Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-29 / 207. szám, péntek

s ÜTŐEREK A dél-morvciországi kerület pártcsoportjainak tevékenysége A pártcsoportokat jogosan tekintjük a partéiét ütő­ereinek. Több tekintetben a csoportok érdeme, hogy a taggyűlések közötti időközök­ben aktív az alapszervezetek élete. Közvetítésükkel a párt naponta befolyásolja nem csu­pán a kommunisták, hanem a többi dolgozó gondolkodását, cselekvéséi. Javaslatokat ter­jesztenek a bizottsági ülések és a taggyűlések elé. A párt cso­portokon tárgyilagosan megvi­tatják a párttagjelöltek felvé­telét és más káderjavaslatokat. Döntő módon vesznek részt a közös határozatok teljesítésé­ben. Ellenőrzik az egyéni köte­lező 11 ségvál I alások megva 1 ósí t á- sát, a pártgyűléseken és a párt­oktatásokon való részvételt. — Kerületi pártbizottságunk rendkívüli fontosságot tulajdo­nít a pártcsoportok tevékeny­ségének“ — mondja Josef Vej- valka elvtárs, a brnói dél-mor- vaországi kerületi pártbizottság osztályvezetője, majd így foly­tatja: — A módszertani szem­pontból helyesen irányított pártcsoporlok a pártszervezet életébe új minőséget visznek, jellemző a csoportokra a kom­munisták aktivitása, a gazda­sági feladatok jó teljesítése, a hatékony politikai, szervező, eszmei nevelőmunka. Maga az élet, a párt alapsza­bályai és a mindennapi tapasz­talatok igazat adnak azoknak, akik ma a korábbiaknál jobban tudatosítják a pártcsoportok szerepének fontosságát. A párt­munka dinamikus fejlődése, a pártnak a néppel való kapcso­lata szüntelen szilárdításának és a pártonkívüliek széles tö­megére gyakorolt hatása elmé­lyítésének szükségszerűsége ma elképzelhetetlen a jól működő pártcsoportok munkája nélkül. A dél-morvaországi kommu­nisták két tényezőt hangsúlyoz- nak, amelyek a pártcsoportok munkájának minőségét befolyá­sollak. A vezető egyénisége — Ilyen elsősorban a párt­csoport vezetőjének egyénisége — mondja Vejvalka elvtárs. — A vezető széles politikai látó­körrel rendelkező kommunista legyen, aki jól tudja dolgát, ért az emberek szervezéséhez és vezetéséhez, ugyanakkor megér­tő a mindennapok gondjai iránt. A pártcsoport vezetője bírja a kommunisták és a pár­tonkívüliek általános bizalmát. Bátorságot is követelünk tőle, hogy szükség esetén avatkoz­zék be az úgynevezett konflik­tusos helyzetekbe, amikor meg kell védeni a párt politikáját, s néha még éles nézeteltérések árán is érvényre kell juttatni. Tehát nem kevés, amit a párt­csoport vezetőjétől várunk. A párt munka kész embereket kö­vetel* a többi tisztség betölté­sére, és néha az is előfordul, hogy a pártcsoportnak olyan embert kell elfogadnia, „aki éppen kéznél van“. A dél-mor­vaországi kerület járási pártbi­zottságai és a pártalapszerve- zetek is szeretnének javítani a helyzeten és anélkül, hogy bár­kit is Idealizálnánk, káderszem­pontból megerősíteni a párt- a lapszervezeteket. Márciusban például az összes járásban meg­vitatták a pártcsoportok tevé­kenységét az CSKP üzemi alap- szervezetei elnökeinek és a já­rási bizottságok aktivistáinak szemináriumán. Sok tekintetben tökéletese­dett a munka a legutóbbi tag­gyűlések tanácskozásának az előkészítésekor. A pártcsopor­tok megbeszélést tartottak min­den taggal és tagjelölttel. Fel­mérték hozzájárulásukat a ha­todik ötéves tervidőszak első évi feladatainak teljesítéséhez, véleményt mondottak a pártélet idei fejlesztésében való részvé­telükről. — Nagy munkaerővándorlást észleltünk a pártcsoportok ve­zetői tisztségeiben, és ennek következtében az új elvtársik csekély tapasztalataira is fi­gyelmesek lettünk. Ezért elhatá­roztuk, hogy akik vezető tiszt­ségben kezdenek dolgozni, részt vehetnek egy ötnapos bennlaká­sos tanfolyamon, ahol megsze­rezhetik a szükséges elméleti ismereteket — hangsúlyozza Mi­roslav Trui'ka elvtárs, a brnói városi pártbizottság titkára. A felsőbb pártszerv helyesen jár el, ha segítséget nyújt az alapszervezeteknek annak a ko­moly problémának a megoldásá­ban, amelynek időszerűségére a XV. pártkongresszus is figyel­meztetett. Brnóban például több mint 3500 pártcsoport van. Te­vékenységük nem csupán a tag­gyűlésekre való meghívássa] vagy a tagdíjak begyűjtésével kezdődik és ér véget. Itt első­sorban arról van szó, hogy min­den kommunista aktívan részt vegyen a pártéletben és a le­hetőségekhez mérten példásan teljesítse kötelességét. A járási pártbizottság természetesen nem tud mindent egyedül elvégezni, így a munkába bekapcsolódnak az üzemi és a vállalati pártbi­zottságok is. Az ötnapos cso­portvezetői oktatást elsőként a Brnói Gépgyár üzemi pártbizott­sága kezdte, példáját követte a Zbrojovka. Javítani az irányítást A csoportok munkájának má­sodik meghatározó tényezője az alapszervezetek bizottságai ál­tal való irányítás. „Az irányítás a diadal tudománya“ — mond­ják a brnóiak idézve Leonyid. Rrezsm/ev elvtárs szavait. Ami­lyen az irányítás, olyanok az eredmények. A csoportokkal szemben igényeseknek kell len­ni. meg keli követelni, hogy sokoldalúan részt vegyenek a pártélet fejlesztésében, a tag­gyűlések tanácsokzásából ere­dő feladatok teljesítésére kell figyelmüket irányítani, ami azt jelenti, hogy meg kell terem­teni a feltételeket a jó ered­mények eléréséhez. A brnói városi pártbizottság jó tapasztalatokat szerzett. Az idei év januárja óta elősegíti az alapszervezetek bizottságait, hogy a taggyűlést követő első tanácskozásra hívják meg a pártcsoportok vezetőit is. Ebből az alkalomból nem csupán az elmúlt időszakot értékelik, Im­iiéin közösen megvitatják a tag­gyűlések tanácskozásából eredő feladatok teljesítésének a lehe­tőségeit. A szervezet alelnöke, aki korábban a csoport irányí­tását végezte, a továbbiakban — főleg a nagy szervezetekben — teljes mértékben érdekelt lesz az irányító munkában. Tár­sadalmi és módszertani szem­pontból azonban maguk a vá­lasztott szervek fejtenek ki na­gyobb tevékenységet. Ez pedig újdonságnak számít. — Havonta kétszer tartunk ülést, egyet a taggyűlés ©lőtt, egyet utána, tehát mindig van miről tanácskoznunk — csatla­kozik beszélgetésünkhöz Zdenék Dvorak elvtárs, a brnói Kráľovo Pole-i Gépgyár második párt- alapszervezete 19 hegesztőből álló pártcsoportjának vezetője. Arra a kérdésre, hogy milyen a tanácskazások tartalma, így válaszolt: — A gazdasági feladatokkal együtt számos, a pártmunkára vonatkozó kérdést is megvita­tunk. Nagyon ügyelünk a párt- tagjelöltek feladatai teljesítésé­nek ellenőrzésére. Tudjuk, ha valamit elmulasztanak, abból csak felesleges problémák szár­maznak. Ha ugyanis egy fia­talnak valamit elnézünk, akkor ezt megszokja, tevékenységét formálisan végzi, sőt néha lebe­csüli. Szilárd alapok Merész állítás lenne, ha azt mondanánk, hogy a dél-mm’va- országi kerület összesen 16 868 pártcsoportja teljes mértekben teljesíti küldetését, hogy ne len* nének tartalékok, főleg a párt- csoportok aktivitásában és kez­deményezésében. Munkájukhoz azonban megteremtették a szi­lárd alapokat, és a CSKP alap- szervezeteinek bizottságai, vala­mint a felsőbb pártszervek ©rr« építenek. Végezetül ezt bizo­nyítja Ján Holánek elvtárs, a Brnói Gépgyár üzemi pártbizott­ságának elnöke is: — Azt akarjuk, hogy kivétel nélkül minden kommunista sa­ját munkaszakaszán a termelés szervezője legyen, aktívan ve­gyen részt az összes probléma megoldásában, és segítsen meg­szüntetni a fogyatékosságokat. Ezen a téren nagy a pártcso* portok felelőssége. Még előfor­dul, hogy néha felszólításra, feladatokra, követelményekre várnak ahelyett, hogy maguk is kezdeményezően, pártosan hoz­záfognának a dolgok megoldá­sához. Ez megköveteli, hogy a kommunisták nyitott szemmel járjanak, hogy a pártcsoportok menet közben össze tudják han­golni a célokat a lehetőségek­kel, az érdekeket a szükségle­tekkel. Az emberek gondolko­dásmódjában és magatartásában még sokat kell változtatnunk. Le kell győzni a kényelemsze-. retetet, a közömbösséget annak ellenére is, hogy ez néha bizo­nyos kockázattal jár.“ Jó a pártcsoportok aktivitása és az alapszervezetek bizottsá­gainak e pártcsoportokkal való céltudatos foglalkozása. Több helyütt, főleg Brnóban, az Uherské Hradiste-i, a znojmói és más járásokban, jól működ­nek a pártcso portok. Ezzel szemben azonban vannak olyan csoportok is, amelyek formáli­san, a szükséges kezdeménye­zés hiányában tevékenykednek. Rábízzák magukat az esemé­nyek folyására, nem serkentik a kezdeményező munkára és po­litikai aktivitásra a munkásokat és a műszaki dolgozókat. Idő­vel azonban mindez megváltoz­hat. Elsősorban a CSKP alap­szervezete bizottságainak és a felsőbb pártszervek jó irányító- és szervező munkája révén. KAREL VALIS A törzsfjíírda UMgjuí LÁTOGATÁS A NEMESÖCSA! CIPŐGYÁRBAN A Partizánskei Augusztus 29 Cipőgyár nemes- ócsai (Zemianska Oiía) üzemegységében hat évvel ezelőtt kezdték meg a termelést. Az anyavállalatnál korábban betanított, zömmel fiatal lányokból, fiúkból verbuválódott munká­sok a cipőipari szakmában jártas, tapasztalt mesterek irányításával ígéretesen kezdték mun­kájukat. — Őszintén be kell vallanom — emlekezik vissza Iirtanek Vendelín, a gyáregység veze­tője — a kezdeti bizonytalan lépések után ma­gaín sem hittem, hogy ilyen rövid idő alatt meghonosítjuk a Csallóköznek ezen a táján a lábbelikészítést, exportképes gyáregységgé fejlődünk. Természetesen az idő azoknak adott igazat, akik hittek e mezőgazdasági vidék ügyes kezű, tanulékony fiataljaiban. A hat év alatt kevés híján 77,5 millió koronára futtatták fel a gyár­egység évi termelésének értékét, s vállalati szinten az elsők közé küzdötték fel az 566 munkást foglalkoztató üzemüket. — De gyáregységünknek annál nagyobb a jelentősége — szánja helyreigazításnak Imriska Marhulová, az üzemi bizottság elnöke —, hi­szen évente 609 000 pár lábbelit készítünk, s ennek jelentős hányadát a Szovjetunióba ex­ponáljuk. Ezenkívül 430 000 pár cipőfelsőrészt a tőkésországok piacain értékesítünk, 1,6 mil­lió párral pedig a partizánskej anyavállalatot is kisegítjük. Ehhez hozzá kell tennem, hogy a tervfeladatok és a minőségi követelmények tel­jesítésében az év minden szakában tartani tud­juk az egyenletes ütemet. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez önma­gában is komoly eredmény, főleg ha figyelem­be vesszük, hogy zömmel női munkaerőket fog­lalkoztatnak, az asszonyok közül évente, anyai hivatásuk teljesítése miatt, átlag 130-an marad­nak ki a munkából. — Mivel ellensúlyozzák a munkaerő kiesési? — Nyilvánvaló — válaszolja Marhulová elv- társnő —, ez természetes folyamat, női dol­gozóink legszebb hivatásának teljesítése. Mi ez­zel számolunk, s helyüket újabb fiatalok fel­vételével, betanított leányokkal töltjük be, ne­hogy zavar keletkezzen a termelésben. Az éremnek ez csak az egyik oldala, mert másrészről az üzemi pártalapszervezet kommu­nistái kezdettől fogva rajta tartják kezüket a gyártásfejlesztés ütőerén. A szakszervezet és a tömegszervezetek segítségével olyan szilárd törzsgárdát alakítottak ki, mely a bonyolult helyzetekben sem enged csorbát ejteni a gyár­egység jó hírnevén. —■ Pártalapszervezetünk kommunistáit mun­kájuk szerint minősítjük — hangsúlyozta leg­utóbbi taggyűlésükön Laki László, az alapszer­vezet elnöke. — Ezért fontos a személyi példa­mutatás és a pártmegbízatások hiánytalan tel­jesítése. Hogy csak néhánynak a nevét említsem: Né­meth József villanyszerelő is azok közé tar­tozik, akiknek az elvszerű, kommunista maga­tartását nagyra értékelik a fiatalok. A gyors hibaelhárítással jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy betartják az ütemtervet, folyamatos a tér melés. Márton Sarolta a beütőgépen nyújtott kiváló teljesítményével méltán érdemelte ki a gyáregység legjobb dolgozója címet, de ezen kívül komoly munkát végez a CSSZBSZ tieemi alapszervezetében, ahol az elnöki tisztséggel bízták meg. Az anyagkezelő Szendi Júlia pedig önzetlen segítőkészségével érdemelte ki munka­társai őszinte elismerését. Ez adott alapot ah­hoz, hogy megjegyezhesse: — Mi, kommunisták csak huszonkettőn va­gyunk az üzemben. De a többiek, a szocialista munkabrigádok tagjai, velünk egyenrangúan teljesítik feladataikat. És ez pártalapszerveze- tflnk, a kommunisták cselekvő erejének szem léltető bizonyítéka. A hitelesség kedvéért néhány nevet is emlí­tett: Farkas Mártáét, Török Ilonkáét és Szajkó Zoráét, akik ugyancsak a gyáregység legjobb dolgozója cím tulajdonosai, alkotó kezdeménye­zésük szinte nem ismer határt. A kommunis­tákkal vállvetve ők is példamutatóan dolgoz­nak, kiváló teljesítmények elérésével már a múltban felhívták magukra a figyelmet. Nevük valóban odaillik a gyáregység dicsőségtáblá­jára. Az utóbbi hónapokban a termelés valameny- nyi szakaszán értékes munka felajánlások szü­lettek az NOSZF 60. évfordulójának köszönté­sére. Itt Vassi Miklós 45 tagú bronzérmes bri­gádja volt a kezdeményező, melynek példájára Fekete Viola vezetésével a 2. számú műhely dolgozói is beneveztek a cím elnyeréséért, s a gyáregységgel együtt 60 000 korona értékű mun­ka elvégzésére vállaltak kötelezettséget. Kez­deményezésük legfigyelemreméltóbb része, hogy a múlt évihez képest 50 százalékkal csökken­tik a selejlet, és 600 órai munkával járulnak hozzá környezetük szépítéséhez. A gyáregységen belül nagy népszerűségnek örvend a „Dolgozz hibátlanul!“ mozgalom, s imitt-amott a szaratoviak kezdeményezésének elemeit is alkalmazzák a kezük alól kikerülő áruk minőségének további javítására. A moz­galom azonban csak akkor járhat egyértelmű sikerrel, ha tovább tökéletesítik az irányítást, a gépi berendezéseket, ha a szállítóvállalatoktól is kiváló minőségű nyersanyag érkezik az üzembe. A dolgozók kezdeményezésének forrá­sai kiapadhatatlanok, mert a nemesőcsai cipő­gyár fiataljai az új üzemben megtalálták szá­mításukat, s felkészültségüket, képességeiket is itt akarják gyümölcsözően kamatoztatni. SZO-MBA*SH AMBRUS Németh József Török Ilona Farkas Márta [A szerző felvételei) Szendi Júlia Szajkó Zora Márton Sarolta

Next

/
Thumbnails
Contents