Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-30 / 239. szám, kedd

VÄIASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOG B. I.: Szomszédjuk egyeme­letes házát egy méterre a te­lek határától építette. Sem a régebbi, sem az 1976. okt. l-lol érvényes 1976/50. sz. új építés­ügyi törvény, és tőként annak IQ'ľe'SS. sz. végrehajtási hirdet­ménye ezt nem engedélyezi. Nyilván a régebbi előírások alapján megvalósított kivitelről van szó Az Önök most épülő, szintén kétszintes családi házának el­helyezésére vonatkozóan már helyesen alkalmazták az 1976/ /83. sz. hirdetmény 44. tj-át. E rsndelkezés 1. bek. értelmé­ben, ha a családi házak közölt szabad teret hagynak, a köztük levő távolságnak legalább 10 méternek kell lennie. A szűk területi adottságok (építési közük) esetében, és ha nincse­nek a szemközti falban lakó­helyiségen ablakai, ezt a távol­ságot 6 méterre lehet csök­kenteni. Az idézett rendelkezés má­sodik bekezdése szerint az utóbbi esetben a telek halárá­tól legalább 3 méterre kell lennie a családi háznak. Az idézett rendelet 3. bekez­dése csak egészen kivételesen engedélyezi az épület elhelye­zését legfeljebb 2 méter távol­ságra a telek határától. Nézetünk szerint az idézett rendelet 44. §-ának 1. bekez­dését a k őrá bői előírások alap- ]ák kiadott építkezési engedé­lyekre alkalmazni nem lehet, mivel a törvénynek és végre­hajtási rendelkezéseinek nincs visszamenő hatálya. A régebbi előírások főként az ablakokra vonatkozóan nem tartalmaztak külön rendelke­zést. Önöket azonban már az idézett, 1976. október 1-től ér­vényes rendelkezések kötele­zik. Az Önök 7—ö méterre le­vő konyháját és öltözőhelyisé­gét nem lehet lakóhelyiségnek tekinteni, és így nem lehet az új előírások szempontjából sem kifogásolni, hogy az Önök házának falától 8 méterre le­vő szomszédos ház lépcsőházi­ban két 100X222 cm-es, átlát­szó üvegü ablakot helyeztek el. Nézetünk szerint a tulaj­donjogba való túlzott beavat­kozás címén nem lehet kérni a lépcsőházi ablakok tejüvegre való cseréjét. BETEGBIZTOSÍTÁS S. A.: Az 1956/54. sz. beteg- biztosítási törvény 25. §-u alapján családtag ápolása cí­mén akkor van igénye pénzse­gélyre a dolgozónak (nemre való tekintet nélkül), ha nem dolgozhat azért, mert 10 év­nél fiatalabb beteg gyermeket kell ápolnia, vagy a 10 évnél fiatalabb (egyébként nem be­teg) gyermekéről kell gondos­kodnia amiatt, mivel a nevelő intézmény (óvoda, iskoia, nap­közi) az illetékes szervek ren­delkezése alapján be van zár­va, ha az ilyen gyermek az elrendelt vesztegzár miatt nem látogathatja az iskolát, vagy más nevelő intézményt, végül abban az esetben, ha az a sze­mély. aki a gyermekéről egyéb­ként gondoskodik, megbetege­dett, vagy az említett veszteg­zár miatt nem tud róla gondos­kodni. Ez utóbbi rendelkezés vonatkozik önre, mert Önnek kellett f* lesége megbetegedése miatt gyermekeikről gondos­kodnia A pénzsegély nyújtásának harmadik esete, ha más meg­betegedett családtagról kell gondoskodni, ha a betegség olyan jellegű, hogy megkívánja más személy ápolását. A pénzsegély feltétele az or­vosi igazoláson kívül, amely az ápolás szükségességét állapítja meg, annak időbeli meghatáro­zásával, hogy az ápolt személy a dolgozóval, aki a pénzse­gélyt igényli, közös háztartás­ban él és nincs más olyan sze­mély, aki a beteg családtagot ápolná, illetve a gyermeket el­látná. További feltétel, hogy a beteg családtagot nem lehet, vagy nem ajánlatos kórházban elhelyezni. A pénzsegélyre az idézett § 3. bek. értelmében 3 munka­nap idejére a dolgozónak jog­igénye van, további 3 munka­napra ezt a pénzsegélyt a vál­lalat üzemi bizottsága mellett működő KNP bizottság mint önkéntes juttatást engedélyez­heti, ha az említett első három munkanap idejére az ápolást másként nem sikerült biztosí­tani. A magányosan élő dolgozó­nak, akik legalább egy iskola- köteles korban levő gyermek­ről gondoskodik, és a család­tag ápolását nem sikerül más­ként negoldania, a pénzsegély a KNP bizottság döntése alap­ján legfeljebb 12 munkanap idejére meghosszabbítható. A családtag ápolása idejére járó pénzsegély a betegbiztosítás juttatása és vitás esetekben a felettes szerv, a Betegbiztosí­tás Járási Igazgatósága dönt. H. K. Štúrovo: Felesége a középiskola elvégzése után nem lépett állásba, hanem férjhez ment. Jelenleg első gyermekük­ről gondoskodik és a másodi­kat várja. Az első gyermekre Ön bizonyára saját munkaadó vállalatánál igényelte az egy­szeri 2000 korona összegű szü­lési segélyt. Bizonyára kapja a 90 korona családi pótlékot is. Feleségének, mivel nem volt állásban, és a középiskola be­fejezése után a jnb munkaügyi osztályán nem jelentkezett munkaviszonyba, nem keletke­zett igénye a 26 hetes fizetett szülési szabadságra, és annak eltelte után, mivel nem volt magányosan élő anya, a havi 500 korona összegű gyermek- gondozási segélyre sem. Második gyermekük megszü­letése után a jnb szociális, il lelve gyermekvédelmi osztályán igényelheti majd az 1971/107. sz. törvény 2. § ának 1. bek. alapján a havi 500 korona üsz- szegben a gyermekgondozási segélyt. Arra az időre, amíg el­ső gyermeke nem töltötte be 2. életévét, havi 800 korona gyermekgondozási segélyre van igénye. Második gyermekükre is Ön jogosult igényelni az egyszeri 2000 korona összegű pénzse­gélyt és a családi pótlék fel­emelését havi 430 koronára. L. F.: Mivel nagybácsijuk ytán az örökösödési illeték szempontjából nein lehet önö­ket kedvezményben részesíteni (közeli rokonság, illetve közös háztartásban való élés alap­ján), az állami jegyzőség a 19 200 korona tiszta hagyatéki érték után jogosan veteti ki 28 százalékos illetéket. Az Önök aital nyújtott segít­séget nem lehet követelésnek tekinteni és a hagyatékból le­számítani. A járásbíróság végrehajtási osztályán kérheti részletfizetés engedélyezéséi. KÜLÖNBÖZŐ U. I.: Az 1975/121 sz. társa­dalombiztosítási törvény 73. és köv. paragrafusai értelmében a gyermekek születésétől számít­va egyenként 200 korona, sa­ját magára mint feleségre pe­dig 550 korona havi eltartási segélyre (zaopatrovací príspe­vok) van igénye. Forduljon a helyi nemzeti bizottsághoz, itt kap űrlapot, melyen a hnb iga­zolja a házasságkötés időpont­ját, a gyermekek születésének időpontját, azt a körülményt, hogy ön gondoskodik gyerme­keiről, igazolják a férjére vo­natkozó adatokat, mindkettőjük munkaviszonyát, korábbi kere­setét stb. A gyermekek igénye születésüktől kezdődik, Önnél esetleg már korábbi időpont­ban, hu korábban kötöttek há­zasságot, de legfeljebb egy év­re visszamenően, mert a régeb­bi jogok már elévültek. Önnél a gyermekek megszületéséig u havi 550 korona segélyt annak az összegnek felével kell csök­kenteni, amennyivel az ön bruttó keresete és a segély egybevett összege hat hónapra kiszámítva meghaladja a havi 1500 koronát. A hnb a kérvényt (űrlapot) az említett igazolá­sok beszerzése után megküldi a járási nemzeti bizottság szo­ciális osztályának, amely aztán dönt az érvényesített igényről. Dr. F. J. E ltűnődöm: lám egy gyár- igazgatónajc is lehet hu­morérzéke. Ján Gabera mérnök, a losonci (Lučenec 1 konzervgyár igazgatója az uborkaszezonról beszél köny- nyed tréfálkozással. — Sokszor szívesen cserél­nénk a maguk uborkaszezonjá­val. Maguknál, ha jól tudom, az uborkaszezont az a nyári idő­szak jelenti, amikor kevesebb az említésre méltó, érdekes vagy nagyobb jelentőségű ese­erne specializálódunk. Tavaly és az előző években még csak­nem mindennel foglalkoztunk, az idén viszont megsokszorozó­dott a savanyúságok mennyisé­ge. Az uborkán kívül kisebb mennyiségben paprika és né­hány különlegességünk — a karfiol, spárga, olajos cseresz­nyepaprika tartósítására kor­látozódunk. A gyár felvásárló-területe há­rom járás, a rimaszombati, lo­sonci és nagykürtösi, de kisebb UBORKASZEZON Több savanyúságot készítenek ®> 40 fajta húskonzerv # Termékeik külföldön is keresettek Az igazgató szeret a helyszínen intézkedni, ezúttal a pútkazán- ként működő kiöregedett mozdony előtt (A szerző felvétele] mény. Nálunk az uborkaszezon a túlórákkal nyújtott műsza­kok, a hajrá ideje. Elég, ha kinéz az ablakon és egy pil­lantást vet a telepre... A szóban forgó ablak a „fo­gadóállomás“ rampájára néz. A látvány leginkább egy felboly- dült méhkasra vagy hangya­bolyra hasonlít. Az igazgatói szoba szűkös, berendezése szerény, mellőz minden hivalkodást. Ján Gabe­ra keresetlen, őszinte szóval beszél: — Gyárunk fő termékei a húskonzervek. Legnépszerűbb a „luncheon meat“, de ezen kí­vül mintegy 40 fajta húskon­zervet, pástétomot, félkész ételt gyártunk. Elsősorban a téli-ta­vaszi hónapokban, mert ilyen­kor, nyáron és ősszel a gyü­mölcs és zöldségfélék veszik át a fő szerepet. Illetve ma már csak az uborka, a savanyúsá­gok. A húskonzerveken kívül mennyiségben Magyarországról és Bulgáriából érkező import árut is feldolgoznak. Olcsóbb, kifizetődőbb, mint kész termé­keket importálni. Számottevő mennyiségű nyersanyag érke­zik viszont Dél-Szlovákiából, el­sősorban a komáromi, érsekúj­vári járásból, mivel az ottani konzervgyárak nem győzik a termés gyors feldolgozását. — Az utóbbi időben egyre nagyobb külföldi érdeklődés mutatkozik gyártmányaink iránt — mondja az igazgató. Ez kétségkívül munkánk jó minőségéről tanúskodik. Ubor­kát, karfiolt és olajos cse­resznyepaprikát exijortálunk. Ojabban húskonzerveket is. — Lesz elég konzerv az idén? — Uborkából biztosan jelen­tősen többet termelünk mint a tervezett négyszáz vagont, ör­vendetes tény ez, hiszen az augusztusi vihar környékün­kön több száz hektáron vert« el a termést. A gyár a város szívében te­rül el. Érthetően szűkös, kis helyre zsúfolódva. — Ez a leg­nagyobb hátrányunk — mond­ja kísérőm. — Sokat szidott iparvágányunk a mi köldökzsi­nórunk, ezen keresztül érintke­zünk a külvilággal, mert szűk utcák közé ékelten, körülépí- tetten a gépkocsival történő szállítás is gondot okoz. E té­ren a közel jövőben nem is vár­ható lényeges változás, bár gyárunk folyamatosan fejlődik, korszerűsödik. Ma már kisebb alapterületen 25—30 százalék­kal többet termelünk, mint pél­dául tíz évvel ezelőtt. XXX „Nem szereti a sok szöveget, nem szeret irodájában ücsörög­ni, legsziveseblwn mindenütt egyszerre jelen lenne, szeret a helyszínen intézkedni, rend­szerint két műszakot dolgozik1* —• mondták ján Gaberáról ide- jövet munkatársai, helyette* igazgató és segédmunkás egy­behangzóan. Nem cáfolja meg szavaikat. Sürget, sétára invitál, nézzek körül a gyár csarnokaiban, ne­ki is mennie kell, már két órá­ja nem látta, hogy üzemel a gyár. Hosszadalmas, akadozó a „sétánk“. Lépésenként megáll, részlegvezetőt, mesternőt, gép­sorok kezelőit faggatja, kér­dezgeti, beáll egy frissen jött, jégverte, romladozó uborkát tartalmazó szállítmány váloga­tói közé. Családias, fesztelen légkört teremt maga körül mindenütt. Már átvételkor válogatjuk a terményt. Jobb, gyorsabb, egy átrakással kevesebb — mond­ja. — Büszkeségünk a korszerű, ljrecíz és gyors automatikus sterilizációs gépsor. A munka nehéz itt, dolgozóink 74 szá­zaléka nő, 5—6 kilós, 80 fokos üvegeket „kapkodnak“ le a fu­tószalagról. Ezért kétóránként váltakoznak — tájékoztat a forró, gőzös, üvegcsörömpölés­től zajos, vizes csarnokban. A gumicsizma, azbesztbetétes vé­dőkesztyű sem véd igazán. — Príma, gyors kis targon­cák ezek — morfondíroz a raktárban. Gabera mérnök mindenütt a gyorsaságra, a zavartalan mun­kára összpontosít. Csak amikor a hibákra, hiányosságokra kér­dezek, komorul el arca. — Hibák, hiányosságok!? — visszhangozza kérdésemet. — Mindenütt vannak, fel-felbuk- kannak, de a hibákat nem pa­naszolni, hanem orvosolni kell. Eddig sikerült gyorsan eltávo­lítani őket. S ez nem szerény­telenség — tény. (pálházy) Merész tervek, tettre kész emberek Képes Ferenc, a Somodi (l)rienovec) Helyi Nemzeti Bi­zottság elnöke magáról nem szívesen beszél. Mindig vissza­tér a községi problémákra. így rajzolódik ki a fejlődő falu ké­jjé, melynek élén Képes Fe­renc mellett. Képes Gyula, Be­lo Gpörqu, Zsitni/ár Lajos, Sza­bó János, Képes István és Kriv da Jolán állnak. Kéjms Ferenc 1960-IÓ1 a hnb képviselője, 1963-ban választot­ták meg elnöknek. Bár ez csak mellékfoglalkozása — ő a köz­ség postai kézbesítője — nem mellékfoglalkozásként végzi. Ügy is mondhatnánk, hogy szá­mára szülőfalujának fejleszté­se, szépítése életkérdés. Válasz­tói bizalma, a helyi pártszerve­zet segítő keze. képviselőtár­sai merész hozzáállása olyan létesítmények létrehozását eredményezte, melyek milliók­kal növelték a községi vagyont. Csak néhány mondat erejéig vázolnám az elért eredménye­ket. Az egész község területén portalanították az utakat, 1 millió 350 ezer korona ráfor­dítással és bevezették a vízve­zetéket. A falut átszelő patak egy részét már szabályozták, 7 új hidat s 1500 méteren leve­zető árkot építettek. Szép új lakótelepe is van a községnek, emeletes házak emelkednek ki a fák közül. A somodiak büszkesége a szép, korszerű művelődési ház. 1970-től szolgál nemcsak a köz­ség, hanem a járás polgárai­nak is. A jól felszerelt műve­Képes Ferenc lődési létesítményben járási méretű megmozdulásokat is szervezhetnek több mint 300 személy részére. Ehhez az építkezéshez, melynek értéke csaknem 2 millió korona, az állam 300 ezer koronával járult hozzá, 800 ezer korona köl­csönt vettek fel, a többit ivedig társadalmi munkával végezték el a somodiak. Ezt főleg a község mellék­üzemágának termelési eredmé­nyei teszik lehetővé. A kőbá­nya és a kőművescsoport nagy­ban elősegítette a község fejlő­désiét. 1967-ben fürdőt vásároltak, amelyet átépítettek, korszerűsí­tettek és 1972-ben üzembe is helyezték. A szép helyen fel­épített fürdő ma 70 ágyas szál­lodával, étteremmel, bárral és sportolási lehetőségekkel várja a vendégeket. Értéke megha­ladja a 11 millió koronát. So­kat fáradoztak érte a község lakosai, így érthető: nehezmé­nyezik, hogy miután 1975 janu­árjában átadták az objektumot a vendéglátóiparnak, semmit sem kaptak érte. Nem feledkeznek meg a ci­gány lakosok életkörülményei­nek javításáról. Az utóbbi négy évben emeletes házak, aszfal­tos út, vízvezeték épült, beve­zették a villanyt, hangszórót a volt telei>en. Rövidesen elké­szül az 1,5 millió korona beru­házást igénylő kéttantermes óvoda, melyben 60 gyermek ré­szére biztosítanak majd egész napos ellátást. A helyi körülményekre lebon­tott párthatározatokat böngész­ve megállapíthatom, hogy nagy tervek megvalósítására vállal­koztak a somodiak. Kibővítik a művelődési házat, szolgáltató házat építenek, folytatják a pa­tak szabályozását, újjáépítik az utakat, hattantermes iskolát építenek és, ha lehet, óvodát is. A NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére a község lakosai 411 egyéni és 12 kollektív vállalást fogadtak el 414 000 korona ér­tékben. Vállalásukat folyama­tosan teljesítik, eddig a társa­dalmi munkával teremtett ér­ték 523 000 korona. Ezek a számok is azt bizo­nyítják. hogy a község lakosai szeretnek dolgozni, tettre ké­szek, és olyan vezetőik vannak, akik kommunista példamutatás­sal teljesítik feladataikat. FARKAS RÓZSA 1977 VIII. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents