Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-29 / 207. szám, péntek
(Folytatás az 1. oldalról) gépipari fogyasztási cikkek gyártása is gyorsan emelkedett: az automata mosógépeké 24, a rádiókészülékeké 13,7, a magnóké 25,8, a kerékpároké pedig 6,8 százalékkal. A vegyiparban a termelés növekedése 7,2 százalékot tett ki, ezen belül a vegyianyagiparban és u kőolajfeldolgozó iparban 7,5 százalékot, a gumiiparban és a műanyagfeldolgásban 8,3 százalékot, a cellulóz- és papíriparban pedig 4,6 százalékot. A fűtőolajgyártás 2,4 százalékkal, a benzingyártás 2,5 százalékkal, a műanyaggyártás 31,5 százalékkal, a személyautók gumiabroncsainak gyártása 9,8 százalékkal, a polipropilén-termelés 12,9 százalékkal, a fe- hérítetlen szulfátcellulózok termelése pedig 10 százalékkal növekedett. Az építőanyaggyártás terjedelme a tavalyi év azonos időszakához képest az idei első félévben 6,8 százalékkal nőtt. A cementtermelés növekedése 4,5 százalékot, az építőelem- termelésé 5,5 százalékot, a burkolókő-termelésé 3,2 százalékot, a csempegyártásé pedig 0,6 százalékot tett ki, ezzel szemben a téglagyártás egyes szakágazataiban kissé visszaesett a termelés. A közszükségleti ipar termelése 4 százalékkal nőtt. Nagyobb mértékben növekedett a termelés a fafeldolgozó iparban (6,5 százalékkal), a cipő- és bőriparban (4,1 százalékkal), valamint az üveg- porcelán- és kerámiaiparban (4,5 százalékkal). Viszonylag lassabban nőtt a termelés a textiliparban (2,5 százalékkal) és a ruhaiparban (3,2 százalékkal). Az élelmiszeripar 5,7 százalékkal növelte termelését, amit kedvezően befolyásolt a mező- gazdasági termékek felvásárlási tervének teljesítése. Főként a lej- és a húsipar, valamint az étolaj és a zsiradékgyártás fejlődött gyors ütemben. Az ipari üzemek az 1977. január 1-től érvényes nagykereskedelmi árakban számítva az idei első félévben 4,4 százalékkal több terméket és árut adtak a piacra, mint a tavalyt év azonos időszakában. Főként az exportszállítmányok terjedelme növekedett, mégpedig 8,1 százalékkal, a hazai piacra irányuló szállítmányok terjedelme 2,3 százalékkal nőtt. A beruházások számára gyártott gépek és berendezések mennyisége a tervvel összhangban nagyjából a tavalyi év azonos időszakának szintjén maradt. A LEGFONTOSABB IPARI TERMÉKEK TERMELÉSE mértékegység eredmény 1376 1977 első felében 1977. első félévi termelés az 1976. első félévi termelés százalékarányában Kő szén és barnaszén 1000 tonna 14 457 13 »88 96,8 lignit 11)00 tonna 45 100 47 142 104,5 villanyáram millió kWó 31 170 32 855 105,4 nyersacél 1000 tonna 7311 7561 103,4 nitrogéntartalmú műtrágyák 1000 tonna 283,7 283,1 107,4 műanyagok 1000 tonna 269,6 354,5 131,5 vegyianyagok 1000 tonna 74,8 77,4 103,4 személyautók1 db 93 772 73 381 78,3 mezőg. gépek és berendezések millió korona 873,4 940,1 106,9 rádiókészülékek (lemez játszós rádiókkal együtt) 1000 db 104,9 119,3 113,7 TV-késziilékek 1000 db 235,1 236 100,4 cement 1000 tonna 4438 4640 104,5 építőelemek 1000 köbméter 3201 3379 105,4 bútor millió korona 2749 2976 108,3 hús 1000 tonna 106,7 419,9 103,2 vaj 1000 tonna 53,9 60,7 112,5 * Az új személygépkocsi-típus gyártásának bevezetése következtében a termelés átmenetileg csökkent. A központilag irányított iparban az idei első félévben átlagosan 2 558 700 volt a foglalkoztatottak száma, vagyis 0,9 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az egy főre jutó bruttó termelés alapján számított munkatermelékenység az iparban az idei első félévben 4,7 százalékkal nőtt, 0,3 ponttal gyorsabban az évi tervben előirányzott növekedési ütemnél. Az állami tervvel összhangban a munkatermelékenység növekedése az ipari termelés növekedését 84 százalékban fedezte. A dolgozók átlagos havi jőve delme a központilag irányított iparban az idei első félévben elérte a 2487 koronát és a tavalyi év azonos időszakához képest 95 koronával nőtt. A bérek gyorsabb növekedése következtében nem sikerült betartani a munkatermelékenység és a dolgozók átlagbére közötti tervezett arányt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság feladatai — tekintettel a tavalyi alacsonyabb termésre — az idén nagyon igényesek. Kedvező a növénytermesztés fejlődése. A vetésterület szerkezete fokozatosan javul az alapvető élelmiszerekből való önellátás megteremtésének és az állattenyésztés hatékony fejlesztése szempontjából szükséges takarmányszerkezet követelményeivel összhangban. A gabonanemiíek vetésterüle 10 az idén 2 732 000 hektárt tett ki, s csaknem 9000 hektárral volt több mint tavaly. Az állami terv teljesítéséhez még további 38 000 hektáron kell gabonát vetni. Hüvelyeseket az idén 97 ezer hektáron, a tervezett földterület 95,1 százalékán vetettek. A burgonyaföldek összterülete 237 000 hektár, az állami tervben előirányzott 250 000 hektárral szemben. A cukorrépát 216 000 hektáron ültettek, az előirányzottnál 4000 hektárral kisebb területen. Szemes kukoricával' 203 000 hektárt vetettek be, 6,8 százalékkal többet a tervezett területnél. Repcét 73 000 hektáron vetettek, 9 százalékkal nagyobb területen a tervezettnél. A takarmánynövények vetésterülete a tervvel összhangban 1 millió 386 000 hektárra csökkent. Az idei első félévben fejt átlagos napi tejmennyiség . 7,94 liter volt és a tavalyi év azonos időszakához képest 0,31 század literrel növekedett. A szarvasmarhák átlagos napi súlygyarapodása az idei első félévben a mezőgazdaság szocialista szektorában 0,76 kg volt, (a tavalyi év azonos időszakában 0,74 kilogramm), a hízósertések átlagos napi súly- gyarapodása pedig 0,55 kilogramm (tavaly 0,53 kg). A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 35 000-re) több borjút és 436 000-re 1 több malacot neveltek. A tejtermelés egy év leforgása alatt 2,8 százalékkal, a to- jástermelés 1,6 százalékkal nőtt. Az állattenyésztési termékek felvásárlása terén a tavalyi év azonos időszakához képest az idei első félévben a vágóállatok felvásárlása (a baromfi nélkül) 13 000 tonnával, a vágóbaromfié 15 000 tonnával, a tejé 98 millió literrel, a tojásé pedig 13 millió darabbal növekedett. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás Az erdőgazdaság dolgozói az első félévben 9,1 millió folyóméter fát termeltek ki, ezzel az évi tervet 54,8 százalékra teljesítették, (tavaly 59 százalékra). 39 500 hektár új erdőt létesítettek (tavaly 35 600 hektárt). A vízgazdálkodási dolgozók az első félévben 628 millió köbméter ivóvizet biztosítottak, a tavalyi év azonos időszakához képest az ivóvízter- melés 13 millió köbméterrel nőtt. A közüzemi vízvezetékekből ivóvízzel ellátott emberek számaránya az első félévben a lakosság 65,1 százalékát képezte (tavaly 64,4 százalékát). Építőipar Az építőipari vállalatok az idei első félévben saját alkalmazottaikkal 35,7 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztek, 5,9 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az idei első félévben is kiegyensúlyozatlanul teljesítették a tervet a vállalatok. Az építőipari munkák vállalati terveit 104 építőipari vállalat, az ösz- szes építőipari vállalatok 42 százaléka nem teljesítette. Az építőipari vállalatok dolgozóinak munkatermelékenysége égy év alatt 4,2 százalékkal növekedett, de 0,4 ponttal lassúbb ütemben, mint ahogy azt az idei terv kitűzte. Ä munkatermelékenység növekedése az építőipari munkák terjedelmének növekedéséi csak 71 százalékban fedezte, míg az évi terv 82 százalékot irányzott elő. Az építőipari vállalatok dolgozóinak havi átlagkeresete elérte a 2657 koronát s a tavalyi év azonos időszakához képest 3,6 százalékkal nőtt. Közlekedés és távközlés A köztulajdonban levő teherszállító eszközök az első félévben 295,2 millió tonna árut szállítottak, ami azt jelenti, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest az áruszállítás 0,5 százalékkal csökkent, tervet csak 96,4 százalékra teljesítették. A vasút 137,7 millió tonna árut szállított, így 1,1 millió tonnával szárnyalta till a tavalyi szintet és az áruszállítás tervét 97,6 százalékra teljesítette. A vasúti átrakodási munkák terjedelme elérte a 114,5 millió twnnát, a tervelőirányzat 97,9 százalékát. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat az idei első félévben a közutakon 154,7 millió tonna árut szállított, az áru- szállítás terjedelme egy év alatt 1,6 százalékkal csökkent. A tonnákban szállított áruszállítás tervét 95,4 százalékra teljesítették. Az idei első félévben szállított utasok száma elérte az 1241 milliót, ami 8,4 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakában szállított utasok számánál. A telefonállomások száma az idei első félévben 65 000-rel nőtt. Jelenleg 2 808 000 a telefonállomások száma, 100 lakosra tehát 18,7 telefon jut. II. Beruházások A népgazdaságban (a Z-ak- ciótól és a lakossági beruházásoktól eltekintve) az .első félévben összesen 51 milliárd korona értékben végeztek el beruházási munkálatokat és szállításokat, vagyis az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal többet. A tervezett évi 6,6 százalékos növekedéshez mérten az első félévben elért fejlődési dinamika 0,6 ponttal alacsonyabb. Közben az elvégzett építőipari munkálatok volumenje gyorsabban növekedett a gépek és a berendezések szállítási volu- menjénél. Az építőipari munkálatok értéke 30,7 milliárd korona volt, vagyis 6,1 százalékkal több, mint 1976 azonos időszakában, a gépek és a berendezések értéke pedig 20,30 milliárd koronát tett ki, vagyis 5,9 százalékkal többet. A CSSZK-ban 33,6 milliárd korona értéket képviseltek a beruházások és a szállítások (index: .105,9) az SZSZK-ban pedig 17,4 milliám koronát (index: 106,3). Jó eredményeket értek el az építőipari és a kivitelező kapacitások fontos építkezésekre történő összpontosításában. Jóllehet az építkezések többségén jól biztosították a tervfeladatok teljesítését, az építkezések tervezési és termelési előkészítésének, továbbá az anyagi-műszaki ellátásnak fogyatékosságai következtében egyes fontos építkezéseken nehézségek merültek fel, amelyek megnyilvánultak néhány létesítmény megkésett üzembe helyezésében. 1977 első felében is túllépték a jóváhagyott költségvetési kiadásokat. Az építkezési beruházások útján ebben az időszakban 31 milliárd korona értékű állóeszközre tettünk szert. III. Külgazdasági kapcsolatok Az első félévben a szocialista országok viszonylatában sikerült teljesíteni a külkereskedelmi terv alapvető célját, hogy a kivitel megelőzze a behozatalt. Ezt viszont nem sikerült elérni a nem szocialista államok tekintetében. A csehszlovák gazdaság beilleszkedése a nemzetközi munkamegosztásba elmélyült, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A KGST-tagállamaival az árucsere 1976 első feléhez mérten 12,5 százalékkal növekedett, ebből a Szovjetunióval 13,6 százalékkal. Csehszlovákia beilleszkedése a szocialista nemzetközi munkabeosztásba továbbra is stabilizáló tényezője a külgazdasági kapcsolatoknak. Értékben a nem szocialista országokból a behozatal gyorsabb növekedését gátolta a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek többsége árának újabb lényeges emelkedése, amire az utóbbi időben a tőkéspiacokon került sor, s ami a legszembetűnőbben megnyilvánult a kávé, a kakaóbab, a természetes textil-nyersanyagok és a mezőgazdaság számára a fehérjetartalmú takarmányok esetében. Ez a tendencia nagyobb követelményeket támaszt a szükséges devizaforrások előteremtésével szemben. IV. Életszínvonal A népgazdaság további fejlődése, a teljes foglalkoztatottság és a szociális-gazdasági juttatások rendszere is az első félévben megteremtette a lakosság reáljövedelme további növekedésének feltételeit. Tovább növekedett a személyi és a társadalmi fogyasztás, valamint a fizetett szolgáltatások terjedelme is. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) 1977 első felében a foglalkoztatottság nagyobb mértékben növekedett, mint az előző esztendő azonos időszakában, és gyorsabban az állami tervben feltételezett ütemnél. A dolgozók száma az előző esztendő azonos időszakához képest mintegy 70 ezer fővel gyarapodott, vagyis 1,1 százalékkal. A munkaerők száma a legnagyobb mértékben az egészségügy, a kiskereskedelem, a közétkeztetés és az építőipar ágazatában növekedett, ezzel szemben a vasúti közlekedésben a foglalkoztatottság tovább csökkent. Az anyasági szabadságokat töltő nők száma csaknem 20 ezerrel gyarapodott. A lakosság pénzjövedelme az év első felében 7,1 milliárd koronával, vagyis 4,8 százalékkal volt nagyobb, mint az előző esztendő azonos időszakában, és növekedési üteme gyorsabb volt az évi tervben feltételezettnél. A pénzjövedelem az első félévben összesen 153,4 milliárd koronát tett ki. A népgazdaság szocialista szektorában az átlagos havi bér 1976 első feléhez képest 3,2 százalékkal növekedett és hozzávetőleg elérte a 2390 koronát. A bérek alakulásában nagymértékben megnyilvánult a népgazdaság további ágazataiban (főleg a vasúti és a gépkocsi közlekedésben, a komunális szolgáltatásokban stb.) az új bér- feltételek érvényesítése a munka és a bérrendszerek racionalizálása keretében. A realizált pénzjövedelem 1977 első felében elérte a 143 milliárd koronát, *s az előző esztendő azonos időszakával összehasonlítva 3,9 százalékkal volt nagyobb. A pénzkiadások 5,4 milliárd koronás növekedésében a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi vásárlások részesedtek, amelyeknek hányada 3,2 milliárd korona volt. A lakosság betétjei 6 milliárd koronával gyarapodtak. Az állami takarékpénztárak a szó- banforgó időszakban 5,1 milliárd korona kölcsönt folyósítottak, ebből 1,4 milliárd koronát a fiatal házastársaknak. A kiskereskedelmi forgalom 1977 első felében elérte a 106,3 milliárd koronát, ami a tavalyinál 3,6 milliárd koronával több. Ilyen formán az első félévben 46,5 százalékra teljesítették az évi tervezett forgalmat, miközben az ipari árucikkek értékesítése gyorsabban növekedett az élelmiszer eladásánál. Általában megőriztük a lakosság élelmiszerrel és ipari árucikkekkel való ellátásának magas színvonalát és több gyártmány tekintetében javult a helyzet. Megmaradtak azonban, illetve előtűntek egyes új válasz lékbeli fogyatékosságok. Az ipari árucikkek választékbe- li fogyatékossággal főéig egyes több húst- és hústerméket szállítottak a piacra. A baromfiszállítás mintegy 3,5 százalékkal volt nagyobb és teljes mértékben kielégítette a keresletet. Az ipari árucikkek választékbeli fogyatékossággal főleg egyes gépipari fogyasztási gyártmányoknál voltak tapasztalhatóak, és bizonyos mértékben megnyilvánultak a ruházati cikkek, a lábbeli és a bútor egyes választék-csoportjaiban is. A lakásépítésben az első félévben összesen 49 688 lakás épült fel a lakásépítés minden formájában. Ebből komunálisan 11 335 lakást építettek fel, továbbá elkészült 13 502 szövetkezeti, 9128 vállalati lakás és 15 723 családi ház. Az eltelt év első feléhez mérten tübb lakás készült cl az egyéni és a szövetkezeti lakásépítés keretében, ezzel szemben az átadott vállalati lakások száma alacsonyabb volt. A lakásépítés évi állami tervét az első félévben 38,5 százalékra teljesítették. Megkezdődött 50 198 lakás építése, ami 5516 tál kevesebb az előző esztendő azonos időszakához képest. A népesedés 1977 első felében is az előző évekhez hasonlóan kedvezően alakult. A sikeres népesedési politikának köszönhetően a CSSZSZK lakosságának száma elérte a 15 milliót (1977. március 28.). összhangban azzal, hogy csökkent a legtermékenyebb korban levő nők száma az élve- született gyerekek száma 146 ezer volt, vagyis 1976 első feléhez képest négyezerrel (2,7 százalék) csökkent. A halandóság is kis mértékben csökkent.- Az elhalálozottak száma (89 ezer fő) azonos volt mint az előző esztendőben. A csecsemőhalandóság 1000 élve születettre 19,7 főre csökkent és az újszülött! halandóság 14,7 ezrelékre. Az első félévben a lakosság természetes szaporulata csaknem 57 ezer fő volt, vagyis 1000 lakosra 7,6 fő. A megkötött új házasságok száma 61 800 volt, vagyis ugyanannyi mint egy évvel ezelőtt. Az engedélyezett válások száma 16 ezer volt, vagyis 1600-al több mint az előző esztendő első felében. A CSSZSZK-nak 1977. június végéig 15 millió 30 ezer lakosa volt, ebből a CSSZK-nak .10 189 000, az SZSZK-nak 4 841 000 lakosa. Elérjük a CSKP XV. kongresszusán kitűzött legfontosabb gazdasági célokat
