Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-08 / 186. szám, péntek
M Gomboszögi Mé-szgyórban Korszerű üzeni, szmvanalas termelés Két új könyv Lenin: Az Októberi iorradaionnui Kedvezményes juttcitásök • Megérdemel* elismerés IDESTOVA üt eve unnak, hogy a természeti szépségekben bővelkedő rozsnyói (Rožňava) tájon begyújtották a Gombaszö- gi Mészgyár kemencéit. S azóta — szinte megállás nélkül naponta vagonszámra ontják magukból a keresett építkezési nyersanyagot. Ha mégis előfordul, hogy átmenetileg „kényszerpihenőt“ tartunk, ezért a vasút dolgozóit terheli a Jelelősség, akik bár globálisan teljesítik a kocsiszállítás tervét — olykor- olykor bizony késve tolatják he a megrendelt tehervagonokat. Stanislav Maliák, igazgató megfontolt szavai nem a borúlátást. a vasutasok elmarasz tatását, hanem a mészégetők derék helytállását tükrözi, akik a gátló körülmények és a kedvezőtlen munkafelételek el le nére évente legalább 280 000 tonna nyersanyagot adnak a népgazdaságnak, és szükség szerint az exportfeladatok teljesítéséből is kiveszik részüket. A folyamatos termelésre beállított korszerű gyárban, amely Európában páratlan a maga nemében, a közvetlen környék legalább kétszáz, zömmel ifjúmunkása találta meg számítá sát. Szorgalmuk az egyre növekvő szakértelemmel párosulva az elért eredményekben mutatkozik. Ezzel magyarázható, hogy a margecanyi és a zsérei (ŽiranyJ hasonló gyár 110 000, illetve 145 000 koronájával szemben az elmúlt öt év folyamán — egy-egv dolgozóra át.4 mészgyár korszerű elszívóberendezései elegendő védelmet nyújtanak a tájegység szépségének megőrzéséhez. dás segíthet, amire eddig vállalati szinten nem volt meg az anyagi lehetőségük. Bodnár Gyula, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy az utóbbi időben a szociális kérdések megoldásában kedvező változások történtek. Rozsnyón vállalati lakásokat építenek, sőt stabilizációs kölcsönökkel, kedvezményes juttatásokkal a családi házak építését is támogatják. AZ ALTALÁNOS. KEDVEZŐ munkahelyi légkör zászlóvivői kétségtelenül a szocialista munkabrigádok, amelyek mind bodnár Gyula ÜB-elnök /balról az első) vezette gépkarbantartó szocialista brigadja a folyamatos termelés fontos szervezője. 1977 VII. 8. számítva 290 000 koronára emelték az évi termelés értékét. Nem kisebb jelentőségű fegyvertény, hogy termelésük 80 százaléka az első osztályú áru- besorolás jegyeit hordja magán. EZEK AZ EREDMÉNYEK nem választhatók el a gyár pártalap- szervezete, gazdasági vezetősége és a szakszervezeti üzemi bizottság jó munkájától, amelyek az els.ő pillanattól kezdve rajta tartják kezüket a fejlődés ütő- erén.— Azt hiszem, nem árulok el titkot — jegyezte meg Körösi László, a pártelnök —, hogy a mészégetés nem tartozik a vonzó, divatos szakmák közé. Ezenkívül a járás más üzemei is nagy konkurrenciát jelentenek számunkra. Mégis, a rövid öt esztendő alatt sikerült kialakítanunk a gyár törzsgárdáját, érvényt szereztünk a párt vezető szerepének. Ennek köszönhetjük, hogy a rend és a fegyelem meghonosult minden munka- szakaszon, dolgozóink kezdeményezése szinte nem ismer határt. A pártalapszervezet fiatal kommunistái, akiknek az átlagos életkora a harminc évet sem haladja meg. példás munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a kedvező gyári légkör kialakításához. Ennek ellenére a gyakori munkaerőhullámzást mégsem tudják megakadályozni. Mind a pártalapszervezet, mind a gyár gazdasági vezetői elismerik, hogy ezen a téren csak a dolgozókról való fokozottabb gondoskoa mermelésben, mind « dolgozók nevelésében merész célokat állítottak maguk elé. Ma mér a gyárból ketten járnak főiskolára, hatan szakközépiskolát látogatnak, az utánpótlás biztosítására pedig tíz ifjúmunkást írattak be a szaktanintézetbe. Ebből következik, hogy a kor követelmenyeivel összhangban a termelésben és a minőség állandó fokozásában tartani tudják a lépést. Jó példával jár elöl ezen a téren a Zorkó Rudolf vezette hattagú bronzérme*, ifjúszocialista munkabrigád, amely 1973- ban alakult, most pedig az ezüstérem megszerzésén fáradozik. — A címeket és a kitüntetéseket nálunk sem osztják ingyen — mondotta a brigádvezető. — A szocialista brigád cím minden fokozatának elnyerését, minden kitüntetés odaítélését konkrét teljesítményszintekhez kötöttük. Laboratóriumi részlegünkön, phol a minőség ellenőrzésével toglalko zunk, meghatároztuk az elérendő eredményeket. A versenycélok az egesz gyár területén valóban igen konkrétak és ellenőrizhetők. A fő tér melési ágazat dolgozói a NOSZF 60. évfordulója köszön tésére 400 tonna ra észhidrát előállítását vállalták, a gép karbantartók 110 000 korona értékben pótalkatrészeket ké szí lenek. A gyár munkaközössé ge felajánlásainak összértéke megközelíti a 800 000 koronát. Látogatásunk napján a féléves eredmények értékelését meg nem készítették el, de az első öt hónap teljesítménye alapján bátran állíthatjuk, hogy a mészgyár dolgozói hiány tala- nul, teljesítik előirányzatukat, hiszen eddig 532 8115 koronát irtak jóvá számlájukon. A GYÁR KOMMUNISTA! a pártmunka tökéletesítése során arra törekszenek, hogy kedve zőbb feltételeket teremtsenek az üzemi demokrácia érvényesülésének, a vezetésben pedig részt vegyenek a beosztott dolgozók, mindenekelőtt a fizikai munkások. Nem arról van szó. hogy az alsó szinteken jogkörüket meghaladó ügyekben dön lsének. De arról igen, hogy a termelési részlegek szintjén döntsenek a meghatározott népgazdasági feladatok megoldási módjáról, a munkakör ü lm én y ek javí tásá na k kérdéseiről, mert a munkások ezáltal kötődnek legjobban a gyárhoz. A CSKP KB hatodik plenáris- ülésének az építőipar fejlesztésével foglalkozó dokumentumai ezt a kérdést külön is hangsúlyozzák. A pártalapszervezet munkájának igényességét megsokszorozzák a bonyolult munkafeltételek, ami a háromműszakos, folyamatos termelésből, az áruszállítás megszervezéséből adódik. — Tagadhatatlan — mondta búcsúzóul Körösi elvtárs — a kommunisták és a munkások aktivizálásának tökélete«ítésé- ben van elég behoznivalónk. De a tapasztalatok bizonyíthatják, hogy a leckéből eddig sikeresen vizsgáztunk. Ezután sem lesz másképpen. SZOMBATI! AMBRUS Hatvan esztendővel ezelőtt Lenin vezetésével a hős bolsevik párt döntő támadást indított az oroszországi kizsákmá- nyolók. a polgári-nagybirtokosi rend ellen. A sikeres harc eredményeképpen a történelemben első ízben jutott tartósan hatalomra a proletariátus, a dolgozó nép. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a XX. század legnagyobb eseménye. Alapvetően megváltoztatta az egész emberiség fejlődését. A szovjethatalom a világ valamennyi népének megmutatta, hogy melyik út vezet a kizsákmányolástól és a háborúktól mentes társadalomba. Az Októberi Forradalom révén létrejött új hatalomnak már áz első állami aktusa: a lenini békedekrétum meghirdet te az igazságos, a demokratikus és az egyetemes békéért vívott harc világos és pontos programját. t A közelgő jubileum tiszteletére a Kossuth Könyvkiadó új Lenm-kötetet jelentetett meg. Az Október) Forradalomról című gyűjtemény Leninnek azokat a munkáit — beszédeit, l>e számolóit, cikkeit — tartalmazza, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első öt évfordulójával kapcsolatban hangzottak el, illetve íródtak. A kötet valamennyi anyagát a szenvedélyesség és a hősi jiátosz jellemzi. De Lenin, mint mindig, a győzelmet követő időszakban -is nemcsak nagy szenvedéllyel, lelkesen írt és beszélt, hanem alapigazságokat fogalmazott meg. Mintha a mának címezte volna azt a cik két is. amely az Októberi For radalom második évfordulójának előestéjén a Pravdában jelent meg, és amelyben többek között elmondta: a burzsoázia és hívei azzal vádolnak bennünket, hogy megsértjük a demokráciát. Mi pedig azt állítjuk, hogy az Októberi Forradalom olyan lökést adott .i demokrá cia mindenirányú fejlődésének, amilyenre még nem volt példa a világon. A szovjet, illetve a szocialista demokrácia elsöpri a pompás, de hazug szavakat, és irgalmatlanul hadat iizen a „demokraták“, ;i tőkések és a földbirtokosok képmutatásának. Nincs és nem is lesz „egyenlő ség“ az elnyomottak és az elnyomók. a kizsákmányoltak és a kizsákmányolok között, nincs és nem is lesz igazi „szabadság“ mindaddig, amíg a munkás fel nem szabadul a tőkés, a dolgozó paraszt pedig a föld* birtokos igája alól. Hiába ámítják a népet a hazugok és a képmutatók, az ostobák es a vakok, a burzsoák és híveik, hiába beszélnek általános szabadságról, általános egyenlőségről. általános demokráciáról. A dolgozó néj) lerántja a hazugok álarcát, felnyitja a vakok szemét és megkérdi: Egyenlőséget? Kinek, kivet'* Szabadságot? Milyen iga aló , melyik osztály részére?.. Aki politizál, demokráciáról, szabad ságról, egyenlőségről, szőri a ’- musról beszél és nem veti l'e , nem hangsúlyozza az em liléit kérdéseket, és aki nem küzd ■<>?■ említett kérdések elködösítése ellen, az a dolgozók leggono- ■ szabb ellensége, a tőkések, a kizsákmányolok szolgája Lémn számos vonatkozásban a mához szól azzal a fejtegetésével is, ahol arról beszel, hogy a Nagy Októberi Szóéi a lista Forradalomnak ,,iem egyes, hanem valamennyi alap- ■vetö vonása nemzetközi jelentőségű abban az értelemben, hogy ez a forradalom halassal van a világ minden országára... Forradalmunk egyes alap vető vonásai... nemzetközi érvényűek, 'vagyis történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjön az, ami nálunk történt. Persze igen nagy hiba volna, ha eltúloznánk ezt az igazságot, ha nemcsak forradalmunk egyes alapvető vonatkozásaira vonatkoztatnánk“. A lényeg az, hogy az Októberi Forradalom „•a világ minden országának mutat egyet mást, méghozzá tiien lényegest, elkerülhetetlen és nem is távoli jövöjilkböl". A gyűjtemény anyaga vissza tekint a győztes forradalmat követő első őt évre, nyugtázza az elért eredményeket, ostorozza az elkövetett hibákat, egyben a tapasztalatokból levonja az általános érvényű következtetéseket. Lenin következtetései ma is tanulságosak, nekünk is szólnak Viliam Pievza: Napjaink történelme Zorkó Rudolf, a laboratórium vezetője, a pártbizottság tagja Szappanos Anna és Szappanos Éva társaságában. (A szerző felvételei) Viliam Pievza: Napjaink történelme című müve viszonylag nagy időszakot tárgyal, és kis sé a szintézisre törekvés igényével készült. A csehszlovák államiságot szorgalmazó irányzatok ismertetésétől kezdve a CSKP XIV. kongresszusának határozatáig tekinti át a csehszlovákiai forradalmi mozgalmak fontosabb eseményeit. A terjedelmes — közel ötszáz oldalas — mű meggyőzően bizonyítja, hogy népeink újkori történetét és felemelkedését milyen döntően befolyásolta a Nagy Októlieri Szocialista Forradalom győzelme és Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1921-ben történt megalakulása. A szerző észrevehetően elsősorban arra törekedett, hogy emléket állítson a történelmi és a politikai küzdelmekben részt vett hősöknek, bemutassa a múlt élő hagyatékát. Szerintünk művének különösen a CSKP V. kongreszusa és a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét, valamint az 1968-as eseményeket követő időszak történetét tárgyaló-elemző fejezetei mutatnak a lényegre, ki- fejezőek, sikerültek. De számos új és hasznos ismeretet nyújt a Gustáv Husák forradalmi tevékenységének kezdete és Az antifasiszta mozgalom a köztársaságot közvetlenül fenyegető veszély időszakában című fe>- zet, és a kötet számos más része, bekezdése. Megnyerően ír a nemzetek ás a nemzetiségek internacionalista törekvéséről, az 1931-es sztrájkokról, a kosúti véres pünkösdről, a DAV és a Sarló kapcsolatáról, a Dél- és Kelet- Szlovákiában rendezett antifasiszta tüntetésekről is. Az egy ség és a népi front bázisának kiszélesítéséért című fejezetet azzal zárja, hogy „A magyar nemzetiségű antifasiszta értelmiségiek aránylag intenzív tevékenységet fejtették ki a Maayar Nap című lap út ián, amely 1935-től jelent meg, és a kommunista part politiká/a nak fontos tolmácsolója lett a fasizmus ellen és a köztársaság megmentéséért folyó honban.“ Hiányérzetet az okoz, hogy viszonylag szűkszavúan értéke li a Rudé právo és a Pravda chudoby testvérlapjának a CSKP megalapításáért következetesen küzdött — Kassai Munkás nak a tevékenységét, és nem méltatja azt a tényt, hogy a CSKP-nak az 1937-ben Banská Bystricán megtartott VIi. kongresszusán a Szlovákia uaz- dasági, szociális és kulturális felemelkedésének terve címmel elfogadott dokumentuma a lenini nemzetiségi politika szel lemében — milyen részletesen és sokrétűen foglalkozóit a nemzetiségi kérdéssel, a Cseh Szlovákiában élő kisebbségek logi helyzetével. A különféle nacionalista előítéletek eloszlatása érdekében szerintünk talán részletesebb marxista —leninista okfejtést igényelt volna a CSKP-nak az 1945 és az 1948 közötti időszakban érvényesített nemzetiségi politikája i1-' A kötetet kifejező illusztrációk (ismert hazai képzőművészek alkotásai) díszítik. Bosz- szantó azonban hogy az olvasó a kötet lapjain sehol sem találja a szerzők nevét A Madách és a Pravda kiadó gondozásában megjelent Napjaink történelme című kötet fogyatékosságai ellen ér» ,s dicséretes vállalkozás. A tárgyalt időszakról tudtunkkal jelenleg ez a Csehszlovákiában magyarul megjelent legjobb könnved stílusú, összegező jellegű ismeretterjesztő kézikönyv. A fordítás szerzői közösség fBártfai László, Cséfalvay Esz- ter, Csizmár Eszter. Dósa Lász ló, Gály Iván, Somogyi Mátuás) munkája. jzsa)
