Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-21 / 199. szám, csütörtök

SORBANALLÁS nélkül

Gyorsan és foíyomatosan veszik ót a gabonát

Aratás idején szokatlan kép fogad, először hinni sem akarjuk, hogy valóban a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat oroszkai (Pohronský Ruskov) központjának annál a kapujánál vagyunk, ahol a gabonát hozó szállítóeszközöket fogadják. Hiszen alig múlt délután három óra — ami aratás idején még majdnem reggelnek számít — és a kapu előtti térség mégis üres, várakozó traktornak, teherautónak nyoma sincs.

Illetve mégis. A föútról az Idevezető bekötő útra épp most tér le egy IFA tehergépkocsi és megáll a kapu előtt. Raktere tele búzával. Tehát mégis jó helyen járunk.

— A Zselízi Állami Gazdaságból jövök, ma ez a negyedik fuvarom. Nagyon jó az átvétel, eddig öt percnél többet még nem vártam — mondja Soós József sofőr és többre már nincs is idó, mert máris szólítják, hogy álljon rá a mázsára.

Ojabb rakomány érkezik, Magyar János hozza ugyancsak JSse) ízről.

— Az első nap. volt egy kis fennakadás, do a folytatás annál jobb. Traktorral 15 kilométerről hordom a gabonát, de ma már harmadszor vagyok itt. Az, elmúlt négy nap alatt e^y- egy alkalommal perceknél többet még nem várakoztam.

— Igyekeztünk jól előkészíteni és megszervezni az átvételt, és úgy látszik sikerült. Ötödik napja vásároljuk fel a gabonát, a hozzánk szállító nyolc mezőgazdasági üzemben teljes erővel aratnak, s amint látja, torlódás még sincs —feleli Bartal István, a központ vezetője.

Márciusban nagy ta karítást

tartottak a központban, ezt követte a nagyjavítás, és egyes berendezéseket — közlük a gabonafelvonókat — kicseréltek. Korábban a négy felvonó óránkénti összteljesítménye 800 mázsa gabona volt, most egy felvonóé 500 mázsa. Ez már lehetőséget ad a gyorsabb felvásárlásra, de ez még nem minden. A folyamatos átvétel érdekében egész sor további újítást is be kellett vezetni.

— Az első ez volt, a pneumatikus mintavevő, amely lényegesen meggyorsítja és főleg megkönnyíti a munkát — mutatja a vezető legújabb . berendezésüket.

Közösen végignézzük a munkafolyamatot és közben óránkat figyeljük. A tehergépkocsi rááll a mázsára, Fótyi Tibor a rakomány négy sarkából és a közepéből mintát vesz egy üreges müanyagrúddal, amely gumicsővel a laboratóriummal van összekapcsolva. A gabona e csövön keresztül kerül a laboratóriumba, ahol Nagy Lívia, az arra szolgáló műszerrel másodperceken belül megállapítja a gabona nedvességét, Szebeni Júlia és Racskó Andrásné pedig — egyelőre csak megközelítően — a gabona tisztaságát. Ezalatt Kustár Gyuláné megméri a rakományt és a mázsára állástól számított kél percen belül már a sofőr kezébe adják a cédulát az utasítással együtt, hogy hova vigye a gabonát.

— Az itt megtakarított percek elenyészőnek tűnnek, de tudni kel!, hogy nyolc óra alatt 150—200 rakományt minősítünk, és ha minden esetben csak egy percet faragunk le a várakozási időből, ez műszakon1977

VII. 21.

ként közel három órát jelent.

jó kezdet után jó folytatás

— mondható arra, ami a gabonát hozó szállítóeszközöket ezután várja.

— Lényeges, hogy a traktorok és a tehergépkocsik, amelyek gyorsan átjutottak a má- zsáláson és a laboratóriumi vizsgán, a rakományukat is gyorsan kiönthessék — magyarázza Bajkay Tihamér, a központ növénytermesztési előadója, már útban az átvevőhelyek felé. — A traktorokat a gabona szárazsága és tisztasága szerint öt helyre irányítjuk. Az átvételi helyeken egyszerre több traktor adhatja át a gabonát.

Ide a standard szárazsúgú gabona kerül, amit később is ráérünk tisztítani. Négy kosár van, egyszerre tehát négy szállítóeszközt tudunk iü fogadni

— mutatja a vezető a siló gabonagyűjtőjét.

Méterekkel tovább a 16 százalék nedvességen felíiW és tisztításra kerülő gabonát veszik át, mégpedig két gyűjtőkosárba. Hogy a szárítás ne késleltesse az átvételt, a kitisztított gabona átmeneti tárolására hat tartályt is leszereltek. Ezekből kerül a szem a szárítóba. Nagy előny, hogy a szárítóhoz is tartozik három, egyenként egy va- gonos tartály, így a szárító úgy is üzemelhet, hogy nincs rákapcsolva a siló felvonója. Aratás alatt e tartályokból viszik a gabonát a takarmánykeverőbe, így a takarmánykészítésre sem kell felvonót lefoglalni.

Faraktárnak hívják — mert

Burial István (jobbról) és Bajkay Tihamér elégedett a gabo na minőségével.

Iából készült — azt a tárolót, ahova u többi 16—20 százalék nedvességű gabona kerül. Kapacitása 200 vagon, csuk teteje van, így az itt tárolt szemet napközben a levegő mellett a nap is szárítja.

Van még egy „vasraktár“ is — korszerű, fémből készült, 300 vagon kapacitású tároló. Az egyik felébe a száraz, a másikba pedig a 15—16 százalék nedvességű gabonát gyűjtik. Az ennél szárazabb — de mégnem standard — gabona pedig a cukorgyártól kikölcsönzött raktárba kerül.

— Lám, ez a mi titkunk nyitja — mondja elégedetten kör- utunk végén a felvásárló központ vezetője. — Tizenegy helyre „szórjuk“ szét a traktorokat és ígv a sok is kevésnek tűnik. EGRI FERENC

Szebeni Júlia (balról) és Racskó Andrásné a gabona tisztaságát állapit ja meg. (A szerző felvételei)

Mozgalma napok

HETENKÉNT ÉRTÉKELIK A KOMBÁJNOSOK VERSENYÉT

A losonci (Lucenec) járásban már szinte hagyománynak számít, hogy elsőként a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság határában állítják munkába a gabonabetakarítás gépeit. így volt ez az elmúlt napokban is, amikor az őszi repce aratásával megkezdődött a tizennyolchúsz napra tervezett nyári munka.

— Állami gazdaságunk a járás legnagyobb gabonatermesztő mezőgazdasági üzeme — mondta ottjártamkor dr. Július Víťaz elvtárs, a gazdaság igazgatója. — Az elmúlt ősszel és az idei tavaszon tíz falu halárában összesen 2200 hektárt vetettünk be gabonafélékkel. Főleg Száva és Mironovszkaja búzafajtát vetettünk, termesztési feltételeink között ugyanis ez a két fajta adja a legna- gyob terméshozamot. Gazdaságunk sávolyi részlegén tavaly egy húszhektáros parcellán 70 mázsás hektárhozamot értünk el a Mironovszkaja búzából. A Száva akkor átlagosan tíz mázsával adott nagyobb termést, mint a többi fajta.

Az idén ismét jó termésre, sót helyenként rekordliozamok- ra is számítottak a gazdaság szakemberei. Június közepéig átlagosan mintegy ötven mázsás termést ígértek a nagy gonddal megművelt gabonaföldek. A nyár eleji száraz időjárás azonban keresztülhúzta a bizakodók számi lés át. A csapadékhiány mintegy tízmázsás hozamcsökkenést okozott a vetés- terület minden hektárján. A tervezettnél azonban még így is három-négy mázsával többet takaríthatnak be hektáronként.

— Nálunk már az is hagyománynak számít, hogy minden alkalommal különösen nagy gonddal készülünk fel a csúcsmunkákra — magyarázta Szabó Gyula mérnök, a gazdaság főagronómusa. — Nem volt ez másként az aratást megelőző hetekben, hónapokban sem. Mivel az elmúlt években mindig gondot okozott a szalma pré. seléséhez szükséges spárga hiánya, az idén már februárban hozzáláttunk a beszerzéséhez. így most ebből is kellő mennyiség áll rendelkezésünkre.

A legnagyobb gondot természetesen a gépek előkészítésére fordítottuk. A javításokhoz

A zöldaratás jól sikerült:

Kihasználják az öntözőberendezéseket

Fótyi Tibor bonábÓL

mintái vesz

gaAlig félórája még napsütésben érkeztem Palástra (PIüs- lovcej. Útközben megállapítottam, hogy gondosak az itteni ■ Béke Efsz növénytermesztői, szorgalmasan öntözték a siló- kukoricát. Most azonban,* amikor Szabó Lászlóval, a növény- termesztési üzem vezetőjével beszélgettünk az irodában, már megeredt a zápor. Látom, örül az esőnek, de bosszantja is egyúttal.

— Nagy szükség van a csapadékra: a takarmánynövények, a kapások szinte áhítoznak a nedvesség után, viszont a jó idő sem ártana, hiszen a kombájnosok reggel kivonultak a repcébe. Bizony nem könnyű a földművelő emberek munkája! — fakad ki elkeseredetten.

A

— Idefelé jövet úgy láttam, öntöznek. Ahogy ezt a kiadós záport nézem, úgy gonlolom, egy darabig nem kell majd öntözni.

— Jól is jönne egy kis pihe- nes, hiszen az idén is alapos munkát végeztek az öntözők. Azért mondom, hogy ez. idén is, mert ‘tavaly is rengeteget öntöztünk. Jókora területen van erre lehetőségünk,, 770 hektárt hálóznak be az öntözőberendezés föld alatti csövei. Az idén 200 hektáron réteket is öntöztünk, ebből 152 hektárt két alkalommal. Az öntözött silókukorica területe 83 hektár, a 10 hektár zöldbabot ötször is megöntöztük. A cukorrépából 80 hektárra került mesterséges csapadék, 10 hektárnyi korai burgonyánkat pedig három ízben öntöztük meg. A legtöbb

vizet azonban a 40 hektáros kertészetünk fogyasztja, ahol íöleg paradicsomot, paprikát, káposztát és uborkát termesztünk.

— De bizonyára eredményes is a „vízpazarlás“.

— Természetesen, hiszen jelentős mértékben növeli a hektárhozamokat. Különösen a takarmányféléknél érezteti a hatását, ugyanis az öntözés 80 százalékban az évelő takarmányokra és az intenzív rétekre irányul. Bár az idei tavasz kedvezett a takarmánynövényeknek, mégis úgy gondolom, az öntözésnek nagy része van abban, hogy a herefélékből 1935, lucernából 5355, szántó- földön termesztett fűfélékből 1618 mázsát takarítottunk be szárazon, A réti és a legelőkről betakarított széna több mint hatezer mázsát tesz ki. Takarmányalapunkat 6643 mázsa jó minőségű szenázs is gazdagítja. Ha mindehhez hozzászámítjuk a gyorsszárítóban készített 2200 mázsa zöldlisztet. elmondhatjuk, hogy az első kaszálás eredményes volt. A második már gyengébbnek ígérkezik, mert bár öntöztünk, a nagy szárazságot mégsem tudtuk ellensúlyozni. Az eredmények alakulásában a szorgalmas munka is nagy szerepet játszott, amiben főleg Jánošík Gyula, Anion Giöecky, Kázmér József, Csémy Zoltán és Ján Hudec járt az élen.

— Ahogy láttam, már a gabonatáblák is megsárgultak. Hogyan készültek fel az aratásra?

— A té! és u tavasz folyamán i^ndszeresen javítottuk az aratáshoz szükséges gépeket, így megteremtettük az eredményes munka feltételeit. Mint minden évben, most is részletes aratási tervet dolgoztunk ki, ismertettük, megvitattuk mindenkivel, aki részt vesz az aratásban. Már csak az időjáráson múlik, hogy mennyire engedi megvalósítani terveinket.

— Sok gabona vár betakarításra?

— összesen 1710 hektár, ebből 945 hektár búza, 575 hektár árpa. Ezt kell learatnia a 17 saját és az öt vendégkombájnnak, amelyek a Senohradi Efsz-ből érkeznek. Kombájno- saink: Péter Imre, Zobek István, Ján Stec, Matús Károly, Antal István és a többiek évek óta részt vesznek az aratásban. Eddigi jó munkájuk az idei betakarításban is garancia lehet.

— Milyennek ígérkezik az idei aratás?

— Szövetkezetünk földje elég változatos, a sík szántók meredek domboldalakba mennek át, ahol fokozott elővigyázatosságra van szükség, s a gabona is egyenlőtlenül érik, ami lassítja az aratást. Ügy gondoljuk, hogy fél hónap elegendő lesz az aratási munkák elvégzéséhez. Ami a hozamokat illeti, tavasszal még rekordtermésre számítottunk, de a májusi, júniusi szárazság alaposan keresztülhúzta számításainkat. De még így is 45—46 mázsát várunk hektáronként.

BÜJToS JÁNOS

szükséges pótalkatrészek hiánya nálunk is sok gondot oko-- zott. A legnagyob erőfeszítések ellenére sem tudtunk mindent megvásárolni. Ezért a Detvai Gépgyár és az itteni Ko- vosmalt nemzeti vállalat szakembereihez fordulunk segítségért, akik több fontos gépal- katrész elkészítésével könnyítettek a helyzetünkön. A gabonabetakarítást így hat E—512- es, három Niva, négy SZK—4- es és egy Kolosz kombájnnal végezhetjük. Az aratás kezdeté előtt két új E—512-es kombájnt is sikerült vásárolnunk. Arra számítunk, hogy ilyen gépi erővel jó idő esetén húsz nap alatt elvégezzük a gabona betakarítását.

Az aratás kezdetét megelőző napokban persze nemcsak a gépek javításával készültek a nyári csúcsmunkákra az állami gazdaság dolgozói. Mielőtt elindultak a kombájnok, minden részlegen nyilvános pártgyűlé- sen is megtárgyaltak az elvégzésre váró feladatokat. Akkor vitatták meg a részletes munkatervei is. A nyilvános pártgyűléseken azonban sok szó esett a kombájnosok évről évre szép sikereket eredményező aratási versenyéről is. Ebben a munkaversenyben tavaly Ján übroííník került az első helyita, aki E—512-es kombájnjával 312 hektáros területről 476 tonna gabonát takarított be. Ennél nem sokkal volt kisebb a második helyezett Jozef Komora teljesítménye.

— Az aratás idején évek óta hetenként értékeljük a kombájnosok versenyét — mondta Stefan Tonka elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke. — Az aratók teljesítményéről mindig részletesen beszámol a nyár folyamán kétnaponként megjelenő üzemi újság, az Aratási Híradó is. A hét végi komplex értékelések alkalmával kerül sor a legjobb kombájnosok megjutalmazására. Az E—512- es kombájnok kezelőinek heti 190 tonna, a többi kombájnon dolgozóknak pedig heti 170 tonna magot kell kicsépelniük a célprémiumért. Aki teljesíti ezt a feladatot a kombájnosok közül, annak 200 koronát, a segédjének pedig 100 koronát fizetünk ki a munkabéren kívül. Tavaly 24 000 koronát fordítottunk erre a célra. Az idén már összesen 80 000 korona jut a legszorgalmasabbak megjutalmazására. Véleményünk sze- rint az anyagi ösztönzés nagyban hozzájárul a jó munkához. Természetesen az sem vitatható, hogy az aratók megbecsülését ilyen formában is kifejezésre kell juttatni.

Az állami gazdaság dolgozói a gabonabetakarítás folyamatos és kifogástalan végzésén kívüi nagy gondot fordítanak a termés megfelelő tárolására is. Az idei tavaszon új mezei szérűt építettek, amelyből nem hiányzik a hideglevegős szárítóberendezés sem. A korszerű gépek segítségével naponta mintegy 200 tonna gabona tisztítását, szárítását végezhetik el az ott dolgozók. A szárítóberendezés jó kihasználását most különösen fontosnak tartják. Az idei termésből ugyanis 10UÖ tonna sörárpa eladására kötöttek szerződést a gazdaság vezetői a felvásárlókkal.

— Örömmel mondhatom el, hogy ismét sikerült jól megszervezni a gabonabetakarítás minden egyes munkafolyamatát — nyugtázta az üzemi pártbizottság elnöke. — Nem késlekedünk a szalma begyűjtésével sem. A 2200 hektáros terület feléről préselve kerül kazlakba a szalma. A többi parcellán rendfelszedőkkel dolgozunk. A szalmabegyüjtés mielőbbi elvégzése érdekében az önkéntes idénymunkások is sokat segítenek az állami gazdasághoz tartozó tíz falu határában.

Amint a szalmabegyűjlők egy-egy parcellán befejezik a munkát, a traktorosok késedelem nélkül hozzáfognak a tar- lóhántáshoz, majd a tarlókeverékek vetéséhez. Ezt a munkát is igyekeznek a lehető legjobb minőségben elvégezni, mert a tarlókeverékek jó termés esetén hektáronként legalább 00 mázsa zöldanyagol adnak.

LALO KÄROLÍ