Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-14 / 192. szám, csütörtök

A mfllemotikooktotós korszerűsítése A GALÁNTAI JÄRÄS TAPASZTALATAIRÓL „Senki ne zaklasson azzal, hogy nem mond­tam semmi újat. Az anyag elrendezése új. A teniszben is mindkét játékos ugyanazt a labdát használja, de kettő közül az egyik lobban, mint a másik.“ [Pascal) Hazánkban csak a CSKP XIV. kongresszusa óta foglalkozunk komolyabban s rendszeresen az oktató-nevelő munka korszerűsítésével. Azóta a pedagógusok egy része iskolázásokon sajátította és sajátítja el a korszerűsítéssel kapcsolatos el­méleti tudnivalókat. Járásunkban a jnb iskolaügyi szakosztálya és •a pedagógiai központ nagy gondot fordít az is­kolára előkészítő foglalkozások megszervezésé­re az óvónők és pedagógusok átképzésére. Baji Ferencné MUNKALAPOK az iskolára előkészítő foglalkozásokhoz Gymnázium s vyuč. jaz. maď. Galanta Magyar Tannyelvű Gimnázium Galanta A múlt évben fejeződött be az 1—2. osztályok­ban a tanítók átképzése, és ebben az évben be­fejezzük a 3—4. osztályokban {az egész alsó tagozaton) tanító pedagógusok átképzését mate­matikából. Tehát az 1975/76-os tanévtől kezdő­dően az óvodákban és az első osztályokban már az új, halmazelméleti alapokon folyik az előké­szítés és oktatás. A korszerűsítési törekvések, intézkedések járá­sunk pedagógusainak egy részét nem érték vá­ratlanul, mert a kutatóintézetek munkáiból és a szaklapokból Idejében értesültünk a korszerű­sítési előkészületekről, és munkabizottságot ala­kítva beszéltük meg a legfontosabb teendőket. Már 1970-ben az egész járás területén egysé­ges Pedagógiai naplót vezettünk be. Témakörök szerinti tudásszintjelző feladatlapokat és számo­lási készségszintjelző munkalapokat állítottunk össze. Néhány módszertani tanács a pedagógiai napló kitöltéséhez A "pedagcflial napi»" kitöltését az asztálytanlta* «te« télyftnUk végzi, éa a tanér Térén kézjegyá?#i ellátra at la* kalaiAazratának adja át. A •naplá"-t blzalaaa Iratként kall kestlal éa a ae«aé* A tudás- és készségszintjelző munkalapok nemcsak a pedagógusoknak jelentenek nagy se­gítséget, hanem a szülőknek és a tanulóknak is, mert képet adnak a tanuló önálló teljesítmé­nyéről, lelzik a színvonalat, a hibákat, a fo­gyatékosságokat. Az elért szint alapján pedig az iskola és a diákság Is hatékonyan fokozhatja tevékenységét, sőt a tanuló a szorgalmát is, s kielégítheti tudásvágyát, fejlesztheti figyelmét, kitartását, akaraterejét s egyéb tulajdonságait. Az emberi megismerés ugyan több, mint puszta befogadás, érzékelés. A szerzett ismeretek fel­dolgozása. továbbépítése az értelem műve. De összehasonlítás és önértékelés, önbizalom-meg­erősítés, ésszerű erőfeszítés, rendszeres erőpró­ba, akarás, gondolkodni és tanulni akarás nél­kül nem lehet az értelmet eredményesen be­folyásolni. Az értelmi nevelés eredményességét, az új ismeretek elsajátításának szintjét tehát az önállóan alkalmazni tudás színvonala jelzi a legmegbízhatóbban. MATEMATIKAI MUNKALAPOK az alapiskola 1­2 * osztálya számára A1apmüveleti számolási készségszint önálló' megállapítása és fejlesztése Gymnázium s vyuč. jaz. maci. Magyar Tannyelvű Gimnázium Galanta Az iskola és a szülők között a legtöbb nézet­eltérést az elpazarolt ..értékek“ okozzák. A szü­lők gyakran mondogatják, hogy gyermekük eb­ből vagy abból a tárgyból okos, ügyes, fíti a tananyagot. Mivel érti, legtöbbször nem is ta­nulja, ezért iskolai teljesítménye sem kielégítő. Magát a megértést sajnos az iskola nem tud­ja értékelni, mert a tudás csak valamihez kap­csolva állítható meg. A társadalmi gyakorlatban, így az iskolában is csak a teljesítményt fogad­hatjuk el eredménynek. Ezt napjainkban elég gyakran hangsúlyozzuk, ennek ellenére — fel­mérések alapján megállapítást is nyert, hogy — a tanulók túlnyomó többsége a tanítási órán kí­vül nem foglalkozik komolyan, elmélyülten pél­dául a sokat szidott matematikával. Az Iskola az önálló teljesítményképes tudás­szinten kívül természetesen számos más emberi értékeket is figyelembe vesz, például a közös­ségi érzést, a társadalmi érdekek megértését és vállalását stb. Az említett munkabizottság aktív tevékenysé­get végzett és végez még ma is a matematika- oktatás korszerűsítése terén. Módszertani és szakelőadásokon (Deákin, Diószegen, Galántán, Kürtön, Nádszegen, Pereden, Vágsellyén) vitat­tuk meg a korszerűsítéssel kapcsolatos legfon­tosabb teendőket. Az előadássorozattal egyide­jűleg „Tájékoztató“ címmel módszertani folyó­irat jelent meg, és a matematika oktatásával kapcsolatos módszertani anyagot adtunk ki. Okresní {inbgogické stredisko Járási pedjgógiai központ GALANTA TÁJÉKOZTATÓ Segédanyag az t- 5 osztályokban tanítók önképzéséhez és * matematikaoktatás korszerűsítéséhez 1972 inárciu* AZ EREDMÉNYES MATEMATIKATANÍTÁS ÉS NÉHÄNY GYAKORLATI KÉRDÉSE Rendszeresen tájékoztatjuk és elláttuk isko­láinkat a legújabb módszertani és szakirodalom­mal. Óralátogatásokat szerveztünk Bratislavában, Komáromban, Budapesten, Győrben, Nyitrán, Tal- lóson, Trnavában, Vágsellyén. A most véget ért tanévben az alapiskolákban szakköri előadásokat szerveztünk a magyar ta­nítási nyelvű gimnázium legjobb tanulóinak be­vonásával. A deáki, nádszegi és vágsellyei is­kolákban már az egész év folyamán rendszeres­sé váltak a szakköri foglalkozások matematiká­ból, fizikából és kémiából. Szeretnénk a szakkö­ri foglalkozásokat a jövőben bővíteni és az elő­adások anyagát a szakkör tanulói számára szak­köri füzetként hozzáférhetővé tenni. Tervezzük még az alsóbb osztályosok számára az iskolán belüli, úgynevezett házi matematikai versenyek elindítását is. Törekvéseink természe­tesen csak akkor lesznek eredményesek, ha a tanítási órákon naponként és rendszeresen vég­zett lelkiismeretes oktató-nevelő munkával páro­sulnak. PAPP ENDRE A mindennapok megszépitoi Szovjet alkalmazott művészeti kiállítás A Művészetek Háza tárlatá­nak látogatóit derűs, jó érzés tölti el, amint végignézik a szovjet szövetségi köztársasá­goknak: Grúziának, Azerbajd­zsánnak, Örményországnak, Ukrajnának és a balti államok­nak esztétikai igénnyel ké­szült, szép, célszerű anyag- és textilművészeti tárgyait, meg választékos ízléssel formált ék­szereit. Harmonikus világ ez, amely a népművészet tiszta forrásának elévülhetetlen fris­seségéből, formagazdagságából fakad. Ám ez az alkotó művé­szet a hagyományokhoz való ragaszkodásával nem reked meg a múltban. A tradíciókból annyit őriz meg, amennyi nincs ellentétben a megválto­zott jelen igényeivel. Tovább fejlesztve a hagyományt a ma emberének sokrétű követelmé­nyeihez alkalmazkodik. A fent említett országoknak különböző éghajlata és ősi szokásai alakították ki az egyes népek mába érő sajátos­ságait, ami a képzeletük és kezük alkotta munkákban jut kifejezésre, A grúziai tálak, kannák, csészék és vázák sötét alapjából kiemelkedő díszítő motívum finom elosztása és élénk színei megragadják a szemlélőt. Formájuk érezteti, hogy hibátlanul alkalmazkod­nak a kézhez és jól használ­hatók (Metreveli és Beriaszvilt edényei). A világos és sötét­barna ellentéteire épített, ne­mes egyszerűségű ivókészletek Gogiaszvili munkái. Rajzban, színben élénkebbek a rusztiku* sabb, fényes zománcú ukrán edények, amelyek Nizaisza és Verbszkaja tervei alapján ké* szültek. Az örmény ékszereknek az ezüstje halványan csillan, fél­drágakövei tompán fénylenek. Telumjan megbízható ízlését dicsérik. A délen fekvő országok sző­nyegei és takarói a gyapjú pu­ha melegségét éreztetik. A rit­mikusan elosztott sávok és or* namensek kellemesén hatnak. A lettek szőnyegei hűvösebb színűek, mértanias díszítésű* ek. Mindezek a már sorozatgyár­tásban készült ízléses, szép tárgyak emelik a mai otthonok esztétikai színvonalát és majd­nem hogy személyes kapcsola­tot teremtenek azokkal, akik­nek képzeletében születtek, 8 akik megvalósították őket. Mert a bennünket körülvevő tárgyak meghatározzák gon­dolkodásmódjukat, ízlésüket, sőt a világhoz való viszonyun­kat is. BÁRKÁNY JENÖNÉ A gyertyatarté Üj szlovák opera bemutatója A Szlovákiai Zeneszerzők Szövet­ségének nemrég megtartott V. kong resszusán örömmel számoltak be a szlovákiai zenei élet fellendülésé­ről. A korábbi kongresszus óta el­telt időszakban 13 operát komponál­tak, a tévé-operákat is beleszámít­va. Ezek egyike Igor Dibák fiatal szlovák zeneszerző A gyertyatartó című víg-kamaraoperája, amelyet az idei évad végén a Szlovák Nemzeti Színház kamaraegyüttese mutatott be. A szlovákiai operaszerzők tag­jainak száma így egy harminc év­nél fiatalabb zeneszerzővel növeke­dett, aki a fiatal szlovák zeneszer­zők nemzedékének egyik legkivá­lóbb képviselője. Igor Dibák 1947-ben született, a Zilinai Konzervatóriumban, majd a Bratislavai Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. /. Cikker pro­fesszor tanítványa. Különféle zenei műfajokkal kísérletezett, s operájá­val most a legigényesebb műfajban alkotott jelentősét. Az opera cse­lekményének alapja Csehov Műalko­tás című elbeszélése, amelyet maga az operaszerző írt át librettóra, és az új zenei alkotásnak A gyertya­tartó címet adta. A zeneszerzőt nem­csak Csehov művészete, az írás ér­dekes története fogta meg, hanem az is, hogy a történet ma is idősze­rű. A Műalkotás ugyanis ironikus módon a megvesztegetést ostorozza, egy ma is nagyon elterjedt jelensé­get, amely ellen szüntelenül harcol­ni kell. A bíráló, szatirikus hang­vétel, az egyes szereplők tipikus vo­násai, kiváló jellemrajza és az em­lített jelenség időszerűsége a szer­ző számára meghatározta, az opera műfaját. így lett belőle komikus, szatirikus hangvételű kamaraopera, amely szlovákiai viszonylatban egye­dülálló a maga nemében. A cselek­mény négy, szinte filmkockaszerű rövid képpé sűrűsödik össze, ame­lyek közvetlenül követik egymást, s csak rövid közjátékok szakítják meg őket. Minden kép egy duettből és egy meditativ jellegű monológból áll. Zenei szempontból Dibák operá­jában több korszerű kompozíciós elemet alkalmaz, zenéje mégis a neoklasszicista alkotásokhoz hason­lít. Nagy súlyt helyez ugyanis a dal­lamosságra, az énekelve előadott szavak érthetőségére. Dibák alkotását, amely mindösz- sze 25 percig tart, a Szlovák Nem­zeti Színház operaszínpadán a szín­ház kamaraegyüttese adta elő, amely ezzel folytatja régebbi és mostani rövid operákból összeállí­tott programját. Viktor Málek kar­nagy, a mű színrevitelének egyik ösztönzője, pontosan betanította az opera könnyen áttekinthető partitú­ráját, ügyelve a mű ironikus, szati­rikus hangvételére. Az előadás sike­réhez nagy mértékben hozzájárult Miroslav Fischer rendező, aki az ál­landóan továbbajándékozott „műal­kotásról“, egy nagy és giccses bronzgyertyatartóról szóló történe­tet komikussá varázsolta a színpa­don. Jó tempójú előadást láttunk, a rendező nagy figyelmet szentelt a jellemek pontos megrajzolásának. Juraj Hurný tenorista Szásának, a romlatlan szegény fiúnak és dr. Uhovnak, a számító, megveszteget­hető ügyvédnek a szerepében és Jozef Špaček basszista, a hasonlóan gondolkodó és cselekvő dr. Kosel- kov és Saskin színész szerepében ki­tűnően játszik, meggyőző erővel éne­kel. Csehov tipikus hőseit látjuk vi­szont a színpadon. Dibák operáját n Szlovák Nem­zeti Színház kamaraegyüttese kom­binált műsor keretében adta elő. A program első részében hangversenyt rendeztek a jelenkori szlovák zene­szerzők műveiből, eljátszották Ján Zimmer kamarazenekarra írt francia szvittjét, Pavol Bagin Quattro Inven- zioni per archiját és Zdenék Miku- la Rapszódikus variációk fúvós­ötösre és vonós hangszerekre című alkotását. Málek karnagy vezetésé­vel a kamaraegyüttes az említett műveket példás művészeti odadás- sal játszotta, s ezzel azt bizonyítot­ta, hogy a szlovákiai zeneszerzők új alkotásainak előadása dramaturgiai és Interpretációs érdeklődésének kö­zéppontjában áll. Ennek ellenére a hangversenyt az operával egybekap­csoló kombinált program nem mond­ható szerencsés megoldásnak, s a következő évadban célszerűbb lenne Dibák operáját egy. a kamaraegyüt­tes által már a múltban betanult másik egyfelvonásos operával egy­bekapcsolni. ALFRÉD GABAÜER 11 1977. VII. 14. NYÁRI OROMOK (A CSTK felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents