Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-22 / 200. szám, péntek

EredménvBs és színvonalas munka Kis szépséghiba — alkatrészhiány miatt Minden csilládban ünnepna­pot;31 de legalábbis eseményt jelent egy-egy háztartási gép vásárlása. De a gépeknek meg­van az a rossz tulajdonságuk.' hogy időnként elbomlanak. Ahol jó és színvonalas a javítószol­gálat. ott ez sem okoz különö­sebb bosszúságot, mert néhány nap alatt kijavítják a hibát, és újra használható lesz a mosó gép, a hűtőszekrény, a vasaló vagy a hajszárító. Az utóbbi években a lévai (Levice) járásban is nagy gond­dal fejlesztették a szolgáltatá­sokat, aminek következtében a háztartási villamos gépek ja­vításának a minősége is javult. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a jelenlegi helyzetet, tekintsünk vissza az 1974 előtti időkre. Ha azelőtt valamelyik háztartási gép meghibásodott, autóbusszal vagy vonattal elvitték a legkö­zelebbi községbe, amelyben ja­vítószolgálat volt. A vidéki ja­vítóműhelyek viszont csak bi­zonyosfajta javításokat vállal­lak. Legtöbbször a helyszínen derült ki, hogy tovább kell utazni a géppel Lévára. Ez bi­zony bosszúságot okozott, idő­veszteséggel járt, s a szállítás is drága volt. Ilyen körülmé­nyek között a vidéki lakosság elégedetlen volt a javítószol­gálattal. Sok helyen hónapokig kihasználatlanul állt a meghi­básodott gép, mert nem akar­lak ide-oda utazgatni ve^e. 1974. január 1-én újfajta szolgáltatást vezettek be, amelynek az a lényege, hogy az ambuláns ruhagyűjtés min­tájára az elromlott háztartási gépeket összegyűjtik. Minden községben egy héten egyszer ugyanazon a napon, ugyanab­ban az órában megjelenik egy tehergépkocsi, amely elviszi a javítanivalót, s hozza a megja­vított gépeket. A lakosság elégedettségének kivívása terén nagy lépést tet­iek tehát előre-, bár ezzel még nem oldódott meg a háztartási gépek javítása körüli összes probléma, sőt újabbak adódtak, mivel megszaporodott a javí­tásra váró gépek száma a TE­MOS Helyi Gazdálkodási Válla­lat műhelyében. De ezt is meg­oldották: különválasztották a tévékészülékeket és rádiókat javító részleget a többi háztar­tási gépet javító részlegtől. Az előbbit áthelyezték az új szol­gáltatóházba. Itt kerestük fel Surányi László részlegvezetőt. — Áz előszobában vesszük át a készülékeket — magyarázza, miközben megtekintjük az egyes helyiségeket. A balra nyíló műhelyben különböző gyártmányú fekete-fehér és színestévé-késziilékek várnak javításra. A szomszéd szobában sok-sok tranzisztoros rádió és magnetofon sorakozik a polco­kon. — 87-féle rádió és minden nálunk kapható magnetofon javítását vállaljuk, beleértve a Tuzex boltban árusított készü­lékeket is. Szocialista szerveze­tek részére pedig közös anten­nák és hangszórók karbantartá­sát végezzük. Azt is elmondotta, hogy Lé­ván kívül még Zselízen (Želie­zovce), Ipolyságon (Šahy), fur nad Hronomban, Farnadon (Farná), Tekovské Lužany-ban vannak kihelyezett javítóműhe­lyeik. A lévai javítóműhelynek 21. a vidékieknek összesen 18 szerelőjük van. Közülük hatan házakhoz járnak tévé-készülé­ket és zeneszekrényt javítani. A bejelentést követő öt napon belül mennek ki a helyszínre. Ha helyben nem lehet a hibát kijavítani, a szolgálati kocsin beviszik a műhelybe. Meg kell jegyezni, hogy né­hány tévé-készülék megjavítá­sára hiába vár a gazdája az al­katrészhiány miatt. Surányi elvtárs szavai szerint régóta hiánycikk a Pl 500-as lámpa. Már szinte az egész országot bejárták érte, de hiába. A városnak egy másik pont­ján levő műhelyben Andruska László vezetésével javítják az egyéb háztartási gépeket. Ami­kor beléptünk a műhelybe, vagy tíz szerelő vasalót, hajszárítót, porszívót javított. — összesen 12 szakmunkás dolgozik a lévai műhelyben — tájékoztat bennünket a 'részleg- vezető. — Vidéken 4 javítómű­helyünk van 8, alkalmazottal. A községekből összegyűjtött gé­peket Lévára hozzuk. Ha na­gyon sok összejön, és nem győzzük a munkát, kiküldünk néhány darabot a vidéki mű­helyekbe. — Minden esetben mea tud­ják tartani a javítási határidő­ket? — kérdezzük Andruska elvtársat. — Bármennyire is igyekszünk, néha nem sikerül. Legtöbb eset­ben alkatrészhiány okozza a késést. Most is van benn né­hány mosógép, amelyet nem tudtunk idejében hazaszállíta­ni, mert sehol sem lehet szíj­tárcsát szerezni hozzájuk. De ennél is nagyobb gondot okoz a villanyrezsók megjavítása. S hogy szemléltesse is állí­tását, bevezet bennünket egy helyiségbe, ahol vagy ötven villanyfőző „vesztegel“. Néme­lyiket két évvel ezelőtt hozták be. — Teljesen tehetetlenek va­gyunk — tárja szét a karját. Sehol sem kapni hozzájuk főző­lapot. Ugyancsak hiánycikk az akkumulációs kályhába való ventillátormotor, valamint a villanybojlerba szükséges hő­szabályozó. Nem kellemes gondoik ezek, hiszen késleltetik a javítószol­gálat munkáját, és bizony a jó hírnévnek sem kedveznek. Sze­rencsére csak mintegy öt szá­zalékát teszik ki ezek a gondot okozó javítások a munka egé­szének, és ezért sem a szol­gáltatást terheli a felelősség, hanem a termelőket, akik bizo­nyos háztartási gépekhez nem gyártanak elég pótalkatrészt. A TEMOS Helyi Gazdálkodá­si Vállalat vezetői és dolgozói a maguk részéről mindent meg­tesznek azért, hogy jó és szín­vonalas legyen ez a szolgál­tatás. Ennek bizonysága až a sok ezer megjavított háztartási gép is, amely határidőn belül keriil vissza gazdájához. KOVÁCS ELVIRA Kommentáljuk Nemcsak a vitaminokról van szó Az utóbbi években a piacún kevés a liazai gyümölcs. Ez el len kevesen emeltek szót, mivel importgyümölcsböl, főleg na­rancsból és banánból nem volt hiány. A gyümölcsfagyasztás azonban egyre nő. A jelenlegi gazdasági helyzetünk nem en- gedi meg, hagy gyümölcsimportnukat tovább növeljük, annál inkább, mivel egyes gyümölcsfélék nálunk is megteremnek. Hagy mégsem kerülnek a piacra, annak több uka is van, de egy bizonyos, hogy ezen a tarthatatlan helyzeten mielőbb változtatni kell, ezt leszögezte a CSKP KB 7. ülése is. Az idén sok szó esett a cseresznyéről, amelyből az időjárás mostohasága miatt nem termett annyi, amennyivel számol­tunk. A nyugat szlovákiai kerületben a Gyümölcs- és Zöldség forgalmazó Vállalat a tervezett 1300 tonnából július elsejéig csak 18 tonnát vásárolt fel. Mi kerülhetett ebből a nagyobb városuk üzleteibe? A konzervgyáraknak is szükségük van a gyümölcsre. Az átmenti fák termését sem hasznosítottuk tel­jes mértékben. Nincs aki leszedje, legalább is ezt hangoztat iák. Erre <i tényre a nemzeti bizottságok későn figyellek fel, vajmi keveset tettek azért, hogy ez a korai gyümölcs a fo­gyasztó asztalára kerüljön. Szükséges, hogy mindebből levon ják a tanulságot és odahassanak, hogy a kis termést igérő őszibarackkal és kajszibarackkal ez már ne történhessen meg. Természetesen, a gyümölcshiány nem róható fel csupán a termelőknek, de annál inkább a felvásárló szerveknek. Első­sorban át kell értékelni a jelenlegi felvásárlási árakat, de nem is ez a leglényegesebb, hanem az, hogy a gyümölcsfelvásárlás nagyobb rulagmasságot követel. Az NDK-ban például tavaly gépkocsival jártak ki gyümölcsfelvásárlók a termelőkhöz, s így 172 0110 tonna gyümölcsöt vásárollak fel helyben. Az a kistér melíi, akinek 20—30 kg cseresznyéje vagy másféle gyümölcse termett, aligha cipeli el azt a több kilométerre levő felvásár- lólielyre inkább kéz alatt eladja, vagy szétosztja az ismerő­sök közölt. A gyümölcsellátás javítása nemcsak a gyümölcs vitaminlar talma miatt fontos, hanem a népgazdaság érdeke is. Éppen ezért itt az ideje, hogy a gyiimölcsfelvásárló és értékesítő ke­reskedelmi szervek átértékeljék eddigi tevékenységüket, vál laljanak nagyabb felelősséget és kockázatot a lakosság hazai gyümölccsel való ellátásában. Hogy házuk táján e téren nincs minden a legnagyobb rendben, azt a zöldségellátás is igazol­ja. Mivel üzleteinkben nincs elegendő és jó minőségű zöldség a magántermelőktől kénytelen az ember vásárolni, s ők v'i szent a legtöbb esetben visszaélnek ezzel a helyzettel. Amikor ugyanis hivatalosan 18 korona volt Bratislavában egy kiló paprika, a piacon 2 koronáért adták darabját. A gyümölcs és zöldségellálás mind a termelőktől, mind pe­dig a forgalmazó vállalattól jobb és körültekintőbb munkát követel. Félre kell tenni a reszort- és az egyéni érdekeket, és a társadalmi érdeket kell szem elölt tartani. Ehhez hozzájá­rulhat az igényesebb ellenőrzés, a szigorúbb felelősségi'evonas. Mert mint más téren, a gyümölcs- és zöldségellátásban fel­merülő problémák mögött is az emberi felületesség, hanyag ság és felelőtlenség húzódik meg. NÉMETH jÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A fogszuvasodás A prágai Motorlet nemzeti vállalat dolgozói á NOSZF 60. én a februári győzelem 28. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy 120 000 normaórát takarítanak meg. Ugyanakkor megígérték aat w, hogy •« évi feladataikat december 23-ig teljesitik. I Fel vél el? ÖTK - J. šourek) A fogszuvasodás egyidős az emberiség történetével. Kórké­pe és kiterjedtsége azonban megváltozott. A mai korban a fogak romlása nemcsak egész­ségügyi, hanem gazdasági prob­lémát is jelent. Az ún. civili­zációs betegségek csoportjába tartozik, mivel elterjedése ösz- szeíügg a lakosság életfeltéte­leinek változásával. A fogak romlása nálunk csak­nem az egész népesedést érin­ti, a legkisebb gyerekeket is beleszámítva. A bratislavai III. Fogászati Klinikán már évtize­dek óta figyelemmel kísérjük a fogak romlását a fiatalabb kor­osztályoknál. Felméréseink sze­rint hároméves korig a gyere­kek egyötöde, a hatévesek pe­dig csaknem kivétel nélkül mind fogászati kezelésre szo­rulnak. Iskoláskorban fokoza­tosan növekszik a romlott fo gak száma, elsősorban a lá­nyoknál. így például állag a 15 éves lányoknak 7, a fiúk­nak 6 foguk romlott. A fogak romlása főleg a fiatalok beteg­sége, a felnőtteknél terjedése lelassul. Harmincöt éves kor után a fogak elvesztésének gyakoribb oka a fogágy megbe­tegedése. Mi okozza a fogak romlásá­nak gyors terjedését? Elsősor­ban a lakosság táplálkozási szokásainak megváltozását kell megemlítenünk. Az emberek ma sok cukrot fogyasztanak, ami nagymértékben hozzájárul a fogak romlásához. Egyre több olyan ételt fogyasztunk, amely az ipari és konyhai feldolgozás során elveszti biológiai értékét, és megváltoznak természetes fi­zikai tulajdonságai is. A finom puha táplálékot nem kell meg­rágni, ugyanakkor sokáig ráta­pad a fogakra és a nyálkahár­tyára. Bebizonyosodott tény, bogy a civilizált országokban a ragacsos, cukrot tartalmazó ttelek fogyasztása, főleg a fő­étkezések között, okozza első­sorban a fogak romlását. Fon­tos szerepet játszanak hlás té­nyezők is, így a táplálék cu­kortartalma. Gyakran fontosabb a cukor fogyasztásának módja, mint a mennyisége. Ezt az is bi­zonyítja, hogy az elmúlt ötven évben a romlás növekedése nem volt arányban az egy főre eső cukorfogyasztás mennyisé­gének növekedésével, annak el­lenére, hogy a fogszuvasodás a cukorfogyasztás növekedésével- eg y i d ő be n je lé n t keze 11. A fogszuvasodás a fog ke­mény szöveteinek betegsége. Keletkezését külső (cukrok, sa­vak és mikroorganizmusok) és belső, a betegségre való haj­lamot meghatározó tényezők befolyásolják. Először rendszerint a fogzo­mánc sérül meg. Amennyiben ez a sérülés kicsi és nem okoz nehézséget, elkerülheti a beteg, sőt az orvos figyelmét is. A rejtett szuvasodást az esetek egyharmadában csak röntgen segítségével deríthetjük fel. Mi­után a romlás továbbterjed, fájdalmak jelentkeznek, az éle­lem beszorul a fogak közé, és érezhetővé válik a fog felszí­nének megrongálása. A nehéz­ségek fokozódnak, miután a fo­lyamat eléri a fogbelet, amely gyulladással reagál. A fogbél- gyulladást hosszas, erős fáj­dalom kíséri. Ha a gyulladást nem kezeljük, a bél elhal, a fogüregbe és a gyökércsatorná­ba mikroorganizmusok kerül­nek. Ezek behatolnak az íny- és csontszövetekbe, ahol héveny- vagy idült gyulladást váltanak ki. Az idült gyulladás következ­tében granulon — gennyzacskó keletkezik. A gyulladás tovább­terjedhet az állkapocsban, hő­emelkedést, {okozott fájdalma­kat és dagadást okozva. Bizo­nyos körülmények között a fej és a nyak távolabbi részeibe is elterjedhet és veszélyeztetheti a beteg életét is. Ily módon a könnyen kezelhető kisebb baj olyan szövődményekkel járhat, amelyek hosszas, esetleg kórhá­zi kezelést is igényelnek. Nagyon fontos, hogy amint észrevesszük fogunk romláfeát, azonnal felkeressük a fogor­vost. A szuvasodás folyamata nem mindenkinél egyforma. Át­lagosan néhány hónap alatt ke­letkezik olyan károsodás, amely már nem kerüli el az orvos figyelmét. Ezért azt ajánljuk, hogy félévenként jár­junk fogászati ellenőrzésre, ha fogaink hajlamosak a romlásra, akkor gyakrabban is. A gyerekekkel 2 —3 éves kor­tól járjunk rendszeresen ellen­őrzésre. A tejfog romlása is hasonló bonyodalmakat okoz­hat, sőt rendellenességeket válthat ki az állandó fogak és az állkapocs fejlődésében. Meg kell még említeni, hogy az elhanyagolt romlott fogak másodlagos fertőzést okozhat­nak, kiválthatják távol eső szer­vek (szív és érrendszer, Ízüle­tek, vesék, bőr, szem, ideg- rendszer stb.) megbetegedé­sét. A szuvasodás gyakran a fo­gak elvesztését, a fogsor funk­ciójának csökkenését vonja ma­ga után. A csökkent rágóképes­ség fokozottan megterheli az emésztőszerveket, különféle be­tegségeket s zavarokat idéz elő. Az első fogak elvesztése beszédzavart okoz, és befolyá­solja az ember külsejét is. Az orvostudományban az az elv érvényes, hogy jobb a be­tegséget megelőzni, mint gyó­gyítani. A fogászok megelőzés­ként a helyes táplálkozást, a szájüreg rendszeres, és tüzetes higiéniáját, az 'ellenőrzést és kezelést ajánlják. Fogászati el­látásunk magas színvonalú, min­denkinek élnie kell a szocia­lista egészségügyünk adta lehe­tőségekkel. jt Dr. VLADIMÍR JAVORKA ÚJ sző 1977. VII. 22. 4

Next

/
Thumbnails
Contents