Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-19 / 228. szám, péntek

Brezsnyev—Cunhal találkozó (ČSTK) — Leonyid. Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Alvaro Cun- hallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki szabadsá­gát tölti a Szovjetunióban. Alvaro Cunhal beszámolt a portugál kommunistáknak a dolgozók gazdasági és társadal­mi érdekei, demokratikus jogai, a portugál forradalom vívmá­nyai, a demokratikus rendszer, a békeszerető külpolitika és az enyhülési folyamat elmélyítése érdekében folytatott harcáról. Leonyid Brezsnyev tájékoz­tatta Alvaro Cunhalt az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósítása ér­dekében végzett munkáról, a szovjet emberek munka- és po­litikai aktivitásáról a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében, va­lamint az új szovjet alkotmány tervezetének országos vitájá­ról. Leonyid Brezsnyev az SZKP KB és valamennyi szovjet kom­munista nevében szolidaritását fejezte ki a portugál kommu­nisták küzdelme iránt. Az SZKP és a PKP közötti kapcsolatokat jellemző testvéri barátság légkörében megtartott találkozón valamennyi megvi­tatott kérdésben teljes nézet- azonosság nyilvánult meg. PORTUGÁLIÁBAN FOKOZÓDIK A SZTRÁJKMOZGALOM A dolgozók tiltakoznak a kormány gazdaságpolitikája ellen (CSTK) — A portugál dolgo­zók egyre határozottabban lép­nek fel a szocialista párti kor­mány gazdaságpolitikája ellen, amely a nagytőke pozícióinak megszilárdulásához, áremelke­déshez és az életkörülmények romlásához vezet. Statisztikai adatok szerint az országban az idei év első hét hónapja alatt az élelmiszer- árak a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 34,6 szá­zalékkal emelkedtek. Több mint száz százalékkal drágább a ká­vé és a gyümölcs, 72 százalék­kal a marhahús és 50 száza­lékkal a tejtermékek. A ruhá­zati cikkek ára 12—15 száza­lékkal emelkedett. Az állandó áremelkedések és az általános portugál gazdasá­gi helyzet rosszabbodása jogo­san váltja ki a dolgozók tilta­kozásait. Sajtójelentések sze­rint Portugáliában egyre foko­zódik a sztrájkmozgaíom, mely­nek élén a Portugál Kommu­nista Párt áll. A kommunisták ezzel kapcsolatban a parlament feloszlatását és új választások kiírását követelik. Hangsúlyoz­zák, hogy csak egy új demok­ratikusabb kormány képes Por­tugáliát kivezetni a válságból. Felvétel a lewishaini zavargásokról. A rendőrség ugyan beavat­kozott a tüntetők ellen, mégsem sikerült a véres események meg­akadályozása. (Telefoto: ČSTK — UPI, AP) SÚLYOS ZAVARGÁSOK LONDONBAN Aktivizálódik a szélsőjobboldal Genscher Görögországban (ČSTK) Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter szerdán hivatalos lá­togatásra Athénba érkezett. A görög kormány képviselőivel a Két ország közötti kapcsolatok­ról, Görögország közös piaci felvételének kérelméről és a Földközi-tenger térségének helyzetéről fog tárgyalni. Ä nyugatnémet külügyminisz­ter elutazása előtt nem titkolta, hogy a bonni kormány támo­gatni fogja Görögország közös piaci felvételi kérelmét. Meg­figyelők véleménye szerint nincs kizárva, hogy Genscher Athénban javasolni fogja, hogy Görögország ismét kapcsolód­jék be az Észak-atlanti Szövet­ség katonai szervezetbe, amely­ből 1974. augusztusában, a cip­rust török invázió idején távo­zott. (ČSTK) — A múlt hét végén London Lewisham negyedében lezajlott fasiszta felvonulás al­kalmával kiprovokált súlyos összetűzéseket követően újabb összetűzésekre került sor. Ez­úttal Birmingham egyik válasz­tási körzetében — ahol tegnap pótválasztásokat tartottak a Nemzeti Front fasiszta szerve­zet előre megfontolt provoká­ciós szándékkal gyűlést rende­zett. Baloldali tüntetők az ösz- szejövetel azonnali feloszlatá­sát követelték. Miután ezt nem érték el, úgy határozlak, hogy a gyűlést megakadályozzák. Bár a tüntetés vezetői nyugalomra szólítottak fel, mégis négyórás ütközetre került sor fasiszta elemek és a tüntetők között. A súlyos zavargásokban 30 rendőr megsebesült, 10 tünte­tőt letartóztattak. A Nemzeti Front magabiztos vezetősége CARTER KINEVEZTE AZ FBI ÚJ IGAZGATÓJÁT ennek ellenére bejelentette, hogy rövidesen újabb gyűlést tart. A lewishami tanács ülésén egyértelmű határozatot fogadott el, amelyben elítéli a rend­őrség beavatkozását a múlt heti véres eseményekbe London vá­rosnegyedében. A határozat kö­veteli, hogy vizsgálják felül a londoni rendőrség eljárását és tiltsák be a Nemzeti Front szél­sőjobboldali szervezet vala­mennyi további akcióit. A do­kumentumot tegnap nyújtották át Callaghan brit kormányfő­nek és Merlyn Rees belügymi­niszternek. A Morning Star, a brit kom­munisták lapja további szélső- jobboldali provokációkról is tá­jékoztatott. Szélsőséges elemek csoportja Lewisham városne­gyedben téglákkal beverte Mi­chael Power, Nagy-Britannia Kommunista Pártja tagja csalá­di házának ablakait. Spanyolország kenyér nélkül (ČSTKJ — Egész Spanyolor­szág kenyér nélkül volt szer­dán, mivel a pékek a fogyasz­tók kárára meg akarnak gaz­dagodni. A pékinűhely-tulaidonosok szövetsége a hatóságokkal va­ló bármiféle megállapodás nél­kül úgy döntött, hogy átlag 30—40 százalékkal emelik a kenyér és a péksütemények árát. A madridi városi tanács és más hivatalok a döntést tör­vényellenesnek minősítették. A pékek azonban nem hajlan­dók elállni követeléseiktől és bejelentették, hogv egész Spa­nyolországban beszüntetik a kenyér sütését és eladását. Megsértették a választási törvényt (ČSTK) — Japánban mintegy 589 személyt tartóztattak le annak vádjával, hogy megsér­tették a választási törvényt a júliusban megtartott felsőházi választások idején. Jelentések' szerint 2596 esetben történt törvénysértés, amelyekbe több mint 5000 személy bonyolódott bele. Az esetek többségében ar­ról van sző, hogy törvénytelen módon csoportosították a vá­lasztók szavazatait. Elutasítják a kivizsgálást (ČSTK) — Az észak karolt- nai hatóságok továbbra is el­utasítják a „wilmingtoni tízek“ esetének kivizsgálását, fames Hunt, az állam kormányzója Donald Edwardsnak, a képvi­selőház tagjának kérdésér» elmondotta, hogv „a közeljö­vőben nem kíván foglalkozni ezzel az üggyel“. Az észak-ka- rolinai hatóságoknak a hami- san vádolt polgárjogi harcosok ügye iránti közömbösségét a Fehér Ház is, meg az Igazság­ügyminisztérium is támogatja. (ČSTK) — James Carter ame­rikai elnök tegnap Frank John­son 58 éves bírót nevezte ki az FBI új igazgatójának. Ha a szenátus jóváhagyja ezt a ki­nevezési, akkor Johnson ezen a befolyásos poszton Clärens Kellyt fogja felváltani, aki 1978. január 1-től nyugdíjba megy. Johnson már 22 éve műkö­dik Alabama állam Montgome­ry városában szövetségi bíró­ként. Az amerikai sajtó rámu­tat szoros kapcsolataira az üz­letemberek, jogászok és az USA déli államainak politikai körei­vel, amelyekhez maga Carter elnök Is tartozik. A sajtó arról is írt, hogy Johnson „jó barát­ja“ Griffin Belinek, az Egyesült Államok jelenlegi igazságügy­miniszterének. Bell igazságügyminiszter a Fehér Házban megtartott teg­napi sajtókonferenciáján kije­lentette, hogy az új igazgató legfontosabb szerepe az FBI „stabilizációja“ lesz. „Hitler, a szupersztár" (ČSTK) — A nácizmus és a hitleri kultusz- feltámadása az NSZK-ban egyre újabb és újabb formákban nyilvánul meg. En­nek egyik legkirívóbb és leg­durvább példája a „Hitler, a szupersztár“ című rock and roll opera a führer életéről, amely rövidesen lemezen is megjele­nik az NSZK-ban. Amikor Hamburgban a lemez elkészüléséről szóló hírt beje­lentették, ismét fasiszta plaká­tok jelentek meg „Németország, ébredj!“ jelszóval. Adják ki Kapplert! A Guardian is támogatja a háborús bűnös kiadatását (ČSTK) — A brit Guardian tegnapi vezércikkében felhívja a nyugatnémet kormányt, hogy adja ki Herbert Kappler hábo­rús bűnöst az olasz hatóságok­nak. A lap figyelmeztet rá. hogy Kappler személyesen fe­lelős 335 ártatlan római polgár­nak 1944-ben történt legyilko- lásáért. A Guardian hangsú­Kommentárunk ÚJ szó 1977. VIII. 19. A közel-keleti Vance-körút egyetlen „sikere“, hogy közös nevezőre hozta a világ­sajtót az út sikertelenségét il­letően. Az utazás diplomáciai kudarcát az váltotta ki, hogy az Egyesült Államok túlkombi- nálla közel keleti polittkáját. Nyilvánvaló, hogy a közel-kele­ti probléma terítékre került Menahem Bogin izraeli kor­mányfő washingtoni tárgyalá­sai során, melyeket — közvet­lenül Vance útja előtt — Car­ter elnökkel folytatott. A meg­beszélések után megtartott sajtókonferencián a két politi­kus egyöntetűen azt vallotta, hogy a fontos kérdésekben tel­jes köztük a megértés. Nehéz elhinni, hogy a pa­lesztin nép és a megszállt arab területek sorsa nem tartozik a „fontos kérdések“ közé. Pedig most, Vance sikertelen misz- sziója után az amerikaiak fe­lesleges makacssággal vádolják Izraelt. Ezek után jó lenne tudni, hogy idő közben a kö­zel-keleti probléma lett-e fon­tos, vagy a megértés kevésbé teljes. Mindinkább világossá válik, hogy Vance igyekezetének fő­célja nem a béke-keresés volt. hanem az, hogy elvonja a fi­gyelmet a valódi tényállásról. Ennek egész sor bizonyítéka van. Már az első megállóban, Alexandriában, új, úgynevezett egyiptomi—amerikai terv szü­letett, amelynek egyedül Izrael örült. Ez csak természetes, hi­szen ezáltal minden vágya tel­jesülne: nem kellene tárgyal­nia a palesztinokkal, külön* külön megállapodásokat köt­hetne az érdekelt arab orszá­gokkal és — egy kis szeren­csével — még tľenfbe sem kel­lene elmennie. Természetes viszont az is, hogy a terv az arab országok­meg, hogy ne kelljen találkoz­nia a palesztinok képviselői­vel. Ezért érthető nyugtalan­sággal vette tudomásul, hogy damaszkuszi látogatását meg­előzően Hafez Asszad szíriai államfő megbeszélést tartott Jasszer Arafattal és a Palesz­tin Felszabaditási Szervezet más vezetőivel. Vance nyugta­lansága indokolt volt. Szíria Kétkulacsos politika ban széles körű tiltakozást váltott ki. Hiába bizonygatta Szadat elnök széles mosolya, hogy nem kell rossztól tartani, ez nem afféle amerikai—izraeli hátbatámadás, hanem egyipto­mi, tehát arab terv, a tiltakozás tovább fokozódott és egyértel­mű elutasításba torkollt. A helyzet hovatovább úgy alakul, hogy Egyiptom kénytelen lesz beismerni: megváltozott a sze­reposztás a közel-keleti szín­padon. Ma már más játssza az arab vezér szerepét, hiába pró­bál Egyiptom hatni a többi arab államra, erőfeszítései hiá* bavalőak. Jordánia, de főleg Szíria szilárd ellenállása arra kényszerítette az egyiptomi cégér mögé rejtőzött Egyesült Államokat és Izraelt, hogy te­gyen le a külügyminiszteri „munkacsoport" létrehozásá­nak tervéről. Vance külügyminiszter közel- keleti ingázását úgy rendezte határozottan kitartott amellett, hogy Izraelnek el kell hagy­nia az 1967-ben megszállt te­rületeket és el kell ismernie a palesztinok államalapító fo­gát. A jordán király, bár ki­csit halkabban, de ugyanezt hangoztatta. Vance bukdácsolva vette ezt a két akadályt. Minden remé­nye az volt, hogy Khaled szaud- aráblai uralkodó nyári reziden­ciáján majd kipihenheti ezt a megerőltetést. Elképzelései azonban csak részben teljesül­tek. A „munkacsoport“ tervét jóváhagyták a szaudi vezetők, ám — Vance bizonyára úgy vélte — tapintatlanul sokat be­széltek a palesztinok jogairól. Ezt azután úgy akarták jóvá­tenni. hogy küldöttet indítottak a szíriai fővárosba. Eredmény­telenül. Asszad elnököl még egy koronás fő személyes kö­vete som tudta jobb belátásra bírni, habár Szaúd-Arábia anya­gi támogatása sokat nyom a szíriai latban. Ezek után az izraeli megálló sikertelensége már senkit sem lepett meg. Az arab politiku­sok azt várták, hogy Vance — ígéretéhez híven — majd nyo­mást gyakorol Tel Aviv-ra. Az amerikai félnek megvolt erre minden eszköze. A tárgyalások után Begin kormányfő öntelten hangozfatta, hogy erre még csak részben sem került sor. Ellenkezőleg, az amerikai part­ner biztosította őt arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is segíteni fogja Izraelt „vé­delmének biztosításában“. Van­ce külügyminiszter azonban arról nem beszólt, hogy ki vagy kik ellen kell védekeznie Kö­zel-Kelet agresszorának. Csak nem az igazságos béke ellen? A tizenkét napig tartó kör­út véget ért. Vance külügymi­niszter kénytelen volt beismer­ni, hogy eredménytelenül. Még a Oamaszkuszban, Ammanban és Aleltszandriában tett újabb látogatások sem változtattak ezen a tényen. Az Egyesült Államok meggyőződhetett ar­ról, hogy diplomáciai utópia olyan békét szorgalmazni, amely egyaránt kielégítené Iz­rael gyarmatosító ambícióit s az arab országok érdekeit. Saj­nos, ma még az a helyzet, hogy mindennemű amerikai áligye­kezel ellenére a kecske még éhesen követelőzik, pedig fogy­tán már a káposzta... GŰRFÜL ZSUZSA lyozza: „Kappler ezredes nem ártatlan áldozata a háborús káosznak“. Tömeggyilkos, s ezért az olasz hatóságok ki« adási kérelme indokolt és igaz­ságos. A lap a továbbiakban igy folytatja: „Bonn azt állít­ja. hogy Kapplert nem adhat­ják ki, mivel az NSZK alkot­mányának 16. cikkelye tiltja olyan nyugatnémet állampolgár kiadatását, aki az NSZK terü­letén tartózkodik. Ez persze csak bürokratikus értelmezése az alkotmánynak. Kappler ez­redes megszökött az olasz igaz­ságszolgáltatás elől, és bármit is mondjanak a helyi dél-szásK- országi és a bonni hatóságok, az _NSZK-nak ki kellene őt ad­nia. Nem egyértelmű a támogatás (ČSTK) — Az Egyesült Ál­lamok képviselő házában az úl amerikai —panamai csatorna szerződés mellett síkraszállt az a csoport, amely részt vett a panamai féllel folytatott és múlt héten befejeződött csator­natárgyalásokon. Washingtoni politikai megfigyelők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kongresszusában nem támogat­ják egyértelműen az új csator- naszerződést. Sol Linowitz és Ellsworth Bunker külügyminisztériumi képviselők, akik a tárgyaláso­kat vezették. kijelentették, hogy az új szerződés összhang­ban van ni Egyesült Államok érdekeivel. Bunker hangsúlyoz­ta. hogv az Egyesült Államok a megállapodás értelmében 1999-ig ellenőrzi a csatorna térségét és biztosítja „katonai védelmét“. Figyelmeztetett rá: Washington jogot formál arra. hogy a csatornaövezet bármelv részén katonai támasapontot tartson fel.

Next

/
Thumbnails
Contents