Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-23 / 201. szám, szombat

Fasiszta módszerek Észak Írországban HOGYAN ÉRTELMEZI LONDON AZ EMBERI JOGOK VÉDELMÉT? „Mi Nagy-Britanniában kiállunk az emberi jo­gok védelmében a világ bármely részében“ — jelentette ki nemrég David Owen angol külügy­miniszter. Szavainak „őszinteségét“ — noha a brit föállamügyész is azt állította, hogy a fog lyok és a letartóztatottak kínzása Észak Íror­szágban már visszavonhatatlanul a múlté — megrázó tények cáfolják meg. Az angol katonák több száz embert kínoztak meg Belfastban és más észak-írországi városodban. A „világ e részében“ uralkodó helyzetről, ar­ról, hogy az alapvető emberi jogokat a második világháborúból ismert fasiszta módszerekkel dur­ván megsértik, a múlt hetekben terjedelmes pub­licisztikai anyagot, közölt a Csehszlovák Rádió. A brit hadsereg észak írországi ,,békefenntartó“ küldetéséről és az angol katonák immár hét éven ál tarló rémtetteiről a Csehszlovák Rádió londoni tudósítójával Michael O’Riordan, az Ír Kommunista Párt főtitkára, egy katolikus pap, Foul páter, a 18 éves Siméz Larga és sokan má­sok beszéltek, akik a saját bőrükön tapasztal­ták a brit igazgatás „jótéteményeit“. Hogyan gondoskodnak a brit katonák a törvényes rend fenn­tartásáról? A velük való talál­kozását így írta le a 18 éves mun­ka nélküli Siméz Larga: „Haj­nali negyedhétkor még az ágy­ban feküdtem, amikor angol ka­tonák jöttek és elkezdték verni, rugdalni az ajtót. Apám kinyi­totta. Kérdezték otthon va­gyok-e? Felöltöztem és velük mentem. Az egyik katona vál­tamra tette , a kezét és azt mondta: „Őfelsége nevében le­tartóztatom.“ Elvittek a kihall­gatóközpontya, és bedugtak egy üres helyiségbe, arccal a fal­nak. Azután lefényképeztek, el­vették az okmányaimat és át­vitték egy másik helyiségbe. Kérdéseket kezdtek feltenni a dossák, a hajánál fogva von­szolják, ököllel a gyomrát, ve­séjét ütik, a, bordáiba rugdal­nak és hasonlók. A kihallgatók sokszor pisztolyt tartanak az ál­dozat fejéhez és azzal fenyege­tik, hogy agyonlövik vagy elektromos sokkot, injekciót adnak neki. Ismerem egy bela- hai fiatalember esetéi, kit be­vitték a rendőrállomásra, levet­kőztették és addig rugdalták a nemi szervét, amíg elájult. Ha a letartóztatott végül alá­írja a kívánt nyilatkozatot, a kihallgatok igyekeznek a lehető leggyorsabban átvinni a börtön­be, hogy elejét vegyék a pártat- lan orvosi vizsgálatnak. Na­ponta mintegy 60 katolikust „kezelnek“ ezekkel a modsze­‘Belfasti utcakép. családomról, és én válaszoltam. Amikor nem tudtam visszaem­lékezni valamennyi hozzátarto­zóm születési adataira, feldü­hödtek. Egyikük kirántotta aló­lam a széket. Nekizuhantam a falnak és ő elnevette magát. Aztán elkezdtek ütlegelni. Né­gyen voltak, ütöttek-vertek és végigvonszollak a helyiségen. Magamon kívül voltam a félelem­től. Ráléptek a lábujjaimra, többször gyomron ütöttek, ágyékon rugdaltak és a hajam­nál fogva vonszoltak. Aztán egyikük kezet rázott velem, és így fényképeztek le minket. Azt mondták, nyilvánosságra hozzák ezt a fényképet, és hogy a föld alatti ír köztársa­sági hadsereg (TR A) tagjai agyonlőnek, ha meglátják, hogy kezet rázok a rendfenntartó erők egyik tagjával. Aztán me­gint elkezdtek ütlegelni. Az egyik katona azt mondta, hogy ha nem tudják kiszedni belő­lem, amit meg akarnak tudni, akkor ő maga lő fejbe. Ször­nyen meg voltam rémülve.“ A „kihallgatás“ után végül is Simézt elengedték anélkül, hogy vád alá helyezték volna. Az emberi jogok konvencióját, amely világosan megtiltja a kínzást, Nagy-Britannia képvi­selője Is aláírta. Hasonló kínzá­sok egyáltalán nem jelentenek kivételt. Egy katolikus lelkész — Foitl atya — 700 megrázó bi­zonyítékát gyűjtötte Össze az emberi érzéketlenségnek, rossz­indulatnak és jogtiprásnak, az igazi földi jiokolnak, amelyet Észdk-Jrország ezer meg ezer ártatlan polgárának meg kell járnia a katonaság és a rend­őrség kihallgatóközpontjaiban. ,,A rendőröknek egyáltalán nem érdeke az igazi kihallgatás —■ adja elő egyebek között Foul atya. — A letartóztatottakat be­kísérik a kihallgatóhelyiségek­be, elveszik a ruhájukat és személyi tárgyaikat, és ezután kezdődik az ütlegelés. A leg- szörnyűbb módszerek közé tar- lozik, hogy a fogolynak mélyen hátrahajlítják a tenyerét, kicsa­varják a vállát, ágyékon rug­rekkel és a többségük végül is aláírja a jegyzőkönyvet. Ezeket a módszereket a brit kormány és a brit hatóságok tudtával alkalmazzák, és me­rem állítani — mondotta Foul atya —, hogy ezeket a brit ha­tóságok közvetlen utasítására és felügyeletével hajtják végre. Azt remélik, a tájékoztatóesz­közök érdeklődésének hiánya lehetővé teszi számukra, hogy folytassák ezeket a brutális kínzási módszereket anélkül, hogy a közvélemény ellenállá­sába ütköznének. Emellett írásos őket, ahogy arról egy ötgyer­mekes, 29 éves embernek, Owen O’Neilnek az esete is tanúsko­dik. Éppen egyéves ikreinek születésnapján hurcolták el a rendőrállomásra azzal gyanú sítva, hogy együttműködik az IRÁ-val. „Olyan sokk volt ez számomra, hogy csak hitetlenül mosolyogtam. Az egyik rendőr megragadott a hajamnál fogva és végigvonszolt a helyiségen. Közben egész hajcsomók ma­radtak a kezében. Rugdalt és üt­legelt, aztán belevájta a kör­meit a fejbőrömbe.* „Mielőtt végzünk veled — mondta, — bevallód, hogy tagja vagy az IRÁ-nak. Eddig még senki sem bírta ki, és te sem bírod ki.“ Könyörögtem neki, hogy hagy­jon, hogy szörnyen fáj a há­tam, és orvosi segítségre van szükségem. Ekkor arra kény­szerűéit, hogy egymás után fekvőtámaszt végezzek, röhö­gött és a bordáimba, meg az ágyékomba rugdalt. Amikor ösz- szeestem a kimerültségtől, meg­ragadott a lábaimnál fogva és kezdte őket leszorítani a fejem fölött. Szörnyen fájdalmas volt. Kegyelemért könyörögtem. Meg ismételte, hogy ha aláírom, ak­kor abbahagyja a kínzást. Soha­sem felejtem el azt az embert. Azt mondta, hogy hamarosan rákényszerit, hogy beszéljek, rugdalt és amikor összeestem, rámállt. A hátamon ugrált, úgy hogy elszorult a lélegzetem. Már-már elveszítettem az esz­méletemet. Kegyelemért könyö­rögtem és imádkoztam. Nem kö nyörültek meg rajtam. Itt ne­ked az isten sem segít, ide az isten is fél betenni a lábát, mondták.“ Undorító, visszataszító ke­gyetlenség, amely semmivel sem marad el a hitleri fasiszták ke gyetlensége mögött, az egyik oldalon, és a brit vezetők ál­szent frázisai az emberi jogok védelméről a másik oldalon. Ilyen a jelenlegi valóság Észak- frországban. Michael O'Riordan, az ír Kommunista Párt főtitkára ezért nagyra értékelte a dolgo­zók nemzetközi szolidaritását, amely mint mondotta, „fontos segítség az erőszak megszünte­téséért, az egységes demokrati­kus állam létrehozásáért és a brit imperializmus több évszá Brit katonák ellenőrzik az Ír Köztársaság határa közelében levő Camloughnál áthaladó gépkocsikat. (ŰSTK-felvételek) bizonyítékaink és orvosi bi­zonylataink vannak sok száz ember kínzásáról. A törvény a valóságban védi a pribékeket, ugyanúgy, ahogy védi a brit ka­tonákat is, akiket a bíróság mindig felment, még akkor is, ha ártatlan polgári személyt öl­nek meg.“ Azok azonban, akik szigo­rúan védelmezik az emberi jo­gokat ,,a világ bármely részén“, megfeledkeznek arról, hogy a sajál országukban védelmére keljenek az emberi jogoknak, fiszak-Írországban a szó szoros értelmében lábbal tiporják zados uralmának megdöntéséért folyó harcban. Szeretnénk ki­fejezni köszönetünket, a szo­cialista országok dolgozóinak, a Szovjetunió és Csehszlovákia, az NDK és a többi ország né­peinek részéről megnyilvánuló segítségért és a rokonszen- vért. Az emberek ezekben az országokban világosan felléptek és segítettek feltárni az igazsá­got, amely az észak írországi angol csapatok békefenntartó szerepéről és az emberi jogok tiszteletéről szóló brit frázisok mögött húzódik meg.“ (ČSTK) Tréfás és komoly kétértelműségek Szókincsünknek érdekes elemei a homonimák, vagyis az olyan, azonos alí-kú szavak, amelyeknek a jelentése között nincs semmiféle összefüggés. Ilyen például két borostyán szavunk. Az egyik a repkény néven is ismert növényt je­lenti, a másik meg a kedvelt féldrágakövet. Hasonlítanak a homon imák hoz. az úgynevezett több jelentésű szavak, ezeket mégis meg kell különböztetnünk tőlük. Ez esetben ugyanis egyel lm szónak van két vagy több, de egymással elég világosan összefüggő értelme. Például körte szavunk nemcsuk az ízletes gyümölcsöt jelentheti, hanem a hason­ló formájú vjhanyégőt is. Persze a gondolatközlésben, a mondat világos környezetében sem az azonos alakú, sem a több jeleniésű szavak nem szoktak félreértést okozni. Sőt még előnyére is válhatnak a nyelvnek: friss, színes, érdekes fordulatoknak, olykor finoman művészi kifejezé­seknek az alkotására is felhasználhatók. Szívesen jáiszik velük a népi leleményesség, amikor ef­féle ta 1 á 1 o:;kérdeseket ad fel: „Miért nyúl a nyúl?“ Az is­meri Válasz — tudniillik az, hogy káposztáért — azon alap­szik. hogy a nyúl szó nemcsak főnév, hanem ige is lehet. Hasonló lioiuonimák toldalékos alakjai csengenek össze ebben a közmondásban: „Várt leány várat nyer“, vagyis az a leány, aki.isk van türelme várni a megfelelő kérőre, szerencsés házasságot köthet. De nemcsak a nép, hanem a tudatosan alkotó költő is eljáiszogat .i nomonimákkal. Tóth Árpád egyik legnépsze­rűbb versében így ír a víg suhancként huncutkodó, meg­személyesített Áprilisról: S reszket s kacag a liget, Cserje meg bozót, Gyenge bőrű testüket Úgy csiklandozod; Minden erdő egy bolond H o j e h u j a hely... A költői bravúr itt nem csupán a kétféleképpen írandó, de egyiorman ejlett hely főnév és hej indulatszó különös összecsongésút vegyíti valóban áprilisi hangulatú tréfás szójátékká, hanem — újabb csalafintasággal — megtoldja a homonimál a hejehuja előtaggal; az utótagot, a hely szót azonban ly-nal írja. A játszi kifejezés tehát a következőt jelenti: minden erdő olyan hely, ahol bolondos hejehuják játszódnak le. A honion'mákat rímalkotásra is szívesen felhasználják a költők. A homonim rímeknek is lehet derűs hangulatuk. Tomp# Mihály nevére ezt — az akadémiai nyelvtanban is idézeii tudásán kedves, fiktív sírfeliratot komponálták: Halhatatlan költő Tompa, Esze s tolhi nem volt tomp a. Kedves le lkész volt ó H a n v á n, Örök béke lengjen h a m v á n. Babist Verses napló című költeményében a legyek bosz- szantasál úgy hessenti el egy remekül csattanó rímpárral, mint valami fricskával: M'^nj ki, uhui a szabad ég lesi szobád: kisebb nem elég, hogy megférj és békibe légy a léggyel, ŕs veled a 1 é g yl De fordítsuk komolyra a szót, ahogy olykor a küllők is megteszik! A szavak kétértelműsége ugyanis nemcsak vi­dám derűi, hanem baljós előérzetet is kelthet az olvasó­ban. A Toldi szerelmének VIII. énekében a férjgyilkosság­ra készülő Johanna ilyen látszólag könnyed, mégis vész­terhes szóval fordul urához. De hallgassuk magát a költőt: Kulcsos Averszához, daliás nagy garrai, Az egész udvarral megy Endre vadászni, l'ogadu olt sokszor éjjeli szállásra, LaKuma-, hálásra, egy régi kolostor. „Édes uram, most is ült legyen a hál ó.“ . . [ S h-’gy a kiemelt háló szó mélyén nem a hálóhely ér­telein lappang, az tüstént kiderül a folytatásból, a rá rí­melő sorból: „Veti azt Endrének a sok lesben álló.“ Arany kiemelt szavai máskor is megsejtetik az olva­sóval a megbúvó, de tulajdonképpeni jelentést. A megza­varodott Ágnes asszony a bíróság előtt. — a ballada sza­vait idézve: ■Oltoz'Jtjét rendbe hozza, Kendőjére ferdít gondot, Szögha/át is megsimítja, Nehogy azt higgyék: megbomlott. Vörösmarty Szép Ilonkájában a lesben ülő, egyelőre még ismeretlen vadász mintegy önmagát leplezi le a váratlanul felbukkanó szép sugár lány láttán: »Istenemre!« szóla fel- szökclve/A vadász: »ez már királyi vad!« Arra is van példa, hogy politikai hitvallás tükröződik az akár a cenzort is megtévesztő kétértelmű szóhasználat­ban. Elsősorban józsef Attilának a Favágó című verséből való isméit idézetre gondolunk: „Ejh, döntsd a lökét, ne siránkozz...“ A töke persze itt csak a felületen jelenti a fa tövét, voltaképpen a kapitalizmust nevezi meg. Egyéb­ként Anyám című versében is felhasználja a költő ezt a fordulatot mégpedig a mosás régi eszközén, a súlykolás- hoz való mosótőkén át utalva a kizsákmányolás szimbólu­mára: Törékeny termetét a tőke megtörte, mindig keskenyebb lett — gondul/átok meg, proletárok — Hazám című költeményében pedig az új világ-nak is ne­vezel t An erikába kitántorgó másfél millió magyar keser­ves sorsának ábrázolásában is felvillantja az új korszak­nak. a szocializmus világának reménysugarát: Múltúnk mind össze van torlódva ■> s mint szorongó kivándorlókra, ránk is úqij vár az ú j v i 1 ág. RÁCZ ENDRE ÚJ szó 1977. VII. 23. 4

Next

/
Thumbnails
Contents