Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-19 / 228. szám, péntek

Fö céh a terv folyamatos teljesítése Építőipari vállalatok vezérigazgatóinak tanácskozása Befejeződtek a szovjet—jugoszláv tárgyalások (ČSTK) — Ján Bróskának, az SZSZK építésügyi miniszteré­nek vezetésével Bratislavában tegnap értekezletet tartottak az építőipari és építőanyag- ipari termelési gazdasági egy­ségek vezérigazgatói. A tanács­kozás napirendjén az ez évi tervfeladalok eddigi teljesítésé­nek értékelése, valamint a harmadik negyedévi terv telje­sítésére tett intézkedések meg­Vállalásaikat sikeresen TELJESÍTIK (Folytatás az 1 oldalról] lalásteljesítés. Ennek a vállalat­nak dolgozói ugyanis a telje- sítménytervet 259 ezer koroná­val, a szolgáltatásokért járó bevételek értékét 105 ezer ko­ronával túlszárnyalták. A városi szervek nagyra ér­tékelik a lakosság kezdemé­nyező társadalmi munkáját. A választási programban célul tűzött akciók megvalósításával, * szervezett városfejlesztési munkálatokban több mint 154 ezer órát ledolgoztak, s az így végzett társadalmi munka érté­ke meghaladja a 3,7 millió ko­ronát. (ikj OLVASÓNK SZAVA -----* vi tatása szerepelt. A tanácsko­záson részt vett Josef Hudec, a CSKP KB osztályvezető-he­lyettese, a CSKP KB és az SZLKP KB, valamint az ágazati irányítási szervek más dolgo­zói. Az értekezlet résztvevői bírá- lóan nyilatkoztak saját beru­házásfejlesztési tervüknek az év első hét hónapja alatt tör­tént teljesítéséről, majd érté­kelték az 1978. évi terv elő­készületeit. Több intézkedést fogadtak ©1 a harmadik ne­gyedévi tervfeladatok folyama­tos és egyenletes teljesítésének biztosítására, melyek célja az évi feladatok eredményes tel­jesítése. (ČSTK) — Liptovský Mikulás mellett, a Žiarska völgyben tegnap megnyitották a fiatal turisták, tűzoltók, egészségügyi dolgozók és a határőrök 11. szlovákiai találkozóját. A meg­nyitáson párt- és kormánykül­döttség vett részt, élén Štefan Lazarral, az SZSZK belügymi­niszterével. A fiatalok 11. szlovákiai ta­lálkozója augusztus 22-ig tart. Köszönet a jókívánságokért (ČSTK) —Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára ezúton mond őszinte köszönetét a pártszer­veknek és szervezeteknek, az állami szervek és a Nemzeti Front képviselőinek, továbbá azoknak a szervezeteknek, va­lamint oktatásügyi, tudomá­nyos, kulturális és művészeti intézményeknek, s mindazok­nak, amelyek, illetve akik jókí­vánságaikat fejezték ki RO. szü­letésnapja alkalmából. FOGADÁS (CSTK) — Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, szlovák kulturális mi­niszter tegnap bemutatkozó lá­togatáson fogadta Marian Mis- kiewiczet, Lengyelország új bratislavai főkonzuliét. A lengyel főkonzul bemutat­kozó látogatást telt Ján Gregor szlovák miniszterelnök helyet­tesnél és Vladimír Margetín szlovák erdőgazdasági és víz­gazdálkodási miniszternél. Béke és barátsági ünnepség (Tudúüítúnklól) — A királyhel- mecl (h'ráF. Chlmecj Usonkavar mögötti akáterdő szélén, ahol hajdan a bodrogközi munkásmor- galom legjobb harcosai, n kom­munisták a dolgozó nép kizsák­mányol fisának megszüntetéséről, ftgy új, szocialista társadalom felépítéséről álmodoztak, ma szabadtéri színpad áll. Ennek az országrésznek dolgo­zói évente többször is találkoz­nak itt, különféle rendezvények alkalmával. A tegnapi ünnepségen Bodrogköz dolgozóinak közel ezer képviselője veit rés'/t. Tiltakozá­sát fejezte ki az amerikai neut­ronbomba és egyéb tömegpusztí­tó fegyver használata és gyár­tása ellen Ünnrpi beszédet Lacku József elvtárs, a helmeci vnb elnöke és dr. Ondrej Bodnár a CSSZBSZ Városi Bizottságának elnökségi tagja mondott. Ezt követően Majkrics Ödön felolvasta a til­takozó határozat szövegét, me­lyet a jelenlevők egyhangúlag jóváhagytak. Az Ipternacionáléval véget ért ünnepség után a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságának művészeti csoportja mutatta be színvonalas műsorát. fik) (ČSTK) — Folytatódtak és befejeződtek tegnap a Kreml­ben a tanácskozások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszéléseken, amelyek a barátság és a kölcsönös elv­társi megértés légköréljen zaj­lottak, a tárgyaló küldöttségek folytatták az SZKP és a IKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti sokoldalú baráti együtt­működés további fejlesztése és elmélyítése kérdéseinek megvi­tatását. A megbeszélések kiterjedlek továbbá az időszerű nemzetközi problémákra. Megvitatták az (ČSTK) — Vasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságának elnöke az arai) országoknak küldött felhívásában rámutatott a Dél-Libanonban létrejött ve­szélyes helyzetre. Arafat felhívta a figyelmet arra. hogy Izrael Dél-Libanon­ban nagyarányú hadművelete­ket valósít meg. Az izraeli had­erők ágyúkkal, rakétákkal és (ČSTK) — Alexander Haiq tábornok, a Nyugat-Európában állomásozó NATO-csapatok fő­parancsnoka Kansas Cityben felhívással fordult valamennyi NATO-tagországhoz, hogy a tömb hadipotenciálja bővítésé­nek érdekeljen „összpontosítsák erejüket“. A fegyverkezés fokozására szólító felhívásokat a lábornok szokásosan azzal „indokolta“, hogy számolni kell az ún. szov­jet katonai fenyegetéssel. (ČTKJ — A Kínai Népköztár­saság továbbra is igyekszik el­mélyíteni kapcsolatait a chilei katonai juntával. Mindez az AFP francia hírügynökség je­lentéséből tűnik ki, amelyet összes haladó erők kölcsönös együttműködése erősítésének lehetőségét a politikai légkör megjavítása érdekében. Hangsú­lyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya határozatai kö­vetkezetes megvalósításának szükségességét, úgy. hogy föld­részünk mentes legyen a konf­rontációktól és a katonai kon­fliktusoktól. Folytatódott a vélemények cseréje a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egyes kérdéseiről. Mindkét fél kifejezést adott annak, hogy elégedettek a szov­jet—jugoszláv tárgyalásokkal és azoíc eredményeivel. A megbeszélések végén meg­állapodás született közös szov­jet—jugoszláv közlemény ki­adásáról. aknavetőkkel lövik a dél-liba­noni falukat és azokat az ál­lásokat, amelyeket a kairói egyezménnyel összhangban a palesztinok tartanak kezükben. A PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke felhívta az arab államokat, hogy tegyenek lé­péseket Tel Aviv Dél-Libanon ellen és a PFSZ ellen irányúié agresszív akcióinak megakadá­lyozására. A továbbiakban Ilaig tábor­nok arról panaszkodott, hogy az Egyesült Államok ke­vés támogatást kap nyugat-eu­rópai partnereitől az amerikai stratégia és az új fegyvergyár- lási programok támogatására. Ezt bizonyára arra értette, hogy a nyugat-európai közvéle­mény és több kormány vezető képviselője is tiltakozott a neutronbomba és egyéb tömeg- pusztító fegyverek gyártása el­len. Síi Csung-fua, Kína chilei nagy­követe tett közzé. A kínai diplomata santiagói sajtóértekezletén megállapítot­ta, hogy „a két ország kapcso­latai mindig magas színvona­lúak voltak". Tiltakozunk a barbar fegyver ellen A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás üzemei, intéz­ményei, párt- és tömegszervezetei tiltakoznak a neutronbom­ba gyártása ellen. A dolgozók, párttagok és pártonkívüliek ezrei a Csehszlovák Béketanács és a járási béketanács fel­hívására egyre többen írják aiá az elítélő nyilatkozatokat. Egyértelműen hangsúlyozzák a népek régi vágyát: békében, háború nélkül élni. Éppen ezért rendítette meg valamennyi békeszerető polgáriasunkat, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mokban megkezdik az új tömegpusztító fegyverek gyártásál, melyek pusztító sugárzásukkal embermilliók életét olthatják ki. A neutronbomba embertelen, barbár fegyver, melynek gyártásával tovább fokozódik a versenyfutása gyilkos fegy­verek előállításában. A járási béketanács hangsúlyozza, hogy az USA az egész világ előtt újra fölfedte áruló arcát, s az imperializmus az emberiség legnagyobb ellensége. Carter elnök megválasztása óta nem a béke megszilárdítására törekszik, hanem akadá­lyozza a békés együttműködést, és háborús feszültséget akar teremteni. Járásunk polgárai hangsúlyozzák, hogy továbbra Is olyan értékek létrehozásán fáradoznak, melyek az emberiség javát, biztonságát és a világbékét szolgálják. KRASCSENICS GÉZA Ifjúsági találkozó Haig tábornok „indokol” és panaszkodik „Magas színvonalú kapcsolatok" ARAFAT FELHÍVÁSA AZ ARAB ORSZÁGOKHOZ Öt év telt el azon sorsdöntő és emlé­kezetes San Bernardinó-i nap óta. Mi­közben az idő telt, a kaliforniai kerü­leti bíróság elé olyan ügy került, amely megmozgatta a tömegtájékoztató eszkö­zöket és felháborítlota a közvéleményt hazánkban és világszerte. Az eset lényege mindannyiunk szá­mára ismert. A kisvárosi bíró érzelmi rövidlátása a cseh anyát legnagyobb örömétől, az anyai örömtől fosztotla meg. Dr. Čebiš csehszlovák diplomata, jo­gász és az egész kálvária szemtanúja tárgyilagosan és részletesen tájékoztat­ta nyilvánosságunkat az egész ügyről, a jogtiprásról. Azt is elmondotta, mi­lyen magatartást tanúsítanak az ilyen esetekben az amerikai hatóságok, ha egyáltalán szóba lehet velük állni, és mennyire durván megsértette a San Ber- nardinó-i bíróság az emberi jogokat. Dr. Zbygniew Resich professzor, a Varsói Egyelem Jogtudományi Kará­nak dékánja, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának egykori elnöke figyel­meztetett arra, hogy az ítélet nemcsak a nemzetközt joggal, hanem az ENSZ alapokmányával is ellentétben áll. Egyebek között ezt mondotta: „Ami a gyermekek helyzetét Illeti, a nem­zetközi jog szabályai szempontjából, az emberi jogok általános nyilatkozatából kell kiindulni, amely védi a család egységét, a gyermekek családhoz való hozzátartozását. Ennek szellemében fo­gadták el 1959-ben a gyermekek jogai­ról szóló nyilatkozatot is. Ezt külön ki kell emelni Vlasta Gabrielová-Žlud- kynová és gyermekei esetére vonatkoz­tatva. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a fogalmakat így kiforgatni, hogy va­lakit hátrányos elbánásban részesít­sünk nemzetiségi hovatartozása, vagy társadalmi helyzete, származása miatt, bizonyos politikai célokat követve.“ Minden érvelés azonban hiábavalónak bizonyult. Közben az idő kereke forog és az élet feltartóztathatatlanul folyik to­vább. Annak ellenére, hogy gyermekeit csak képzeletében, távoli körvonalként látja, Vlasta Žludkynová követeléséből jottényit sem engedett, és nem te en­Segítsen hazahozni gyermekeimet, Carterw asszony! gedhelett. A sok megpróbáltatás elle­nére nem adta fel küzdelmét, hogy visszakapja gyermekeit, Vlastát és Bed- í’ichet, s visszahozza őket hazájukba. Tehetetlen puszta öklével megpróbálta szétverni, kinyitni az amerikai „igaz­ságszolgáltatás“ zárt, bűvös körét. Eh­hez erőt és bátorságot az állandó re­ménykedésből merített. Négy hónappal ezelőtt Žludkynová nyílt levében fordult James Carterhez, az Egyesült Államok elnökéhez. Leg­szentebb jogának, az anyai jognak ér­vényesítését követelte ettől a nagy jog­körrel rendelkező embertől, meg azt, hogy tartsa meg, amit az erkölcsiségről és az emberi jogokról mond, s hozza helyre a vele szemben elkövetett igaz­ságtalanságot. Levelére eddig nem kapott választ. A Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottsága szintén nyílt levélben for­dult Lilian Carterhez, az elnök anyjá­hoz annak reményében, hogy az ügyet a pozitív elintézés érdekében mozgás­ba lendítse. Ez a levél, amely asszonyaink, anyá­ink millióinak véleményét fejezi ki, nagy visszhangra talált közvélemé­nyünknél, amely támogatását fejezte ki polgártársnőnk jogos kérelme iránt. Žludkynová azt mondotta, amit mond, amit ír, őszinte szívvel teszi. Közben tovább tart a fagyos csönd. A történet szomorú fejezete még nem ért véget. A szomorú valóság, a bánat, a végső kimerülésig menő fájdalom, amelyre nincs más orvosság, mint a gyermekek visszaadásának további kö­vetelése, az anya számára még nem fejeződött be. A világ közben változik, változnak a helyzetek Is. Oj tények adódnak elő. A csehszlovákiai tömegtájékoztatási eszközök Washingtonban működő tudó­sítója időközben meglátogatta a gyer­mekek nagyszüleit, akikre a bíróság a gyermekek nevelését bízta. És meg­állapította, hogy a gyermekek már a nagyszülőknél sincsenek, hanem kétes személyeknél, „hivatásos“, fizetett „ne­velőknél“. Arra is rájött, hogy Vlasta és Bedrich mindmáig csehszlovák ál­lampolgárok, és idegen emberek köré­ben, szegényes körülmények között, erkölcsi fertőben élnek. Ezek a tények fényt derítettek egy olyan nagyarányú csalásra, amelynek áldozata két cseh­szlovákiai kisgyermek. Ez pedig már nem az amerikai bíróság ügye, hanem a nemzetközi jog és a civilizált orszá­gok körében érvényes nemzetközi szo­kások hatáskörébe tartozó ügy. Amikor az amerikai sajtó bejelentet­te, hogy olyan intézkedéseket fogana­tosítanak, amelyek a helyi bíróságok gyakorlatát alárendelik a Fehér Máz döntéseinek, tudtuk, hogy az amerikai törvények szerint is lehetővé válik, hogy az Egyesült Államok elnöke meg­semmisítse és helyrehozza az igazság­talan ítéletet. így Žludkynová asszony további lé­pésre szánta el magát. Sürgető szemé­lyes kéréssel fordult nyílt levélben Ro- salyn Carterhez, az amerikai elnök fe­leségéhez. Érzékeny kézzel, pontosan megfogalmazott mondatokkal, a hozzá illő becsületességgel és nyíltsággal tárta fel az anya legintimebb szenvedé­seit, amelyeknek valóban meg kellene mozgatniuk Carternénak, a négygyer­mekes anyának lelkiismeretét, mégpe­dig annyira, hogy közbenjárásával elő­mozdítsa férje pozitív elhatározását. Az amerikaiak az elnök feleségét „first ladynak, az Egyesült Államok első számú asszonyának“ hívják. Más orszá­gok szokásaitól eltérően az amerikai elnök neje az elnök tevékeny munka­társa. Carterné jelentős mértékben ki­vette részét a választási kampányból, sokat agitált férje megválasztásáért, s a Fehér Házban nemcsak az elnök for­mális, hanem egyes politikai szerepeit Js átvette, amit nemrégi latin-amerikai körútja is tanúsít. Vlasta Žludkynová mint vallásos em­ber fordul Carternéhez, s vallási és erkölcsi meggyőződésére hivatkozik. Kifejezi azt a hitét, hogy az elnöknek elég jogköre van ahhoz, hogy hozzá­segítse az anyát azoknak a gyerme­keknek a visszaszerzéséhez és hazaho­zatalához, akiket megszült. Carterék közismertek vallásos meg­győződésükről, az elnököt „a Fehér Ház evangélistájának“ nevezik. A csa­ládtagok közötti kapcsolatok szilárdak, és nem vitás, hogy Carlerné nagy be­folyást tud gyakorolni férjére. A leg­több eddigi amerikai elnöknek szokása volt, hogy gyakran fontos politikai kérdésekben is kikérte felesége taná­csát. A legutóbbi elnökök közül ezt tet­te Truman, Ford és Carler is. És ha ez az ember kijelenti, hogy szigorúan tisz­teleiben akarja tartani az erkölcsi tör­vényeket és az emberi jogokat, bi­zonyára meg kell hallgatnia — felesé­ge közvetítésével — a világ másik vé­gén élő anya kérését, és segíteni rajta. Vlasta Žludkynová életének hét esz­tendeje keserűségben telt el. A gyerme­kei iránti vágy volt egyetlen, elválaszt­hatatlan társa, egyetlen menekvése pe­dig az, hogy a világ közvéleménye tel­jes mértékben megértene nehéz kálvá­riáját. Őszinte szívből azt kívánjuk, hogy az a levél, amelyet Gabrielová-Žludkynová Carternénak írt, meghozza az egész eset — ahogy ő maga mondja: kálvá­ria — örömteljes befejezését. Kíván­juk, hogy Vlasta és Bedrich végre meg­lelje azt a csendes kikötőt, amelyet úgy hívnak, hogy: családi kör, s ennek melegében boldogan élhessenek. És ha újra nem hallgatják meg, még akkor sem adja fel a küzdelmet. A szerető anya szavát, amelyet népünk és sok más ország népe, az Egyesült Államok népe is támogat, az egész világ meg­hallja. Lehet, hogy egyszer a sziklás, köves talajon is terem még virág... MILOŠ KKEjCI 1977. VIII. IS-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents