Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-05 / 183. szám, kedd
Négyszáz éve született Rubens ZONGORA A LEVEGŐBEN (magyar) Ritkán «dalik meg az embernek egész életen át tartó boldogság, jólét, siker, a művés? nek általános elismerés nem csak életében, hanem a halála után is. A legnagyobb flamand festő művész, Pieter Pauwel Rubens mindebben részesült. Ezt — saját géniuszán kívül — a kor kedvező feltételeinek Is köszönhette. Rá várt a feladat, hogy « művészetben elsimítsa a reneszánsz humanizmus és a fellépő barokk erős katolicizmusából származó ellentéteket. Amikor Rubens a 17. század elején a flamand művészeti élet színterére lépett, az éppen az olasz reneszánsz vívmányainak arany kalitkájában vergődött, nem tudva kitörni belőle. A kitörésbe«; olyan ere jű szárnyalásra volt szükség, amilyennel csak Rubens rendelkezett. Csak ő volt képes kortársai addigi olaszutánzó lö rekvéseit sajátosan gazdagítva hazája számára hasznosítani. Csak 6 tudta egyesíteni a re neszánsz formai és gondolati elemeit a flamandokra jellemző vitális realizmussal. Első tanítói T. Verhaegt tílj- kepfestő, négy évig A. »an Nüort, végül a sokáig Olasz országban működő O. van Veen voltak. Olaszországi elsó állomása Velence; itt Tiziano színvilága ejtette rabul. Onnan a man- lovai Vincenzo Gonzaga her reg szolgálatába került, antik és reneszánsz képek másolólaként; útközben Firenzében vendéglátójával együtt részt vett Medici Mária esküvőjén. A mantovai palota gazdag képtára lehetővé tette számára, hogy megismerkedjen a nagy olasz mesterek művészetevei, Mantegnával, G. Roma novai, Correggioval stb. Máso lóként Rómába küldték, ahol Raffaelo, Michelangelo, Carn vaggio és a Carracci fivérek művészetét tanulmányozta. Ekkor határozta el, hogy festményeiben Tiziano színességéi Michelangelo rajzkészségével egyesíti, amiről előtte már Tintoretto is álmodozott. Sajátos figurális típusai ge novai oltárképein mutatkoztak először. Az első igazán rubensi művek Antwerpenbe való hazatérte után születtek (a Kereszt felállítása 1610-ből és a Leve tel a keresztről 1611 bői című cdtárképek). Csak hazájában ftrl be a művészben mindaz, amit Ne sajnáljatok, mi is dolgozni akarunk), olvasható a loson- rl (Lučenec) süketémák alapiskolájának emblémáján. Igen. Dolgozni akarunk. Már aki Idekerül, illetve idejében a hallássérültek speciális iskolájába kerül. Szlovákiában ugyanis ez az egyedüli iskola, amelyben a hallássérült gyermekeket magyar nyelven tanítják. Az iskola igazgatóságának az a legnagyob problémája, hogy Szlovákia magyarlakta területének nem minden részén tudnak a szülők arról, hogy hazánkban létezik ilyen iskola. Sajnos, a járási szervek sem tájékoztatják kellően a magyar nemzetiségű szülőket iskolánk lehetőségeiről. Ennek következtében sok hallássérült magyar gyerek nem jut el iskolánkba. ahol biztosítjuk számukra a harmonikus fejlődés minden feltételét. Hosszú évek tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy iskolánkba évről évre olyan hallássérült gyerekek kerülnek, akik a helyi alapiskolában bukdácsolva kínlódtak át éveket, eredménytelenül, kiközösítve, lelkileg megtörve, s akik « mi Iskolánkban a hozzájuk hasonló tanulók között visszanyerve lelki egyensúlyukat, kellő tudást szerezve hagyták el intézetünket, hogy aztán a külföldön látott és tanult. Köz ben feleségül vette Isabella Brantot, akivel tizennyolc évig élt boldogan. Képeinek kezdettől fogva oly nagy sikerük volt, hogy a sok megrendelést nem is győzte volna, ezért 1615 tói tanítványai segítségével dolgozott. Az ún. rubensi műhely ben mitológiai, allegorikus képeket, csata- és vadászjelenete két készítettek. Csupa olyan tárgyú képet, amelyen a kompozíció alkalmat nyújtott a ba rokk dinamika kifejezésére. A művész sajátkezűleg inkább intim témájú családi képeket festett, a többi alkotás csak az ő vázlatai alapján készült, ö csak a végső formai egységei adta meg nekik a befejező ecsetvonásokkal. A Csodálatos halászat (1618 — 1619-ből) és a Keresztrefe szítás (Kopjadöfés, 1620-ból) című hatalmas szárnyasoltárok a műhely kimagasló alkotásai közé tartoztak. Már az Amazoncsata című kép is barokkosán mozgalmas, a robusztus, erőteljes rubensi figurák panoptikuma. Mindez fokozottan vonatkozik az ún. nagy és kis Utolsó heteire, meg a Bűnbeesésre. Ezek a monumentális festmények Miche langelo Utolsó ítéletének első művészien megfogalmazol í visszhangjai voltak. De Rubens nagysága inkább a kevesebb alakú kompozíciókban érvényesült, amilyen a Leuki/jfjidák elrablása. A müncheni képtárban őrzött híres 1610-ből származó Önarcképén már feleségével együtt örökítette meg magát. Ezenkívül sok más arcképet készített, többek közt fiairól. Felesége halála után (1626 ban) művészi tevékenységében néhány éves szünet állt be; elsősorban diplomáciai utakban keresett felejtést. Ekkor vált Isabella holland uralkodónő titkos tanácsadójává; Spanyol országban és Angliában is járt. Közben IV. Fülöp spanyol ki rálytól és I. Károly angol királytól is megrendelést kapott. A londoni Whitehall-épülef mennyezet képének megfestéséért az angol király nemesi rangra emelte. Az ötvenhárom éves Rubens 1630 ban újra megnősült, felesége, Heléne Four ment nála mintegy húsz évvel volt fiata labb. A művész új erővel látott a festésnek. Heléne valamilyen számukra fenntartott speciális ipari tanuló-iskolákban készülhessenek fel jövendő hivatásukra, hogy ők is dolgozhassanak s egyenrangú tagjaivá váljanak szocialista társadalmunknak. Az iskolánkból kikerült hallássérülteknek az életbe való beilleszkedéséről a volt tanulóink részvételével megrendezett találkozókon győződünk meg. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy iskolánk tanulói az életbe kikerülve a munkahelyükön a legnagyobb elismerésben részesülnek. Többen közülük a szakma kiváló dolgozói, szocialista munkabrigádok tagjai, csoport vagy brigádvezetők. Mindezt pedig rsak úgy érhették el, hogy idejében olyan környezetbe kerültek, ahol megfelelő körülmények között foglalkozhattak velük, s így megteremtették az alapfeltételeket ahhoz, hogy valóban egyenrangúvá válhattak az ugyanazon szakmában dolgozó többi emberrel. Iskolánk pedagógusainak speciális | szuropédiai) felkészülése révén biztosítani tudjuk a hallássérült gyermekek harmonikus fejlődését, de ennek feltétele, hogy a gyermek lehetőleg Idejében, 5—7 éves korflban kerüljön hozzánk. Az formában szinte összes képén szerepel [Bathseba fürdője, Szt. Cecilia, Helene t'ourment bundában, Felesége gyermekeivel, Családjával a kertben}, A fia tál, egészséges női test szép sége visszavezette Rubenst honfitársai realizmusához. Az örömteli élvezetdús élei sze retete árad csaknem összes akkori képéből. A Szerelem szigete, a Vénusz ünnep a rokokó gáláns festészetét idézi. Bennük az ősi pogánvság és a művész érzékisége tökéletesen egyesül a klasszikus formákkal és a népi ízléssel. Ebben a mámorban jött létre a Szabin nők elrablása, valamint a spanyol király számára készített mitológiai képeinek sora j Pár is dón lese, A szeretet kertje stb.) A nagy dáridók festése köz ben Rubens eljutott egész az erkölcs-festészetig ! Paraszti tánc, Lakoma című képei). A jezsuita rendszer megszilárdu lásával Rubens katolikus érzel mei is erősödtek. A kereszténységet vallásos tárgyú képeinek fantasztikus vízióival támogatta. Űjra fokozottan részt vett a műhelymunkákban. Tanítvá nyaíval együtt festette a Szent Ildefons testvériség hatalmas • zárnyasoltárát (1630—32-ben) melyben addigi közös igyekeze tiik, a színeket és fényeket érvényre juttatni kifinomult for mában jelentkezett. Rubens a számára mindig kissé problematikus tájképfes tészet felett is győzött, mely fékezte csapongó fantáziáját. Az addig kissé színpadias, kép zeleti tájképek helyett, melyek ben a táj inkább rsak a figurák kísérője volt, az 1630-as években végre megízlelte a hazai táj igazi szépségét /Steeni táj kastéllyal és Hazatérés u mezei munkából című alkotásai). Ugyanakkor arcké pei is a modell lényének belső átérzéséről tanúskodnak. Bete gen, haláláig. 1fi40-ig festett. Brouwers és Teniers mellett Rubens hazája harmadik leg nagyobb tájképfestője volt. „a kozmikus vízió barokk, már szinte romantikus fázisának megtestesítője". Életműve hatalmas, és ami a tő: maradandó érték. Azonkívül, hogy rengeteg kortárséra hatással volt, a barokkon és ro kokón át egész a 19. század modern festészetéhez mutatott utat. Delacroix szerint nagysága abban rejlik, hogy tudott önmaga lenni. Naplójában ezt írja róla: „Nem azért tesz túl mindenen, hogy műve ev. vagy uz amaz részleteben tökéletes, hanem azért, mert egész müvét rejtett erő. mély belső élet hat L. GÄLY TAMARA olvasókhoz fordulok azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák azokat a szülőket, akiknek hallássérült (nagyothalló vagy sü- ketnéma) gyermekük van, hogy Losoncon olyan magyar tanítási nyelvű alapiskola van, ahol a gyerekek megfelelő képzésben részesülhetnek. Külön felhívom az óvodákban és az alapiskolák 1—2 osztályában tanító pedagógusok figyelmét, ha esetleg rendellenességet vesznek észre a gyermeknél, tanácsolják a szülőknek az Iskolánkat. Ha kérésünket a pedagóguskollégák megszívlelnék. bizonyosra veszem, hogy még több hallássérült magáévá tehetné jelszavunkat: Ne sajnáljatok, mi is dolgozni akarunk! Fontosnak tartom megjegyezni Iskolánkról, hogy a tanulási idő nálunk 10 év Olyan tanulókat vehetünk fel, akik betöltötték 5. életévüket. Az oktatás előkészítő évfolyammal kezdődik és a 9. évfolyam elvégzésével ér véget. A végzős tanulókat a kremnicai és a bratislavai speciális iparitanulóiskolában helyezzük el, ahol különböző szakma elsajátítására van lehetőségük, mint például férfi es női szabászat, könyvkötészet, lakatos, kertész, asztalos, szobafestő és mázoló szakma. Iskolánk címe: ZDŠ pre nepočujúcich. 98401 Lučenec, Fučíkova ul. 6. MARKOTAN PAL. igazgató Jó az alapötlete a Zongora a levegőben című magyar vígjátéknak. A film konfliktusa sokat ígérő, s a kiinduló helyzet egy pezsgő, szatirikus társadalmi komédiát rejtett magában, de a műfaj stílusa, az alapötletnek megfelelő mondanivaló nem vált a film meghatározó élvévé. Mert miről is szol ez a kissé szokatlan című film? A cselek mény egyszerű: egy fiatal, na gyón tehetséges zongoraművésznek, Kicsi Dánielnek lakást adnak egy új lakótelepbe tonházában, hogy legyen hol gyakorolnia. A lakás szinte al kot ómű hellyé válik, a fiatal pianista szorgalmasan, lelkesen gyakorol, készül koncertjeire. Játéka csakhamar megzavarja a lakók nyugalmát, felborzolja kedélyeiket s felháborodásukban valóságos üldözési hadjáratot indítanak ellene, hogy el hallgattassák a zongorát. .A helyzet tehát elindítja a művész és „közönsége" konfliktussorozatát: tiltakozások, fenyegetések, feljelentések, alaptalan vádak. A zenei élet igen tisztelt fiatal művésze így lesz a ház ellensége. Sok sok bonyodalom, de végül — mintha mi sem történt volna, mintegy varázsütésre — minden rendbe jön... Komoly kérdéseket vet fel Bacsó Péter a filmben, oiyano kát, melyek továbbgondolásra méltók, s arra is, hogy a humor nyelvén, a szatíra eszkö zeivel szóljunk róluk. Mivel a problémák azonban nagyon is valóságosak, nem viselik el a ZORRO Ahol megfordul, ott félreérthetetlen nyomot hagy maga után: kardja vagy korbácsa hegyével jó) látható helyre odavési nevének kezdőbetűjét. A „Z“ annyit jelent, hogy itt voltam, ha kell, még visszajövök. Hát visszajött. Kellett? Az olaszok és a franciák úgy látszik nem bővelkednek vadonatúj témákban, ezért fordultak ismét bevált és megbízható Zor- rójukhoz. Mert talán mondanunk sem kell, hogy az itáliai mesevilág betyáralakja hány filmrendezőnek adott már ihletet. Ezúttal Duccio Tessari rendező vette kézbe a népi hőst, a szegényeket gyámolitó, a gazdagokat megzsaroló magányos betyár alakját. A számtalan megfilmesítés miatt Zor- ro. a fekete lovas figurája ma már a valóságtól elszakadt, leegyszerűsítő válaszokat. Már pedig a rendező képletekben keresett rájuk feleletet. A fiatal zongoraművészt kivéve, az alkotás összes többi szereplője karikatúra, de nem igazi jellem, inkább csak álla lánosságokban mozog (például) egy mindennel elégedetlen iskolaigazgató, egy művészetpártoló dilettáns, a folyton szervező s folyton megsértődő lakóbizottsági elnök, szenilis karmester, s így súrolhatnánk a többieket). Kétségtelen, hogv a filmnek vannak erényei: jó fordulatok, ironikus, karikatúraszerü mozzanatok, csipkelődés, szatirikus gondolatok. Egyetlen komoly fogyatékossága az alkotásnak, hogy a felvetett kérdések soka ságában nem tud rendet teremteni, s a válaszokat is elharapja. Egyértelműen a javára írható viszont, hogy nem ízlós- rontó, a humora nem erőltetett, s néhány találó jelenete a nézőben igényt ébreszt a művészet és önmaga viszonyúnak vizsgálatára. Az értékek között kell említeni a színészi alakítást, első sorban Juraj Durdiak szlovák színészét, aki a fiatal zongora- művészt rokonszenvesen, természetességgel és egyszerűséggel eleveníti meg. A kissé közhely- szerű, kevésbé sikeres jellemzés miatt viszonylag hálátlanabb szerep jutott az oly neves magyar színészeknek, mint Kai lai Ferenc, Öze Lajos, Tomanek Nándor, Major Tamás és ľéi si idealizált hős, szinte szuper men. Alain Delon, a címszereplő markáns, roppant férfias; nagy szenvedélyek tombolnak benne, remekül üli meg a lovat, mindenkinél jobban forgatja a kardot, az igazság feddhetetlen bajnoka. A parádés lovas- és vívójelenetekben első osztályú kaszkadőrteljesítményt nyújt, ez pedig nagy mesterségbeli tudásról tanúskodik. Igazi romantikus, látványos kalandfilm a Zorro, a műfaj minden kellékével. A film nem nélkülözi a komikus epizódokat sem, van benne némi parodisz- tikus derű. Az alkotás pergő ritmusú, a rendező az izgalmat jó érzékkel, magas hőtokon tartja, s Alain Delon a szerep nyújtotta hálás lehetőségeket teljes egészében kihasználja. — ym — A hét végén a csehországi Boskovicében véget ért a dolgozók filmfesztiválja. A szemle egyik leglátogatottabb filmje a „Mi len ne, ha spenótot ennénk* című Cseh vígjáték volt. A képen u Vár lav VorliCek rendezte komédia egyik kockája látható Életműve maradandó érték Mi is d olgozni akarunk A HALLÁSSÉRÜLTEK tSKOLÁJÁRÖL jelenet a magyar filmből; balra jura) Durdiak szlovák színész, ü főszerepül Ildikó. (olasz—francia) ÚJ FILMEK
