Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-26 / 235. szám, péntek
Motoros rendfelszedő kocsi Közös vngonpnrk - közös érdek SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ A VASÜTI SZÁLLÍTÁSBAN Pillanatkép az Agrokomplex ’77-ről. Képünkön a szabad betonterületen látható gépek egyike — a motoros rendfelszedő kocsi mintapéldánya — az érdeklődés központjában. (ČSTK-telv.) Sokoldalú tudományos-műszaki együttműködés Évről évre fokozódnak a vasúti közlekedéssel szemben támasztott iqények. Az életszínvonal emelkedésével eqyre többet utazunk, qi/akoribbak az áru- és a nyersanyaqszállí- tások, növekszik a szállítmányok mennyisége. Természetes, hoqy ennek a — különösen a nemzetközi vasúti forqalom- ban észlelhető — rohamos fejlődésnek számos qazdasáqi előnyéi élvezzük. Az áru qyorsabb mozqatásával ugyanis lém/eqesen csökkennek a szállítási költséqek. Ehhez járul a tény, hoqy a nyers any aqok zavartalan, qyors szállítása, idejében történő eljuttatásuk rendeltetési helyükre, a termelési folyamat meqqyorsulását is eredményezi. Érthető tehát, hoqy a KGST-taqorszáqok mindezeket az előnyöket nemzetközi szervezetük — a Közös Teherkocsi- park (Obscsij Park Wagonov, röviden OPW) révén a saját és az egész szocialista közösséq érdekében körültekintően kihasználják és qyümölcsöztetik. (ČSTK) — A KGST-tagorsZá- gok nemzetközi munkamegosztása keretében a kiemelt tudományos és műszaki problémák megoldásában 2200 kutatóintézet és főiskola, két nemzetközi laboratórium, két nemzetközi kutatókollektíva, négy kutatóintézet és számos tudományos kutatócsoport vesz részt. Az együttműködést 54 'nemzetközi koordinálóközpont szervezi. Csehszlovákiából tavaly ennek az együttműködésnek a keretében a szocialista országokba 13 630 szakember utazott, vagyis az utazások száma az 1970-es évhez viszonyítva megkétszereződött. Hazánkba ugyanennyi szakértő érkezett a szocialista államokból. A csehszlovák szervezetek 3207 tudományos-műszaki dokumentációt fogadtak el és 3355-öt terjesztettek be. Az 1970 óta nyert dokumentációk száma a háromszorosára nőtt. A szocialista államok tudományos-műszaki együttműködési terveit több mint 90 államközi egyezmény szabályozza. A tavaly aláírt húsz egyezmény közül megemlítjük például a csehszlovák—szovjet egyezményt a vetélő nélküli szövőgépek és gyártásmenetek tökéletesítésének közös kutatásáról, fejlesztéséről, továbbá a bős (Gabčíkovo) — nagymarosi vízi erőmű közös tervének kidolgozásáról kötött csehszlovák-magyar egyezményt és az irányítási problémákkal foglalkozó nemzetközi intézet Moszkvában való létesítéséről kötött sokoldalú egyezményt. Az egyes akciókat jogilag Kötelező szerződések erősítik meg, amelyeket az együttműködő kutatóintézetek az illetékes külkereskedelmi vállalatok közvetítésével kötöttek. Tavaly 88 ilyen szerződést írtak alá, ami az egész előző ötéves tervidőszaknál jóval több. Akkor ugyanis összesen 63 szerződést kötöttünk. A sokoldalú együttműködés keretében tavaly számos leiadatot oldottak meg. A KGST- tagországok egységes számítás- technikai rendszerében mintegy 35 program nemzetközi próba vizsgáját valósították meg. A közösen kifejlesztett programok 1600 gyártmány esetében alkalmazhatók. Többek között kidolgozták a tagországok vasúti teherkocsijai közös gépparkját irányító automata rendszer tervezetét. A Kablói Vasmű és a szovjet Dnyepropectal kohómű kétoldali együttműködése során megoldották az öntvények új gyártásmenetét. Az új eljárással gyártott acélnak jobbak a műszaki paraméterei. Csehszlovákia e feladat megoldása révén egy tonna acél gyártásában 890 koronás megtakarítást ér el. Hatékonyabban, kevesebb munkával A teherkocsik gazdaságos kihasználását irányító nemzetközi szervezet irodájának prágai székhelyén Rudolf houda mérnökkel, az iroda igazgatójával beszélgettünk. Elmondta, hogy a Közös Tehergépkocsipark létesítésének gondolata az áru- szállítással kapcsolatos nehézségek miatt a KGST-tagorszá- gok körében először 1961-ben merült fel. Az egyre növekvő igények, a teherkocsik korlátozott mennyisége és hatékonynak nem mondható üzemeltetése cselekvésre késztette az érdekelt országokat. Azt sem nézhették tétlenül, hogy a vagonok többnyire csupán rendeltetési helyükre szállították az árut, onnan azonban gyakran üresen tértek vissza, ahelyett, hogy további áruval megrakva más országokba folytatták volna útjukat. A nemzetközi szervezet megalakulása óta lényegesen megváltozott a helyzet. Az erre vonatkozó megállapodást 1963- ban hét ország: Bulqária, Ma- qyarorszáq, az NDK, Lenqyel- orszáq, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia írta alá. A tagországoknak sikerült akár a szocialista, akár a nem szocialista országokba irányított nemzetközi szállításokat — a kocsifordulók lerövidítésével, a határállomások és a rendező pályaudvarok munkájának megkönnyítésével, valamint az üresjáratok jelentős csökkentésével — általános megelégedésre gazdaságosabban lebonyolítani. — A Közös Teherkocsi parkot felsőbb szerve, a héttagú Tanács irányítja — tájékoztatott vendéglátóm. Ragjai az egyes országok képviseletében évente kétszer üléseznek, hogy megvitassák a Közös Teherkocsipark üzemeltetésével kapcsolatos problémákat. A Tanácsnak nincs székhelye. A minden alkalommal más-más tagországban lezajló ülésen a vendéglátó ország képviselője elnököl. Az ülésszakok közti időben a teendőket a Tanács végrehajtó szerve — a Közös Teherkocsi park üzemeltetési irodája látja el, amelynek igazgatóját négy évre választják meg. 286 000 kocsiegység — Az OPW jelzéssel ellátott két- és négytengelyes fedett vagy nyitott vagonokban kezdetben nem bővelkedtünk — utalt az igazgató az 1964 nyarán nyilvántartott, alig 95 000 közös kocsiegységre (tehát nem vagonra, mert bár egy kéttengelyes kocsi mindössze egy egységnek számít, a négy- tengelyes kocsik azonban már két egységnek felelnek meg). — A Közös Tehergépkocsipark ma már — az egyes tagországok tulajdonát képező — 286 ezer kocsiegységgel rendelkezik. De ez a mennyiség sem elegendő az igények kielégítésére. A kocsi egységek számának rendszeres gyarapításával és folyamatban levő korszerűsítésükkel egyre több nagy telTörténelmi jelentőségű dokumentum (Folytatás az 5. oldalról) A szovjet állam internacionalista magatartása egyebek között abban is megnyilvánul, hogy az új alkotmánytervezet biztosítja azon idegen állampolgárok számára a politikai menedékjogot, akiket külföldön a dolgozók érdekeinek és a béke ügyének védelme, a forradalmi és a nemzeti felszabadító mozgalomban való részvétel, haladó szociálpolitikai, tudományos vagy más alkotó tevékenység miatt üldöznek. Ezzel alkotmányos formában kifejezést nyer, hogy mi mindent tesz a szovjet állam a politikai menedékjog megadásával a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom vezető személyiségeiért, a béke és a nemzeti függetlenség azon harcosaiért, akiket a tő- ltésországokban üldöznek. A Szovjetunió nemcsak meghirdeti a széles körű jogokat és szabadságjogokat, nemcsak formálisan hirdeti meg a szocialista demokráciát, hanem megteremti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy ezek a jogok és szabadságlogok a gyakorlatban is érvényesüljenek. A szocialista demokráciának, a meghirdetett jogoknak biztosítéka, a termelőeszközök társadalmi tulajdona az a hatalmas anyagi-műszaki bázis, amelyet a Szovjetunióban szüntelenül és tervszerűen fejlesztenek. Ezeknek a jogoknak és szabadság- jogoknak politikai biztosítéka a szovjet össznépi állam, amely — mint az egész nép képviselője — kifejezi minden embernek, a szovjet társadalom minden csoportjának érdekazonosságát. Teljesen másképp van ez a kizsákmányoló osztály társadalomban. Ott az állam eszköze annak a politikai hatalomnak, amelyet a kizsákmányoló kisebbség gyakorol a kizsákmányolt többség fölött, tekintet nélkül arra, hogy mindezt a demokrácia leple alatt teszi, sőt néha „szocialista“ vagy , .munkáskormány“ vezetésével. A szovjet állam a társadalom szociális egyenrangúsága megerősítésének fő eszköze. Jelentős mértékben előmozdítja, hogy eltűnjenek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között. Továbbá hozzájárul az összes nemzet és nemzetiség továbbfejlődéséhez és közeledéséhez. Fontos szerepet játszik a szovjet állampolgárok műveltségi és kulturális színvonalának emelésében. Ezért az új alkotmánytervezet önálló fejezetben foglalkozik a szociális és a kulturális fejlesztés kérdéseivel. Az a tény, hogy a Szovjetunió egységes, szövetségi és sok nemzetiségű ország, amely az egyes nemzetek szabad ön- rendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes társulása útján jött létre, kifejezést nyert az alkotmánytervezet harmadik részében, amely a Szovjetunió állami rendszerével foglalkozik. Ez a rész a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének mint szövetséges államnak helyzetét, valamint az egyes szövetségi és autonóm szovjet szocialista köztársaságok helyzetét vizsgálja. Egyúttal kijelöli azt a helyet, amelyet ebben az állami rendszerben az autonóm területek és az autonóm körzetek elfoglalnak. A szövetségi szovjet szocialista köztársaságok szuverenitása abban nyilvánul meg. hogy ezek olyan államok, amelyek önkéntesen társultak más szovjet köztársaságokkal a Szovjetunió kötelékébe. Ez a szuverenitás úgy érvényesül, hogy a szövetségi köztársaság önállóan gyakorolja az államhatalmat a saját területén, azokban az ügyeknek intézésén kívül, amelyeket az alkotmány a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségére ruház. Minden szövetségi köztársaságnak van saját alkotmánya, részt vesz az egész Szovjetuniót érintő ügyek megoldásában, mégpedig oly módon, hogy képviselve van a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, annak elnökségében, a Szovjetunió kormányában és más szövetségi szerveiben. A szövetségi köztársaság határait nem lehet megkérdezése nélkül megváltoztatni. Az is a szuverenitás megnyilvánulása, hogy minden szövetségi köztársaság szabadon kiléphet a Szovjetunió kötelékéből. A szövetségi köztársaságoknak ezenkívül joguk van kapcsolatokat teremteniük, szerződéseket kötniük, diplomáciai és konzuláris szerződéseket kötniük más államokkal, és részt venniük a nemzetközi szervezetek tevékenységében. A Szovjetunió és az egyes köztársaságok érdekeinek és céljainak egységét az is kifejezi, hogy a szövetségi köztársaságok önrendelkezési jogát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége védelmezi. Fontos helyet kaptak az új alkotmány tervezetében a népi képviselők tanácsairól, a népi képviselőkről és a tanácsok tevékenységének elveiről szóló kitételek. A népi képviselők tanácsai — a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsától kezdve egészen a helyi tanácsokig — a Szovjetunió politikai bázisát képezik. Döntő helyzetüket az állami szervek rendszerében kifejezi az, hogy a tanácsok ellenőrizhetik az összes töhbi állami szerv tevékenységét, és hogy a többi állami szerv felelős a tanácsoknak. A szovjet államnak össznépi állammá való átalakulását jelzi az a körülmény, hogy az állam kifejezi a munkásság, a parasztság és az értelmiség akaratát és érdekeit, valamint a Szovjetunió összes nemzeteinek és nemzetiségeinek akaratát és érdekeit, s ezeket az érdekeket céltudatosan megvalósítja és védelmezi. A szovjet társadalom politikai és osztályszerke- zetében, az állam jellegében beállott ezen változások következtében a tanácsok neve is megváltozik: a jövőben a népi képviselők tanácsának hívják őket. Az új szovjet alkotmány tervezetének nemzetközi jelentősége is nagy, főként a szocialista közösség országai számára. Megmutatja az utat, hogyan kell a fejlett szocialista társa- dalinú országokban kifejezni a társadalom politikai szervezettségének, gazdasági, szociális és kulturális fejlettségének elért fokát és e társadalom céljait. Dr. JÁN FILKO, a Szlovák Belügyminisztérium dolgozója jesítményű, görgőscsapágy ú egység kerül forgalomba, amelyek az óránkénti minimálisan száz kilométeres sebességet is elérhetik. Míg azelőtt a vagonok egyszeri összmegterhelése alig érte el a kétmillió tonnát, ma ez a mennyiség a nyolcmillió tonnát is meghaladja. Rudolf Louda azt is elmondta, hogy a nemzetközi szervezet megalakulásakor az egyes államvasutak fedett és nyitott teherkocsijaiknak kb. 20 százalékával kívántak részt venni a közös vállalkozásban. Azóta az egyes országok érdekeinek és a közös érdekeknek megfelelően, tervszerűen ötévenként, egységes számítások alapján módosul a vasutak részvételi aránya. így például a Csehszlovák Államvasutak jelenlegi kocsi részvétele a közös állomány 16 százalékára becsülhető. Sakkfigurákhoz hasonlóan Mi a Közös Teherkocsi park irodájának teendője? Elsősorban a kocsik nyilvántartása, ami meglehetősen bonyolult feladat lenne a Prágai Számítástechnikai Központ önműködő számítógépei nélkül. A nap bizonyos. előre meghatározott óráiban érkező telefonjelentések alapján pontos áttekintést szerzünk arról, hogy melyik szocialista vagy nem szocialista országban hány OPW kocsi időzik — mondja az igazgató. — Az Iroda dolgozóinak tehát tisztában kell lenniük azzal, hogy például Magyarország tegnap hány OPW vagont fogadott Csehszlovákiából, és hányat indított vissza, vagy máshová. Tekintve, hogy a mi államvasutunknak is jelentenie kell a Magyarországra indított és onnan érkező vagonok számát, a prágai iroda a mindkét oldalról kapott értesülések összehasonlításával könnyűszerrel ellenőrizheti az adatok pontosságát. De ezenkívül a havonta beérkező írásbeli tájékoztatások is a színvonalasabb ellenőrzésre szolgálnak. Természetesen hasonló ellenőrzésnek vetik alá a dolgozók a többi tagország OPW-vagon- jainak útját. Miután megállapították a kocsik tartózkodási helyét és felmérték a helyzetet a „sakktáblán“, a vagonokat a sakkfigurákhoz hasonlóan mozdítják el helyükből. Szabályos intézkedéseik keretében arra törekszenek, hogy a pillanatnyi lag kocsifelesleggel rendelkező vasutak kisegítsék a hiányban szenvedőket. Az áru veszteglésével járó gazdasági károk tehát így is megelőzhetők. ' A szabályozó intézkedések, illetve utasítások valóra váltása — jellegüktől függően — valamennyi vasútra nézve 24, illetve 48 órán belül kötelező. A fegyelmezetlenség következménye fokozott díjszabással jár. _________A jövő_________ az automata rendszeré A Közös Teherkocsipark vagonjai a fedett és a nyitott kocsikban történő vasúti teherszállítmányoknak kb. a kétharmadát bonyolítják le. A tagországok megállapodása értelmében a kocsikon periodikusan megismétlődő javítások mindig a tulajdonos vasutat terhelik, az esetről esetre előforduló, futó javítások azonban annak a vasútnak a kötelessége, amelynek a területén a kocsi időzik. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a Közös Teherkocsipark a szocialista gazdasági integráció keretében jó szolgálatokat tesz az egyes tagországoknak csakúgy, mint a szocialista közösségnek. A KGST XXX. ülése határozatának alapján a Közös Teherkocsipark további kiterjesztése tehát elsőrendű érdekünk, mert a teherszállítások hatékonyabbá tételével népgazdaságaink tervszerű fejlesztését teszik lehetővé. örvendetes, tény, hogy nincs messze az idő, amikor a Közös Teherkocsipark tevékenységét a körültekintőbb tájékoztatások biztosításával teljes automata rendszer irányítja majd. KARDOS MÁRTA ÜJ SZ 1977. VIII. 26. J
