Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-18 / 227. szám, csütörtök

Július Miškovič mérnök, a szövetkezet főagronómusa tanácsukkal látja e) a tai'lóhántást végző Jozef Matula trakturnst

A hozamok titka az agronómus jegyzetfüzetében

Sikeresen teljesítették a jubileumi vállalást

1977.

VIII. 18.

Július Miškovič mérnököt, a vágsellyei (Šaľa nad Váliom) Barátság Efsz föagronómusát hint a határban, a gazdasági központ mögötti táblán találtuk meg, amint éppen a tarlóhántás minőségét ellenőrizte.

— Ha jövőre is jó termést akarunk elérni, ennek nélkülözhetetlen előfeltétele az idejében és kiváló minőségben végzett tarlóhántás — mondotta a főagronómus, miután tudomására hoztuk látogatásunk célját. Közben a tarlóhántást végző Jozef Matula traktoros is leállította a gépét, hogy igazítson valamit a tarlóliántó tárcsáin. Ezt a néhány pillanatot egy rövidebb beszélgetésre is kihasználtuk.

— Milyen a napi teljesítménye a tarlóhántásban?

— Naponta nyolc órát dolgozok, ez alatt 25—30 hektáron végzem el ezt a munkát. Aztán Ľudovít Hlavatý folytatja a munkát, tehát két műszakban dolgozunk. Ezeket a gépeket ugyanis a lehelő legjobban ki kell használni, mert csak így gazdaságos az üzemeltetésük. Persze, ez csak az egyik szempont, a másik talán még ennél is fontosabb, az idő ugyanis rohan, s mindannyian jól tudjuk, hogy a nagy hozamok alapja az idejében és pontosan végzett talajéi őkészít és, h helyes agrotechnika. Az idén 1134 hektár tarlót kell felhán- tanunk, amihez két Skoda 180- as traktor áll a rendelkezésünkre.

A főagronómussal tovább folytatjuk a határszemlét, s megállunk egy hatalmas mezei trágyaszérű mellett. Erazmus Benes traktoros éppen rakodóval töltött meg egy trágya- szóró kocsit.

— Hat Irágyaszóróval hordjuk a trágyát a közeli parcellákra. Ez a munka is sürgős, mint minden más feladat a mezőgazdaságban — mondja július Miškovič mérnök. — Ügyesen dolgozik a rakodóval ez a traktorosunk, látni, hogy gyakorlott gépkezelő. Nagy szerencsénk, hogy szövetkezetünkben jelentős az olyan becsületesen dolgozó és tapasztalt traktorosok száma, akik hozzáértően és jó minőségben végzik a napi teendőket.

Ezek az elismerő szavak mindenütt visszatükröződtek a traktorosok és általában a szövetkezeti dolgozók munkájában, bármerre is jártunk látogatásunk alkalmával. így aztán az is érthető, hogy az idén is kiváló terméseredményeket értek el a gabonafélékből. Pontosak a munkában, az agrotechnikai alapelvek érvényesítésében, a tudományos ismeretek gyakorlati felhasználásában. A tarlóhántáson kívül az egyik legfontosabb munkájuk 100 hektár lucerna nyári vetése. Ezt a napokban fejezik be. Egyúttal 560 hektáron végzik el az istállótárgya elszórását és beszántását a gabonafélék után. A többi trágyát az ősz folyamán szórják el a kukorica és a cukorrépa betakarítása után. A szalmát a gazdasági udvar közelében tárolják.

A kazal mellett Stefan Ba- luska üzemi agronómussal találkoztunk.

— Ezek már az utolsó szállítmányok — mondja az éppen

beérkező szalmafelszedö kocsira mutatva. — Az alomszalmát ide összpontosítjuk, már jókora halom van belőle, körülbelül 4000 köbméter. Sajnos, az adagolóasztalunk reggel meghibásodott, valamilyen kerekek törlek össze benne, így hát a maradékot villákkal dobálják a szalmafúvóba. Olykor a traktorosok is besegítenek a szalmával foglalatoskodó nyugdíjasoknak.

Ľudovít Slávik traktoros, aki az imént érkezeti a szállítmánnyal. valóban fel is tűrte az inge ujját, |S odaállt Karol Sedlák és Ľudovít Gelovič nyugdíjasok mellé a szalmát továbbítani.

Mi azonban nem azért látogattunk a szövetkezetbe, hogy a szalma kazalozását ellenőrizzük. Inkább azok a szép hek- tárhozamok érdekellek, amelyeket az idén 1134 hektáron ebben a szövetkezetben elértek. A vágsellyei Barátság Efsz ugyanis a felhívást kezdeményező 14 vállalat közé tartozik, amelyek vállalUik, hogy a szovjet búzafajtákkal bevetett táblákon legalább 60 mázsás hektárhozamot érnek el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója evében.

Tibor Hlavatý mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza a gabonafélék termesztésével kapcsolatban a következőket mondotta:

— .Összesen 3257 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodunk, ebből 3099 hektár a szántó. Évente 1100—1200 hektáron termesztünk gabonát. Az idén 764 hektár búzát és

erről a főagronómusnak, Miš- kovič mérnöknek?

Az idei hozamok határozottan nagy ürömöt szereztek, hiszen az eredményekben az 1974-es évet is felülmúltuk, amely az eddigi legkedvezőbb volt a szlovákiai gabonatermesztők számára. A szovjet jubilejná ja fajta ismét meggyőzően bizonyította kiváló képességeit, ebből 321 hektárt vetettünk, és 61,2 mázsás átlagos hozamot értünk el. Ezen belül egy 41,4 hektáros táblán ez a fajta hektáronként 72,2 mázsát termett. Itt borsó volt az előveteménye. Jól fizetlek a jugoszláv fajták is, a Növi Sad-i korai például silókukorica után vetve 20 hektáron átlagosan 72,5 mázsát termett. A Szávában sem csalódtunk, ismét bebizonyította, hogy a mi feltételeink között is megbízható fajta.

Már az elmondottak is elárulják, hogy a nagy hozamok egyik fontos feltétele a meg- . felelő elővetemény megválasztása. Sajnos, az adott körülmények között ezt az alapelvet képtelenek vagyunk megtartani, ezért gyakran búza után is vetünk búzát. Ugyanakkor gyakorlatból tudjuk, hogy a búza legjobb Wőveteményei a hüvelyesek, s a legrosszabb maga a búza.

Érthető, hogy a nem megfelelő előveteniények után egészen más szempontok szerint kell a talajt a vetéshez előkészíteni, mint azoknál, ahol maradéktalanul érvényesíthetők az agrotechnikai alapelvek. A főagronómus jegyzetei erről részletesebb adatokat is tartalmaznak.

— Tavaly az egyik 63 hektáros táblán a Jubilejnaja búzafajtát árpa után szeptember harmincadikán vetettük él. A vetőszántást ezen a táblán augusztus húszadikán fejeztük be. Ez a tábla hektáronként 87 kg nitrogént, 93 kg foszfort és 125 kg káliumot kapott tiszta tápanyagban számítva. Egy hektárra 235 kg vetőmagot, vagyis mintegy 5,4 millió szemet vetettünk el. A vetés szépen csírázott, egyenletesen kelt, tavasszal gyomirtóval és RetaceHel permeteztünk. Az aratásra július 20 án került sor, az eredmény hektáronként

61,3 mázsa.

Hasonló, de a helyzetnek megfelPlően módosított eljárást alkalmaztunk a többi táblán is, mégpedig az elővete- inénynek megfelelően. A Krá- ľová nad Váhom-i határban például szintén árpa után vetettünk Szávát. A vetés előtt nektáronként 60 kg nitrogént, 86 kg foszfort és 200 kg káliumot adagoltunk. Tavasszal kétszer is kapott salétromos fejtrágyázást, s bár a vetés szép sűrű volt, gyom nem naA korszerű gépekkel az istáilótrágya rakodása, szállítása, elszó- rása és beszántása nein okoz nagy gondot (A szerző felvételei)

370 hektár árpát takarítottunk be. Erre az évre búzából 54 mázsás, árpából pedig 45 mázsás hektárhozamot terveztünk.

S a valóság? Ezt már abból a jelentésből is tudjuk, amit Emil Dufala mérnök, a szövetkezet elnöke terjesztett a párt és az SZSZK kormányának képviselői elé. Ez a jelentés világosan bizonyítja, hogy a vágsellyei Barátság Efsz-ben eredményes munkát végeznek a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésében, a gabonafélékből való önellátás fokozatos elérésében, a lakosság élelmiszer-ellátásának fedezésében. A búza

62,4 mázsás és az árpa 56,7 mázsás hektárhozama legalábbis ezt bizonyítja.

Ezek nem véletlenszerű eredmények. Mi a véleménye

gyón mutatkozott, a gyomirtást mégis elvégeztük. Érdemes volt, mert ez a búza végül is 73 mázsát adott hektáronként.

Az elért eredményekhez természetesen az is hozzátartozik, hogy a 19 kombájn kezelője kifogástalan munkát végzett, s a szemvesztéség az egy százalékot sem érte el.

Az eredmény tehát ismeretes. A gabonafélék 61,21 mázsás átlagos hektárhozamával a szövetkezet ismét a legjobbak közé került. A terv ’182 vagon értékesítését irányozta elő az állami alapokba, a valóságban 188 vagonnal adlak el. A termelési feladatok sikeres teljesítése mellett arra is büszkék lehetnek, hogy becsülettel teljesítették az NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásukat.

JOZEF SLUKA

Világszerte ismerik

Az ésszerűsítés útjai a

Banská Belá — Banská. Stiav- nicához közel fekvő nagyközség — a legrégebb bányásztelepülések közé sortíMiató. Már 1466-ban belépett a hat bányászváros szövetségébe. A fémekben és színesfémekben, valamint különböző ipari ásványokban gazdag stiavnicai hegyek között fekszik. A kvarcit, amelyből szintén elegendő van ezen a vidéken, adta az ötletet még az ötvenes évek elején egy építőanyaggyártó üzem felépítéséhez. Az új üzemben 1953-ban megkezdték a termer lést, pontosan a jó minőségű dinászkő (kvarcmészkő) előállítását. Ezt a fontos építőanyagot kohóipari üzemek részére készítik. A Banská Belá-i dinászkő pedig idehaza és külföldön egyaránt ismert és elismert építőanyag.

— Az üzem felépítését bárom tényező határozta meg — mondja Ján Michálek igazgató.

— Elsősorban a jó minőségű nyersanyagalap, amely a szovjet Andiuszov geológus véleménye szerint is kiváló. A dinászkő gyártásához szükséges nyersanyag, a kvarcit Sobov környéki lelőhelyeken található, és igen jó tulajdonságai vannak. Nagyon jó minőségű, világszínvonalú dinászkő készíthető belőle. A második ok a keskeny vágányú vasút átépítése a nálunk használt szélességűre, amely megfelel az üzem egyre növekvő igényeinek is. Az utolsó tényező pedig az, hogy az üzem felépítése után a szlovák magnezitüzemek közé került.

A termelés nagyobb arányú növekedéséig az 1967—1970-es években került sor, amikor a gyártmányfejlesztés keretében új termékek előállítását kezdték meg. Ilyenek voltak: a di- nászkőből készült fedőlemezek villamos ívkemencék számára, a DL-I, DL-II könnyített, szigetelési célokra alkalmas dinászkő. Az új termékek gyártásával egyidejűleg a megrendelőket meg kellett győzni arról, hogy a dinászkövek egységesítése helyes. Hogy miért, arra Ján Michálek így válaszolt:

— Az egységesítés szükségességét a gyakorlat ŕs igazolja. A megrendelőkhöz palettákon jut el az áru, amely olyan formában készül, hogy közvetlenül beépíthető a kívánt helydinászkő gyártásában

re. Lényegesen könnyebb lett a „fehér kőművesek“ munkája, mert nem kell kisebbíteniük, vágniuk és kézzel formázniuk a kívánt méretre a téglát, csupán a megfelelő formájút kell kézbe venniük. A régi típusú tégla használatánál gyakori volt a munkabaleset is. ,

A fejlődésben a könnyített dinászkő jelentette az újabb lépést. 1970-től rohamosan növekedett az üveggyárak részére készített DBB jelzésű dinászkő előállítása. Előnyeiről csak dicsérő szavakkal beszélnek a különböző üvegipari vállalatok szakemberei. Ugyanebben az időszakban fejlesztettek ki a nagyolvasztók számára is egy új típusú, nagyon jó műszaki paraméterű dlnászkövet. Ezzel a termékkel helyettesítették a hagyományos samotléglát. A di- násztégla lényegesen jobban tartja a hőt, s így egész népgazdaságunk jelentős energia- mennyiség megtakarításához juthat. Bevezetésével nagymértékben csökkent a kokszszükséglet, a nyersvas és az acél termelése pedig megnövekedett.

Jelenleg az üzemben az 1979 —1982-es években sorra kerülő korszerűsítést és felújítást készítik elő. A felújítás második szakaszában az üzem korszerűbb kemencét kap. A dinászkő égetését 1974 óta földgázzal végzik, ami nagyon kedvezően hatott a termék minőségére.

Az, hogy az üzem már évek óta gazdaságosan termel, nemcsak a korszerű technológiai berendezéseknek és gépeknek köszönhető, hanem elsősorban az embereknek. Az idei első félév feladatait is hiánytalanul teljesítették. Az árutermelésben 51 százalékos tervteljesítést értek el.

Az üzem legjobb dolgozói közé tartozik Ján Bosák „százezres“, Ján Slaný, Stefan Nec- pál, Martin Antošík, Martin Ciliak, Ján Javorský és Jozef ílúšťava. A példamutatásban az igazgató sem marad el, aki

1951-től vezeti az üzemet. A dolgozók közös törekvése az üzemből kikerülő termékek minőségének állandó javítása, a megrendelők igényeinek lehető legjobb kielégítése.

tOK)

Újabb lépés az építőipar korszerűsítésében

A Dupronit burkolólap bővíti majd a választékot

Ez év elején az SZSZK Építésügyi Minisztériuma engedélyt adott egy burkolólapokat gyártó üzem építésére Púchov- ban. Az építési munkákat a második negyedévben kezdték el. A bratislavai Stavoindustria az idei 4,8 millió koronás tervből eddig már több mint 56 százalékot teljesített, ami jó jel a nagy építkezés 1980-ra tervezett befejezése szempontjából.

Lényegében az 1905 óta üzemelő Azbesztcement Müvek felújításáról és korszerűsítéséről van szó. A tervek szerint 1,5 millió négyzetméter Dupronit burkolólemezt gyártanak majd az új üzemben. Ez az anyag jelentősen kibővíti majd az építőiparban használt burkolólapok választékát, s pótolja a jelenleg mutatkozó hiányokat.

A tervezett burkolólapok nagy méretűek lesznek, külföldi licenc alapján különböző pasztellszínekben készülnek. Belső és külső felhasználásra egyaránt alkalmasak. A gyártáshoz szükséges azbesztnyersanyagot a Szovjetunióból hozzuk be. A lapoknak kitűnő szilárdsági tulajdonságaik lesznek, jól ellenállnak majd az időjárás és a napsugárzás hatásainak. Egyúttal szigeteié hatásuk is van, s ami a legfontosabb, építőiparunk belátható időn belül elegendő menny iséget kap ezekből az új anyagokból.

A Dupronit anorganikus hőálló lap, amely a behozol! azbesztből és a hazai perlitből különböző vastagságokban készíthető. Tulajdonságai szempontjából megfelel majd a hatékonyság és a minőség távlati követelményeinek. Ha majd az új burkolóanyagok az építőipari gyakorlatba kerülnek, az új házak és lakások bizonyára szebbek, korszerűbbek, mutató- sabbak lesznek, ami kétségkívül hozzájárul majd környezetünk esztétikai fejlesztéséhez.

Az is figyelemre méltó körülmény, hogy az új üzemben 60 személlyel kevesebb dolgozóra lesz szükség, mint ameny- nyit a régi tizem foglalkoztatott. A Dupronit burkolóanyag ára részben ezért is lényegesen alacsonyabb lesz az eddig használt burkolóanyagok áránál. Az építkezés _ tervdokumentációját a trencíni Keramoprojekt tervezőiroda dolgozói aránylag rövid időn belül készítették el, s ha az építkezés továbbra is az eddigi ütemben folyik, bízhatunk benne, hogy a burkolólapok gyártása a tervezett időben elkezdődik.

Mivel olyan gyártási Irányzatról van szó, amilyen eddig Csehszlovákiában sehol sem létezett, pozitívan kell értékelni az SZSZK Építésügyi Minisztériumának, valamint a trencíni CEVY termelési gazdasági egység vezérigazgatóságának gondoskodását, továbbá a bratislavai Stavoindustria dolgozóinak igyekezetét, melynek következtében e fontos építkezés munkálatai tervszerűen haladnak. A Dupronit burkolólapok gyártásának bevezetése jelentős lépés lesz az építőipari munkák korszerűsítésében, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak eredményes teljesítésében.

IVAN MIKULA