégpedig a tudomány és legújabb vívmányainak ésszerű alkalmazásával. Arra törekednek, hogy meggyorsítsák a beruházási költségek megtérülését, növeljék a munkatermelékenységet. Az utóbbi üt évben a szocialista országok együttműködésé' nagyon meggyorsult. A program értelmében fokozatosan kiterjedt a termelési-gazdasági egységek és vállalatok szintjére is, ahol közvetlenül döntenek a termékek mennyiségéről és minőségéről, a gyártmány- fejlesztésről stb. A Komplex Programban kitűzött feladatok eddigi megvalósításának eredményeit a KGST-tagországok harmincadik, Berlinben megtartót ülésén értékelték. Itt ismételten megállapították, hogy a gazdasági és tudományos együttműködés terén jelentős eredményekről lehet számot adni. Az alábbiakban néhány példát sorolunk fel a fenti állítások alátámasztására, s arra, hogy a feladatokat a gyakorlatban hogyan valósítják meg. A példákat az SZSZK Iparügyi Minisztériuma állal irányított reszortból vesszük. Az SZSZK kormányának egyik 1972-es döntése alapján erre az ágazatra hét feladat jutott a szocialistái országok közös programjának keretében. Ezeket a szlovákiai vegyipari vállalatoknak kell megvalósítaniuk. Az érdekelt KGST-tagországok 1974-ben közös szerződést kötöttek egy amofosztot gyártó üzem felépítésére. Az üzem a kingiszepi Foszfortt kombinát keretében épül. A szerződés értelmében hazánk üz üzem felépülése után évente több mint 35 000 tonna foszforból készült terméket kap. 1975 ben az épülő üzem egyik részlegét befejezték, s a felépítésében részt vevő tagállamokba az elmúlt évben már megérkeztek az első áruszállítmányok. Egy másik feladat értelmében az érdekelt KGST tagországok javaslatot nyújtottak be a műanyagok gyártásához szükséges alapvető nyers- és segédanyagok biztosítására vonatkozóan. Itt is tekintetbe vették az együttműködés és a szakosítás adta lehetőségeket. A javaslat kidolgozásával foglalkozó munkacsoport 1974-ben felmérte az 1990-ig szükséges valamennyi alapvető nyersanyag szükségletét. A következő évben további számításokat végeztek a feladat pontos meghatározásával kapcsolatban. Az elmúlt évben kibővített javaslat alapján Csehszlovákia a gumigyártáshoz és néhány műanyag előállításához szükséges vegyipari terméket gyárt majd a KGST- tagországok keretében. A sokoldalú szerződés értelmében 1976—1980 között a salai Dus- lóban egy új termelési részleget építenek, ahol az említett termékek gyártására kerül sor. Ennyi példát annak szemléltetésére, hogy a Komplex Program milyen komoly feladatokat ró a szlovákiai vegyipari ágazatokra. Ezek is igazolják, hogy a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése mennyire elmélyült és hatékony. A Komplex Programban rögzített alapelvek következetes érvényesítésével a felek kapcsolatai megerősödtek, s a feladatokat szerződésekben rögzítik. A hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok a szlovákiai vegy- és közszükségleti ipar számára is igényesek. A vegyiparban például öt év alatt 36—39 százalékos, a közszükségleti iparban pedig 25 százalékos termelésnövekedést kell elérni. Az igényes célok elérésében pedig nagy segítséget jelentenek a KGST-tagországok együttműködéséből eredő előnyök is. TEODOK PÉCHY mérnök A láncfonalak előírás szerinti felvetése és a nyiistökbe való befűzése kitartó és pontos munkát igényel. Blajžejová Marta már hét éve végzi ezt a műveletet. Gyakorlott mozdulatokkal körülbelül 3,5 óra alatt fűz be 4000 láncfonalat. Tagja a részlegen működi) 23 tagé, Május 9. nevet viselő szocialista munkabrigádnak is, mely sok közös akciót szervez tagjai részére A megfelelő előkészítés után a fonalak a szövőgépekre kerülnek. A képen látható hatalmas termelőcsarnokot 250 működő szövőgép zaja tölti be, amelyekről szebbnél-szebb mintázató szövetek kerülnek a hazai és külföldi vásárló elé (Gyökeres György felvételek) A közelmúltban lezajlott Trenčín — a divat városa nevű kiállításon bizonyára több érdeklődőben felmerült a kérdés, miért éppen ebben a városban kapott helyet ez a rendezvény. A válasz egyszerű: a Vág mentén fekvő városban két olyan vállalat is működik, , amely jelentősen hozzájárul könnyűipari termékeink választékának bővítéséhez. Az egyik a Trenčíni Ruhagyár, amely elsősorban a férfiakat „öltözteti“ jó szabású, divatos öltönyeivel. Az öltönyöket pedig főleg a város másik, nem kevésbé jelentős textilipari vállalatában, a Merina szövőgyárban készült szövetekből, kelmékből varrják. A már hetven éve működő szövőgyár állandóan bővül és fejlődik, s mindig újabb anyagokkal lepi meg a vásárlókat. Az említett kiállításon is szerepelt egy új termékük — a MET AP nevű textília. Ezt a kütszövött technológiával készült ruhaanyagot a Libereci Állami Textilipari Kutatóintézet
