Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-18 / 227. szám, csütörtök

Július Miškovič mérnök, a szövetkezet főagronómusa tanácsukkal látja e) a tai'lóhántást végző Jozef Matula trakturnst A hozamok titka az agronómus jegyzetfüzetében Sikeresen teljesítették a jubileumi vállalást 1977. VIII. 18. Július Miškovič mérnököt, a vágsellyei (Šaľa nad Váliom) Barátság Efsz föagronómusát hint a határban, a gazdasági központ mögötti táblán talál­tuk meg, amint éppen a tarló­hántás minőségét ellenőrizte. — Ha jövőre is jó termést akarunk elérni, ennek nélkülöz­hetetlen előfeltétele az idejé­ben és kiváló minőségben vég­zett tarlóhántás — mondotta a főagronómus, miután tudo­mására hoztuk látogatásunk célját. Közben a tarlóhántást végző Jozef Matula traktoros is leállította a gépét, hogy iga­zítson valamit a tarlóliántó tárcsáin. Ezt a néhány pillana­tot egy rövidebb beszélgetésre is kihasználtuk. — Milyen a napi teljesítmé­nye a tarlóhántásban? — Naponta nyolc órát dolgo­zok, ez alatt 25—30 hektáron végzem el ezt a munkát. Az­tán Ľudovít Hlavatý folytatja a munkát, tehát két műszak­ban dolgozunk. Ezeket a gé­peket ugyanis a lehelő legjob­ban ki kell használni, mert csak így gazdaságos az üze­meltetésük. Persze, ez csak az egyik szempont, a másik talán még ennél is fontosabb, az idő ugyanis rohan, s mindannyian jól tudjuk, hogy a nagy hoza­mok alapja az idejében és pon­tosan végzett talajéi őkészít és, h helyes agrotechnika. Az idén 1134 hektár tarlót kell felhán- tanunk, amihez két Skoda 180- as traktor áll a rendelkezé­sünkre. A főagronómussal tovább folytatjuk a határszemlét, s megállunk egy hatalmas mezei trágyaszérű mellett. Erazmus Benes traktoros éppen rako­dóval töltött meg egy trágya- szóró kocsit. — Hat Irágyaszóróval hord­juk a trágyát a közeli parcel­lákra. Ez a munka is sürgős, mint minden más feladat a mezőgazdaságban — mondja július Miškovič mérnök. — Ügyesen dolgozik a rakodóval ez a traktorosunk, látni, hogy gyakorlott gépkezelő. Nagy szerencsénk, hogy szövetkeze­tünkben jelentős az olyan be­csületesen dolgozó és tapasz­talt traktorosok száma, akik hozzáértően és jó minőségben végzik a napi teendőket. Ezek az elismerő szavak mindenütt visszatükröződtek a traktorosok és általában a szö­vetkezeti dolgozók munkájá­ban, bármerre is jártunk láto­gatásunk alkalmával. így az­tán az is érthető, hogy az idén is kiváló terméseredményeket értek el a gabonafélékből. Pon­tosak a munkában, az agro­technikai alapelvek érvényesíté­sében, a tudományos ismeretek gyakorlati felhasználásában. A tarlóhántáson kívül az egyik legfontosabb munkájuk 100 hektár lucerna nyári vetése. Ezt a napokban fejezik be. Egyúttal 560 hektáron végzik el az istállótárgya elszórását és beszántását a gabonafélék után. A többi trágyát az ősz folyamán szórják el a kukori­ca és a cukorrépa betakarítá­sa után. A szalmát a gazdasá­gi udvar közelében tárolják. A kazal mellett Stefan Ba- luska üzemi agronómussal ta­lálkoztunk. — Ezek már az utolsó szál­lítmányok — mondja az éppen beérkező szalmafelszedö kocsi­ra mutatva. — Az alomszalmát ide összpontosítjuk, már jóko­ra halom van belőle, körülbe­lül 4000 köbméter. Sajnos, az adagolóasztalunk reggel meghi­básodott, valamilyen kerekek törlek össze benne, így hát a maradékot villákkal dobálják a szalmafúvóba. Olykor a trak­torosok is besegítenek a szal­mával foglalatoskodó nyugdí­jasoknak. Ľudovít Slávik traktoros, aki az imént érkezeti a szállít­mánnyal. valóban fel is tűrte az inge ujját, |S odaállt Karol Sedlák és Ľudovít Gelovič nyugdíjasok mellé a szalmát továbbítani. Mi azonban nem azért láto­gattunk a szövetkezetbe, hogy a szalma kazalozását ellenőriz­zük. Inkább azok a szép hek- tárhozamok érdekellek, ame­lyeket az idén 1134 hektáron ebben a szövetkezetben elér­tek. A vágsellyei Barátság Efsz ugyanis a felhívást kezdemé­nyező 14 vállalat közé tarto­zik, amelyek vállalUik, hogy a szovjet búzafajtákkal bevetett táblákon legalább 60 mázsás hektárhozamot érnek el a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója evében. Tibor Hlavatý mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza a gabonafélék termesztésével kapcsolatban a következőket mondotta: — .Összesen 3257 hektár me­zőgazdasági földterületen gaz­dálkodunk, ebből 3099 hektár a szántó. Évente 1100—1200 hektáron termesztünk gabonát. Az idén 764 hektár búzát és erről a főagronómusnak, Miš- kovič mérnöknek? Az idei hozamok határozot­tan nagy ürömöt szereztek, hi­szen az eredményekben az 1974-es évet is felülmúltuk, amely az eddigi legkedvezőbb volt a szlovákiai gabonater­mesztők számára. A szovjet ju­bilejná ja fajta ismét meggyő­zően bizonyította kiváló ké­pességeit, ebből 321 hektárt vetettünk, és 61,2 mázsás át­lagos hozamot értünk el. Ezen belül egy 41,4 hektáros táb­lán ez a fajta hektáronként 72,2 mázsát termett. Itt borsó volt az előveteménye. Jól fi­zetlek a jugoszláv fajták is, a Növi Sad-i korai például siló­kukorica után vetve 20 hektá­ron átlagosan 72,5 mázsát ter­mett. A Szávában sem csalód­tunk, ismét bebizonyította, hogy a mi feltételeink között is megbízható fajta. Már az elmondottak is el­árulják, hogy a nagy hozamok egyik fontos feltétele a meg- . felelő elővetemény megválasz­tása. Sajnos, az adott körül­mények között ezt az alapelvet képtelenek vagyunk megtarta­ni, ezért gyakran búza után is vetünk búzát. Ugyanakkor gyakorlatból tudjuk, hogy a búza legjobb Wőveteményei a hüvelyesek, s a legrosszabb maga a búza. Érthető, hogy a nem megfe­lelő előveteniények után egé­szen más szempontok szerint kell a talajt a vetéshez elő­készíteni, mint azoknál, ahol maradéktalanul érvényesíthe­tők az agrotechnikai alapelvek. A főagronómus jegyzetei erről részletesebb adatokat is tar­talmaznak. — Tavaly az egyik 63 hek­táros táblán a Jubilejnaja bú­zafajtát árpa után szeptember harmincadikán vetettük él. A vetőszántást ezen a táblán au­gusztus húszadikán fejeztük be. Ez a tábla hektáronként 87 kg nitrogént, 93 kg foszfort és 125 kg káliumot kapott tisz­ta tápanyagban számítva. Egy hektárra 235 kg vetőmagot, vagyis mintegy 5,4 millió sze­met vetettünk el. A vetés szé­pen csírázott, egyenletesen kelt, tavasszal gyomirtóval és RetaceHel permeteztünk. Az aratásra július 20 án került sor, az eredmény hektáronként 61,3 mázsa. Hasonló, de a helyzetnek megfelPlően módosított eljá­rást alkalmaztunk a többi táb­lán is, mégpedig az elővete- inénynek megfelelően. A Krá- ľová nad Váhom-i határban például szintén árpa után ve­tettünk Szávát. A vetés előtt nektáronként 60 kg nitrogént, 86 kg foszfort és 200 kg ká­liumot adagoltunk. Tavasszal kétszer is kapott salétromos fejtrágyázást, s bár a vetés szép sűrű volt, gyom nem na­A korszerű gépekkel az istáilótrágya rakodása, szállítása, elszó- rása és beszántása nein okoz nagy gondot (A szerző felvételei) 370 hektár árpát takarítottunk be. Erre az évre búzából 54 mázsás, árpából pedig 45 má­zsás hektárhozamot tervez­tünk. S a valóság? Ezt már abból a jelentésből is tudjuk, amit Emil Dufala mérnök, a szövet­kezet elnöke terjesztett a párt és az SZSZK kormányának kép­viselői elé. Ez a jelentés vilá­gosan bizonyítja, hogy a vág­sellyei Barátság Efsz-ben ered­ményes munkát végeznek a CSKP XV. kongresszusán elfo­gadott határozatok teljesítésé­ben, a gabonafélékből való önellátás fokozatos elérésé­ben, a lakosság élelmiszer-el­látásának fedezésében. A búza 62,4 mázsás és az árpa 56,7 mázsás hektárhozama legalább­is ezt bizonyítja. Ezek nem véletlenszerű eredmények. Mi a véleménye gyón mutatkozott, a gyomir­tást mégis elvégeztük. Érdemes volt, mert ez a búza végül is 73 mázsát adott hektáronként. Az elért eredményekhez ter­mészetesen az is hozzátarto­zik, hogy a 19 kombájn keze­lője kifogástalan munkát vég­zett, s a szemvesztéség az egy százalékot sem érte el. Az eredmény tehát ismere­tes. A gabonafélék 61,21 má­zsás átlagos hektárhozamával a szövetkezet ismét a legjob­bak közé került. A terv ’182 vagon értékesítését irányozta elő az állami alapokba, a va­lóságban 188 vagonnal adlak el. A termelési feladatok si­keres teljesítése mellett arra is büszkék lehetnek, hogy be­csülettel teljesítették az NOSZF 60. évfordulójának tisz­teletére tett felajánlásukat. JOZEF SLUKA Világszerte ismerik Az ésszerűsítés útjai a Banská Belá — Banská. Stiav- nicához közel fekvő nagyköz­ség — a legrégebb bányásztele­pülések közé sortíMiató. Már 1466-ban belépett a hat bá­nyászváros szövetségébe. A fé­mekben és színesfémekben, va­lamint különböző ipari ásvá­nyokban gazdag stiavnicai he­gyek között fekszik. A kvarcit, amelyből szintén elegendő van ezen a vidéken, adta az ötle­tet még az ötvenes évek ele­jén egy építőanyaggyártó üzem felépítéséhez. Az új üzemben 1953-ban megkezdték a termer lést, pontosan a jó minőségű dinászkő (kvarcmészkő) előál­lítását. Ezt a fontos építőanya­got kohóipari üzemek részére készítik. A Banská Belá-i di­nászkő pedig idehaza és kül­földön egyaránt ismert és elis­mert építőanyag. — Az üzem felépítését bárom tényező határozta meg — mondja Ján Michálek igazgató. — Elsősorban a jó minőségű nyersanyagalap, amely a szov­jet Andiuszov geológus véle­ménye szerint is kiváló. A di­nászkő gyártásához szükséges nyersanyag, a kvarcit Sobov környéki lelőhelyeken találha­tó, és igen jó tulajdonságai vannak. Nagyon jó minőségű, világszínvonalú dinászkő ké­szíthető belőle. A második ok a keskeny vágányú vasút átépí­tése a nálunk használt széles­ségűre, amely megfelel az üzem egyre növekvő igényeinek is. Az utolsó tényező pedig az, hogy az üzem felépítése után a szlovák magnezitüzemek kö­zé került. A termelés nagyobb arányú növekedéséig az 1967—1970-es években került sor, amikor a gyártmányfejlesztés keretében új termékek előállítását kezd­ték meg. Ilyenek voltak: a di- nászkőből készült fedőlemezek villamos ívkemencék számára, a DL-I, DL-II könnyített, szige­telési célokra alkalmas dinász­kő. Az új termékek gyártásá­val egyidejűleg a megrendelő­ket meg kellett győzni arról, hogy a dinászkövek egységesí­tése helyes. Hogy miért, arra Ján Michálek így válaszolt: — Az egységesítés szüksé­gességét a gyakorlat ŕs igazol­ja. A megrendelőkhöz palettá­kon jut el az áru, amely olyan formában készül, hogy közvet­lenül beépíthető a kívánt hely­dinászkő gyártásában re. Lényegesen könnyebb lett a „fehér kőművesek“ munkája, mert nem kell kisebbíteniük, vágniuk és kézzel formázniuk a kívánt méretre a téglát, csu­pán a megfelelő formájút kell kézbe venniük. A régi típusú tégla használatánál gyakori volt a munkabaleset is. , A fejlődésben a könnyített di­nászkő jelentette az újabb lé­pést. 1970-től rohamosan növe­kedett az üveggyárak részére készített DBB jelzésű dinászkő előállítása. Előnyeiről csak di­csérő szavakkal beszélnek a különböző üvegipari vállalatok szakemberei. Ugyanebben az időszakban fejlesztettek ki a nagyolvasztók számára is egy új típusú, nagyon jó műszaki paraméterű dlnászkövet. Ezzel a termékkel helyettesítették a hagyományos samotléglát. A di- násztégla lényegesen jobban tartja a hőt, s így egész nép­gazdaságunk jelentős energia- mennyiség megtakarításához juthat. Bevezetésével nagy­mértékben csökkent a koksz­szükséglet, a nyersvas és az acél termelése pedig megnö­vekedett. Jelenleg az üzemben az 1979 —1982-es években sorra kerü­lő korszerűsítést és felújítást készítik elő. A felújítás máso­dik szakaszában az üzem kor­szerűbb kemencét kap. A di­nászkő égetését 1974 óta föld­gázzal végzik, ami nagyon ked­vezően hatott a termék minő­ségére. Az, hogy az üzem már évek óta gazdaságosan termel, nem­csak a korszerű technológiai berendezéseknek és gépeknek köszönhető, hanem elsősorban az embereknek. Az idei első félév feladatait is hiánytalanul teljesítették. Az árutermelésben 51 százalékos tervteljesítést értek el. Az üzem legjobb dolgozói kö­zé tartozik Ján Bosák „száz­ezres“, Ján Slaný, Stefan Nec- pál, Martin Antošík, Martin Ciliak, Ján Javorský és Jozef ílúšťava. A példamutatásban az igazgató sem marad el, aki 1951-től vezeti az üzemet. A dolgozók közös törekvése az üzemből kikerülő termékek mi­nőségének állandó javítása, a megrendelők igényeinek lehető legjobb kielégítése. tOK) Újabb lépés az építőipar korszerűsítésében A Dupronit burkolólap bővíti majd a választékot Ez év elején az SZSZK Épí­tésügyi Minisztériuma enge­délyt adott egy burkolólapokat gyártó üzem építésére Púchov- ban. Az építési munkákat a má­sodik negyedévben kezdték el. A bratislavai Stavoindustria az idei 4,8 millió koronás tervből eddig már több mint 56 száza­lékot teljesített, ami jó jel a nagy építkezés 1980-ra terve­zett befejezése szempontjából. Lényegében az 1905 óta üze­melő Azbesztcement Müvek fel­újításáról és korszerűsítéséről van szó. A tervek szerint 1,5 millió négyzetméter Dupronit burkolólemezt gyártanak majd az új üzemben. Ez az anyag jelentősen kibővíti majd az épí­tőiparban használt burkolóla­pok választékát, s pótolja a je­lenleg mutatkozó hiányokat. A tervezett burkolólapok nagy méretűek lesznek, külföl­di licenc alapján különböző pasztellszínekben készülnek. Belső és külső felhasználásra egyaránt alkalmasak. A gyár­táshoz szükséges azbesztnyers­anyagot a Szovjetunióból hoz­zuk be. A lapoknak kitűnő szi­lárdsági tulajdonságaik lesz­nek, jól ellenállnak majd az időjárás és a napsugárzás ha­tásainak. Egyúttal szigeteié ha­tásuk is van, s ami a legfon­tosabb, építőiparunk belátható időn belül elegendő menny isé­get kap ezekből az új anyagok­ból. A Dupronit anorganikus hő­álló lap, amely a behozol! az­besztből és a hazai perlitből különböző vastagságokban ké­szíthető. Tulajdonságai szem­pontjából megfelel majd a haté­konyság és a minőség távlati követelményeinek. Ha majd az új burkolóanyagok az építőipa­ri gyakorlatba kerülnek, az új házak és lakások bizonyára szebbek, korszerűbbek, mutató- sabbak lesznek, ami kétségkí­vül hozzájárul majd környeze­tünk esztétikai fejlesztéséhez. Az is figyelemre méltó kö­rülmény, hogy az új üzemben 60 személlyel kevesebb dolgo­zóra lesz szükség, mint ameny- nyit a régi tizem foglalkozta­tott. A Dupronit burkolóanyag ára részben ezért is lényegesen alacsonyabb lesz az eddig hasz­nált burkolóanyagok áránál. Az építkezés _ tervdokumentációját a trencíni Keramoprojekt ter­vezőiroda dolgozói aránylag rö­vid időn belül készítették el, s ha az építkezés továbbra is az eddigi ütemben folyik, bíz­hatunk benne, hogy a burkoló­lapok gyártása a tervezett idő­ben elkezdődik. Mivel olyan gyártási Irány­zatról van szó, amilyen eddig Csehszlovákiában sehol sem lé­tezett, pozitívan kell értékelni az SZSZK Építésügyi Miniszté­riumának, valamint a trencíni CEVY termelési gazdasági egy­ség vezérigazgatóságának gon­doskodását, továbbá a bratisla­vai Stavoindustria dolgozóinak igyekezetét, melynek következ­tében e fontos építkezés mun­kálatai tervszerűen haladnak. A Dupronit burkolólapok gyár­tásának bevezetése jelentős lé­pés lesz az építőipari munkák korszerűsítésében, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak ered­ményes teljesítésében. IVAN MIKULA

Next

/
Thumbnails
Contents