Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-20 / 229. szám, szombat
A Panama-csatorna lövője A világsajtó és a közvélemény régen várta ezt a hírt. A hírügynökségek a múlt héten repítették világgá, hogy végre elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Panama között a Pa• numa-csatorna jövőjéről kötendő Oj szerződésről. A megállapodás szerint a csatorna övezete 2000- ig fokozatosan panamai fennhatóság alá kerül. További részleteket egyelőre nem közöltek. Hosszadalmas, 13 évig húzódó maratoni tárgyalássorozat zárult le. Romulo Escobar Bethan- court, a tárgyalásokon részt vevő panamai küldöttség vezetője nem ok nélkül jelentette ki: „13 éven át kemény harcot vívtunk az amerikai tárgyalópartnerrel a megbeszéléseken a csatornaövezet szuverenitásáért“. A hír nem kelteit meglepetést, hiszen nyilvánvaló volt, hogy. előbb- utóbb úgyis rendezni kell a csatorna körüli kérdést. Amennyiben a most született megállapodást ősszel ratifikálják, 2000 ben végérvényesen megszűnik a 97 éves amerikai jelenlét a Panamacsatorna övezetében. A megállapodás akkor lép érvénybe, ha mindkét ország törvényhozása jóváhagyja, gmi valószínű. A Panamával 19ü8-ban kötött szerződés értelmében az 50 mérföld hosszú Panama-csatorna „örök időkre“ az Egyesült Államok tulajdona, és a washingtoni kormány igazgatása alá tartozik az övezet mentén kijelölt part menti 5—5 mérföldnyi széles sáv is. A szerződés az eredeti szöveg szavaival élve „örök érvényű“. A század elején kötött megállapodás szerint tehát a csatornaövezet tulajdonképpen az Egyesült Államok felségterülete, és az USA hatóságainak joga van letartóztatni, kihallgatni, elítélni minden panamait, aki az övezet törvényeit megsérti. Mindezekből nyilvánvaló, hogy ez a „kis Amerika“ a csatornaövezetben napjainkban már idejét múlt és tarthatatlan állapot, mivel az Egyesült Államok gyarmati uralmat tart fenn egy több mint 500 négyzetkilométernyi sávon, amely kettéosztja Panamát. A washingtoni Külügyminisztériumban is a 60-as ével< közepén rádöbbentek már arra, hogy a Végtelenségig nem tartható fenn ez az állapot. Az 1H64 óta folyó kétoldalú tárgyalásokon már többször úgy látszott, hogy a tárgyalópartnerek egészen közel járnak az egyezmény kidolgozásához. A Panama részéről szorgalmazott tervezet értelmében néhány éven belül vissza kellett volna állítani Panama rendelkezési jogát az övezetben, és 25 éven belül biztosítani kellett volna ellenőrzési jogát * csatorna fölött. A washingtoni kongresszusi képviselők kepében — akiknek az új szerződést jóvá kell hagyniuk — erős ellenkezést váltott ki egy ilyen értelmű megállapodás gondolata. A kongresszus elutasító magatartása azt eredményezte, hogy a tárgyalások évekig egy helyben topogtak. Ford elnök az elnökválasztás előtt kijelentette, hogy a választások előtt már nem kezd újabb tárgyalási fordulóba és megvárja, míg befejeződik az elnökválasztási spanyol gyarmatosítók a földszoroson keresztül öszvérháton szállították az aranyat és az ezüstöt Dél-Amerlkából a Karib-tenge- ren várakozó gályáikhoz, hogy Spanyol- országba vigyék. A csatorna 1914-es megnyitása óta elsősorban Panama biztosítja a két világóceán közötti kapcso latot: békeidőben a kereskedelmi hajózás, háború idején az Egyesült Államok haditengerészete számára. Mivel a közép amerikai ország stratégiailag rendkívül fontos földrajzi fekvésű, nyilvánvaló, hogy Panama gazdasági élete elsősorban a csatornától függ. Mind ez ideig azonban a panamai kormány nem rendelkezhetett a csatornaövezettel úgy, mint sajátjával. Panama nem adóztathatja meg a csatornán áthaladó hajókat, nem állapíthatja meg a vámokat, nem igazoltathat senkit a térségben — mindez az amerikaiakat illeti meg. Ezért érthető a panamai nép természetes törekvése arra, hogy megszabadítsák az országukat kettészelő amerikai zónát a washingtoni fennhatóság alól. A Garter-kormányzat a hatalomátvételt követően pár héten belül újabb tárgyalásokat kéz dett a panamai kiilügymniszlé- riummal az új csatornaegyezményről. Az elnök a tárgyalások kezdetén nyilatkozatban jelentette be, hogy Washington „új, kezdeményező“ lépéseket tesz a Panama-csatornával kapcsolatos vita rendezésére. Azonban később kiderült, hogy ezúttal is, mint számos más eset.A panamai kormány elsőrendű törekvése arra irányul, hogy visszaszerezze fennhatóságát a csatornaövezetben. További fontos célkitűzése a lakosság szociális problémáinak, többek között u lakáskérdés megoldása. A lakosság legszegényebb rétegei a felvételen látható fabarakkokban élnek. (ČSTK—APS-felvétel) küzdelem. így Garterékre várt « feladat, hogy folytassák a tárgyalásokat a panamai féllel. Mint ismeretes, az elnökválasztások idején a kongresszusi képviselők egy részét is újjáválasztották. A kongresszusi képviselők nyilatkozataiból kiderült, hogy az új összetételben rugalmasabb álláspontot képviselnek a csatornavitában. ŕanama egyébként kicsi ország, az USA viszonylatában mérv® akkora, mint Dél-Koroli- na, 1,0 millió lakossal, legfontosabb természeti kincse föld- **izi fekvése. Amurit Idején a ben szintén, módosította a választási kampány idején tett ígéretét, és áz „új kezdeményezések“ kifejezés alatt azt értette, hogy az Egyesült Államok lényegében nem adja fel az ellenőrzést a csatornaövezet felett. A Carter-kijelentést követően Boyld panamai külügyminiszter leszögezte, hogy Panama csakis olyan megállapodást ír alá, amelyben a washingtoni kormány garantálja az amerikai csapatok távozását és a támaszpontok felszámolását a csatom na térségében. Ezekután nyH- uánvaló volt, hogy a Carterkormányzatnak engednie kell álláspontjából, amennyiben valóban új megállapodást akar kötni a Panama-térség státusáról. Az utóbbi hetekben washingtoni részről azzal az ürüggyel halogatták a megállapodást, hogy Panama állítólag a tárgyalásokon túl magas összeget követel az USA-tól az övezet eddigi használatáért. Persze ez csak kifogás volt. Washingtoni részről érthető, hogy érdekében áll a csatornaszerződés hátráltatása, mivel a Pentagon stratégái mindvégig különös jelentőséget tulajdonítottak a csatornának. Nem titkolták, hogy a térségben állomásozó amerikai egységek i,olyan tűzoltó-osztag“ szerepét töltik be, amely szükség esetén bármikor áthelyezhető Latln- Amerika bármely pontjára, amint ez a múltban nemegyszer már meg is történt. Hogy az Egyesült Államok politikai köreiben mennyire érezték a korlátlan uralom lejártának közeledtét és az új szerződésről elért megállapodást, azt Andrew Youngnak, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének nemrég befejeződött kéthetes karib-tér- ségi körútja is bizonyítja. A washingtoni diplomata úti cél ja eredetileg az volt: megpróbálja visszaállítani az elvesztett amerikai befolyás visszaszerzését e térség országaiban. Erre annál is inkább szükség lett volna, mert a közelmúltban hat latinamerikai és karib-tengeri ország vezetőjének részvételével Bogotában megtartott csúcsértekezleten leszögezték, hogy véget kell vetni az amerikai diktátumnak Lat in-Amerikában. Azt is leszögezték, hogy a Panama-csatorna térsége nem egyetlen ország ügye, Panama szuvereií j tásána k hel yreá 1 lí tása felségterületének egy részén összefügg a függetlenségért és a kolonializmus felszámolásáért harcoló Latin Amerika érdekeivel. Washington figyelmét az utóbbi időben nem kerülhette el ez az egyre erősödő tiltakozó hullám, amely a közelmúltban az említett térség országaiban kibontakozott. Ezért indult útnak Young. Carter elnök megbízásából — az értesülések szerint — kompromisszumot akart felkínálni a térség országai helyzetének rendezésére. Ám még mielőtt az amerikai diplomata felkereshette volna Panamát, létrejött az említett megállapodás. Ugyanis a washingtoni kormány úgy látszik végérvényesen belátta, hogy nincs értelme az időhúzásnak, mert előbb-utóbb létre kell jönnie az igazságos rendezésnek a csa- tórnaövezetben és a Panamacsatornát feltétel nélkül a panamaiak fennhatósága alá kell helyeim. & K. E. Melyik a legszebb magyar szó? Sok embert, írót is, nyelvészt is foglalkoztat a kérdés, vajon melyik a legszebb magyar szó. Mielőtt e kérdésre válaszolnánk, tisztáznunk kell, milyen szempontok szerint tekintünk egy szói szépnek. Megnyerheti tetszésünket például a szó hangalakja. Ha egy szó szépen, kellemesen hangzik, ha dallamos, akkor szépnek találjuk. De a szép hangzás önmagában nem elég. Például kellemes hangzású szó a láda. az alma, de hangulati velejáróik miatt mégsem tartoznak a szép magyar szavak közé. Viszont a jelentés és a hangulati velejárók néha széppé tesznek hangzásra közömbös szavakat is, például: béke, gyermek. Persze a jelentés sem elég önmagában. Az esküszik szó magasztos jelentésű ugyan, de hangzásra nem szép, a két sziszegő hang nem teszi kellemessé, ezért nem tartjuk az esküszik igét sem szép szónak. A szó tehát akkor szép, ha hangzása kellemes vagy legalábbis elfogadható, s ugyanakkor tartalma, jelentése, hangulati velejárója is kedvező. Például a szerelem, álom, csillag esetében a kedvező tartalomhoz hangulati, érzelmi ráadás és dallamos hangalak járul. Kosztolányi Dezső író és költő a következő tíz szavunkat tartotta legszebbnek: láng, gyöngy, anya, ősz, kard, szűz. csók, vér, szív, sír. Több évvel ezelőtt egy pályázatszerű véleménykutatás alkalmával a nagyközönség is nyilatkozott a legszebb magyar szavakról. A bíráló bizottság a következő tíz szó beküldőjét jutalmazta: csend, fény, illat, lomb, szellő, csil- tag, gyöngy, könnyű, szelíd tündér. A pályázók szavazatait megszámolva viszont a nagyközönség a következő tíz magyar szót találta a legszebbnek: szerelem, béke, szeretet, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, elet, csillag. A pályázók tehát a szavak jelentéstartalmát részesítették előnyben, az ó szavaik elsősorban magasztos jelentésűek, illetve költői szavak, a szavak hangalakját, hangzását mar nem vették nagyobb mértékben figyelembe. A bíráló bizottság a jutalmazott szavazatok elbírálásakor viszont a dallamos szavakra is tekintettel volt. A pályázatokat feldolgozták a beküldők neme szerint is, a pályázat során több szó inkább a nőknek tetszett, mint például: álom, bársony, becsület, csend, csermely, csillag, édesanya, erdő, falevél, felhő, fény, fohász, gyermek, gyöngyvirág, hajnal, hála, harmat, haza, kedves, otthon, szeretet, tűz, vándor és virág. A férfiaknak viszonl a következő szavak tetszettek: i>nya, család, kenyér, leány, lomb, pillangó, szabadság, szerelem, szűz és vér. A felsorolt, szépnek tartott szavakra jellemző, hogy általában finnugor eredetűek. Legtöbbjük főnév, néha melléknév. Hangalakjukra jellemző, hogy általában vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzót tartalmaznak, nincs bennük mássalhangzó-torlódás, többjüket az l, néha két /, illetve az n, m teszi dallamossá. A felsoroltakon kívül is van még sok szép magyar szavunk, hiszen egy szó szépségének megítélésében az egyéni ízlés nagymértékben szerepet játszik. Bizonyosak vagyunk benne, ha megszavaztatnánk lapunk olvasóit, még nagyon sok szóra szavaznának, amelyeknek szerintük a legszebb tíz magyar szó közt volna a helyük. SZGTS LÁSZLÓ Mire vagy mivel operálnak? — Mivel operálták az édesapádat? — kérdeztem részvéttel egy fiatal ismerősömtől. Zavartan pislogott, majd mentegetőzve így felelt: — Nem is tudom; nem értek az orvosi dolgokhoz. Biztosan valamilyen műszerrel; késsel, vagy ahogyan mond ják: szikével. Vagy talán van valami újabb találmány is már? — Nem arra gondoltam, hogy mivel végezték el a műtétet, hanem arra, mi miatt operálták — magyaráztam mosolyogva, inert nem ez volt az első félreértés, amelyek ez a kérdés okozott.-- Értem, miről van szó — nyugtatott meg. — Arról, mire operálták. Epére — telte hozzá azt vélve, így minden félróéitésl kizárt. Igen, minket, csehszlovákiai magyarokat általában epére, gyomorra, tüdőre és egyébre operálnak. S ezt rendjén valónak is találjuk. Sőt ha valakitől azt halljuk, hogy öt vakbél/f*/ operálták, furcsán nézünk rá. s talán még gyanakszunk is, hogy az illető ném tud jó) magyarul. Mert hogyan lehet valakit vakbél/«?/ operálni, hiszen a -val, vei raggal rendszerint az eszközhatározót fejezzük ki. Itt pedig az okot kell meghatározni, nem az eszközt — gondoljuk, s néha még azt is felhozzuk bizonyításként, hogy a szlovák nyelv is a -ra, re rágnák megfelelő elöljárót használja ilyen esetben, tehát: Operovali iio na slepé črevo, na žlčník, na žalúdok és így tovább. Igen, a szlovák nyelv a na elöljáróval fejezi ki az operovať ige mellett az okot, s bizonyára ezért használunk mi is általában -ra, re rágós szót az operál ige mellett ok- határozóként. S talán azért nem tiltakozik ellene nyelvérzékünk, mert a ra, re ragos szóval más esetekben is fejezhetünk ki okot a magyarban. Például ezekben a mondatokban is okhatározóként szerepelnek a -ra, -re ragos szavak: Felfigyelt a szóváltásra/ A bátorításra feléje indult; Áldomást ittak a jó vásár ra; A barátja hatására tette; stb. De hadd tegyük hozzá mindjárt, hogy a -val, -vei rag is előfordulhat az okhatározói rag szerepében. Például: „Anyjukat bevitték vérhas sál, a járványkórházba“ — írja Tersánszky; „Szép menyasszony —■ Jajgat a sebéibe/“ — olvashatjuk Aranynál. S nem feledkezhetünk meg egy nagyon fontos dologról sem: arról, hogy a magyar nyelvben bizonyos igék megbatározott raggal ellátott főneveket, úgynevezett vonzatokat vesznek maguk mellé határozóként. Például a megbotlik ige mellett az okhatározót a -ban, -ben ragos főnév fejezi ki: megbotlott egy gallyban. Az operál ige melleit pedig -val, -vei ragos főnévvel fejezzük ki az okot: Epóvel, gyomorral, vakbélZeZ operálták. Aki ezt tudja, az nem feltétlenül az eszközre fog gondolni a -val, -vei ragos szó hallatára, hanem az okra. Hányán mennek orvoshoz még ma is — az öregebbek és a jobb nyelvérzékűek közül — a májuk kai, a gyomrukká/, és más szervükbe?, ha bajuk van vele! És az orvos nem a májukra, gyomrukra kezeli őket — mint másokat, különösen a fiatalabbakat a liečiť na pečeň, liečiť na žalúdok hatására —, hanem a májukfraZ, gyomrukká/. így helyes ez, így mondják a magyar nyelvterület más részein is, nekünk is igazodnunk kell tehát az egyetemes vonzathasz- rálalhoz. nr. JAKAB ISTVÁN ÚJ SZÓ 1977. VIII. 20. 4 □Z7F!ii S^lÉi ÄüfeiaVlM A Panama-csatorna térképe. A világos sáv a washingtoni igazgatás alatt levő 5—5 mérföldnyi sávot jelzi.
