Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-15 / 193. szám, péntek
Lépést tartani Az életünket és hétköznapjainkat szebbé, kényelmesebbé tenni hivatott szolgáltatások jelenlegi színvonalát kritikus hozzáállással értékelik a nemzeti bizottságok, a szolgáltató vállalatok, az Ipari Szövetkezetek és az egyéb, erre illetékes szervek vezetői. Ez a hasznos bírálat kiindulópontként szolgál a még több és jobb minőségű — főként a nők második műszakját megkönnyítő — szolgáltatás bevezetéséhez. Összegezve az eddigi tanulságokat kitűnik, hogy bizonyos eltérések mutatkoznak az egyes járások szolgáltatásainak mennyiségét és minőségét illetően. A különbségek miatt a fejlesztésnél a közpon-' ti irányelveken kívül figyelembe kell venni a helyi viszonyokat is. Ezek pedig hol kedvezően, hol kedvezőtlenül befolyásolják a szolgáltatások színvonalát. SOK VAGY KEVÉS? A prievidzai járásban szerzett tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy bizonyos helyi adottságokból származó eltérések mutatkoznak itt a többi járáshoz viszonyítva. Kevesebb a szolgáltatás és a szolgáltatások színvonala is alacsonyabb, mint máshol. S az okok: az ipar fejlesztésének elsődlegessége, a a dolgozó nők nem eléggé energikus követelései. Mindenekelőtt próbáljuk felmérni a jelenlegi helyzetet. A járás lakosainak a szolgáltatásokkal szemben támasztott igényeit a két vállalat, a Járási Szolgáltató Vállalat és a Kovo- tex Járási Ipari Vállalat próbálja kielégíteni. Az említett I vállalatoknak összesen 663 alkalmazottja van, akik a járás négy városában és negyvenhat községében — összesen 114 üzemegységben — végeznek autójavítást, fehérneműmosást, ruhatisztítást, villamos háztartási gépek javítását, cipőjavítást, ruhavarrást, hajápolást, épület javítást és egyebeket. Kívülük a járás kilenc falujában a nemzeti bizottságok mellett működnek kisebb üzemegységek, amelyeknek dolgozói bádogos-, asztalos-, kőműves- és ácsmunkát végeznek a lakosságnak. Miért kevés mindez? Az alábbiakból kiderül. Az említett szolgáltatások dolgozói a tavalyi évben egy lakosra számítva 329 korona értékű munkát végeztek el. A közép-szlovákiai átlag ugyanebben az időszakban 353, a szlovákiai pedig 406 korona volt. A martini, a losónci (Lučenec), a žilinai járásban 480, a prešovi, a Košice-vidéki és a dunaszerdahelyi f Dunajská Streda) járásban pedig 550 korona értékű munka jutott egy lakosra. BEHOZZÁK A HÁTRÁNYOKAT Igen, a járás vezető szervei minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy behozzák a lemaradást, ehhez pedig már meg is tették az első lépéseket. Nitrianske Pravno községben átadták az új szolgáltatóházat, amely hatkilométeres körzet lakosságát látja el különféle szolgáltatásokkal, Prievidzában exkluzív női fodrásszalon nyílt, amely nagy forgalmat bonyolít le, Handlovában új mosodát adMinek köszönhetik a kiváló eredményeket? Valamennyi dolgozó bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe A Gútai (Kolárovo) Szolgáltató Vállalat dolgozói a lakossági szolgáltatások fejlesztésében már évek óla kiváló eredményeket érnek el. Annak ellenére, hogy a XV. pártkongresszus irányelveiből adódó feladatok nagyon igényesek, az eddigi eredmények arra- engednek következtetni, hogy sikeresen valósítjuk majd meg a merész célokat, a párt programját. Hogy hogyan érik ezt el, erről beszélgettünk Ondrej Kertai elvtárssal, a Gűtai Szolgáltató Vállalat igazgatójával. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy kevés szolgáltatóvállalat büszkélkedhet olyan széles körű tevékenységgel, mint a gútai. Elegendő, ha megemlítjük, hogy a vállalatnak korszerű bútorgyára Is van, itt gyártják a külföldön is nagyon keresett Igor szekrénysort és egyéb bútoripari termékeket. Hála a dolgozók lelkesedésének, a szocialista munkaver- seny nagyszerű kibontakoztatásának, a szolgáltatóvállalat dolgozói jóval határidő előtt teljesítették a 6. ötéves terv e*lső évének feladatait. Az év elején felhívással fordultak a járás szolgá 1 la tóvá II a la tai na k dolgozóihoz, hogy tegyenek meg mindent az 1977. évi feladatok határidő előtti teljesítéséért, valamint a lakossági szolgáltatások bővítéséért és színvonaluk emeléséért. — Szolgáltatóvállalatunkban gazdag hagyománya van a szocialista munka versenynek — tudjuk meg Kertai elvlárs- tól. — Ebben az évben is valamennyi dolgozónk bekapcsolódott a verseny valamely formájába, 29 kollektíva a szocialista munkabrigád cím különböző fokozatainak elnyeréséért versenyez, egy kollektíva a szaratovi munkamódszer bevezetésével kísérletezik. Évi tervünk 81 millió 700 ezer koronás termelést irányoz elő, ebből a lakossági szolgáltatások 11 700 000 koronát tesznek ki. Pártcsoportjainkban és szakszó rvateti möhelybizottságainkban megvitattuk a felhívással kapcsolatos feladatainkat. Ennek alapján kijelenthetem, üzemünk dolgozói mindent megtesznek azért, hogy decemberben elsőként érjünk célba a helyi gazdálkodási üzemek közül. Ehhez hozzájárul a sikeres újítómozgalom és a dolgozók szocialista kötelezettségvállalásai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. 1975- ben és 1976-ban az újilómozgalomban a nyugat-szlovákiai szolgáltatóüzemek versenyében a gútaiak szerezték meg az első helyet. Az újítók eltökélték: ebben az évben is megszerzik az elsőséget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a vállalat dolgozói szocialista felajánlást tettek, hogy az évi terv feladatait félmillió korona értékkel szárnyalják túl, társadalmi munkában kilencezer órát dolgoznak és 12 újítási javaslatot nyújtanak be. Nos, az idei év felén is túl vagyunk már és elmondhatjuk, hogy jó úton haladnak. A lakosságtól szártól azó bevétel tervét 100,1 százáiékra teljesítették. Az 1976. évi eredményekhez viszonyítva 3 száz’alékos növekedést értek el. A lakossági szolgáltatások tervmutatóját 103 százalékra teljesítették. El kell mondani azt is, hogy jelentős mértékben javult a szolgáltatások színvonala és kulturáltsága. A vállalt társadalmi munkának is több mint a felét ledolgozták már. Ez a tevékenységük nemes célt szolgál, üzemi bölcsődét építenek gyermekeik számára. Az év második felében még igényesebb feladatok várnak a szolgáltatóvállalat dolgozóira. Ahol azonban ilyen jól megszervezték a szocialista munkaversenyt, minden bizonynyal sikerrel veszik a további akadályt is, és ezzel jelentős lépést tesznek előre a kongresszusi irányvonal megvalósításához vezető úton. KOLOZSI ERNŐ t.ik át, amelynek teljesítménye jóval nagyobb, mint a régié volt. S várhatóan az egy lakosra jutó elvégzett munka értéke is sokkal magasabb lesz ez év végén a tavalyinál. A szolgáltatások fejlesztése bizony bonyolult feladat. Az új üzemegységek „nem terülj asztalka“ módjára keletkeznek. Mindenekelőtt helyet kell találni számukra s nem is akármilyet — milliókba kerülő szolgáltatóházakat kell építeni. S akkor még mindig hátra van a megbízható, jól felkészült szakemberek toborzása, hogy a műhelyek üzemelhessenek. S bizony, az iparilag fejlett járásban, ahol olyan jól jövedelmező munkahelyek vannak, mint a Handlovái és a Novákyi Szénbányák, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Kombinát, vagy a Zemianske Kostolany-i Villanyerőmii, nem túlzottan nagy az érdeklődés a szolgáltató- szakmák iránt. A BIZTATÓ JÖVÖ A felsorolt, nehézségek ellenére mégis biztató a jövő a szolgáltatásokat illetően. A hatodik ötéves terv időszakában két központi szolgáltatóház épül; az egyik Novákyban, a másik Bojnicében. Több városban és községben pedig újfajta szolgáltatásokat vezetnek majd be. Prievidzában szőnyegek és kárpitozott bútor tisztítását, parkettcsiszolást, ablakmosást, Handlovában pelenkaszolgálatot, Nitrianské Pravno község ben pedikűrszalont, Ráztočné- ban borbélyműhelyt nyitnak és további községeket vonnak be a ruhagyűjtés hálózatába, amely bizonyára hozzájárul az érdeklődés növekedéséhez a fehérneműmosás s a ruhatisztítás iránt. Eddig sok helyen csak azért nem vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat, mert nem voltak hozzáférhetőek, túl messzire kellett vinni a mosni-, tisztítani való ruhát. S ha a járás vezetőinek sikerül mindezeket az ígéreteket valóra váltani, akkor tényleg behozzák a többi járással szembeni pillanatnyi hátrányukat. Egyúttal megteremtik a feltételeit annak is, hogy a szolgáltatások területén lépést tudjanak tartani az egyre növekvő igényekkel. KOVÁCS ELVIRA Kommentáljuk Nemcsak overmekeinkröE m sző A népszaporulatot tekintve Csehszlovákia ma Európában előkelő, vezető helyet foglal el. Hazánkban a lakosok száma az utóbbi öt évben több mint félmillióval növekedett, s nemrégiben adtunk hírt róla, hogy megszületett a 15 milliomodik állampolgárunk. A népszaporulat alakulásában bekövetkezett pozitív változás jelentős mértékben pártunk és államunk hathatós népesedéspolitikai intézkedéseinek — a fiatal házasoknak, a gyermekes családoknak nyújtott anyagi támogatásnak, a családi pótlék, a szülési és a gyermekgondozási segély összege emelésének stb. — eredménye. Örömteli változás ez, de újabb gondok, feladatuk elé is állít bennünket: a gyermekek számának gyarapodásával ugyanis növekszik a szülési és gyermekgondozási szabadsá- gon levő nők (1976 végén 373 000 volt a számuk), valamint a gyermekintézmények — bölcsődék és óvodák — igénylőinek száma is. Alihoz, bogy az anyák visszatérhessenek munkahelyeikre, hogy anyai küldetésükön kívül a dolgozók, társadalmi értékeket létrehozó nők szerepét is betölthessék, megfelelő számú és színvonalú gyermekintézményekre van szükség. És sajnos, egyelőre nem mondhatjuk el, hogy elegendő bölcsődénk és óvodánk van. Tavaly év végén az országban 80 937 elintézetlen bölcsőde- igénylést tartottak számon, 36 százalékkal többet, mint 1975-ben. Az is nyilvánvaló, hogy belátható időn belül csupán új bölcsődék építésével nem oldható meg a helyzet. S a — havonta — több száz koronát kérő pótmamát nem minden család erszénye engedi meg, de ez néni is kívánatos megoldás, jó lehetőség — helyes lenne, ha egyre több helyen élnének vele — a mikroliölcsödék, vagy kihelyezett bölcsődei részlegek létesítése. Természetesen megfelelő körülmények között és az előírások megtartásával. Nézzük, hogyan állunk az óvodákkal. Az 5. ötéves tervidőszakban az óvodások száma csaknem 100 000-rel gyarapodott, azaz az óvodák kapacitása az óvodáskorúak fi7 százalékának befogadására volt elegendő. Ez azonban távolról sem kielégítő. 1976 végéo ugyanis 24 532 gyereknek nem jutott hely az óvodákban, s számuk, mint a legújabb felmérések mutatják, az elmúlt fél év alatt tovább gyarapodott. A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és társadalmi fejlődésének irányelvei az óvodákban elhelyezett gyerekek számának 20—25 százalékkal való növelését irányozzák elő. Az első lépéseket már megtettük: a városok és a falvak választási programjaiban a gyermekintézmények építése, bővítése a fő feladatok közé került. De e feladatok teljesítéséhez — ez vonatkozik a bölcsődék számának növelésére is — a vállalatok, üzemek, szövetkezetek s más szervezetek az eddiginél intenzívebb segítsége is szükséges. Hadd említsünk ismét egy sokatmondó számot: Szlovákiában 3128 óvoda működik, s ezek közül csak 177 üzemi és 13 szövetkezeti. Fővárosunkban, Bratislavában is csak 6 vállalatnak van saját óvodája. Ezek a számok önmagukért beszélnek, s arról tanúskodnak, hogy az üzemek, vállalatok, szövetkezetek e kérdéshez nem viszonyulnak megfelelően. Hozzáállásukon sürgősen változtatni kell — ebben a szakszervezetek is sokat tehetnek —, s nemcsak azt kell látniuk, hogy a gyermekintézmények létesítése befektetést jelent, hanem azt is, hogy ez a befektetés népgazdasági érdek, tehát saját és mindannyiiink jól felfogott érdeke. FLÓRIÁNNÉ M. MÁRTA A VESE- ÉS HÚGYKÖVEK A húgyköbetegek száma az utóbbi évtizedben jelentősen emelkedett. A lakosság 1—3 százaléka szenved e (melegségben. A húgykő csak tünet, egyik megjelenési formája valamilyen általános, a szervezet egészét érintő zavarnak. Ha tehát csak a követ, azaz a tünetet távolíljuk el, és utána nem kezeljük a beteget, a húgykő kiújulásával számolhatunk. A tapasztalatok szerint az eredményes kőelhajlás, a kő spontán távozása vagy műtét után kb. minden második betegnél számolnunk kell a kiújulás lehetőségével. Rendszeres tanácsadással azonban ez az arány jelentősen csökkenthető. A vese normális működésének egyik mutatója a vizelet fajsúlya, ami nagyon változékony a folyadékfelvételtől függően. A napi vizelet meny- nyisége nem egészen mértéke a vese erejének, a rossz vese vizelete legtöbbször több a normálisnál. Jobb mutató a vizelet színe, sötét borsárga szín jó veseműködést jelez, világos vizelet szomjúság után azonban gyanús. Veseelégtelenségre utal a vizelet savanyú volta. Ezeket a tényezőket minden betegnek saját érdekében figyelemmel kellene követnie. Jó, ha a beteget ellátják vizeletmérő edénnyel, fajsúlymérő- vel, indikátorpapírral és regisztráló lappal. A lapon naponta feljegyzi a 24 óra alatt ürített vizelet mennyiségét, fajsúlyát és vegyhatását. Ezek a bejegyzések nagy segítséget jelentenek az orvos számára minden ellenőrzés alkalmával. A vese- és húgykövek tünetei szorosan összefüggnek a kövek nagyságával és még inkább helyzetével. Nagy, a veseüreget betöltő, vagy a vese- kehelyben elhelyezkedő kő normális életmód mellett, és ha a kőhöz fertőzés nem társul, minimális panaszokat okoz. Tompa, időszakos derékfájdalom lehet egyetlen tünete. Kisebb vesemedencekövek, amelyeknek mozgási lehetőségük van, gyakori és jellegzetes fájdalommal járnak. Tipikus vesegörcsöt azok a kövek okoznak, melyek a veseüregrend- seerben pangást, nyomásfokozódást váltanak ki. Ilyenek elsősorban a húgycsőben megakadt kövek. A görcsük vagy a tompa fájdalom mellett a vesekőbetegségnek csaknem állandó tünete a véres vizelet. Előbb vagy utóbb még gennyes vizelet is csatlakozik a vesekőbetegséghez, s ezt láz, gennyes-gyulladásos folyamat okozhatja. Akár spután távozott el a vesekő, akár műtéttel távolították el, mindenképpen arra törekszünk, hogy az újabb kőképződést megakadályozzuk. Ezért minden betegnek ivókúrákat, diéláf kell tartania, bizonyos életrend szerint kell élnie. Az ásványvíz vagy alká- likus (lúgos), vagy savanyú vegyhalású legyen aszerint, milyen eredménnyel járt a kőanalízis. Nagyon fontos a folyadékfelvétel rendszeres szabályozása és elosztása, a beteget napi IV2—2 liter folyadék felvételére kell rászoktatni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben még s legszigorúbb diétás rendszabályokkal sem sikerül a kő újraképződését megakadályozni. Urát- és oxalátköveknél tilos májat, vesét, velőt, szardíniát, félig sült marhahúst, vadhúst, csokoládét, kakaót fogyasztani. Nem ajánlatos nagy mennyiségű tojás fogyasztása sem. Foszfátköveseknél elsősorban a gyümölcs és főzelékfélék korlátozására törekszünk. Gyógyszerekkel elsősorban a kövekhez társuló fertőzés ellen küzdünk. E célra a leghatékonyabb antibiotikumokat használjuk. A hólyagkő tünetei nagyobb testmozgáskor, főleg kocsirázáskor kényszerítő vizelési inger, véres vizelet formájában, ha fertőzés csatlakozik hozzá, hólyaghurutra jellemző panaszok formájában jelentkeznek. A hólyagkő általában magában a hólyagban pangás következtében keletkezik. Ritkán a veséből kerül a hólyagba, és ott visszamaradva növekszik nagyra. A kő eltávolítása után ajánlatos, hogy a beteg legalább évente egyszer ellenőrző vizsgálaton essen át.^ Kisebb követ a vizeletsugár besodorhat a hólyagból a húgycsőbe, amely ott megakadva vizeletrekedést okoz. Azonnali beavatkozást igényel. A prosztalakövek általában aprók. Főleg súlyos prosztata- gyulladás után keletkeznek, de keletkezhetnek elsődlegesen is. Tünetei: gyakori vizelési inger, mely fájdalommal jár, gáttáji fájdalom ülésnél, húgycsőfájdalom. Orvosi beavatkozás szükséges. Tanácsadásunk célja a húgykövek kiújulásának és az is-*- mételten szükségessé váló műtéti beavatkozások számának csökkentése. Ebben nagy szerepet játszik a betegnek az orvossal való jó együttműködése, a megelőzés szabályainak pontos megtartása, az egészséges életmód. Dr. ÉVA PAGÁČOVÁ 1977. VII. 15.
