Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-04 / 182. szám, hétfő

iAz otrokovicei Vörös Október vállalatban készült 165 SR 13 OK-21 jelzésű acélkordos személygépkocsiabroncsnak a hagyományos típusokéhoz viszonyítva számos előnye van. (Felvétel: ČSTK) Jelentős kereskedelmi szerződések születtek Több mint 55 OOO-en tekintették meg az Incheba '77-et 1977 VII. 4. A hét végén — pénteken — a bratislavai Incheba vegyipari vásáron lezajlottak az utolsó tárgyalások, a résztvevők ta­pasztalatokkal gazdagodva tér­hetnek vissza országukba, vál­lalatukba. Munkatársaiknak be­számolhatnak az itt látott új­donságokról, az újonnan szer­zett szakismeretekről, a keres­kedelmi tárgyalások eredmé­nyeiről, s megkezdhetik a szer­ződésekben rögzített import- és exportfeladatok megvalósítá­sát. A vegyipari vásár utolsó napján dr. Július Kirsteuer, a csehszlovák kiállítás igazgató­ja, valamint néhány hazai kül­kereskedelmi vállalat vezető dolgozója sajtóértekezleten szá­molt be a vásáron elért ered­ményekről. ürömmel szögezték le azt a tényt, hogy — bár az adatok még nem teljesen véglegesek — az idei vásáron megkötött szerződések értéke több mint 20 százalékkal magasabb a ta­valyinál. Ez az adat jól tük­rözi az Incheba Iránti érdeklő­dés növekedését, mind a ha­zai mind a külföldi vegyipari vállalatok és külkereskedelmi szervezetek részéről. Bár az Incheba a szakosított jellegű kiállítások sorába tar­tozik, s elsősorban a szakem­berekhez szól, mégis évről év­re több laikus tekinti meg a vásárt. Az idén több mint 55 000-en látogattak el a ki­állítási részlegekbe, s szerez­hettek tudomást e fontos ipar­ág fejlődéséről, sokoldalúságá­ról. A fokozódó érdeklődés nem a véletlen műve, hiszen Itt számos olyan termék volt látható, amelyek a fogyasztók széles táborát érdeklik. A koz­metikai cikkek, a háztartáské­miai szerek, a gyógyszeripari termékek, a műanyagokból ké­szült célszerű közszükségleti áruk széles skáláját tekinthet­ték meg a látogatók ezrei, s meggyőződhettek arról, hogy a vegyipar egyre többet nyújt a fogyasztók számára is. Ahogy azt a bratislavai Che- mapol részvénytársaság képvi­selője elmondotta, a vásár ide­je alatt több mint 300 külföldi szakembert, világhírű vegyipari vállalatok képviselőit fogadhat­ták pavilonjukban. Mind a szakmai, mind pedig a keres­kedelmi megbeszélések sokat nyújtottak a tárgyaló feleknek. A rövid- és hosszúlejáratú ke­reskedelmi szerződések na­gyobb részét szocialista álla­mokkal kötötték, de jelentős egyezmények születtek kapita­lista vállalatokkal is. A szocia­lista országok közül a Szov­jetunióval és az NDK-val foly­tatott tárgyalások voltak a leg­eredményesebbek, s a megkö­tött szerződések főleg a jövő évre vonatkoztak. Az osztrák Chemie Linz AG vegyipari kon­szern képviselőivel jelentős mennyiségű karbamid kivitelé­re kötöttek hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezményt. Ugyan­csak jelentős szerződés aláírá­sára került sor a szovjet Raz- noimport külkereskedelmi tár­sulással, egy amerikai kon­szernnel és egy japán válla­lattal. A prágai Chemapol részvény­társaság képviselője ugyancsak nagy látogatottságról és jelen tős üzletkötésekről adhatott számot. A hasznos és sokolda­lú véleménycserén kívül mind a szocialista, mind pedig a ka­pitalista országokkal eredmé­nyes kereskedelmi tárgyalások­ra került sor. A vásáron alá­írt egyezmények kétharmadát szocialista országokkal kötöt­ték, s közülük elsősorban az NDK-val és a Szovjetunióval. Magyarországgal a gyógysze­rek behozatalára vonatkozó kereskedelmi egyezmény jött létre, de a jövőben növeljük a nálunk jogosan népszerűvé vált kozmetikai készítmények behozatalát is. Hazai és külföldi vegyipari vállalatok nagy gondot fordí­tanak a mezőgazdaságban al­kalmazható növényvédőszerek, gyomirtók és a műtrágyák gyártására. Ez a törekvésük megnyilvánult a vasár kiállítá­si anyagában Is. Legnagyobb vegyipari vállalatunk a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek pl. a már ismert és jól bevált mű­trágyákon kívül egy kombinált, cseppfolyós, levélre alkalmaz­ható műtrágyával Is bemutat­kozott. A Harmavit nevű ter­mék újdonságként szerepelt a vásáron. Az európai viszonylat­ban is a legnagyobb műtrágya­gyártók közé tartozó šaľai Dus­lo vállalat kiállított termékei közül sokan megtekintették a DAM-390 jelzésű cseppfolyós nitrogénműtrágyát, amely jo­gosan nyerte el az Incheba '11 aranyérmét. A termék elő­nyeit a növénytermesztők jól ismerik. A vállalat kutatási és fejlesztési szakemberei pedig azon fáradoznak, hogy a többi típusú műtrágyák cseppfolyósí­tott változatát is mielőbb kifej­lesszék. Ha ez sikerülne, lénye­gesen hozzájárulnának az egyes mezőgazdasági műveletek gépesítésének fokozásához. Az Incheba vegyipari vásár­ral egyidőben több jelentős nemzetközi szintű kongresz- szust, konferenciát és szimpó- ziont is rendeztek. A legjelen­tősebb kongresszusok egyike kétségkívül a FIBRICHEM 77 elnevezésű rendezvény volt, amelyen a résztvevők a mű­szálak fejlesztésével kapcsola­tos kérdésekről tárgyaltak. A további rendezvényeken szin­tén érdekes problémákat vetet­tek fel a jelenlevők.' (pákozdi) Az adott szó erejével Határidőn belül készül el a koši nagyhizlalda Az utóbbi években ország­szerte örvendetesen megnöve­kedett az olyan építkezések száma, amelyeken a legkisebb késedelem nélkül fejezték be munkájukat az építők. Egyre gyakoribb az olyan eset is, amikor a jól végzett munka eredményeként akár több hó­nappal is sikerül lerövidíteni az építkezések átadási határ­idejét. Közép-Szlovákiában ezek közé tartozik a kosi (prievidzal járás) ötezer férőhelyes ser- tésnagvhizlalda építése is, ame­lyet fél évvel korábban fejez­nek be a tervezettnél. — Három évvel ezelőtt, ami­kor hozzáfogtunk a nagyhizlal­da építéséhez, senki sem mert itt arra gondolni, hogy sikerül majd megtartani az idei év vé­gére kitűzött átadási határidőt — emlékszik vissza Jozef Šní- rer elvtárs, az Agrostav prie- vidzai üzemének igazgatója. — Az építkezés kezdetén ugyanis komoly nehézségeink voltak. A legtöbb gondot a tervrajzok pontatlanságai és hiányosságai okozták. A tervrajzok többségét gondosan át kellett dolgozni az alapozási munkák megkezdése előtt. Nehézségekkel és sok utazgatással járt az építőanya­gok és a villanyszereléshez szükséges anyagok beszerzése is. Ugyancsak nem kevés gon­dot okozott számunkra a kellő tapasztalatok hiánya. Korábban ugyanis még nem kaptunk fela­datul olyan nagy építkezést, amelyen harmincötmillió koro­na értékű munkát kellett vi­szonylag rövid idő alatt elvé­gezni. Problémát jelentett az a körülmény is, hogy a mindössze háromhektáros területnek több mint 350 gazdája volt. A mun­kák megkezdése előtt minde­gyikükkel külön-kiilön szerző­dést kellett kötni. Az 1974-es évet így különösen nagy lema­radásokkal zártuk. A beterve­zett hatmillió korona helyett csak alig több mint 600 ezer korona értékű munkát sikerült elvégeznünk a sertésnagyhizlal- da építésén. Számtalan eset igazolja, hogy a kezdeti lemaradásokat már csak a legnagyobb igyekezettel lehet behozni a későbbi hóna­pok folyamán. A határidő-elto­lódásokat és az egyre nagyobb késéseket azonban még így sem lehet mindig elkerülni. A nagyhizlalda építésén viszont nem így történt. Az Agrostav prievidzai üzemegységének dol­gozói és a berendezések szál­lításával, szerelésével megbízott pŕelouči Agra vállalat dolgozói á közösen megtartott rendsze­res ellenőrzési napokon az el­végzett munka értékelése mel­lett a szokásosnál jóval na­gyobb gondot fordítottak az éppen soron következő felada­tok megoldására. Az egyik ilyen alkalommal külön elhatá­rozás is született. Az építkezé­sen dolgozó kommunisták kez­deményezésére a tavalyi év ele­jén közös munkafelajánlást tet­tek a prievidzal és a pŕelouči dolgozók. A XV. pártkongresz- szus tiszteletére nemcsak azt vállalták, hogy behozzák a kez­deti nagy lemaradást, hanem azt is, hogy az idei év végére kitűzött átadási határidő előtt hat hónappal, a lehető legjobb minőségben befejezik az építé­si és a szerelési munkákat. A kötelezettségvállalás teljesítésé­vel a nagyhizlaldában terven felül 570 tonna sertéshús elő­állítására nyílik majd lehető­ség. — Annak ellenére, hogy á prievidzai üzemegységünk a legjobbak egyike a közép-szlo­vákiai kerületben, sokan igen merésznek véltük ezt a munka­felajánlást — mondja Milan liobrovčan elvtárs, az Agrostav Banská Rystrica-i kerületi igaz­gatója. — Az építkezésen dol­gozók azonban hamar tanúbi­zonyságot tettek arról, hogy elhatározásuk előtt jól mérle­gelték a lehetőségeket és ko­molyan gondolják ígéretüket. A csehországi dolgozókkal kiala­kított jó kapcsolatok révén az építkezésen szemlátomást meg­gyorsult a munka. A szokásos­nál nagyobb igyekezet nem ma­radt rövid életű. Az elmúlt év végén már senki sem kételke­dett abban, hogy teljesíthető a pártkongresszus tiszteletére tett közös felajánlás. Örömmel mondhatom el azt Is, hogy ha­marosan maradéktalanul sike­rül teljesíteni a célul tűzött többlet feladatokat. — Miben látja a sikeres telje­sítés titkát? — Elsősorban a kiváló mun­kaszervezésben. A prievidzal üzemegység vezetői állandó kapcsolatban voltak az építke­zésen dolgozó szakemberekkel. Egyetlen munkanap sem múlott el úgy, hogy ne tudtak volna részletesen mindarról, ami az építkezésen történt. Ezáltal szükség esetén a legkisebb ké­sedelem nélkül intézkedhettek a munka folyamatossága érde­kében. Sokat köszönhetünk* azonban a pŕelouči Agra vál­lalat dolgozóinak is, akik jóval több segítséget nyújtottak an­nál, amire számítottunk és amit elvárhattunk tőlük. Gyorsan és jól elvégezték a berendezések leszállítását, kiváló munkát vé­geztek a szereléskor is. A nagyhízlalda jó félórányi járásra van a falutól. Az épít­kezésen már befejezéséhez kö­zeledik a munka. Két—három hét múlva kezdődhet a serté­sek szállítása. Az építésvezető Ondrej Kocian elvtárs azok egyike, akik örömmel várják az átadás napját. Érthető az örö­me, hiszen két évtizedes épí­tésvezetői gyakorlata alatt nem volt még példa arra, hogy a kitűzött határidőt félévvel meg­előzve fejezték volna be a mun­kát. — Mindenképpen említést ér­demel az építkezésen dolgozó 34 tagú pártalapszervezet eddi­gi jó munkája — mondja az építésvezető. — Az elmúlt három év folyamán nem egy esetben kellett soron kívül túlórázni, vagy lemondani a szabad szom­batokról. A pártalapszervezet tagjai minden szükséges alka­lommal vállalták a többletmun­kát. Elhatározásuk helyességé­ről a részleghatáridők pontos megtartása érdekében mindig meggyőzték a pártonkívülieket is. Igyekezetükből a kezdeti komoly lemaradások behozása mellett másra is futotta. Kez­deményezésük nyomán jelentős értékű anyagmegtakarítást is sikerült elérni az építkezésen. A megtakarítások összege már az idei első negyedévben meg­haladta az egymillió 250 ezer koronát. A nagyhizlalda hama­rosan sorra kerülő átadásáig természetesen még tovább nö­vekszik ez az összeg. A koši sertésnagyhizlalda át­adása után a legkorszerűbbek egyike lesz majd a közép-szlo­vákiai kerületben. Az ötezer sertés gondozása műszakonként mindössze két dolgozó munká­ját igényli majd. Az etetést, amely a régi sertéshizlaldák dolgozóinak legnehezebb mun­kája, teljesen automatizálták. A korszerű berendezés segítségé­vel jelentős takarmánymegta­karítás is elérhető. Az Agrostav prievidzal üzeme és a pŕelouči Agra vállalat dol­gozói a hamarosan átadásra ke­rülő nagyhizlalda mellé a kö­zeljövőben hétezer férőhelyes új sertésfarmot is építenek. Az utóbbi három éves közös mun­kájuk során szerzett jó tapasz­talatokat minden bizonnyal jól hasznosítják majd az új építke­zésen. LALO KÁROLY Élelmezési gondok Indiában India mezőgazdasága az idén erősen visszaesik. A gabonater­més az elmúlt évben 120,8 mil­lió tonnás rekordot ért el, az Idén nem lesz több, mint 110— 112 millió tonna. A gyapotter­melés 15 százalékkal, az olajos­magvaké 20 százalékkal csök­kent. Ez Is egyik oka, hogy az Indiai árak 1976 márciusa óta 12 százalékkal emelkedtek. A gyapot és az étolaj ára több mint kétszeresére, a hüvelyese­ké 34 százalékkal, a húsé 20 százalékkal növekedett. A ga- bonaneműek ára 8 százalékkal lett drágább. Főleg a kedvezőtlen időjárás miatt rossz idén a termés, az aszály különösen az esőigényes termékeknek, a gyapotnak, az olajos magvaknak és a hüve­lyeseknek ártott. A kedvezőtlen időjárás hatását részben ellen­súlyozza a nitrogéntrágya-fel- használás 22 százalékos emel­kedése, valamint az öntözés to­vábbi 400 ezer hektárra való ki- terjesztése. A mezőgazdasági termelés várható növekedé­se hosszú távon csak évi 2,5 százalék, s ez alig több, mint a népszaporulat rátája. Latin-Amerika mezőgazdasága Latin-Amerika mezőgazdasá­gának elmúlt évi növekedési üteme elérte a 4 százalékot, bár a kedvezőtlen időjárás egyes országokban károkat okozott, különösen a kávé-, a cukor- és a kukoricatermésben. Argentína különösen jó búza­termést remél az 1977-es esz­tendőre. A legutóbbi év 11,2 millió tonnát hozott, a legjobb volt a hatvanas évek közepe óta. A legfontosabb latin-amerikai agrárexport-termékek a kávé, a cukor, a hús, a gyapot, a szó- jamagvak, a kukorica, a ba­nán, a kakaó és a halliszt. E termékek exportára 1976 har­madik negyedévében átlagban számítva 18 százalékkal emel­kedett. Az átmeneti kedvező eredmé­nyek ellenére a térség mező- gazdasági termelése az utóbbi évtizedben a lakosság létszámá­hoz viszonyítva alig nőtt, és ez egyrészt a nagyon gyors népszaporulatra, másrészt a műszaki elmaradottságra és a szociális elmaradottságra ve­zethető vissza. A mezőgazdaságban foglal­koztatott aktív keresők aránya ebben a térségben 40 százalék körül van, ugyanakkor a kon­tinens össztermékének mind­össze 15 százaléka jut erre a szektorra. 1976-ban a latin-ame­rikai kontinens összes területé­nek 6 százalékát művelték meg, de a megművelt területnek csak 20 százalékán folyt öntö­zéses gazdálkodás. A tartalé­kok tehát még elég jelentősek, de ezek felhasználása az álta­lános szociális reformok, főleg a tulajdonviszonyok megváltoz­tatása mellett jelentős beruhá­zásokat tesz szükségessé. Nemzetközi program s a sivatag terjedésének megállítására Á világ 58 országának és nemzetközi szervezetének kép­viselői Ottavában megállapod­tak Afrika elsivatagosodásának megállításában. A nagyszabású program első szakaszában több milliárd dolláros költséggel igyekeznek majd orvosolni a szárazság-sújtotta Szahel-öve- zet problémáit. Az elsivatagosodás megállítá­sának programja az előzetes számítások szerint mintegy 10 milliárdba kerül. A szükséges pénz a fejlett országok felaján­lásaiból, illetőleg nemzetközi szervezetek adományaiból jön majd össze. A Szahel-övezet országainak nyújtott segélyek összege 1976-ban 858,2 millió dollár volt, 1973 óta összesen 2 mil­liárd 430 millió dollárt kapott segélyként ez a térség.

Next

/
Thumbnails
Contents