Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-23 / 232. szám, kedd
KOMBÁJNOK A MEGDŐLT GABBNABAN A Jicíni Járási Mezőgazdasági Igazgatóságun az iránt érdeklődtem, hogy melyik szövetkezetben vannak a legnehezebb feltételek az aratás befejezéséhez. „Legjobb lesz, ha Űliblicébe megy, az egész járásban ott feküdt le a legtöbb gabona“ — hangzott a válasz. Amikor Vladislav Sedláéekkel, az úliblicei Béke Efsz elnökével bejártuk a határt, meggyőződhettem róla, hogy igaza volt a járási agronómus- nak. A kombájnok csak nagy iiggyel-bajjal, lépésről lépésre haladtak a megdőlt búzatáblákban. A sűrű eső nemcsak augusztusban áztatta el az úliblicei szövetkezet gabonatábláit, június közepén a l'elliőszakadás- szerű zápor háromszor is megismétlődött, s a mezők egy részét el is borította a víz. így hát nem csoda, hogy a gabona túlnyomó többsége megdőlt. Kétszer annyi idő szükséges Az aratás Teltételei tehát valóban nehezek, mind az emberek, mind a gépek számára. Az aratás költségei tehát jóval nagyobbak lesznek, mint ahogy az a tervekben szerepelt. Habár ezt a költségtöbbletet nem lehet még pontosan kimutatni, s az is bizonytalan, hogy miként alakul az időjárás az utolsó hektárok learatásáig, de már így is elképzelhető, hogy mennyivel lesz drágább az idei aratás ebben a szövetkezetben az eredetileg előirányzott költségeknél. Az egyik mutató a kombájnok napi teljesítménye. A szövetkezetnek 18 kombájn áll a rendelkezésére, s ezek együttes napi teljesítménye a tervezett 14U hektár helyett a két augusztusi zápor közötti időszakban alig érte el a 60—80 hektárt. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi idő szükséges egy hektár betakarításához, mint amennyire számítottak, ami szükségszerűen megnöveli a költségeket. Igazságosság oz órabérben rA szövetkezet a nehéz feltételeknek megfelelően a kombájnosok munkadíjazását is módosította, az aratás teljesítménynormáit ugyanis az adott körülmények között nem lehet figyelembe venni. A munkát ezért időbérben díjazzák, a kicsépelt gabona mennyisége csak a prémiumok kifizetéséhez szolgál alapul. Ez a megoldás megfelel az adott helyzetnek Ha az Időjárás engedi, a kombájnosok esti tízig, tizenegyig is kint vannak a mezőn. Megkérdeztem Václav Tomášek kombájnost, aki egy SZK-5-ös gépet vezetett, hogy volt-e mai- része hasonló aratásban. „Arattam már jobb és rosz- szabb feltételek között is. A megdőlt gabonában kalászeme- lőket használunk, ezekkel jók a tapasztalataink, egyedüli dolog, amire most nagy szükség lenne, a száraz, napos idő. Ilyenről kellene gondoskodnia a vezetőségnek.“ Sajnos, nem áll módjában sem a szövetkezet vezetőségének, de még a minisztériumnak sem, hogy az időjárást megváltoztassa. A Béke Elsz- ben a szárítókat több mii szakban üzemeltetik, de még így is igénybe kell venniük a felvásárló vállalat segítségét, mert csak három öreg szárítójuk van, amelyek óránkénti teljesítménye mindössze 15 má- zsa, a gabona nedvességtartalma viszont 18—24 százalékos. A költségeket még az is növeli, hogy a nedves szalma betakarítása több munkaerőt igényel. Drágábbon a mezön, olcsóbban az Istállóban Az is tény, hogy a legjobban megviselt növényzet aratása elkerülhetetlen vesztesegekkel jár, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolja az aratás gazdaságosságát. Most már az a kérdés, hogy a szövetkezetnek vanna"k-e tartalékai más ágazatokban, amelyekkel legalább részben csökkenteni lehet az aratási feltételek negatív következményeit. A szövetkezet elnöke erről így vélekedik: „Több szénánk és szená- zsunk van, mint amennyit terveztünk. Az őszi keverékekből úgyszintén tetemes mennyiségű és jó minőségű szilázst készítettünk. jó szolgálatokat tesz a fermentációs gépsatunk is, amelyet állandóan üzemeltetünk, így a zöldtakarmányt fermentált szalmával etetjük. Az idei szenázsunk még érintetlen, pedig lényegesen több van belőle, mint tavaly. Becsléseink szerint a tervezeti 30 000 mázsa silókukorica helyett körülbelül 40 000 mázsára számíthatunk. Habár az aratás sok gondot okoz, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért naponta arról tárgyalunk a zoolechnikusokkal, hogy miként lehetne jobban kihasználni ezt a takarmányalapot, s növelni a termelést.“ A takarmánynövények termesztésére fordított figyelem kifizetődik a szövetkezetnek. Az első félévben az állattenyésztés 150 000 koronával jövedelmezett többet a tervezettnél, s feltételezhető, hogy a második félév ennél is jobban sikerül. Az állattenyésztésben van tehát az egyik lehetőség az aratás megnövekedett költségeiből eredő pénzügyi hiányok pótlására. Az őszi repcénél több szerencséje volt a szövetkezetnek, mint a gabonaféléknél, ez ugyanis 29,5 mázsát fizetett hektáronként, s így az ebből származó bevétel is nagyobb a tervezettnél. Ilyen tehát a szövetkezet idei előzetes gazdasági mérlege. Az időjárás persze még mindig keresztülhúzhatja a számításokat. Annál intenzívebben kell keresni a tartalékokat azokban az ágazatokban, ahol ez lehetséges, (hogy a tervezettnél drágább termelés költségei az egyes szakaszokon vállalati szinten kiegyenlítődjenek. /. sfdlak Naponta szállítják a friss zöldséget 1977. VIII. 23. 5 Teherautó körül szorgoskodnak az Ipolybalogi (Balog nad Ipfom) Új Élet Efsz kertészetének dolgozói. Gyakorlott mozdulatokkal rakják egymás mellé az uborkával telt ládákat. Gyorsan megtelik a teherautó, s máris indulhat gazdag terhével az ipolysági (Šahy) zöldség fel vásárló-központba. Zol ezer Lukács kertész elégedetlen szemléli az elszállított áruról vezetett kimutatásokat. — (ól alakulnak az eredmények? — kérdezem, amint végeztek a munkával. — Eddig nem panaszkodhatunk, bár a tavaszi kilátások gyenge évet jósoltak. A talajmenti fagyok a paprikát, a paradicsomot és az uborkát alaposan megviselték. Később viszont a sok esőzés veszélyeztette a termést: a sík területen megállt a víz, napokig nem tudtunk a földeken dolgozni. Ma már szerencsére másképp alakul ji helyzet, s ha valami rendkívüli nem jön közbe, úgy érzem, jó évet zárunk az idén is. — Sokoldalú a kertészet? — Az 52 hektár területen többféle terménnyel foglalkozunk, de főleg paprikát, paradicsomot, uborkát, hagymát és káposztaféléket termesztünk. — Ügy látom, fólia alatt nemigen termelnek — mutatok a néhány csupaszon álló sátor vázra. — Mindössze 25 áron, paprikát, uborkát. Megérte a befektetést, a paprika is terven felül adott, az uborka alaposan meg is tetézte a tervet. Az egyik négy áras sátorból a kordonvezeté- ses uborka 38 ezer koronát hozott a konyhára. — Az emberek győzik a munkát? — Átlag 90 személy tevékenykedik a kertészetben, főleg ipolybalogi és ipolykeszi (Ko- sih.y nad Ipľom) lányok, asszonyok. Férfiak csupán a gépek körül találhatók. Természetesen a szállításoknál is férfiak dolgoznak és férfi a három segédkertész is, Buris Béla, Gyur- kovics István és Zolczer Lajos. — Gépekről szólott. Mit végeznek géppel a kertészetben? — Először is az öntözést. A vizet az Ipolyból a töltésen át emeljük ki. Idén nincs vízgon- dunk, ezen a szakaszon már duzzasztott a folyó vize. Idén első ízben tesz jó szolgálatot a szabályozáskor létesített duzzasztó. Géppel végezzük a sarábolást is. Eddig lófogattal csináltuk ezt a műveletet, csak tavaly váltottunk át a traktorra. Kézi erővel, vagy lóval bizony sokáig tartana a munka, így viszont egy hét alatt végez vele a traktor. Igen sok munkaerőt takarítunk meg, de ami ennél is lényegesebb, gyorsabban végzünk a munkával. Az idén végzett munka pedig nálunk különösen befolyásolja a termelési eredmények alakulását. Kettős célt szolgálunk ezzel: idejében szállítunk friss zöldséget és pozitívan befolyásoljuk a gazdag termelési mérleget. B. J. A „Trenfcín — a divat városa“ elnevezésű kiállítás vasárnap fogadta az utolsó látogatókat. A felvételen az Arany Fatima dijat nyert termékek közül látható néhány. (Gyökeres György felvátele») Megteremtik a jövő évi termés feltételeit Bár a terebesi (Trebišov) járásban már befejeződött az aratás, az értékelések még javában folynak. A szövetkezetek, állami gazdaságok összehasonlítják a tavalyi és az idei eredményeket. A jó gazda mindig így cselekszik, s helyesen. A jobb gazdasági eredmények feltételeinek megteremtése igényli is ezt. Hallgassuk meg a járás két legnagyobb földmű vesszővel kezet ének üzemgazdászát, hogyan vélekednek elért eredményeikről: — Az időjárás okozta kiesések ellenére aránylag rövid idő alatt sikerült befejeznünk az idei aratást — mondja Marci Gyula, a nagykaposi (Veľké Kapušany) Béke Egységes Földnáívesszövetkezet üzemgazdásza. — Kaptak segítséget az idei aratásban? — Az 1800 hektárnyi gabonatermést 17 saját és 5 ven- dégkombájn segítségével két hét alatt arattuk le. Jelenleg a szalmabegyűjtés a legnagyobb gondunk, de ha nem esik, hamarosan ezzel is végzünk.-- Hogyan készültek fel az őszi munkákra? — Miközben folyik a meg- hibásodeatt gépek javítása, arra is ügyelünk, hogy a tarló- hántással se maradjunk le, hiszen ez a jövő évi jó termés egyik feltétele. A szalma begyűjtésével egyidőben ezzel is végzünk. Ehhez a munkához a szükséges gépek, vontatók rendelkezésünkre állnak. Az őszi keverékek már a földben vannak, vetjük a takarmányrepcét is, és persze az agrotechnikai követelményeknek megfelelően előkészítjük az egyes táblákon a talajt az őszi búza és az őszi árpa alá. — Mi a ’helyzet a takarmányok terén? — E téren kitűnően állunk. A tavalyi szénamennyiségnek már eddig a kétszerese van tető alatt. A minőség is kitűnő. A sarjú — amelynek a betakarítása szintén befejezés előtt áll — már csak ráadás lesz. Kiváló egyéb takarmányféle termésűnk is, s ami számunkra nagy öröm, a lucema- liszt készítésében legelsők vagyunk a járásban. Itt feltétlenül meg kell említenem Szatmári István nevét, aki a lucerna meleglevegős szárítását és őrlését irányítja. A terebesi járás legdélibb szövetkezetében, a kisgéresi- ben is az elsők között fejezlek be az aratást. A kicsépelt gabonát három gazdasági részlegen dolgozták fel, ami azt jelenti, bogy saját maguk szárították, tisztították és osztályozták a terményt. — Ez igen gazdaságos volt számunkra — mondja Szom- baly Károly üzemgazdász. — A betakarítási munkákkal párhuzamosan végezzük a szalma- begyűjtést, a tarlóhántást és a takarmánykeverékek vetését. Ha minden jól megy, augusztus 22-ig ezzel is végzünk. Jó ütemben folyik a sarjúszéna betakarítása is. Takarmányalapunk az idén nagyon jó. — Mi a következő feladat? — Szövetkezetünk vezetőit már az őszi betakarítás és a jövő évi termés megalapozásának gondolata foglalkoztatja. Kidolgoztuk az őszi munkák ütemtervét, melyben megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a nagy hozamú búzafajták — mint például a Száva és a Ju- bilejnája — vetésének. A jó termés érdekében élünk a társulás adta lehetőségekkel, s a nagy táblák kialakításával hozzájárulunk szövetkezetünkben is a szakosításhoz. (te) Terméküket aranyéremmel jutalmazták Báli Károly agrunóimis és Zolczer Lukács kertész elégedetten szemléli a kimutatásokat. (A szerző felvétele) Az átható, mindenütt érezhető ibolya-, gyöngyvirág és egyéb virágillat mindenkiben azt a benyomást kelti, hogy „illatgyárban“ van. A helyszín pedig nem más, mint a bratislavai Kozmetika vállalat szerves része: a technológiai fejlesztési és kutatási részleg. A fejlesztési és kutatási részleg laboratóriumaiba lépve a látogatónak különböző műszerek, analitikus mérlegek és egyéb berendezések tűnnek a szemébe. Mi az itt dolgozók fő feladata? PhDr. Serafína Kop- rivová, a részleg vezető ie erről íg7 beszél: — Az új termékek „konyhálában“ a fogyasztók részére bőrápoló és dekoratív kozmetikai szereket, valamint a mindennapi tisztálkodáshoz szükséges szerek gyártását készítjük elő. Nagyon örülünk annak, hogy az „AB“ jelzésű bőrtápláló, növényi kivonattal dúsított aerosolos arcpakolás a két hónapja lezajlott bratislavai nemzetközi vegyipari kiállításon aranyérmet nyert. Az aranyérmet a KGST-tagországok közszükségleti vegyipari termékeket bemutató kiállításon kaptuk, amely szerves részét képezi az Inchebának. A fogyasztási vegyipari cikkek versenyébe 105 terméket neveztek be. Aranyérmet 26 termék kapott, köztük volt a mi termékünk is. Dr. Pál Sári, a nemzetközi bíráló bizottság elnökének véleménye szerint az arcpakolás tulajdonságai elérik a világszínvonalat, valamennyi bőrtípusra alkalmas, férfiak és nők egyaránt használhatják és az is mellette szól, hogy az egyedüli ilyen jellegű termék az egész országban. Az „AB“ bőrtápláló arcpakolás előállításának gondolata itt született, s a részleg vezetője Eva Hlasná mérnöknővel közösen meg is valósította az ötletet. Az üzletekben már kapható. keresett cikk és a fogyasztók elismeréssel beszélnek róla. E termék választékát a közeljövőben újabb készítményekkel bővítik. Ebben az éviién egy további újdonsággal is szeretnének a vásárlóknak szolgálni — a citromkivonatot tartalmazó fürdősamponnal. A bratislavai Kozmetika vállalat fejlesztési és kutatási részlegén dolgozók bekapcsolódnak a szocialista munkaver- senvbe. A négytagú kollektíva — amelyet Božena Hornická vezet — a NOSZF 60. évfordu lója szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Vállalásukban elsősorban a devizáért vásárolt külföldi nyersanyagokkal való takarékoskodás szerepel. Ezeket igyekeznek hazai anyagokkal helyettesíteni. A részlegen dolgozó nők közös kívánsága, hogy minél előbb átköltözzenek a most épülő üzembe, ahol világos* korszerűen felszerelt laboratóriumok várnak rájuk, —an —
