Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-12 / 190. szám, kedd

AZ ORSZÁG ICENYEKE Ä TÉT A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás múlt évi tűzvé­dőim! statisztikáját tanulmá­nyozva megállapíthatjuk, hogy a nemzeti vagyon védelme te­rén — ami a tűzesetek meg­akadályozását illeti — vannak még pótolnivalók. Hogy a já­rási szervek milyen intézkedé­seket tesznek, arról Magyarics Béla őrnagy, a Járási Tűzvé­delmi Felügyelőség vezetője tá­jékoztatott bennünket. — Járásunkban a tűzesetek minden évben gondot okoznak, még akkor is, ha különösen nagy tűzvészek nem is pusz­tították a népvagyont. Főleg a mezőgazdasági tűzesetek megfékezésére kell ügyelnünk, mert ezek jelentős értékek el­pusztításával károsítanak meg mindannyiunkat. Tavaly pél­dául 35 tűzesetet kelleti felje­gyeznünk, amelyek több mint ség járási bizottságának tit­kára. — Tavaly a tűzoltóknak négyszer kellett kivonulniuk égő szalmakazalhoz, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban meggyulladt egy még betakarí- tatlan búzatábla. A Felbári (Horný Bar) Efsz ben és az ekecsi (Okoö) — szakállasi szövetkezetben a gabonaszárí­tó vált a lángok martalékává. A vizsgálat kiderítette, hogy mindkét esetben elhanyagolták a technológiai előírások meg­tartását. A gyermekek tűzvé­delmi nevelésére is nagyobb gondot kell fordítani, mert nem egy esetben ők az okozói a tűzeseteknek. Egy ízben a szalmafúvó berendezésben ke­letkezett rövidzárlat következ­tében csaptak fel a lángok. Tavaly a Nyárasdi (Topol'nikf Efsz-ben keletkezett a legna­gyobb — 90 000 koronás — Vladimír Vári, a Szlovák Tűzvédelmi Szövetség járási bizottságá­nak titkára és Magyarics "Béla, a Járási Tűzvédelmi Felügyelőség vezetője (A szerző felvételei) 1977 VII. 12. 500 000 koronás kárt okozlak Pótolhatatlan veszteség ért bennünket; egy személy meg­halt, hatan pedig megsérültek. Elhatároztuk, hogy a jövőben minden tőlünk telhetőt elköve­tünk a tűzvédelmi előírások megtartása érdekében. Tűzvé­delmi egységeink és állampol­gáraink — ha a helyzet úgy kívánta — rövid idő alatt be­avatkoztak, és így több mint 5 millió 8114 ezer koronás ér­téket mentettünk meg. Kedve­ző körülmény, hogy a tűzese­tek megelőzésére hozott intéz­kedések és az ilyen irányú politikai tömegmunka egyre gyümölcsözőbbnek bizonyult; 1976-ban — 1975-höz képest — a tűzesetek száma nyolccal ke­vesebb volt, és a pénzben ki­fejezett kár 170 000 koronával csökkent. Pillanatnyilag a mezőgazda­sági tűzvédelem megszervezése a legidőszerűbb. 1976-ban tíz tűzvész pusztított, az összes tűzesetnek ez körülbelül har­minc százaléka. A tűz azon­ban 236 400 korona kárt oko­zott a mezőgazdaságban, és ez megletősen kedvezőtlen sta­tisztika, ha az összeget össze­vetjük a járásban keletkezett tűzkárok teljes összegével. 1975-ben ugyan nagyobb — ti­zennégy — volt a tűzesetek száma, az elszenvedett kár összege azonban 33 000 koroná­val kisebb volt. — A mezőgazdasági tűzese­tek a termés betakarításának idején okoznak legtöbb gondot — mutatott rá Vladimír Vári, a Szlovák Tűzvédelmi Szövet­tűzkár; rövidzárlat keletkezett az egyik lucernakazalba beépí­tett szárítóberendezés ideigle­nes elektromos vezetékén. Mint az előző években min­dig, a Járási Tűzvédelmi Fel­ügyelőség most is kidolgozta a nyári ütemtervet. Ennek megtartását az idén még kö­vetkezetesebben »megkövetelik az illetékes szervek. A hiá­nyosságokért a dolgozóknak vállalniuk kell -a felelősséget. Szigorúbb intézkedéseket foga­natosít a Szlovák Tűzvédelmi Szövetség járási bizottsága és a járási mezőgazdasági igazga­tóság. E téren is elmélyítik az együttműködést a nemzeti bi­zottság és a tűzvédelmi szövet­ség helyi szervezete között. A vállalatoknál öt tűzoltószerve­zet tevékenykedik megfelelő színvonalú műszaki berendezés­sel felszerelve. Kilenc szövet­kezetben működik tűzoltőcsa- pat. A betakarítás időszakában ezeket teljes készenlétben tartják. A Szlovák Tűzvédelmi Szövetség 80 helyi, illetve üze­mi szervezetét is jól felkészí­tették a nyári teendők ellátá­sára. Tervszerűen megkezdő­dött és folyik a gabonaraktá­rak, a -szárítók és -tisztítók tűzvédelmi ellenőrzése. Erre nemcsak a földművesszövetke­zetekben és állami gazdasá­gokban fordítunk gondot, ha­nem a gabonafelvásárlók rak­táraiban is. A mezőgazdasági üzemek sem feledkeznek meg a tűzvé­delemről. Jozef Mikulec mér­nök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke elmon­dotta, hogy a tűzvédelemre az idén a szerv minden dolgozója az eddigieknél nagyobb figyel­met fordít. Ez elsőrendű köte­lesség, mert nem mindennapi érték megvédéséről van szó. Jó termést ígér a 30 000 hektáros vetésterület. A tervek szerint 50 mázsás átlagos hektárhoza­mot érnek el az idén, így a járás területén — 264 millió korona értékben — 16 500 va­gon gabonát takarítunk be. — Milyen konkrét intézkedő-, seket tettek az aratási tűzese­tek megakadályozására? — Az előző évben szerzett tapasztalatokból indultunk ki. A lehető legnagyobb mértékben szeretnénk csökkenteni a vesz­teségeket, teljesen ki akarjuk küszöbölni a tűzeseteket. Az ügy érdekében minden kombáj- nost és egyéb dolgozót akti­vizálunk. Már a téli hónapok­ban munkabiztonsági, tűzvédel­mi továbbképzést tartottunk. A talajvíz elleni védelemről is folytak előadások, amelyeken a szövetkezetek és az állami gazdaságok minden vezető dol­gozója kötelezően részt vett. A téli időszakban nemcsak a vezető dolgozókat részesítet­tük tűzvédelmi és munkabiz­tonsági továbbképzésben, ha­nem a többi mezőgazdasági dolgozót is. Most — a beta­karítás idején — főleg a kom­bájnok műszaki állapotára, a tűzvédelmi rendeletek megtar­tására és a tűzvédelmi felsze­relés műszaki állapotára for­dítunk nagy figyelmet. A meg­előzés minden egyes dolgozó szívügyévé vált. Semmit sem bízunk a véletlenre, az arató­gépeknek tűzvédelmi szem­pontból is kifogástalanul kell működniük. Minden egyes kombájnt és traktort szikrafo­góval és más szükséges beren­dezéssel kell ellátni. A gabo­naszárítók és a szalmafúvók is csak megfelelő tűzvédelmi berendezéssel működhetnek. Az előírások megtartását szigo­rúan ellenőrizzük, és a nem­zeti bizottságok, a Járási Tűz­védelmi Felügyelőség, vala­mint a Szlovák Tűzvédelmi Szövetség e téren szorosan együttműkoöik. Egyetlen gépet sem működtethetnek az idén előírásos tűzvédelmi berende­zés nélkül. - Hogy egy-egy gép fel van-e szerelve ilyen beren­dezéssel, arról a járási Tűzvé­delmi Felügyelőség ad ki iga­zolást. Ezt az alapelvet egyéb mezőgazdasági munkáknál is következetesen érvényesítjük. JOZEF SLUKA Sikeres együttműködés a Vojanyi Hőerőműben SÍ Áramtermelés - főjavítások közepette A júliusi nap bőkezűen szór­ja sugarait, fénye szembántóan visszaverődik a Laboré sima tükrén. A. folyót átívelő hídon — a Hőerőmű két pöfékelő kéményének árnyékában — le­állítjuk a gépkocsit. A híd kor­látjára támaszkodva figyeljük a csendes folyót... Ábrándozásainkból vízcsob- banás riaszt fel. A híd alatt egy fiatal halász vív harcot a horogra akadt „vízi lakóval“. Tapasztalt horgász módjára fá­rasztja a halat, majd hálóját alámerítve, partra emeli a zsákmányt. — Jó fogás volt — kiált felénk —, lesz vagy hat­hét kilós ez a harcsa. Egy újabb, kedvező fogás re­ményében a halász a horgát újból vízbe veti, mi pedig foly- tatjunk utunkat. A falu köze­pén bekanyarodunk a Hőerő­mű felé. A vállalati igazgató, Ivo Cer- nocký mérnök, házon kívül van, a „főnöki“ teendőket ezen a napon az új műszaki igaz­gató, Ján Liga mérnök látja el — tájékoztattak a bejárati kapunál. A harmadik emeleti irodájában megtalálható. Várnunk kell, figyelmeztet a titkárnő, fontos értekezlet szín­helye Liga mérnök irodája. Ki­üzen: néhány perc múlva ren­delkezésünkre állhat. Az értekezlet jól elhúzódik, közben jönnek-mennek az em­berek. Fehér védősisakban, ma- szatos arccal, olajos kezekkel, régi ismerősünk nyit be, Jirí Zabot, a főjavításoknál tevé­kenykedő Brnói Gépgyár mun­kacsoportjának egyik vezető szerelője. Barátságosan kezet fogunk, de kérdéseinkre nincs ideje válaszolni. Ezért elnézést kér. Csak azért jött, hogy va­lamit gyorsan megbeszéljen a műszaki „vezérkarral“. Több mint fél óra eltelt, vé­get ért a tanácskozás, a fiatal műszaki igazgató készségesen a rendelkezésünkre állt. „Egy­napos“ volt az új tisztségben, elődje, Slepecký mérnök, a ve­zérigazgatóságra ment dolgoz­ni. De Ján Liga mérnök sem újonc a szakmában. A főiskola elvégzése után 1967-ben került a Hőerőműbe. A tőle távozó „műszakiakat“ látva, megállapíthattam, hogy egy ember kivételével mind­annyian fiatalok. De a halán­tékukon — mint a fiatal Gró­fik mérnöknek, a központi kar­bantartó üzem vezetőjének is — többnyire deresedik a ha­juk. A Hőerőmű bonyolult üze­meltetése nagy szakértelmet, kitartó munkát, ha kell, teljes erőbedobást igényel. Szerencsé­re ezek a fiatalok a Hőerőmű saját neveltjei, megedződtek a munkában, és feladatuknak — a Hőerőmű eredményeiből ítél­ve is — sikeresen eleget tesz­nek. A harminchét év körüli mű­szaki igazgató, Ján Liga mér­nök — hivatalosan talán még át sem vette új tisztségét — úgy intézkedik, rendelkezik, olyan hozzáértéssel olvas a falon függő harmonogramok- ról, mintha mindig ezt csinálta volna. Mert szereti a szakmá­ját. — Évente általában négy főjavítást végzünk a Hőerőmű­ben — tájékoztat a műszaki igazgató — a rendszeres, ki­sebb javításokon kívül. De ilyenkor, nyáron, az áramter­melés közepette ^a javítások „főidénye“ van nálunk. A téli időszakra való jó felkészülést ilyenkor kell elkezdeni. Május végén, öt nappal a tervezett határidő előtt, fejeztük be a 22-es blokk főjavítását. — Gazdaságilag mit jelentett ez az ötnapos határidő-lerövi­dítés? — Röviden szólva, 9 ezer 900 megawatt áram terven felüli kitermelését — válaszol a mű­szaki igazgató. Közben elbe­szélgetünk arról is, hogy a Vojanyi Hőerőműben a határ­idők lerövidítése immár ha­gyományossá vált. Tavaly pél­dául a hatos blokk főjavításá­nál tizenhét nappal korábban végezték el* a munkát, mint tervezték, s lehetővé tették 36 ezer megawatt áram terven felüli előállítását. Ennek a sikeres munkának titka szinte már köztudott: jól összeszokott műszaki gárda végzi évek óta ezeket a mun­kálatokat. Együtt szervezik, több éve közösen végzik a munkát, együtt örülnek a si­kernek a Vojanyi Hőerőmű karbantartó üzemének dolgo­zói, a javítási munkálatokkal velük közösen végző Brnói Gépgyár, a Bratislavai Ter- mostav, a Libereci és Žilinai Villanyszerelő Vállalat munka- közösségei. Az új műszaki igazgató is elismerő hangon beszél a szá­mos kollektíva jó munkájáról. — Nehéz lenne ezeket a munkaközösségeket mind meg­nevezni, de ami közösen jel­lemző rájuk, szívesebben el­mondom — jegyzi meg Liga mérnök. — Mindannyian jól összehangolt, eredményes mun­kát végeznek. Ezeknek a kol­lektíváknak igen jelentős ré­szük van a Hőerőműben elért egyre nagyobb sikerekben. Konkrétan abban is, hogy ta­valy 117,4 százalékra teljesí* tettük az áramtermelés tervét, megtakarítottunk 3 ezer 215 tonna fűtőanyagot. Ezáltal az energetikai ágazatban, orszá­gos elsőséget szereztünk. Az idén, az első féléves tervet öt hónap alatt teljesítettük. Né­hány esztendővel ezelőtt még 22 százalékos üzemzavar mel­lett termeltünk, jelenleg ezt 1,97 százalékra „leszorítottuk“. Telefoncsengés zavarja több ízben is beszélgetésünket. Amint hallom, éppen azt köz- lik a műszaki igazgatóval, hogy elkezdték az első blokk hűtését, ami azt jelenti, hogy megindult az előkészület a fő­javításra. Megtudtuk azt is, hogy folyamatban van a 23-as, befejezés előtt áll a 4-es blokk főjavítása. Közben végzik a szokásos kisebb javításokat néhány további blokkon, de a termelés sem állhat le. Hiszen a folyamatban lévő és, soron következő főjavításokat is azért végzik most, hogy télen, a legnagyobb energiaszükség­let időszakában, zavartalanul üzemelhessen a hazánk egyik legjelentősebb energetikai köz­pontjává fejlődő Vojanyi Hő­erőmű. KULIK GELLERT Jól felkészültek az aratásra A Felsőpatonyi (Horná Potôň) Efsz dolgozói alapos felkészüléssel megteremtették a sikeres gabonabetakarítás feltételeit. Az üzemi pártszer­vezet és a szövetkezet vezetősége közös aratási tervet dolgozott ki, melyben meghatározták az aratásban részt vevő dolgozók konkrét felada­tait. így mindenki tudja, hogy ki miért felelős. Az aratás idejére őrjáratokat szerveztek, ame­lyek a tűzoltókkal együttműködve ellenőrzik majd a tűzveszélyes helyeket. A traktorokat, kombájnokat szikrafogókkal látták el. Az aratási bizottság irányításával már június végén ellenőrizték a gépek műszaki állapotát. Pollák Károly, az aratási bizottság tagja, a komplex gépesítési brigád vezetője elégedett, mert a repce betakarításánál nagyo jól vizsgáz­tak a gépek. Különösebb probléma nincs, az alkatrészellátás az ékszíjak kivételével biztosí­tott, sőt minden géphez pótmotort is sikerült beszerezni. Polák elvtárs elmondta, hogy nyolc nagy teljesítményű kombájn segítségével 480 hektár búza és 150 hektár árpa vár betaakrítás- ra. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kombájnok csoportos bevetésére, a szalmabe­gyűjtés, a tarlóhántás gyors elvégzésére. A szalmabegyűjtést hat Horál-kocsi és két szalma­prés végzi majd. Gáspár Imre mérnök, a szövetkezet agronómu- sa szintén elégedetten nyilatkozik az élkkészü- letekről, dicséri a gépjavítók odaadó munkáját. Elmondta azt is, hogy gabonafélékből a biológiai felmérések alapján nagyon jó termésre számí­tanak. Előreláthatólag búzából elérik a terve­zett 70 mázsás, árpából pedig a 60 mázsás hek­tárhozamot. A veszteségmentes betakarítás érdekében az idén is meghirdették a kombáj­nosok szocialista munkaversenyéi. Az a komba j- nos, aki a legkisebb szemveszteséggel 40 vagon gabonát csépel ki, 400 korona pénzjutalmat kap, és minden további 100 mázsáért pedig 10 koro­nát. Egyébként szárítási, raktározási problémák nincsenek, az étkeztetést, üdítő italokkal való ellátást is biztosították, így kedvező időjárás esetén 10 munkanap alatt szeretnének végezni az aratással. KRASCSENICS GÉZA A kombájnok csoportos bevetését a dunaszerda- halyi járásban már több éve sikeresen alkalmaz­zák.

Next

/
Thumbnails
Contents