Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-20 / 198. szám, szerda

A moszkvai nemzetközt gyermekfesztivál részvevői tegnap talál- koztak a szovjet pionírokkal, meglátogatták a moszkvai ipari üze­meket, és a fővároskörnyéki pionírtáborokat. A fesztivál küldött­ségei koszorút helyeztek el Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumá­ban és az Ismeretlen Katona sírjára. A küldöttségek egy része az arteki nemzetközi pionírtáborba utazott. Képünkön a fesztivál csehszlovákiai részvevői láthatók. (ČSTK — TASZSZ-felvétel) VIETNAMI—LAOSZI BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS (ČSTK) — Le Duan, a Viet­nami Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára és Pham Van Dong miniszterelnök vezetésével vietnami párt- és kormányküldöttség tartózkodott háromnapos hivatalos látogatá­son a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaságban. A tárgyalások eredményeként a két ország vezetői barátsági és együttműködési szerződést írtak alá. Egyidejűleg aláírták a két ország közös határára vonatkozó egyezményt és a két kormány között a segélyekről és a kölcsönökröt létrejött megállapodást is. A vietnami küldöttség hivata­los programjának záróaktusa­ként vasárnap fogadást adott a VSZK vientiane-1 nagykövetsé­gén. A vacsorán Le Duan és Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitká­ra, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke mondott pohárköszöntőt. MOZAMBIKI KORMÁNYINTÉZKEDÉSEK AZ ELLENSÉGES SZABOTÁZSAKCIÓK ELHÁRÍTÁSÁRA (ČSTK1 — Samora Machel államfő elnökletével ülést tar­tott a mozambiki kormány. A kabinet tanácskozásán megvizs­gálták az ország társadalmi­gazdasági helyzetét és megha­tározták azokat a fő problémá­kat, amelyekkel a Mozambiki Népi Köztársaságnak jelenleg szembe kell néznie. Az ülésről kiadott közlemény rámutat, hogy az országban a fő nehézséget a külső ellen­ség és belső ügynökei tevé­kenysége okozza, amely arra irányul, hogy aláássák az or­szág nemzetgazdaságát és meg­akadályozzák a forradalom győzelméhez szükséges anyagi feltételek megteremtését. Hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben fokozódott a kapitalista elemek agresszivitása az or­szágban. A hazai tőkések a nemzetközi tőkével együttmű ködve szisztematikusan szabo­tálják az újjáépítési és fejlesz­tési munkálatokat. A szabotázs­akciók oda vezettek, hogy sú­lyos hiány keletkezett egyes közszükségleti cikkekben, nyers­anyagokban, berendezésekben, pótalkatrészekben, és romlott a munkafegyelem. A súlyos helyzetet figyelem­be véve Mozambik kormánya az éberség fokozására és az ellen­őrzés megszorítására szólította fel a lakosságot a gazdaság minden szektorában. Az állam- apparátus ellenőrzésének meg­szilárdítása céljából minden ál­lami intézményben ellenőrző ta­nácsot hoztak létre, míg a munka ellenőrzésére gazdaság- védelmi bizottságok alakulnak. A szabotázsakciók elkövetőivel szemben az eddigieknél szigo­rúbb megtorlást fognak alkal­mazni. NÉHÁNY »«ír ÜSSSORBAN AZ AMERIKAI dollár átszá­mítási árfolyama tegnap a frankfurti tőzsdén elérte eddi­gi legalacsonyabb szintjét. A dollárt 2,26 nyugatnémet már­kával jegyezték. ANDREAS VAN AGT, a hol­land Kereszténydemokrata Unió vezetője hétfőn nem fogadta el Julianna holland királynő megbízását, hogy új koalíciós kormányt alakítson. FALUVÉGI LAJOS magyar és Hans Apel nyugatnémet pénz­ügyminiszter megállapodást Irt alá hétfőn Budapesten arról, hogy nem fognak kettős adóz­tatást alkalmazni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok­ban. A SINA Szomáliái sajtóügy­nökség kategorikusan megcá­folta nyugati sajtóügynöksé­geknek és egyes reakciós arab lapoknak azokat a híreit, hogy a Szomáliái kormány ,,kiutasí­totta a szovjet technikusokat és tanácsadókat az országból“. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 930 Jelzésű mester­séges holdat a világűr kutatá­sának céljából. A PORTUGÁL nemzetgyűlés­ben hétfőn megkezdődött a földreformtörvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat há­romnapos vitája. VENEZUELÁBAN bizottság alakult a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója megünneplésének előké­szítésére. A bizottságban külön­féle politikai pártok és szer­vezetek, valamint a szakszer­vezetek képviselői vesznek részt, elnökévé Gustavo Ma- chadót a Venezuelai Kommu­nista Párt elnökét választották meg. A BOLÍVIAI katonai kor­mányzat 1980-ban általános vá­lasztások megtartását tervezi. Ezzel visszaállítanák az alkot­mányos kormányzási módszere­ket az országban, jelentette be egy beszédében Hugo Banzer Suárez tábornok, bolíviai el­nök. TÖRÖKORSZÁGBAN jelenleg több mint hárommillió a teljes munkanélküliek száma. A Né­met Szövetségi Köztársaságban több mint félmillió török ven­dégmunkás dolgozik. Francia- országban júniusban 1 150 600, ugyanakkor Nyugat-Berlinben 32 000 volt a munkanélküliek száma. Begin Washingtonban tárgyal Borúlátó kommentárok a megbeszélésekről (CSTK) — James Carter ame­rikai elnökkel és a washingtoni kormány képviselőivel folyta­tandó tárgyalásokra hétfőn az Egyesült Államok fővárosába érkezett Begin izraeli minisz­terelnök. A kétnapos látogatás napirendjét nem közölték, de hivatalos körökből származó ér­tesülések szerint a közel-keleti helyzetet és az amerikai—iz­raeli kapcsolatokat fogják meg­vitatni. Sajtóértesülések szerint Be­gin mindenekelőtt biztosítani kívánja Tel Avivnak az Egye­sült Államok legteljesebb dip­lomáciai, gazdasági és katonai támogatását. Ezért magával vit­te Washingtonba az izraeli ka­binet „közel-keleti béketervét“, amelynek részleteit egyelőre ti­tokban tartják. Ismeretessé vált azonban, hogy a terv részeként Begin szeretné elérni, hogy Washington jelentősen növelje az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segítséget. Izraeli kor­mányforrásokra hivatkozva az amerikai sajtó azt közölte, hogy a miniszterelnök az 1979-es pénzügyi évre 2,5 milliárd dol­lár összegű katonai támogatást szeretne kérni. Az október 1-én kezdődő pénzügyi évben Izrael 1,75 milliárd dollár támogatást kap az Egyesült Államoktól. A közel-keleti jelentések kö­zül vezető helyen szerepelnek az izraeli kormányfő tegnap kezdődött washingtoni tárgya­lásait értékelő vélemények. Az amerikai sajtó változatlanul bo­rúlátóan ír az eszmecseréről. A New York Times szerint Car­ter „nem kérdezi majd meg Begintől, mi a szándéka Cisz- jordániával, hanem a genfi bé­kekonferencia összehívását szorgalmazza“. A CBS tudósító­ja Peresz volt izraeli miniszter­elnököt idézte, aki úgy véleke­dett, hogy a találkozót sikeres­nek kell feltüntetni, hiszen mindkét félnek ezt kívánja az érdeke. Peresz azt várja, hogy a genfi értekezletet egyelőre nem hívják össze, és helyette három munkacsoportot állíta­nak fel. Allon, a korábbi izrae­li külügyminiszter „korlátozott háború“ lehetőségéről nyilatko­zott ugyancsak a CBS munka­társának. Jadin a „Demokrati­kus mozgalom a haladásért“ vezetője azt mondotta, hogy az új izraeli kabinet fél éven belül megbukhat, mert gazdasági ne­hézségei erőteljesen megnöve­kednek. A CBS szerint egyéb­ként Izrael washingtoni nagy- követsége azt jelentette Tel Avivnak, hogy Carter rövid éle­tűnek tekinti a Begin-kormányt és politikáját erre a feltétele­zésre alapítja. Ugyancsak a Begin—Carter találkozóval foglalkozik a moszkvai Pravda. A cikkíró sze­rint az amerikai elnök minden eddiginél határozottabb lépést kíván tenni azért, hogy közel- keleti politikája kijusson a zsákutcából. A kommentátor rámutat arra, hogy az amerikai politikát már hónapok óta ket­tősség jellemzi: Washington Iz­rael terjeszkedő irányvonalának támogatása mellett Igyekszik megszilárdítani gazdasági és politikai pozícióit az arab vi­lágban és megkísérli feltartóz­tatni az olajárak emelkedését, elhárítani az olajembargót. Arafat politikai tanácsadója egy bejrúti lapban azzal vádol­ta Cartert, hogy a palesztin ha­záról elhangzott állásfoglalásai szándékosan homályosak, s a jelenlegi helyzetben értelmet­len lenne bármiféle, még az idén megrendezhető genfi konfe­renciáról beszélni. A palesztin vezető szerint ilyen körülmé­nyek között elkerülhetetlen as ötödik arab—izraeli háború. SCHMIDT BEFEJEZTE LÁTOGATÓ KÖRÚTJÁT (ČSTK) — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár befejez­te Kanadában, az Egyesült Ál­lamokban és Izlandon tett 12 napos látogatását, és vasárnap hazaérkezett a Német Szövet­ségi Köztársaságba. Reykjavík- ban tartott sajtóértekezletén megelégedéssel szólt látogató kőrútja eredményeiről. Mint mondotta, a három ország ve­zetőivel elsősorban a NATO helyzetéről tárgyalt és arról, miként lehetne leggyorsabban gyakorlattá változtatni az eu­rópai biztonsági értekezlet eredményeit. Schmidt kancellár az egyik nyugatnémet rádióállomásnak Kommentárunk ŰJ szó 1977 VII. 20. A Helsinkiben aláírt Záróok- mány elvei a nemzetközi közvélemény hatékony közre­működésével fokozatosan terét hódítanak a különböző társa­dalmi rendszerű országok kap­csolataiban. A vezető állam­férfiak. valamint a politika ala­kításában döntő szerepet ját­szó tömegek körében egyre job­ban erősödik az a felismerés, hogy a békés egymás mellett élés politikája, az enyhülés elő­segítése kölcsönös érdekeket szolgál. A helsinki Záróokmány az országok erőfeszítéseinek egyesítését, nem pedig egymás­sal való szembeállítását szol­gálja. Célja olyan légkör meg­teremtése. amelyben az eddigi­nél jobban megvalósulnak a ka­tonai és más konfrontáció csökkentésére irányuló lépések. A Varsói Szerződés tagálla­mai parlamenti képviselői a nemrég Leningrádban megtar­tott konzultatív találkozón an­nak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy hatékony lépés lenne az atomháború veszélyé­nek kiküszöbölése felé. ha az összeurópai értekezlet minden résztvevője szerződést írna alá arról, hogy nem alkalmaz első­ként atomfegyvert egvmás el­len. Ez kedvező feltételeket te­remtene a fegyverkezési ver­seny teljes beszüntetését szol­gáló megállapodásokhoz, vala­mint az összes fegyverkészlet felszámolásához. Az élet igazolja a biztonság szavatolására, az enyhülés el­mélyítésére, a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés megszi­lárdítására Helsinkiben elfoga­dott program reális voltát. Az európai béke megszilárdítása, az enyhülés folyamata azonban nem kis nehézségekbe ütközik. A reakció, a militarizmus és a revansizmus erői szítják a fegyverkezési hajszát, kétségbe próbálják vonni a további eny­azóta is — ma már a többi test­véri szocialista országgal együtt — folytat. A Záróokmány aláírása óta eltelt időszakban a szocialista országok javaslatai nyomán több olyan kezdeményezés szü­letett, amelyek az enyhülés megszilárdítását és a népek közötti bizalom erősítését szol­gálják. Elsősorban a Szovjet­Következetesen a békéért hülés lehetőségét és célszerű­ségét. Kísérletek történnek ar­ra, hogy meghamisítsák a Zá­róokmány lényegét, valamint, hogy ezt a dokumentumot ürügyként használják fel más országok belügyeibe való be­avatkozásra. A helsinki Záróokmányt alá­író ország minden parlamentje nagy felelősséget visel a béke megőrzéséért. Sokat tehet azért, hogy meghiúsuljanak a reak­ciónak az enyhülés ellen irá­nyuló, mostanában megélénkült hidegháborús mesterkedései. Ezért a leningrádi felhívás arra szólította fel a parlamenti kép­viselőket, hogy járuljanak hoz­zá az enyhülés további elmélyí­téséhez. Jelképes jelentőségű, hogy e felhívás éppen Lenin­grádban hangzott el. abban a városban, ahol hatvan évvel ez­előtt megszületett a Dekrétum a békéről. Ez a dekrétum volt az első megnyilatkozása annak a békepolitikának, amelyet a Szovjetunió kezdeményezett, s uniónak arra a fontos kezde­ményezésére gondolunk, hogy az energia, a közlekedés, a szállítás és a környezetvédelem kérdéseiről rendezzenek olyan összeurópai konferenciákat, amelyeken átfogóan megvitat­nák az együttműködés fejlesz­tésének időszerű kérdéseit. Ugyancsak rendkívüli jelentő­séggel bír a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácsko­zó Testülete legutóbbi ülésének nyilatkozata. Az abban foglal új kezdeményezések megmutat ják azt a szándékot és készsé get a megegyezésre, egyszer smind eltökéltséget, amely át hatja a Szocialista országoka hogy elősegítsék a katonai eny hülést, az atomkatasztrófa ve szélyének végleges kiküszöbö lését, a leszerelést, annak a bé keszerető új Európának a meg teremtését, amelyet a helslnk Záróokmány tűzött ki célul. A szocialista országok kom munista és munkáspártjai köz ponti bizottságai titkárainak szófiai értekezlete is megerősí­tette azt a tényt, hogy a szo­cialista országok nem hagyják magukat eltántorítani a maguk útjáról, és hogy az eredményes előrehaladás elengedhetetlen feltétele a kommunista pártok egysége, internacionalista szo­lidaritása, vállvetve vívott har­ca. „A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója — hangsúlyozta a tanácskozás­ról kiadott közlemény — lehe­tővé teszi, hogy még átfogób­ban és szemléletesebben kife­jezésre jusson a szocializmus vívmányainak világtörténelmi jelentősége, a béke és a társa­dalmi haladás biztosításában betöltött szerepe.“ A békeszerető világközvéle­mény nagy megelégedéssel fo­gadta Leonyid Brezsnyevnek legutóbb, a moszkvai diplomá­ciai testület vezetőivel lezaj­lott találkozója alkalmából el­hangzott szavait, miszerint a Szovjetunió kész résztvenni minden olyan akcióban, amely a békés együttműködés és a nemzetközi biztonság erősítését szolgálja. „Meggyőződéssel hisszük — hangsúlyozta — hogy a politikai realizmus és az envhiilés akarata, a haladás óhaja végeredményben felül­kerekedik, és az emberiség olyan béke feltételei között léphet a huszonegyedik század­ba, amely megbízhatóbb, mint a múlfban bármikor. A magunk részéről mindent megteszünk e cél érdekében.“ PROTICS JOLÁN adott nyilatkozatában nyugta­lanítónak tartotta, hogy lelas­sultak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hadásza­ti fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások, és állást foglalt amellett, hogy ha nem sikerül kimozdítani a holtpont­ról a SALT megbeszéléseket, akkor gyorsítsák meg a közép- európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről Bécs­ben folyó tárgyalások ütemét. Irán Boeing 707-es repülőgépeket vásárol (ČSTK) — Irán 7 darab ame­rikai Boeing-707 repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól — hívja fel a figyelmet a Wa­shington Post. Ezeket a repülő­gépeket a legkorszerűbb elekt­ronikus műszerekkel szerelték fel és ezek a „figyelmeztető“ radarrendszer (AWACSJ részét képezik. Egy-egy repülőgép 125 millió dollárba kerül. Az AWACS radarrendszerrel fel­szerelt repülőgépek eredetileg arra voltak hívatva, hogy az Egyesült Államokat előre fi­gyelmeztessék „a szovjet bom­bázó repülőgépek esetleges tá­madására“. a gyártásukat ké­sőbb pedig azzal Indokolták, hogy a NATO-tagállamainak vé- demi rendszerébe sorolják be őket. A NATO tagállamok azon­ban nem tanúsítottak érdeklő­dést a világ legdrágább repülő­gépeinek megvásárlása iránt. A Boeing-707-es repülőgépek fel­keltették az iráni sah érdeklő­dését, s az amerikai légügy szakemberei — mivel 28 ilyen repülőgép gyártására vannak felkészülve — örömmel tesznek eleget Irán kívánságának. Cy­rus Vance, az amerikai külügy­miniszter és Zbigniew Brzezin- szki, Carter nemzetbiztonsági tanácsadója ezzel az adás vételi szerződéssel kapcsolatban min­denekelőtt az ügynek a „politi­kai aspektusát“ hangsúlyozták — közli a Washington Post. A lap rámutat továbbá arra, hogy a Szovjetunió déli határai kö­zelében e repülőgép elhelyezé­sének nagy szerep jut majd az „amerikai stratégiai kémkedés“ területén is. John Culver és Thomas Eag- leton 6zenátorok tiltakoztak a Pentagon döntése ellen, hogy Iránnak Boeing-707-es repülő­gépeket ad el.

Next

/
Thumbnails
Contents