Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-05 / 183. szám, kedd

1977 VIL 5. A wilmingtoni tízek védelmére szervezett tö ni eg tűnte tétté n részt vett és felszólalt Elisabeth Chavis, a wilmingtoni tizek vezetőjé­nek édesanyja. Felvételünk a tüntetésen készült. (ČSTK — ZB felvétele) Az emberi jogokért vívott harcot ľ ' otthon keli kezdeni Tömegtüntetés a Fehér Ház előtt a wilmingtoni tízek védelmében (ČSTK) — Washingtonban a „wilmingtoni tízek“ kiszabad! tása végett tömegtüntetést szerveztek. A tüntetők a Fehér Házhoz vonultak „Szabadságot a wilmingtoni tizeknek„Sza­badságot a jaji megkülönböz­tetés elleni harcosoknak“, „El­nök úr az emberi jogokért ví­vott harcot otthon kell kezde­nél jelszókkal. „Kormányunk addig nem be­szélhet az emberi jogokról más országokban, amíg az amerikai börtönökben többszáz politikai fogoly sínylődik, akiknek egye­düli bűnük az emberi méltósá­gért vívott harc“, — jelentette ki a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetés során Elisabeth Chavis, a „wilming­toni tízek“ vezetőjének édes­anyja. Benjamin Chavis és 9 társa már hat éve szenved az észak- dakotai börtönben. Az ember­telen eljárás arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban elemi fajüldözés uralkodik. Az Egyesült Államok hogyan ne­vezheti magát az emberi jogo­kért vívott harc vezérének, ha hazánkban több száz ember csupán azért van börtönben, mert aktívan részt vett ebben a harcban. A fajüldözés az Egyesült Államokban nem szűnt, meg, csak rafináltabb formákat öltött. Amíg korábban a nége­reket bírósági eljárás és elő­zetes kivizsgálás nélkül lincsel­ték meg, napjainkban ezt bíró­sági eljárásokon végzik, ame­lyek eredményét már előre meg lehet jósolni, s a „zavar­gókat“ egyszerűen rács mögé küldik. A „wilmingtoni tízek“ sorsa csupán egy a négerek elleni megtorló intézkedések egész sorából. Diktátorcsere (CSTK) — Feszült belpoliti­kai légkörben és rendkívüli biztonsági intézkedések köze­pette foglalta el hivatalát Car­los Humberto Romero tábornok, Salvador új elnöke. Az elnöki tisztséget Romero tábornok Arturo Molina őrnagytól vette át. Mindketten a külföldi, de főleg az észak-amerikai mono­póliumok érdekeit képviselik. Tagjai a Nemzeti Megbékélés jobboldali pártnak. Ez év feb­ruárjában megtartott elnökvá­lasztások után országszerte néptüntetések robbantak ki, melyekkel a választók tiltakoz­tak a Romero tábornok javára meghamisított választási ered­mények miatt. A kormány ez­után rendkívüli állapotot hir­detett ki és több ellenzéki po­litikust bebörtönzött. Romero tábornok tisztségfoglalő beszé­dében hangsúlyozta, hogy kor­mánya nem engedi meg, hogy Salvadorba „bejusson a kom­munizmus“. NÉHÁNY »«K »•-SORBAN SUHARTO indonéz elnök hét­főn kétnapos hivatalos látoga­tásra Thaiföldre érkezett. A lá­togatás célja Thanin Kravicsien thaiföldi miniszterelnökkel elő­készíteni a Délkelet-ázsiai Or­szágok Szervezete (ASEAN) tagországai vezetőinek találko­zóját. ARISTIDES PEREIRÁNAK, Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) főtitkárának, a Zöld­foki-szigetek Köztársaság elnö­kének vezetésével hivatalos küldöttség látogatást tett a Mo­zambiki Népi Köztársaságban. TAKEO. FUKUDA japán n?i niszterelnök bejelentette, hogy szándékában áll a parlament képviselőházának feloszlatása és általános választások kiírá­sa. Ezzel a lépéssel megkísérli biztosítani a kormányon levő liberális demokrata párt abszo­lút többségét a parlamentben. OLASZ neofasiszták a Rómá­tól délre levő Sezzo Romano- ban ledöntötték az itt egy év­vel ezelőtt megölt kommunis­tának, L. di Rosának állított emlékművet. A demokrata párt a szakszervezetek és a nagy- közönség hatalmas tüntetést szervezett a városban, tiltakoz­va az újfasiszták akciója ellen. SüWETOBAN, Johannesburg négernegyedében folytatódnak a bennszülött lakosság tünteté­sei a faji megkülönböztetés po­litikája ellen. A rendőrterror áldozatainak szombati és va­sárnapi temetésével kapcsola­tos tüntetéseket» a rendőrség könnyfakasztó gázzal oszlatta szét. A PALESZTINAI arab népnek mint bármely más nemzetnek joga van önálló független ál­lamra, jelentette ki Faruk Kad­dumi, a palesztinai felszabadí- tási szervezet politikai osztály- vezetője a Párizsban megjelenő rAl-Muszlukbal című hetilapnak adott interjújában. Kijelentette továbbá, hogy a libanoni ese­mények annak az amerikai po­litikának a következményei, amely a közel-keleti helyzetet „lépésenként“ akarja megolda­ni, s amelynek célja, hogy éket verjen az arab országok közé és megakadályozza az önálló palesztin állam megalakítását. BREZSNYEV TÁVIRATA CARTERHE2 1 (ČSTK) — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot küldött fames Carter amerikai elnöknek az Egyesült Államok függetlensége kikiáltása 201. évfordulója alkalmából. „Remélni szeretném, hogy az elmúlt évek pozitív tapasztala­tai után biztosíthatjuk a szov­jet-amerikai kapcsolatok tar­tós fejlődését az enyhülés el­mélyítése érdekében“ — hang­súlyozza Leonyid Brezsnyev távirata. A lgéria ma ünnepel: másfél évtizede ezen a napon vonták be a francia trikolórt és szökött fel az árbóc tetejé­re az új állam nemzeti zászla­ja. •Hosszú volt az út, amelyen Algéria népe jelenéig eljutott. A gyarmaturalom hosszú, sötét mellettük volt. A gyakorlatban érezték az internacionalizmus jelentőségét, és különösképpen a Szovjetunió barátságát. A politikai belviszály a fiatal algériai államot sem kerülte el, de viszonylag békésen megol­dódott. A 132 évi francia gyar­maturalom után másként kéz­Algéria másfél évtizede időszaka után 1954 novemberé­ben fellobbant a fegyveres nem­zeti felszabadító harc tüze, amely bevilágított Afrika mé­lyére. Az algériai nép felszaba­dulása valamelyest eltért más afrikai népekétől, fegyverrel vívta ki és a gyarmattartók kénytelenek voltak kapitulálni. Párizs nem gyakorolt kegyet, amikor aláírta a megállapodást Algéria függetlenségéről. 1962. július 5-e azonban csak a kezdet kezdetét jelentette. A szó szoros értelmében a porai­ból kellett újjáépíteni az or­szágot. Rokkantak és háborús özvegyek tízezrei, összeomlott falvak, tönkretett parasztgazda­ságok. Mindent élőiről kellett kezdeni. Ám mint ahogy a nemzeti felszabadító harcban a szocia­lista országok politikai, anyagi, erkölcsi segítségét élvezték az algériai hazafiak, a segítő kéz az új szabad élet építésében is dett alakulni az új állam és az egykori anyaország' kapcsolata is; Párizs már nem diktálhatott és főként nem zsarolhatott, mert hű és nagy barátok áll­tak Algéria mellett. A földreform, amely konst­ruktív államépítő elemmé tette az elmaradott fellahot, az ide­gen tulajdonban levő vállala­tok államosítása, a 70 százalé­kot elért állami gazdasági szektor kialakítása, a követke­zetes antiimperialista politika, a szocialista országokkal való barátság és együttműködés a múlthoz képest virágzó Algé­riát teremtett. Ebijén jelentős része voK a párttá szervezett nemzeti Felszabadító Front él­csapat szerepének is. E párt Huari Bumedien elnök vezeté­sével sajátos szocialista prog­ramot hirdetett meg, amelyet a tavaly decemberben népszava­zással elfogadott alkotmány Is megerősít. Kimondja: az ország fő célja a szocializmus felépí­tése. Nagy változások történtek és történnek Algéria életében. Az ország fokozatosan arabizáló- dik, a közoktatásban és a hi­vatalokban is kiszorítja az arab nyelv a franciát. Arabbá válik az ország kultúrája is. Ami azonban még lényegesebb, arab kezekben van az ország fő kin­cse, az olaj is. Algéria népe a januári elnök- választással, majd a későbbi parlamenti választásokkal be­bizonyította, hogy kitart a ha­ladás politikájának másfél év­tizeddel ezelőtt elkezdett Irány­vonala mellett, bízik kipróbált vezetőiben és a szocializmus felé akar haladni. Ez a biza­lom nagy kincs az algériai ve­zetők kezében. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság haladó poli­tikája befolyással van egész Afrikára. Az Afrikai Egység­szervezetben játszott szerepe nagy mértékben hozzájárul a nyugati imperialisták szekerét toló reakciós erők elszigetelő­déséhez és vereségéhez. Algéria példája egyben azt Is bizonyítja, hogy a harmadik világ országai, a fejlődő népek csakis természetes szövetsége­seik, a szocialista országok se­gítségével kerülhetik el a neo- kolonializmus cselszövéseit és foglalhatják el a mai világban megillető helyüket. (Lf leg az éleihez Napjainknak kétségkívül egyik legjelentősebb nemzetközi ese­ménye a 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Álla­mok képviselőinek belgrádi találkozója. Az érdeklődéssel figyelt eseményekről a világ közvéleményét 50 állam 360 hírügynöksége tájékoztatja. Ez a megkülönböztetett érdeklődés természetes, hiszen a világ reálisan gondolkodó emberei egyre nagyobb aggodalommal tuda­tosítják az atomháború fenyegető veszélyét, amely földrészünket lakatlan, puszta területté változtathatja. A nukleáris háborúval kapcsolatban mindenféle összehasonlítás elveszti emberi mértékét, mert az ilyen szörnyű pusztítás után aligha lehetne többé civili­zációról beszélni, sőt talán annak se igen maradna nyoma, hogy valaha a földgolyón emberek Is éltek. Ez az állítás túlzottnak, sőt ífantasztikusnak tűnik. Maga a. valóság azonban még fantaszti- kusabb, mint ahogyan azt a' hétköznapok forgatagában el* tudjuk képzelni. így például a stockholmi Nemzetközi Közvé­leménykutató Intézet 1976-os adata szerint napjainkban a nukleá­ris készletek körülbelül 50 ezer megatonnát tesznek ki, vagyis ez Földünk minden egyes emberére számítva kb. 15 tonna trinit- rotolién erejének felel meg. Ez valami olyan elképzelhetetlen, mint mondjuk Dante „pokla“, azzal a különbséggel, hogy az utób­bi — a költő látomásával ellentétben — a XX. század valósága. Az Egyesült Államokban az 1976—77-es pénzügyi évben 112 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre, annak ellenére, hogy Carter „kitartóan harcol az emberi jogokért“. Megfeledkezik azon­ban a legalapvetőbb emberi jogokról — az élethez való jogról, amely nélkül a többi jog csupán az emberi lét kigúnyolása. Ezt a legszentebb jogot veszélyezteti a neutronok nukleáris reakció­ja elvein alapuló új bomba, amely „csak“ az embert pusztítja el. A Pentagon hasonló töltetű ágyúgránátokkal akarja felszerelni NATO beli partnereit és a Bundeswehrt is. Ügy látszik, az Egye­sült Államok vezető körei nagyon gyorsan megfeledkeztek az em- bermllllók mérhetetlen szenvedéseiről a második világháborúban, az ENSZ Alapokmánya 1. cikkelyéről, vagy a legutóbbi nemzet­közi horderejű dokumentumról — a helsinki konferencia Záróok­mányáról. Természetesen ez a feledékenvség nem véletlen, hi9Z katonai -ipari komplexumok mágnásainak a fegyverkezés és a háború a legkifizetődőbb üzlet, tekintet nélkül arra, hogy az em­ber élethez való jogával kufárkodnak. Akaratlanul is felmerül az a gyanú, hogy az Egyesült Államok vezető körei az új fegyverek és a B—1 típusú stratégiai bombázó gépek gyártásának kongresszusi jóváhagyásáról szóló jelentéseket éppen a belgrádi tanácskozás idején hozták nyilvánosságra. Az emberiségnek ugyanis már szomorú tapasztalatai vannak az ilyen politikával, és emlékszik még az 1945-ös Potsdami konferenciára, amikor Truman, az Egyesült Államok akkori elnöke Sztálint az atombomba rémével zsarolta. Sajnos, ez nemcsak puszta rémítge- tés volt, amint ezt Hirosima és Nagaszaki sorsa tanúsította, ké« sőbb pedig a hidegháború idején az egész haladó emberiség e ve­szélytől való félelemben élt. Remélhető, hogy ez a hasonlatosság csupán véletlen. Talán azért is, mert Carter az emberi jogok védelmezőjének a szerepében tetszeleg, s az élethez való jogot aligha lehet kétségbe vonni még a Fehér Házban is! S mekkora a különbség a Szovjetunió új alkotmánytervezetével összehasonlítva, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét az alkotmányban rögzíti. Nos, a szocializmus és a béke mindenkor egy és oszthatatlan volt és marad. Nem volna-e hasznosabb, ha az Egyesült Államok azt a 112 milliárd dollárt a munkanélküliek 10 milliós serege helyzetének megjavítására fordítaná? Igaz, hogy könnyebb más­háza előtt söpörni. Csakhogy — mi a helyzet az emberi jogok terén a korlátlan lehetőségek országában? JOZEF MARTOVlC BRÜSSZELI JELENTÉS Több NATO-hadgy»korlatot tartanak az idén fÖSTKI -p- Autumn Forge-77 fedőnév alatt a NATO katonai hadgyakorlatot tart a jövő hó­napban Skandináviától a Föld­közi-tengerig húzódó területen — jelentette be Brüsszelben a NATO parancsnoksága. A had­gyakorlaton részt vesznek a NATO 12 tagállamának száraz­földi, tengeri és légi haderői, kivéve Franciaországot, Gö­rögországot és Izlandot. Az Autumn Forge-77 hadgya­korlat az idei katonai had­gyakorlatok sorozatának egyik része. így Közép-Európában Cold Fire név alatt tart had­gyakorlatot a NATO légi had­ereje. Reforger-77 néven is hadgyakorlat indul, amelynek célja a NATO fegyveres erői harci készségének felülvizsgá­lása. A hadgyakorlat során az Egyesült Államok katonai egy­ségeket és felszerelést helyez« nek át Nyugat-Németországba. Az USA nyíltan beavatkozik Pakisztán belügyeibe A CIA sem tétlenkedik (ČSTK) — A CIA által Pa­kisztán ellen indított pszicho­lógiai háború tovább folyik, állapítja meg a Pakistan Times című pakisztáni napilap. A lap ezzel kapcsolatban megemlíti a Time című ameri­kai lapban közölt írást, amely­ben elemzik a pakisztáni helyzetet valótlan tények alapján. Ez a cikk az Egye­sült Államok kampánysoroza« tának egy része, amely az amerikaiaknak nem megfelelő jelenlegi pakisztáni kormány megdöntésére irányul. Az Egyesült Államok, hogy célját elérje, nyíltan beavatko­zik Pakisztán belügyeibe és igyekszik az országban káoszt kiváltani — állapítja meg a Pakistan Times. Két gyilkosság naponta Szaporodnak a terrorakciók Olaszországban (ČSTK) — „Két gyilkosság naponta“ címmel a La Stampa című olasz lap cikket közölt a bűncselekmények szaporodá­sáról. Az utóbbi években el­szaporodtak az emberrablások és merényletek, amelyek során a terroristák fegyvert, robbanó- és gyújtóanyagokat használtak. 1976-ban Olaszországban 700 gyilkosságot köveitek el. A lap ezután adatokat közöl az ország bűnözésének emel­kedéséről. Olaszországban 1950- ben minden százezer lakosra 1501 bűntett esett. 23 évvel ké­sőbb a bűncselekmények száma megkétszereződött. 1974 és 1976 között a bűnözés tovább emelkedett: 1974-ben 12 száza­lékkal, 1975-ben 14 százalékkal, 1976-ban 5 százalékkal. Nyugtalanító a politikai ter­rorizmus előretörése. 1976-ban 1100 politikai terrorakciót je­gyezlek fel, ami 90 százalék­kal több az elmúlt évhez vi­szonyítva. Ez év első öt hónap­jában már 969 esetet regisztrál­tak, ami 67 százalékkal több az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva.

Next

/
Thumbnails
Contents