Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-01 / 179. szám, péntek
A lAKÖSSAG SZOLGÁLATÁBAN A UZMSSZONVOK TIHIRMfNTISlTlSERI IttKftNEK ANKÉT A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL A CSKP KB 7. ülésén csakúgy, mint a IX. szakszervezeti kongresszuson sok szó esett a szolgáltatásokról. Noha az utóbbi években lényeges javulás észlelhető a helyi gazdálkodás üzemeinek tevékenységében, tapasztalatból tudjuk, hogy elégedettségünkhöz még sok hiányzik. A panaszok elsősorban a szállítási határidők, a munka minősége és a szolgáltatások áj formáinak lassú bevezetése miatt Indokoltak. A fogyasztók elégedetlenségüket — ha csak tehetik — a bírálaton kívül * szolgáltató üzem mellőzésével juttatják kifejezésre. Ez a megoldás azonban egyik fél szempontjából sem kedvező. A dolgozó nők csak nehezen nélkülözik a számukra létfontosságú szolgáltatásokat, az üzemek viszont nem teljesítik a tervet. Korszerű technikává! A help! szolgáltató üzemek mosodái, tisztítói és ruhafestő üzemei sem mindig büszkélkedhetnek kimagasló eredményekkel. Különösen a mosodák lemaradása szembetűnő. Igaz ugyan, hogy az egyes kerületek, járások, városok és helységek üzemeinek tevékenységében lényeges különbségek észlelhetők, egyesek túl is teljesítik a tervet, tény azonban, hogy az 5. ötéves tervidőszakra előirányzott 20—22 százalék helyett alig 6 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Ezek a problémák foglalkojt* tátják a szolgáltató üzemek munkájának fejlesztésével megbízott, állami felügyeletet is .gyakorló, országos jogkörű prágai kutatóintézet dolgozóit. lift Koöi vegyészmérnök, az intézet vezetője elmondta, hogy évente legalább ezer esetben kell szakvéleményt mondaniuk a reklamációkról. Ismereteiket megbízhatóan kiegészítik az intézet laboratóriumaiban műkö- dfi gépek és készülékek. — Véleményük megfellebbezhetetlen ~ mutat vendéglátóm az egyik készülékre, amelyről leolvasható, hogy a technológiai eljárások megtartása esetén minden egyes tisztítás után hány százalékos a ruhadarab megengedett zsugorodása. Egy másik készülék m anyagok mosó-állóképességét, egy harmadik a kimosott vagy kitisztított fehérnemű fehérségének a fokát ellenőrzi. De olyan gép is van a laboratóriumban, amely a szintetikus fonalakból készült anyagok gyűrhetetlenségéről és kezelési módjáról tájékoztat. Minthogy az anyagok helytelen kezelése esetén tulajdonosuk örökre búcsút mondhat a ruhadarabnak, a gép feladata, hogy megelőzze a károkat. Ezért az Intézet szakemberei ae így kapott „utasítások" alapján dől* gozzék ki és hozzák nyilvános- *»ágra az egyes anyugok mosására, illetve tisztítására vonatkozó technológiai eljárásokat. A szakemberek tehát az üzemek munkája minőségének Javítására törekedve, a korszerű technikához fordulnak segítségért. Nincs az a fogas kérdés, amelyre a laboratóriumban né kapnának választ. A mosodák problémái* Akkor hát hol a hiba? Mi a* oka a mosodák és tisztítók tevékenysége iránti érdeklődés megcsappanásának? És ami ugyanilyen fontos: hogyan orvosolhatók a fogyatékosságok? A leggyakoribb hibák a helytelenül kiválasztott tisztítószerekre, vagy a nem megfelelő technológiára, esetleg a dolgozók következetlenségére, hanyagságára vezethetők vissza. Ezért nem ülhetnek ölbe tett kézzel a kutatóintézet dolgozói, akik a múlt évben megrendezett ankét útján kaptak válasatt további kérdéseikre is. Kiderült, hogy a mosodák legnagyobb konkurrenciája a házi mosó- és vasalógép. Äm a fejlődés feltartóztathatatlan, és a szakemberek sem emelhetnek kifogást ellene. A konkurrencia csupán a feladatok lelkiismeretesebb teljesítésével győzhető le. A statisztika saerlnt úgy««' is 1970-től már az össze® ház- artásban van villanymosógép. 1975 ben pedig 10,3 háztartásra már egy-egy automata mosógép jutott. És ha a terv szerint 1980-ig további 850 ezer automata mosógép kerül a piacra, akkor — a szárító- és vasalógépeket beleértve —■ minden harmadik háztartásban meglesznek majd a technika e korszerű vívmányai. A háziasszonyok a fáradság és időveszteség ellenére is többnyire Inkább odahaza mossák a család fehérneműjét, vagy tisztítják a szintetikus fonalakból készült, egyszerűbben kezelhető ruhadarabokat, hogy elkerüljék a szállítási határidők megszegése, a munka minősége, a tönkrement, esetleg kicserélt holmik miatti vitákat és bosz- szúságokat. — Nem lenne azonban helyes, ha a problémát egyoldalúan ítélnénk meg — figyelmeztet Koči mérnök. A munkaerőhiánnyal küzdő üzemek nehézségei, a munka minőségét befolyásoló gyakori fluktuáció sem téveszthető szem elől. Köztudott ugyanis, hogy a dolgozók többsége a szakképzetlen, idősebb nők sorából kerül ki. ne ha másutt előnyösebb munkafeltételekkel helyezkedhetnek el, akkor búcsút mondanak a mosodának vagy a tisztítónak. Ez az oka annak, hogy az Ipari tanulók is többnyire más szakmát választanak. De az sem titok, hogy mig a fizetett szolgáltatásokra fordított beruházások az 5. ötéves tervidőszakban a CSSZSZK-ban több mint 3 milliárd 9 millió koronát, ebből az SZSZK-ban 1 milliárd 120 milliót tettek ki, a mosodákra ebből az összegből országos viszonylatban alig 180, az SZSZK-ban pedig mindössze kb. 80 millió korona jutott. Az üzemek gépparkja tehát többé-kevésbé elavult. Ehhez járul az a tény, hogy a lakosság számára végzett munka — a gyűjtőhelyek fenntartását, a technológiát, a ruhadarabok osztályozását, cső magolását, szállítását tekintve — igényesebb, s ezért költségesebb is például a kórházak vagy más intézmények számára végzett munkánál. Noha az árakban nincs különbség, az intézményeknek nyújtott szolgáltatásokért minden 100 korona bevételre a költség csupán 70, de a lakossági szolgáltatások esetében 170 koronát tesz ki. Eredményes tapasztalatcsere Ez az aránytalanság más országokban is gyakori jelenség, tehát nem kizárólag a ml problémánk. Koči mérnök az Intézetnek az NDK-beli és a magyarországi kutatóintézetekkel fenntartott kapcsolatára és tapasztalatcseréjére utal. Elmondja, hogy az említett országokban a lakosság számára végzett kifogástalan munkát a felsőbb szervek kilogrammonként dotálják. Meggyőződése, hogy az ezzel a juttatással kapcsolatos kedvező tapasztalatok átvételére hazánkban sem kell már sokáig várniuk. Az aránytalanságok kiküszöbölése ugyanis ugyanolyan elengedhetetlen követelmény, mint pl. a mosás és tisztítás folyamatosságának korszerű gépekkel való biztosítása. E terv megvalósítását megkönnyíti, hogy már ma is több hazai üzem gyártja a villamos mosó- és vasalógépeket, amelyeket jól kiegészítenek a KGST-tagországokból, elsősorban az NDK-ból behozott kiváló minőségű gépek. Az első csehszlovák automata mosócentrifuga és szárítóberendezés is megszületett már. Prototípusának Ostravában veszik jó hasznát. Sorozatgyártása iránt a fulnekl Romo, a chebi és a breznecl Kovo üzemek mutatnak érdeklődést. Az üzemek munkájának minősége azonban nemcsak a gépektől, hanem a mosó- és tisztítószerek, az oldóanyagok stti. minőségétől is függ. Ezeknek a túlnyomó részben hazai gyártmányú, világszínvonalú hatékony szereknek köszönhető, hogv ma már számos üzemben jó eredménnyel tisztítják és festik az irhabundákat, az antilop- és szarvasbőr kabátokat, sőt a szőrmeáru kikészítése, cserzése sem okoz nehézséget. De mivel az egyre fokozódó kereslet miatt bizonyos oldóanyagokban nem elégítjük ki az igényeket, a hiányt külföldi mosószerekkel pótoljuk, amelyek iránt — bár minőségük semmivel sem jobb a mieinkénél — minden bizonnyal tetszetősebb csomagolásuk miatt magas áruk ellenére is rendkívüli érdeklődés mutatkozik. További szolgáltatások Vendéglátóm ismét a kutatóintézet problémáira tereli a szót. — Mindenképpen szolgáltatásaink színvonalának emelésére törekszünk — mondja —, hogy megkíméljük a családanyákat a felesleges gondoktól. De az üzemek érdeke is, amelyeknek egy része máris néhány újítás megvalósítását vette tervbe. A mosásra vagy tisztításra szánt holmik háztól házig való szállításával pl. már Bratislavában szereztek bizonyos tapasztalatokat. Az NDK példájára a mi lakótelepeink épületeiben is terveznek a szennyes számára gyűjtőszekrényeket vagy helyiségeket, amelyeknek kezelését valamelyik ott lakó nyugdíjas vállalná. A szakemberek feladata lesz a háziasszonyok meggyőzése, hogy csak a kisebb fehér- nemüdarabok házi mosása előnyös. Nem vitás, hogy az automata gépberendezések fokozatos elterjedésével megszűnik a mosodákban a nehéz fizikai munka. A mosógépek kiürítése és a kimosott holminak a vasalógépbe való átrakása ugyanis az idős asszonyok számára fárasztó és nem is egészséges. A mosodák és tisztítók korszerűsítése, a munkafeltételek javítása tehát minden bizonnyal a munkaerőhiány enyhülését, a szállítási határidők lerövidítését és a munka jobb minőségét, hatékonyságának fokozását is eredményezi majd. KARDOS MARTA Kommentáljuk Az érem másik oldala A CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága legutóbbi, ez év májusában megtartón ülésén tüzetesen foglalkozott a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének és a hazai kereskedelem továbbfejlesztésének kérdéseivel. Nemcsak arról van szó, hogy a legfelsőbb pártsxerv sorra mégtárgyalja a fejlődésünk alapvető fontosságú területein észlelhető problémákat. Nem kevésbé arról is, hogy az egyes kérdéskomplexnmok megválasztásánál a fő láncszem lenini módszeréhez igazodik, más szóval, oda irányítja nemrsak a párt, hanem az egész társadalom figyelmét is, ahol ezt a kialakult helyzet a leginkább megkívánja. Márpedig a kereskedelem és a szolgáltatások pillanatnyilag valóban egyike azoknak a szakaszoknak, amelyeken számos elvitathatatlan eredmény és siker ellenére — vannak olyan jelenségek, amelyeket feltétlenül meg kell oldanunk, nehogy a további előrelépés kerékkötőivé váljanak. Ezekről a problémákról, fogyalékossagokrol, sőt visszás jelenségekről is sok szó esett az említett központi bizottsági üléseken és nyilvánvaló, hngy elsősorban az a szakaszokért felelős szervek, vezetők és többi dolgozójuk népes tábora számára ez elegendő tápot ad nemcsak az elgondolkodáshoz, hanem a hatásos intézkedések megtételéhez is. Az sem vitás, hogy ezekkel a kérdésekkel hosszabb táton és nem kampányszerűen foglalkozni fognak a hírközlő eszközök is. mivel tulajdonképpen mindenkit érintenek és nem kis mértekben függ tőlük a lakosság nagy tömegeinek elégedettsége vagy hosszankodása. A bírálat, az igényesség természetesen helyénvaló és sok esetben olyan szükséges mint a só. Viszont nem szabad egyoldalúnkká válnunk, mindig ügyelnünk kell a tárgyilagosságra. Nem akarunk a kereskedelem fogadatlan prókátorai lenni, de néhány ténnyel a vásárlónak is szembe kell néznie. Elsősorban azzal, hogy a belkereskedelem mintegy 6110 ezer dolgozójának is van — a többiekhez hasonlóan — nem egy munkahelyi problémája, nem egy nehézséggel nekik is ineg kell küszköd niiik. Gondoljuk végig, hogy ezeknek a dolgozóknak nem kevesebb, mint a háromnegyede nő. jelentős hányada pedig anya. Beszélhetnénk továbbá arról is, hogy nem mindenkinek felel meg a kereskedelemben és a szolgáltatásban a lakosság többi részének igényeihez mindinkább igazodó eladási idő Szót ejthetnénk arról, hogy minden eddigi intézkedés Hl lenére az üzletekben, a raktárakban stb. dolguzó sok nő számára jelentős tehertétel az anyagmozgatás. Nem egy helyen tapasztaljuk azt is, hngy távolról sincs eszményien megoldva az üzemi étkeztetés, kifogásolhatóak a szociális berendezések, a munka utáni pihenés és az üdülés lebe tőségei sem olyanok mint — mondjuk — az iparban. Végül a bérezés minden kérdését sem tekinthetjük kifogástalanul megoldottnak. Persze ez és az ehhez hasonló további körülmények, liogy esak egyet említsünk még: egyes vásárlók türelmetlensége és neveletlensége, vagyis az éreni másik oldala — senkit sem jogosít fel arra, hogy munkáját félvállról vegye, sőt. mi több, megkárosítsa a fogyasztót, illetve úgy kezelje, mintha kénye kedvére kiszolgáltatott üvegfigura lenne, akin át lehet nézni. Az azonban jogos kívánság, ha a dicséret mellett bírálni Is akarunk — s hogyne akarnánk, hiszen különben aligha járnánk sikerrel —, hogy az éremnek ez a másik oldala se sikkadjon el. GÄLY IVAN ORVOSI TANÁCSADÓ Óvjuk a szemünket Elég gyakran előfordul, hogy munkavégzés során látásunk tartósan vagy átmenetileg károsodik. Aránylag kisfokú behatás is súlyos következményekkel járhat, mivel a mélyebb részek és az ideghártya nagyon érzékenyek a mérgekkel szemben. A balesetek kb. hét százaléka szemészeti jellegű, ezért elhárításuk igen fontos feladat, A szemsérüléseket több csoportra oszthatjuk. 1. Külső erőbehatás folytán keletkezett sérülések. Tompa tárgyakkal okozott sérülések, zúzódások következménye lehet az Ideghártya leválása és másodlagos zöldhályog. Átható sérülés esetében az a fő kérdés, van-e Idegen test a szem belsejében. Fenyegető veszélyt lelent a sérüléses lencse-el- szürkülés vagy fertőzés. Az idegen testek leggyakrabban üvegszilánkok, apró vas- vagy acélrészecskék. Az elsősegély lényege a kétszemes kötés és a lehető leggyorsabb szakorvosi ellátás. 2. Vegyi sérülések. A maródásokat okozhatják lúgok, a leggyakoribb a mész szétfrecs- csenése folytán keletkezett sérülés. A veszélyt fokozza, ha a meszes oldat nyomás alatt éri a szemet. Sérülést okozhatnak a savak, kénsav, sósav, salétromsav. Ezek általában jobb in- dulatúak, mint a lúg okozta maródások. Továbbá veszélyesek a peroxidok, a formaiin, a fenolvegyületek és azok a szerek, amelyek vegytisztítás kapcsán okozhatnak szemsérülést. Az elsősegély lényege az azonnali, bő öblítés tiszta vízzel, időveszteség, ha közömbösítőszert keresünk az öblítéshez. Az esetleges mészszemcsé- két csak orvos távolíthatja el és a kóros következményeket csak szakorvos kezelheti. 3. Fizikai behatások. Az ártalmat az ibolyántúli sugárzás váltja ki. A szemgyulladás néhány óra múlva jelentkezik, bő könnvezés és szemhéjgörcs kíséretében. Ilyenkor nemcsak a kötőhártya, hanem a szaruhártya Is károsodik. Nagyon fontos, hogy hegesztésnél védőszemüveget vagy pajzsot használjunk. Az Ibolyántúli sugárzás a szem külső részeit károsítja, az infravörös sugárzás viszont a lencsét éri. Szemkárosodást válthat ki pl. a több éven keresztül végzett üvegfúvás is. Ártalom lép fel továbbá a röntgen-, neutron- és gammasugárzás hatására. A lencse elszürkülése másfél két év után mutatkozhat. Ugyancsak hályogot okoz a vlllámsu- gárzás vagy az áramütés. 4. Porok, gázok és gőzök. Porbehatás — szén, üveg, cement, gipsz, gyapjú, stb —■ tartós látásromláshoz ritkábban vezet. A mechanikus hatáson kívül túlérzékenység is keletkezhet. A gázok és gőzök a fentiekhez hasonló kórképet okoznak. Szarugyulladást okozhatnak továbbá az oldószerek, tartós hatás esetén a kátrány és a szurok is. A mezőgazdaságban a növényvédőszerek pora vagy per- mete ingerli a szemet. Köny- nyezés, fényérzékenység a tünetek. Általában a kéntartalmú vogyületek a legveszélyesebbek. 5. Általános mérgezések. A belélegzés révén felszívódó mérgek többféle károsodást okozhatnak, így az általános mérgezéseknek is lehet szemészeti hatása. Amikor a mérgek a központi Idegrendszert támadják meg, felléphet a kettőslátás, a szemrezgés vagy a látótérkiesés. Az idegrendszerre ható mérgek természetesen a látóideget is károsítják. Ilyenek a tetraklórmetán, a dlnit- robenzol, a nitroszármazékok, az ólom, kórm, mangán, arzén, foszfor, a növényvédőszerek stb. A legsúlyosabb ártalom a metilalkohol vagy faszesz által okozott végleges vakság. Ilyen mérgező anyag rendszerint a véletlenül elcserélt szesz fogyasztása útján jut a szervezetbe, de a bőrön át Is felszívódhat. A mértéktelen alkohol- fogyasztás és dohányzás Is mérgezi a látóideget. A járványos szaru- és kötő- hártya-gvulladás olykor Ipari létesítményekben Is előfordulhat. A fertőzés a válladékkal átterjedhet a családtagokra is.> Ilyenkor fokozni kell a mindennapi higiéniát a munkahelyen és otthon is: kézmosás, mosószerek izolálása stb. A lá- táscsökkenés hónapokig eltarthat. Az elmondottakból világos: ha az előírt korszerű védőruházat, álarc és védőszemüveg használata nem is mindig kényelmes, egészségünk és látásunk érdekében feltétlenül használni kell őket. Dr. MILADA KARASOVA 1977. VII. 1.
