Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-13 / 191. szám, szerda

Ruman József, az Oj Elet Efsz főmérnöke, Horváth József agronómus és František: Maštalíf kombáj- nos elégedetten állapítják meg, hogy nem sok szem marad a szalmában TELNEK A RAKTÁRAK Jól fizet az árpa # Éjjel-nappal öntöznek © Kiváló munkát végeznek a cseh ország­részekből érkezett kombájnosok © Három műszakban üzemel a szárítóberendezés # Kihasználják a gépek teljesítőképességét Lóg a lába az esőnek Felső- Csallóköz szőke gabonatáblái fölött. A szövetkezetek és álla­mi gazdaságok vezetői, dolgo­zói aggódva kémlelik oz égbol­tot. Nézegetik a dús kalászok lermését. Becsülgetik, mennyi lesz a hozam, s az egyes par­cellákon mikor kezdjék a gabo­na begyűjtését. A Dunaújfalusi (Nová Dedin­ka) Efsz-ben a kombájnok már Péter-Pál napján belekóstollak az árpába. Takács Géza, a szö­vetkezet elnöke örömmel álla­pítja meg, hogy az Elgina árpa­fajta hektárhozama több mint 50 mázsa. Becslések szerint a gabona hektárhozama nem lesz kisebb, mint a múlt évben. Sze­rinte az lljicsovka búzafajta hektáronként megadja a 60 má­zsát is. A nyári záporok után újra teljes ütemben dolgoznak a kombájnok. Egyre fogy a le- aratásra váró búza. Szinte min­den percet kihasználnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a raktárakba szállíthassák a ter­mést. Határszemle közben az elnök megemlíti, hogy a nyári idő­szakban is igyekeznek teljesí­teni az állattenyésztésben szer­ződéses eladási terveiket. Tej­ből a tervezettnél 00 000 liter­rel adtak el többet. A helven- áras fóliakertészetből már több mint egy vagon kiváló minősé­gű zöldpaprikát szállítottak az üzletekbe. Az első nekifutás után az uranykalászi J Zlaté Klasy) szö­vetkezetben is egy kis kény­szerpihenőt tartottak. ségével gyorsan piramisokba gyűjthetik a tarlóról behozott szalmát. Az öntözőberendezé­seket is jól kihasználják. Vizet juttatnak a legelőkre, a herefé­lékre, a kukoricára, a cukorré­pára, sőt még a gyümölcsös egy részére is. Az illésházai (Eliasovce j Uj Elet Efsz-ben a központi iroda melletti gabonatáblán indultak a begyűjtőgépek. Ruman József főmérnök és Horváth József agronómus a kalászokat mór- zsolgatva megállapítja, hogy sok még a puha búzaszem. Szá­rítani kell a termés egy ré­szét. A parcellán már ott dol­goznak a Královicei Gép- és Traktorállomás k o m bá j n o s a i, akik már az előző években is segítettek a begyűjtésben. Fran­tišek Maštalif — aki legrégibb vendége a szövetkezetnek — gépével meg-megáll, szabályoz­za, beállítja, ellenőrzi működé­sét. Szívesen jár ide, mert a szövetkezet vezetősége kedvező lehetőséget teremt munkájához. Úgy véli, idén több mint száz hektárról gyűjtheti be a ter­mést. Bankó István, a szövetkezet elnöke örül a testvéri segítség­nek, és kijelenti, hogy a cseh országrészekből érkezett kom­bájnosok kiváló munkát végez­nek. Örömét növeli, hogy a nyá­ri időszakban sem csökkent a tehenek tejhozama. Az első fél­évben a tejfeldolgozó üzemek­nek 110 000 literrel többet ad­tak el a tervezettnél. Az első nekilendülés után a nagylégi (Lehnice) szövetke­zeiben is erőt gyűjtenek a Takács Géza, a dunaújfalusi szövetkezet elnöke jó termésre számít környékbeli mezőgazdasági üze­mekből a búzával megrakott te­herautók. Sándor István raktá­ros épp a Gombai (Hubice) Álla­mi Gazdaság búzájából vesz mintát. Pálfy Katalin laboráns hamarosan kimutatja, hogy a nedvességtartalom 17 százalék. Ez bizony jóval több a megen­gedettnél. Ezért szárítani kell. A szárítóberendezés megállás nélkül három műszakban üze­mel. Egyelőre nincs fennaka­dás, jöhetnek az értékes teher­rel megrakott járművek. A fel­vásárlóközpont dolgozói jól fel­készültek a gabona átvevésére, és ha szükséges, a késő esti órákban, sőt munkaszüneti na­pokon is dolgoznak. Gépek sokaságát látom a Gombai Állami Gazdasági csal- lóközcsürtöki (Štvrtok na Ost­rove) gazdaságának búzatáblá­ján. Gogola László gazdaságve­zető elmondja, hogy kilenc kombájn habzsolja az érett sze­mekkel teli kalászokat. Telje­sítményük egyenként nyolc-ti- zenkét hektár. Eddig még ko­molyabb meghibásodás nem tör­tént. A Felső-Csallóküzben az első próbálkozások után még csak a napokban indul teljes ütemben a gabona betakarítása. A határ­szemle alkalmával szerzett ta­pasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy mind a me­zőgazdasági üzemek, mind a fel­vásárló szervek felkészülten végzik ezt az igényes munkát. BALLA JÓZSEF Kommentáljuk Alapkövetelmény a hatékony gépkihasználás A mezőgazdaság sikereiben jelentős szerepe van a kor­szerű és nagy teljesítményűi gépeknek, amelyek nélkül szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunkat el sem tudjuk képzelni. A gépek száma és teljesítőképessége azonban még nem dönt el mindent. Műszaki állapotuk, karbantar­tásuk, a gépi munka szervezettsége és az ezektől függő géphasznosítás — a végső termelési eredményeket tekintve — legalább olyan fontos, mint a gépek megléte. Nem véletlenül hangsúlyozzuk mindezt éppen most, az aratás idején. A gabona-betakarítás végső eredményét nagy­ban befolyásolja a gyorsaság. Közismert tény, hogy hek­táronként nagyobb termést takarít be az az egységes föld müvesszö vetkezet, amelyik az aratást a teljes érés elején képes elvégezni, mint az, amelyik a túlérés idő­szakában is arat. A sikeres aratás anyagi-műszaki alapja adott. Szlovákiá­ban egy kombájnra átlagosan 104 hektár gabona learatása jut, ami — mivelhogy a gépek többségének teljesítőképes­sége másodpercenként 6—8 kilogramm — kedvező arány. Lehetővé teszi az aratás optimális időben való elvégzését, fe’üéve, bogy a kombájnokat mindenhol megfelelően ki­használjak, és a teljesítmény nem lesz kisebb, mint az egy gépre juió terület. Teljesíthető kívánalom ez, hiszen a leg­jobb kombájnosok teljesítménye már évek óta 300—500 hektár. Ugyanakkor — sajnos — vannak komájnok, ame­lyekkel egy idényben mindössze 50—60 hektár gabonát aratnak le. A jó eredmények — a hatékony gépkihasználás — alap­ját már a téli nagyjavításkor kell lerakni, de a cél érde­kében az aratás idején is sokat lehet és kelj tenni. A napi gondos karbantartás, a munka közben előforduló hi­bák gyors kijavítása, a rugalmas munkaszervezés és az ara­tókról való messzemenő gondoskodás a hatékony gépki- liasználás megannyi feltétele. Az igénynek csak ott tudnak eleget tenni, ahol a gyakor­lat teljes mértékben összhangban van a legújabb elmélet­tel, és ahol mások jó tapasztalatait rugalmasan alkalmaz­zák. Örömmel mondhatjuk, hogy követésre méltó példa bő­ven akad. A Topoléanyi Gép- és Traktorállomáson tavaly kísérletképpen a kombájnok karbantartására külön munka­csoportot szervezlek. A csoport éjszaka dolgozott, a gépe­ken elvégezte a szükséges karbantartást, és eltávolította a nap közben észleli hibákat. Az eredmény: ötven százalék­kal kevesebb meghibásodás munka közben, kombájnonként 0,29 hektárral nagyobb órateljesítmény és kouibájnosonként naponta 96 perccel több produktív munkaidő. A mezőgazdasági üzemek egész sorában bizonyítást nyert, hogy a kombájnok csoportos bevetése is csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha megtartják a szabá­lyokat. Egy csoportban legfeljebb öt kombájnnal szabad dolgozni, és csak olyan géptípusok vonhatók össze, ame­lyek nem késleltetik egymást a munkában. Dolgozhat egy parcellán akár tíz kombájn is, de akkor a tíz gépet a szál­lítóeszközökkel együtt két különálló csoportra kell osz­tani. A gépkihasználás szempontjából is nagyon lényeges az aratókról való gondoskodás, amelynek egyik bevált formá­ja a közös étkeztetés. Ott, ahol ebédre, vacsorára haza- ugranak a kombájnosok, eleve kisebb a gépek átlagtelje­sítménye, még akkor is, ha közben a segédkontbájnos dol­gozik a géppel. Gyakran megtörténik, hogy az ilyenkor el­romlott kombájn egy-két órára is kiesik a munkából. Eddig csak a kombájnosokról, kombájnokról beszéltünk, de amit elmondtunk, az teljes egészében vonatkozik min­den gépkezelőre és gépre, akiktől és amelyektől az ara­tás végső sikere függ. Példák sora bizonyítja, hogy jó szervezéssel és az emberekről való messzemenő gondosko­dással a szalma is gyorsabban összegyűjthető. A szántó traktorosok is jobb eredményeket érnek el, ha csoportosan dolgoznak, és a gépeken előforduló hibákat mozgómühe- lyek segítségével a határban javítják ki. Nem elhanyagolható kérdések ezek, hiszen a gazdaságos­ság végső értékét a gépek kihasználása számottevően be­folyásolja. EGRI FERENC Teljes ütemben folyik a gabona felvásárlása (ČSTK) — A közép-szlová­kiai kerületben a mezőgazda- sági üzemek az aratást a rima- szombati (Rimavská Sobota), a losonci (Lučenec), a nagykür­tösi (Veľký Krt is) járásban kezdték meg elsőnek. A föld­művesek a zvolení járásban is kihasználtak minden lehetősé­get a gabona betakarítására. A rimaszombati járásban tel­jes ütemben folyik az aratás a rlmaszécsi (Rimavská Seč), a lénártfalvi (Lenarlovce) és más szövetkezetekben. A kerü­letben a huszonnégyezer hektár gabona begyűjtését mintegy 500 kombájn végzi. Arató-cséplőgé­peikkel testvéri módon segíte­nek a cseh országrészekből, a kelet-szlovákiai kerületből, a Banská Bystrica-i, Dolný Ku- bín-i és a Liptovský Mikuláš-i járásból érkezett kombájnosok. A közép-szlovákiai kerületben is megkezdődött a gabona fel­vásárlása,. A mezőgazdasági üzemek már az első napokban mintegy 1500 mázsa gabonát szállítottak a felvásárló üze­mek raktáraiba. A legtöbb ga­bonát a zvolení járás földmű­vesei adták el. Sándor István, -a nagylégi felvásárlóközpont raktárosa és Pálfy Katalin laboráns mintát vesz a búzából (A szerző felvételei) —- A záporok miatt félbe kel­lett szakítani a munkát — ma­gyarázza Uöss Ferenc, a közös gazdaság elnöke, mert még mindig túl sok a búzaszemek víztartalma. Reméljük, kereke­dik egy kis szél és akkor tel­jes ütemben Indulunk az összes kombájnnal. Jozef Senan agronómus és Tóth Gyula gépesítő arról be­szél, hogy már üzembe helyez­ték a régi SZK-4-es kombájnok­ból átalakított Herkules szal- mafújA gépeket is. Ezek segít­TRAKTOROSOK JÁRÁSI VERSEMYE starthoz. Az efsz gépesítő bri­gádjának udvarán még egyszer felülvizsgálják a már előkészí­tőit kombájnokat. Kroesány Fe­renc gépesítő úgy véli, hogy a kisegítő kombájnokkal együtt rövid időn belül sikerül be­gyűjteni a gabonát. Ervin Du- dík mérnök, agronómus elége­dett a már betakarított borsó hozamával. Megkezdték a Jubi­lejnaja 50-es búzafajta aratá­sát is. A nagylégi felvásárlóköz­pontba egymás után érkeznek a Verőfényes nyári reggelen sorakoztak fel a Bajcsi Állami Gazdaság szántóföldjén a trak­torosok, hogy már nyolcadik alkalommal mérjék össze tudá­sukat. A versenyt a járási me­zőgazdasági igazgatóság, a SZFSZ járási bizottsága, a SZISZ járási bizottsága és a Bajcsi Állami Gazdaság Igaz­gatósága közösen szervezte. A traktorosok már jóval a ver­seny előtt alaposan megvizs­gálták a terepet, Iiogy a ver­senyfeladatoknak minél jobban eleget tehessenek* Lovász Györggyel, a SZISZ járási bizottságának titkárával egy terebélyes fa alá húzódva beszélgettünk a versenyről. — A verseny iránti érdeklő­dés évről évre nő — mondja Lovász György. — A traktoro­sok ügyességi versenye értékes segítséget nyújt a szakmai kép­zéshez és a felkészüléshez, a bonyolult mezőgazdasági tech­nika elsajátításához, növeli az elméleti és gyakorlati tudást. A versenyben részt vevők az el­végzett munka alapján össze­mérik képességeiket. Az állami gazdaság dolgozói kitűnő felté­teleket teremtettek a verseny­zők számára. A vetélkedőn ter­mészetesen az elméleti felké­szültségről is számot kellett ad­niuk. Az értékelő bizottság a ver­seny kezdetétől befejezéséig lázas munkában volt. Nem volt könnyű dolga, hiszen hat ver­senyszámot kellett értékelni. A nyolcadik járási szántóverseny győztese Balogh Sándor, a Kq- márnói Állami Gazdaság ver­senyzője lelt. Az ügyességi ver­senyben a következők érték el a legjobb eredményeket: Az el­ső helyet ismét Jozef Záhrad­ník szerezte meg, második Ba­log Sándor lett, a harmadik helyen Farkas János végzett. M1RIÁK FERENC ÚJ szó 1977. VII. 13. 4

Next

/
Thumbnails
Contents