Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-12 / 190. szám, kedd
Um OLVASÓINKNAK NYUDÍJ- ÉS MUNKAJOGI ÜGYEKBEN N. R.: önre nem vonatkozik az 1975/121 sz. törvény 42. §-a nemcsak azért, mert nyugdíját nem a legalacsonyabb nyugdíjak kiegészítése címén állapították meg, illetve egészítették ki. ön jelenleg mint 71 éves nyugdíjas teljes nyugdíja mellett 180 munkanap ledolgozására kötelezte magát ebben az évben. Az ilyen rövid ideig tartó munkaviszonyt (ún. brigádmunkaviszonyt] az öregségi nyugdíjas az 1975/135 sz. kormányrendelet 4. §-a alapján most már tekintet nélkül a nyugdíjas életkorára, évi 180 munkanapra, vagy évi tetszőleges elosztásban 1200 munkaórára örvényesen köthet. Csupán az olyan nyugdíjasok esetében, akik nyugdíját a már említett 42 § értelmében szociális szempontok figyelembe vételével emelték fel (egészítették ki — egy személy esetében havi 1100 koronára], akik fiatalabbak 70 évnél, érvényes az a korlátozás, hogyha az ilyen személyek vállalnak évi 60 r ’.nkanapnál hosszabb időre munkaviszonyt, a rendkívüli szociális okok alapján engedélyezett emelést megvonják erre az időre. Az emelést (kiegészítést] ugyanis a törvény azon az alapon engedélyezi, hogy ezeknek a nyugdíjasoknak nincs más jövedelmük és a nyugdíj megélhetésük fő forrása, további feltétel még, hogy saját munkájukkal (illetve családijaik munkájával] nem képesek már életszínvonalukon javítani. M. S.r Ha tényleg több mint 20 éve a II. munkakategóriába tartozó munkát végez, 60. életéve betöltésével nyílik meg az igénye az cregségi nyugdíjra. Ebben az időpontban igénye lesz .5 százalékos alapnyugdíjra (a redukált havi átlagkeresetéből az utolsó 5 vagy 10 év eredménye alapján, aszerint, n^lyik időszakban kedvezőbb ön szénára, (továbbá a 20 munkaév ledolgozása utáni minden további munkaévért a II. munkakategórlában 1,5 százalékkal emelkedik nyugdíjalapja. valószínűleg 18X1,5 százalék — 27 százalék, mivel azonban a törvény (az 1975/121 sz. törvény 18 § 2 bek. (csupán 20 százalék emelést engedélyez, öregségi nyugdíja a redukált átlagkeresete 75 százaléka lesz (a redukált átlagkereseten azt kell érteni, hogy a havi 2000 koronát meghaladó összegből csak V3 számítódik be, pl. a 3000 koronás átlagfizetés redukált összege 2333). Az idézett törvény 23 § 1. bek. b.) pontja szerint azonban 60. életéve betöltésekor a II. munkakategóriában öregségi nyugdíja legfeljebb 2150 korona lehet. Az ön esetében számításba jövő 75 százalékos öregségi nyugdíja tovább emelkedhet, ha nyugdíja folyósítása nélkül a nyugdíjigénye megnyílása után tovább dolgozna. Ebben az esetben minden ledolgozott évéért a redukált átlagkeresete 7 százalékával (negyedévenként 1,75 százalékkal) emelkednék a nyugdíja. Ilyen további munkával a nyugdíj összege legfeljebb havi 3000 koronáig emelkedhet, de semmiképp sem lehet több. mint a nyugdíjigény megnyíltakori nem redukált átlagkereset 90 százaléka munkabéradó leszámítása után. PoMo: A munkatörvénykönyv 156 §-a szerint a munkaadó vállalatnak a munkára való beosztásnál figyelembe kell vennie a gyermekekről gondoskodó anya kívánságait, valamint a 15 évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodó anya kérelmére köteles eleget tenni a munkaidő csökkentése, illetve megfelelőbb elosztása iránti kérelmének. Ajánljuk, hogy közöljék ezt az üzemi bizottság elnökével vagy titkárával. A kérdéses „brigád“ lényegében túlóra volt, és ilyen esetben is figyelembe kell venni a kisgyermekéről gondoskodó anya jogos érdekeit. F. P.: A munkabértörvény értelmében csak két eltartott családtag esetében (feleség és gyermek) lenne igénye adókedvezményre. Erre a kedvezmény- t'e nincs igénye apósának sem. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÉS MUNKAJOGI ÜGYEKBEN P. I.: Ez év áprilisa óta háztartási balesete következtében munkaképtelen. Még ezen betegállományát megelőzően kérte öregségi nyugdíját ez év május 1-től. Táppénzét csak május 1-ig folyósították. A kezelőorvos véleménye szerint még 60 munkanapra járna önnek táppénz, a munkaadó vállalat bérosztályán pedig azon a véleményen vannak, hogy a táppénz erre az időre nem jár. Erre a kérdésre a hivatalos törvénymagyarázat „Nemocenské pojišténí pracovníkű“ Prácni — Praha 1976, 255. oldalán találunk választ, amely szerint az olyan dolgozónak, aki teljesítette az öregségi nyugdíja feltételeit, és ennek alapján megegyezett a munkaadó vállalattal a munkaviszonya megszüntetésében egy bizonyos (meghatározott) nappal, amelytől kezdve egyidejűleg igényelte öregségi nyugdíja folyósítását, de közben — mielőtt még munkaviszonya megszűnt volna — megbetegedett, ily esetben a táppénz az egész betegállo- mánvos időre ftehát nem csak a 60 munkanapra, ahogy azt a kezelőorvos vélte) jár, legtovább a támogatási (podporná doba) lejártáig még akkor is, ha ez az időpont túlnyúlik a munkaviszony megszüntetésének időpontján. Ezzel függ ösz- sze egyébként az 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény 63. §-ának 1 bekezdése. Ha újabb kérelmére a táppénzt nem folyósítanák, forduljon panasszal a Betegbiztosítás járási Igazgatóságához (Okresná správa nemoc, poistenia Rožňava). T. T.: A terhesség 28. hete előtt a betegbiztosítási és a szülési segélyről (1968/88 sz. törvény 12. §-a) szóló előírások az ilyen korai szülést (halva született magzat) elvetélésnek tekintik, és ilyenkor a betegállomány idejére táppénz ,ár. Ha később születik halva a koraszülött, az anyának a csehszlovák előírások értelmében 12 heti szülési szabadság jár, ebből legalább 6 hétnek kell jutni a szülés utáni időre. A csehszlovák előírások értelmében a gyermekgondozási segély folyósításának a feltétele az, hogy az újszülött kisgyermekről való egész napos gondoskodáson kívül gondoskodik-e az anya további, még Iskolaköteles korban levő gyermekről, nem pedig az, hogy hányadik szülésről van szó. A Csehszlovákia és Magyar- ország közti egyezség értelmében a határmenti övezetben a másik állam területén dolgozó nők szülési segélye, egyszeri szülési segélye a munkaadó vállalat székhelye szerinti jogrend és előírások szerint jár. így feleségének a szülési seg ély, az egyszeri szülési segély és az esetleges gyermek- gondozási segély a magyarországi betegbiztosítási alapból jár az ottani előírások szerint. B. L.: Az üzemi baleset a jogirodalom külső erő hirtelen erőszakos behatásának tartja. Végső fokon az adott esetben nem az üzemi orvos véleménye a döntő. Ha munkaadó vállalata a balesetet nem ismerné el üzemi balesetnek, akkor igényeit vagy a döntőbíráskodási bizottságnál fha van ilyen a vállalatnál,) vagy a járásbíróságon beadott keresetben az egyes részigények esedékessé válásától számított egy éven belül lehet érvényesíteni. Az ön bonyolult esetében valószínűen orvosszakértő szakvéleménye alapián döntene a bíróság. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó Irataival minél előbb forduljon ügyvédhez. Dr. F. J. Az ivóvíz wnin&séffe és ft mi uzzal összefügg A víz az életkörnyezet egyik alapvető eleme. Az ember italként, ételkészítéskor, tisztálkodáskor, üdüléskor, és lakása tisztítása során veszi hasznát. Az emberi testben a víz lehetővé teszi a tápanyagszállítást és -felszívódást, az anyagcserét és a kiválasztást. Egyben az emberi szervezet jelentős eleme — még az olyan viszonylag szilárd halmazállapotú szövetekben is megtalálható, amilyenek a csontok. Az élelmiszer és a levegő mellett tehát a környezetnek olyan alkotó eleme, amely nemcsak belép a szervezetbe, hanem annak részévé is válik. Ezért magától értetődő, hogy rendkívüli figyelmet szentelünk az olyan víz minőségének, amelyet az ember ivásra és ételkészítésre használ. A rendkívül nagy vízhiányban szenvedő országokban az ember aligha, foglalkozhat sokat a minőség kérdésével. Viszont már az elődeink, éppúgy mint Afrika, Dél-Amerika és Óceánia bennszülöttei, nemzedékről nemzedékre megfigyelték, hogy nem minden víz egyformán alkalmas a szomjollás- ra. Előnyben részesítették a források, a hegyipatakok vizét az alföldi folyókkal, a tavakkal és a mocsarakkal szemben, jóllehet nem ismerték a víz vegyi összetételét, illetve bakteriális fertőzöttsége fokát, megkülönböztették az egészséges és ártalmas vizet. Ma már pontosan, tudományos alapokon tudjuk, hogy az ivóvíznek milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy elnyerje az „egészséges“, illetve a „higiéniai s2»empontból kifogástalan“ minősítést. Az Egészségügyi Világ- szervezet már 1963-ban kiadta az ivóvíz minőségének európai normáit. Ezeknek, valamint a hazai szakemberek tapasztalatainak felhasználásával dolgozták ki a csehszlovákiai állami normát is. Az első követelmény az, hogy az ivóvízben nem lehet semmiféle kórokozó mikroorganizmus, hiszen a víz közege útján számos fertőző betegség terjedhet, pl. a fertőző májgyulladás, a tífusz, vérhas stb. Persze a víz minőségének ellenőrzésénél nem szorítkoznak csupán az ilyen fertőző baktériumok megállapítására, hanem a vizet természetesen ivásra alkalmatlannak minősítik akkor, ha másfajta mikroorganizmusok jelenléte tanúskodik mondjuk árnyékszékek, trágyadombok, műtrágya általi szennyezettségről. Az ivóvízben figyelemmel kísérik a szerves anyagok rneny- nyiségét is, amelynek egy literben nem szabad meghaladnia a 3 milligrammot. Továbbá a vízben nem lehetnek jelen, vagy csak a norma által engedélyezett minimális mennyiségben, az olyan anyagok, amilyen pl. az ammóniák, nitritek, foszv fátok, esetleg a kénhidrogén. Ezzel szemben a nitrátok a vízben a szerves szennyeződés eltávolíthatatlan bomlási végtermékei, és ezért a norma egy literben maximálisan 50 milligrammot engedélyez belőlük. Az említett vegyi anyagok az egészségre közvetlenül nem ártalmasak, de figyelmeztetnek a víz szennyezettségére. Külön kell szólni a nitrátokról abban a vonatkozásban, hogy egy liter vízben már 15 milligramm- nyi mennyiségük is súlyos megbetegedést idézhet elő a csecsemőknél,. amennyiben ezt a vizet használják fel tápszerük elkészítésére. További egészségvédelmi követelmény, hogy a víz ne tartalmazzon semmiféle káros, (mérgező) vegyszereket. Az említett állami norma tizenöt ilyen anyag, pl. arzén, higany, króm, cianidok esetében határozza meg a megengedett legfelső határt. Persze ma, a fejlett technika korában az emberiség ennél jóval több vegyszert használ, és ezek a vizet is szennyezhetik. Csakhogy ez többnyire annyira befolyásolja a víz ízét és szagát, hogy már ez nem engedi meg ivóvízként való használatát. Egyes vidékeken a víznek kőolajszaga, fém- íae van, és szennyezettséget idézhet elő a mezőgazdasági üzemek gondatlansága is. A szakemberek az utóbbi években figyelmeztetnek arra, hogy a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek mind nagyobb mérvű alkalmazása veszélyezteti a vízkészleteket, az ivóvíz nagy föld alatti tárolóit. A beszivárgó anyagok következtében kedvezőtlenül változik a víz íze, szaga és általában az összetétele. Nem elég az, hogy az ivóvíz az egészségre nem káros. Az egészségügyi dolgozók hangsúlyozottan és mind gyakrabban támasztják azt követelményt is, hogy a nem kívánatos és a m e ge n ge d he te t le n t u 1 a j d o n sá- gainak meghatározása mellett állapítsák meg az ivóvíz kívánatos tulajdonságait is, azokat, amelyek elősegítik a szervezet egészséges fejlődését. Ez azt jelenti, hogy ivóvíz céljára olyan vizet kell kiválasztani, amelynek a legjobb az összetétele, esetleg azt, hogy a víz bizonyos tulajdonságait mesterségesen kell szavatolni. Az első ilyen intézkedés a víz fluo- rizálása egyes vízvezetékekben annak felismerése alapján, hogy ezáltal jelentősen csökken a fogszuvaso-dás. Több országban kutatják a víz keménysőgi foka és az érelmeszesedés közti összefüggést, úgyhogy lehetséges, hogy a jövőben e megbetegedés megelőzése érdekében szabályozni fogják a víz keménységét is. Persze, nem téveszthetjük szem elől, hogy az érelmeszesedés további, sokkal tüzetesebben tisztázott tényezőktől is függ, amilyen például a táplálkozás módja, a hajlam, az életmód stb. Társadalmunk arra törekszik, hogy a lakosságot ellássa megfelelő mennyiségű, egészségre nem káros ivóvízzel. A nagy népsűrűség, a földrétegek szüntelen bolygatása, a számtalan emésztőgödör stb. azonban olyan vízszennyező következményekkel jár, hogy manapság a házmelléki kutak jelentős hányada nem szolgáltat már tel* jesen kifogástalan ivóvizet. Ezért szüntelenül bővítjük a vízvezeték-hálózatot, amely századunk végén már lakosságunknak több mint kilencven százalékát fogja ellátni ió ivóvízzel. Ennek érdekében azonban vállvetve törekednünk kell arra, hogy megvédjük vízkészleteink- ket, föld alatti víztárolóinkat a szennyezéstől, hiszen a jó minőségű ivóvíz egyik legnagyobb és pótolhatalan kincsünk. Dr. MIROSLAV SYNEK Rajtunk is múlik, hogyan utazunk A rongálok milliós károkat okoznak Ismét megkezdődött az szabadságok időszaka. Habár a turistaforgalomban egyre több az autó, legtöbben mégis a vasút szolgálatait veszik igénybe, s a vasúti közlekedéssel szemben támasztott igények, az utazás kulturáltsága iránti követelmények is évről évre nőnek. Százszor hangoztatott szavak: az utazás kulturáltsága. Nézzük meg azt is, ki teremti ezt meg. A vasút dolgozói és mi, utasok, A vasúti közlekedés — a személyszállítás — színvonala az utóbbi években jelentősen emelkedett. A színvonal emelkedését bizonyos mértékig visszaveti azonban, hogy akadnak olyan egyének, akik összetévesztik a közösségi vagyont a saját tulajdonukkal. Az általuk okozott kárt milliókban számolhatjuk. A vasúti közlekedést gyakran elmarasztaljuk, bírctlfiriť. Olykor joggal, olykor nem. jogosan bíráljuk a vonatok késését, vagy azt, hogy a szerelvényekre néha elavult, a mai követelményeknek nem megfelelő vasúti kocsikat is rákapcsolnak. Ez igaz. Az éremnek azonban másik oldala is van. 1960 óta a személyszállító vasúti kocsik belső berendezésének megrongálásával okozott kár országos méretben 33 millió koronára rúq! Igen, ekkora összeggel kársították meg a társadalmi tulajdont vandál módon egyes utasok. A keleti vasútvonalon például 1976-ban 1987 ablaküveget törtek be. 298 kapcsolót, 110 olvasólámpát, 489 lámpaernyőt. 1597 tükröt, 2790 méter függönyt. 107 hangszórót, 285 tűzoltókészüléket stb. loptak el. A vandálok, akik ily módon pusztítják mindnyájunk tulajdonát, nem gondolnak arra, hogy az általuk tönkretett vagy eltulajdonított tárgyak, alkatrészek pótlása nehéz: némelyik, főleg külföldi alkatrész szállítási határideje néha két év. így évente több mint 70 vasúti kocsit kell kivonni a forgalomból. Csupán Szlovákiában évente 110 millió koronát fordítanak a vasúti kocsik javítására, 21 milliót pedig a karbantartásra és a kocsik modernizálására. Ejtsünk pár szót a vagonok tisztaságáról is. Ez is két tényezőtől függ: az utasok viselkedésétől és a tisztántartási munkák minőségétől. A személyszállító szerelvényekre mindig csak tiszta kocsikat szabadna rákapcsolni. Meg kell azonban mondanunk, hogy a vasút nem rendelkezik elég dolgozóval és műszaki felszereléssel ennek biztosítására. Naponta 1953 személyvagont kell kitakarítani. Fokozatosan azonban e téren is javul a helyzet. Bratislavában (végre) megkezdték egy finn gyártmányú mosószerkezet szerelését» mellyel 24 óra alatt a bratislavai csomópont összes szerelvényét lemoshatják. Mint látjuk, probléma és hiányosság van elég. Ezek egyike az emberek közönyössége minden iránt, ami nem a sajátjuk. S amíg ez így lesz, az utazás kulturáltságán is sok lesz a kivetnivaló. FRANTIŠEK RISZDORFER Több mint 1 milliárd 383 millió korona értékű árut termeltek az idei első félévben a Žiar nad Hronom-i SZNF üzem dolgozói. Tervfeladataikat több mint kétmillió koronával szárnyalták túl. Ugyancsak becsületesen teljesítik a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére tett szocialista felajánlásaikat. Felvételünkön: Emília Orszagová és Uršula Sabová szocialista brigád- tagok munka közben. (Felvétel: T. Babjak — CSTK) 1977,
