Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-25 / 203. szám, hétfő

TUNÉZIA HÚSZ ÉVE FÜGGETLEN Erősödő egyenjogú együttműködés Tunézia függetlenségének ki­vívása óta — az ország nem­zetgyűlése 1957. július 25-én eltörölte a monarchiát és ki­kiáltotta a köztársaságot — a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és az észak-afrikai or­szág között jó kapcsolatok ala­kultak ki. A szocialista orszá­gok közül elsőként 1959-ben Csehszlovákia vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot Tunisszal, Prágában pedig 1961-ben nyílt meg Tunézia nagykövetsége. Tunézia 1962-ben lépett a tervgazdálkodás útjára. A je­lenlegi sorrendben immár az ötödik fejlesztési terv öt évre szól, és a teljes foglalkoztatott­ság megvalósításán túl előirá­nyozza az élelmiszer-behozatal megszüntetését. Mert bár kissé különös, de valóság, hogy a római birodalom egykori élés­kamrája ma nem képes jólla­katni az évi 2,3 százalékkal szaporodó lakosságot. Az élel­miszer-behozatal a teljes évi import 15—20 százalékát teszi ki. Tunézia nagy mennyiségű gabonát, húst, tejet, vajat, cuk­rot kénytelen vásárolni külföl­dön, holott a gyorsan növekvő külföldi adósságok összege 1971-ben már a nemzeti össz­termék felét tette ki. Az élelmiszer-önellátás felté­tele a termelési színvonal eme­lése és a termelési módszerek korszerűsítése. A feladatok megvalósításához a szocialista országok nagy segítséget nyúj­tanak Tunéziának, az alapvető­en mezőgazdasági országnak, ahol a munkaképes lakosság fele földműveléssel foglalkozik. A csehszlovák—tunéziai gazda­sági kapcsolatok az 1973. októ­ber 3-án megkötött hosszú le­járatú kereskedelmi szerződés, az 1976. szeptember 2-án alá­írt gazdasági együttműködési szerződés és azon egyezmé­nyek alapján fejlődnek, melye­ket az utóbbi években az egy­re gyakrabban ismétlődő köl­csönös látogatások alkalmával a két ország képviselői aláír­nak. Többek között az árucsere­forgalom fejlesztését — mely­nek értéke 1976-ban már elér­te a 11,7 millió dollárt, ebből 4,3 millió a csehszlovák kivi­tel, 7,4 millió dollár pedig a csehszlovák behozatal —, szor­galmazták külkereskedelmi miniszterünk márciusi tunéziai látogatása alkalmával. Tunéziá­ba irányuló exportunk majdnem 50 százalékát tejpor képezi. Táblaüvegen és a Skloexport más termékein kívül gépipari termékeket és autóbuszokat is szállítunk Tunéziába, míg on­nan főleg foszfátot és foszfor­savat hozunk be. Habib Satti, Tunézia külügy­minisztere júniusi csehszlová­kiai látogatása alkalmával megelégedéssel szólt szakembe­reink munkájáról, akik részt vesznek Tunézia gazdaságfej­lesztési részlegterve koncepció­jának az elkészítésében, vala­mint a tunéziai káderek cseh­szlovákiai képzésének magas színvonaláról. Munkájukkal a legnagyobb elismerést a tudo­mányos-műszaki együttműködés terén Tunéziában dolgozó orvo­saink, műszaki dolgozóink, geo­lógusaink és pedagógusaink ér­demelték ki. Az 1963. április 6-án aláírt kulturális együttműködési szer­ződés megkötése óta országa­ink között meghonosodott a kulturális akciók szervezése. A múlt évben néjjművészeti együttesek rendeztek csereláto­gatásokat, együtteseink rend­szeresen részt vesznek a kar- thágói fesztiválon. A fejlődő élet mozzanatait ábrázoló kiál­lításokon országaink népei megismerkednek egymással. Tunéziai művészek minden év­ben ott vannak a Karlové Va- ry-i filmfesztiválon, a mieink pedig Kellbiben az amatőrfil­mek fesztiválján. Számos szak­emberünk: bábszínházi dolgo­zó, archeológus, képzőművész, nyelvész bővítette ismereteit a földközi-tengerparti országban, de gyakran megfordulnak ott — viszonozva kollégáik látoga­tását — a kultúra, a tudomány és az iskolaügy különböző te­rületein dolgozók küldöttségei is. Csehszlovákiai szakemberek hazai mintára készítették elő Tunéziában a tömegsport rep­rezentáló spartakiádot. Hédi Nuira tunéziai minisz­terelnöknek, a Szocialista Desztur Párt főtitkárának ez év április elején Moszkvában folytatott tárgyalásai befejezté­vel szovjet—tunéziai dokumen­tumokat: konzuli egyezményt, 1977—78-ra szóló kulturális és tudományos együttműködési programot, kereskedelmi meg­állapodást, valamint szovjet ke­reskedelmi 'képviselet tuniszi felállításáról szóló jegyzőköny­vet írtak alá. Szovjet közremű­ködéssel valósult meg a Rheza- la és Joumine folyókon a két víztároló építése. A Tunéziában dolgozó magyarországi szakem­berek tevékenysége a növény- termesztés, az állattenyésztés, az öntözés és a gépesítés fej­lesztéséhez járul hozzá. Tunéziát a Szovjetunióhoz és a többi szocialista ország­hoz nemcsak az egyenjogú együttműködés további erősíté­sének lehetősége fűzi, hanem több nemzetközi probléma megoldására vonatkozó nézet- azonosság és alapvetően meg­egyező álláspont is. KODAY BERTA A Szovjetunió ipari termelése 5,7 százalékkal nőtt az első félévben (ČSTK) — Moszkvában köz­leményt adtak ki a Szovjet­unió Minisztertanácsának ülé­séről, amelyen a népgazdaság­fejlesztési állami terv első fél­évi feladatainak teljesítésével foglalkoztak. A legfontosabb termékek többsége esetében túlteljesítet­ték a féléves termelési tervet. Az ipari termelés az előző év megjelelő időszakához viszo­nyítva 5,7 százalékkal növeke­dett. s egyes területeken meg­haladta a tervelőirányzatokat. A munka termelékenysége 4,2 százalékkal emelkedett; ez eredményezte a termelés növe­kedésének háromnegyedét. A vállalatok több száz új ter­mékfajta gyártását kezdték meg, s beszüntették egyes el­avult gépek és berendezések gyártását. A múlt év megfele­lő időszakához képest növeke­dett a kiváló minőségű termé­kek mennyisége. Ugyanakkor a szovjet sajtó élesen bírálja azokat a válla­latokat és termelési egyesillé- VII. 25. seket, amelyek nem teljesítet­ték feladataikat, illetve nem 3 megfelelő minőségű termékeket bocsátottak ki, valamint egyes minisztériumokat és hivatalo­197? kát, amelyektől nagymértékben függ az alárendelt vállalatok, építkezések, szervezetek tevé­kenysége. Az 1976—1980 közötti tizedik ötéves terv eddigi menete iga­zolja elnevezését-: a hatékony­ság és a minőség ötéves terve. Mindennek alapja — a munka termelékenységének növekedé­se. A munka minősége szoros kapcsolatban áll a lakosság jó­létének növekedésével. Hivata­los adatok szerint a munkások és alkalmazottak havi átlagke­resete a múlt év első félévéhez viszonyítva 2,7 százalékkal, a kolhoztagok jövedelme 5 száza­lékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak havi átlagbé­re jelenleg 154 rubel, társa­dalmi alapokból származó jut­tatások és kedvezmények be­számításával azonban — ingye­nes oktatás, orvosi ellátás stb. — meghaladja a 208 rubelt. További folytatódik a nem termelő ágazatokban dolgozó munkások és alkalmazottak minimális bérének növelése is. A következő feladat a minimá­lis nyugdíjak és rokkantsági nyugdíjak emelése. Jó kezdet után kényszerpihenő A meghibásodott gépeket éjszaka is kijavítják Ä közép-szlovákiai kerület déli részén teljes ütemben fo­lyik az aratás, bár az időjá­rás az idén is próbára teszi a növénytermesztőket. A kezdeti napsütéses időt záporos, szeles, borult idő váltotta fel, s az aratóknak gyakran kényszerpi­henőt kell tartaniuk. Az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz határában 1050 hektár az aratnivaló. Kilenc saját kom­bájnjukkal kezdték meg a ga­bona betakarítását. Az aratás eleinte jól haladt, két nap alatt 146 hektárról gyűjtötték be a termést. A sikeres kezdés nemcsak a tapasztalt kombáj­nosok, Siker József, Súth Gá­bor, Kázmér László, Bugyi László, Hrasko László, Szabó László, Blai László, Ján Pet- rovkin, Ján Čičmanec és segé­deik érdeme, hanem a gépesí­tőműhely szerelőinek munkáját is dicséri, akik kiválóan készí­tették elő a gépeket. Az aratási munkák meneté­ről Gyurász Gábor agronómus tájékoztatott. — Az idei aratást már jő előre részletesen elemeztük, elosztottuk a feladatokat. A kombájnokat két csoportra osz­tottuk. Az egyikben a nagyobb teljesítményű E—512-esek és az SZK—5-ösök dolgoznak Siket József irányításával, a másikban az SZK—4-esek Ján Čičmanec vezetésével. Az ara­A szalmapréselés Miriák Péter, Pavel Miško és Kelemen Ferenc traktorosok feladata tás jónak ígérkezik, bár a ga­bona mintegy 20 százaléka megdőlt. A kicsépelt mag egy részét hat teherautó és három traktor azonnal a felvásárló­üzembe szállíťja, a többit ide­haza raktározzuk. Tárolási gondjaink nincsenek, annál is inkább, mivel a mag elég szá­raz, így a szárítót sem kell üzemeltetni. A kiváló minősé­gű Száva búzafajtából 12 va­gonnal vetőmagnak teszünk el. Eredményekről, hektárhoza­mokról még korai lenne be­szélni, de volt olyan parcella is, amelyik 50 mázsát adott. — Az aratáshoz segítséget is kapnak? Az eső késleltet, de a szorgalom oagy Csoportosan üzemeltetik a kombájnokat a szalánci hegyek alatt A trebišovi járásban számos szövetkezetben már pontot tet­tek az aratás végére, máshol azonban a múlt hét végén kényszerpihenőt tartottak, ugyanis viharos szél kíséreté­ben zápor, zivatar vonult át a járás felett. Cejkov, Trebišov és Novosad környékén egy-öt centiméteres vízben állt a még le nem aratott gabona. Ezzel szembén a szalánci he­gyek alatt akadálytalanul folyt a munka. Az itteni dombolda­lakon is csoportosan arattak a kombájnok. A kölcsönös segít­ségnyújtásra több jó példa is akadt. A Trebišovi Állami Gaz­daságból, ahol az eső miatt nem arathattak, telefonbeszél­getés után már kora reggel útnak indultak a kombájnok a szalánci hegyek aljába, hogy egyetlen napot se vesztegelje­nek. Lehet, hogy más alkalom­mal ennek a fordítottjára lesz szükség. A Bodrogközben arató kom­bájnosok minden percet ki­használtak, hogy. vasárnap es­tig teljesíthessék az állami fel- vásárlási tervet. A szárítók teljes kapacitással dolgoznak, és a felvásárló üzemekben is szünet nélkül folyik a munka. A gabonát szállító járművek a tavalyihoz képest még a fele időt sem várják a raktárak előtt. Jó ütemben halad a tarló­hántás is, s az eke után a ta­karmánykeverékek vetése kö­vetkezik. Erről Csáji László, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság üzemvezetője úgy nyilatkozott, hogy nemcsak az aratási mun­kák szervezése jő, hanem a takarmányalap megteremtése Is jó úton halad. HAJDÜ MÁRIA — Necpalyból minden évben érkeznek kombájnok, az idén is várjuk őket. Azonkívül a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Gép- és Traktorállomásról is érkez­nek aratók. Ügy terveztük, hogy két hét alatt végzünk az aratással az ipolynyéki részle­gyen, utána a csalli (Čelovce) részleg következik, mely erdős­hegyes vidék, így később érik be ott a gabona. A tábla végén szervizkocsit látok. Rados Béla tapasztalt, ügyes kezű szerelő van vele. — Az aratás sikeres menete érdekében döntöttünk úgy, hogy a gépek közelében min­dig ott lesz a „mozgó javító- műhely“ — mondja. — Tavaly azt tapasztaltuk, hogy jelentő­sen segíti az aratást, ha egy- egy kisebb Jiiba miatt nem kell kombájnoknak órák hosszat vesztegelniük, hanem mindjárt a helyszínen meg lehet őket javítani. Mivel villanyhegesz­tőnk is van, az esetleges töré­seket is orvosolni tudjuk. A ja­vításokat illetően az is jelen­tős, hogy a gépesítő részlegen egy szerelő minden este szol­gálatot teljesít, aki az esetleg meghibásodott gépet kijavítja, így az másnap reggel késede­lem nélkül indulhat munkába. „Nagyüzem“ van a tarlón, tá­volabb a kombájnoktól már a szalmaprések csattognak. Ke­lemen Ferenc, Miriák Péter, Pavel Miška és Nagy István traktorosok formás bálákba préselik a szalmarendeket. Ide­jében kezdtek munkához, hogy a tarló minél előbb felszaba­duljon, ugyanis a két Skoda 180-as troktorral Novák István és Böjtös István már megkezd­te a tarlóhántást. Máshol a szalmagyűjtő kocsik szedik fel és hordják a szalmát. BÖJTÖS JÁNOS Gyengén fizet a búza Olaszországban Olaszország idei búzatermése lényegesen kisebb lesz a tava­lyinál. Hivatalos becslések sze­rint nem éri el a 15 év óta legalacsonyabb eredményt, a 75 millió mázsát sem, s 20 mil­lió mázsával marad alatta a tavalyi hozamnak. Tekintettel a népszaporulat következtében megnövekedett belföldi szük­ségletre, Olaszország 500 mil­liárd líra költséggel mintegy 27—30 millió mázsa búzát lesz kénytelen importálni. Az olasz importőrök már meg is álla­podtak a francia exporttőrök­kel 5 millió mázsa szállításá­ról. A becsült terméskiesést első­sorban a búza vetésterületé­nek 600 ezer hektárt meghala­dó csökkenésével magyaráz­zák. A vetés időszakában ugyanis nagyon csapadékos volt az időjárás, s a búza verseny- képessége egyébként is jelen­tősen csökkent más kultúrák­kal szemben. Emellett Olaszor­szágban mintegy 2,5 millió hektár hever parlagon. Indonézia gazdasági problémái Indonézia rövid időn belül súlyos gazdasági problémák­nak néz elébe, mihelyt fő be­vételi forrásának, az olajnak a termelése visszaesik, és esedé­kessé válik a külföldi adóssá­gok visszafizetése. Becslések szerint Indonézia jelenlegi olaj- termelése eléri a napi 1,6 mil­lió barrelt, de a napi terme­lés 1985-re 500 ezer barrelre fog csökkenni. További lelőlie- helyek feltárása nélkül az évi 13 százalékkal emelkedő bel­földi fogyasztás öt éven belül meghaladja az ország egész olajtermelését. Jelenleg az olaj Indonézia exportbevételének 60 százalékát adja. Súlyos pénz­ügyi nehézségek várhatók a következő öt évben, mert mintegy 6470 millió dollár fi­zetése válik esedékessé törlesz­tések és külföldi kölcsönökre szóló kamatok fejében. Francia előrejelzés a nyersanyagárakról Ä párizsi kereskedelmi ka­mara közgazdászai szerint erő­sen felszökik az idei év hátra­levő részében a kávé, a kakaó, a tea, az ólom, az ón és a bőr ára a tavalyihoz képest. Egyút­tal azt is megjegyezték, hogy az acél, a juta, a búza, a ku­korica és a cukor árának csök­kenése március és június kö­zött a bőségesen rendelkezésre álló készleteknek tulajdoni! ható, a gyapot és kisebb mér­tékben a cellulóz árának esése pedig az elégtelen kereslet kö­vetkezménye. Amerikában ,A forró nyár következményei Már több mint egy hete 30 és 40 fok között ingadozik a hőmérséklet Észak-Amerikában, elhullanak az állatok, kiszárad­nak a növények, elhajlanak a vasúti sínek, s veszélyesen alacsony szintre süllyedtek a vízkészletek. Leginkább a tűz­oltóság panaszkodik az apadó vízkészletek miatt, mert, a fa­épületek tűzveszélyessége ilyen melegben a szokásosnál Is na­gyobb. Florida déli részét a száraz­ság miatt katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították. A közép-nyugati gabonatermő vi­dékeken a termés jónak ígér­kezik, de ha rövidesen nem kap esőt, könnyen tönkreme­het. lowa marhatenyésztői az állatok elhullásáról adtak hírt. Kiéleződik a verseny a félvezetőiparban Az erősödő japán konkurren- cia már a félvezetőgyártásban is aggodalommal töfci ei az amerikai gyártókat. Az ipar­ág amerikai vezetőinek állítá­sa szerint a Japánok hatalmas, államilag támogatott és finan­szírozott kutatási és fejlesztési kartellt szerveztek, kiterjesz­tették termelőkapacitásaikat, és kezdik elárasztani termékeik­kel az amerikai piacot.

Next

/
Thumbnails
Contents