Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-16 / 194. szám, szombat
EMBERI JOGOK: a megítélés kritériumaival Cioilizált korunkból származnak azok a törvények, amelyek az ember jogait és kötelességeit nemcsak az egyes országokon belül, hanem világméretekben is szabályozzák. Az első ilyen jellegű nemzetközi dokumentum az ENSZ Alapokmánya, amellyel összhangban, 1948 végén az ENSZ közgyűlése jóváhagyta az Emberi fogok Nyilatkozatát. Az ENSZ tagállamai kötelezettséget vállallak, hogy tiszteletben tartják az ember személyi sérthetetlenségét, polgári és politikai szabadságjogait. A nyilatkozat rögzítette továbbá az ember olyan társadalmi-gazdasági jogait, mint a munkához való jog, az egyenlő munkáért járó egyenlő bér joga, a pihenéshez és a társadalom kulturális életében való résztéléihez való jog. Az ENSZ-közgyűlés 1966 ban hagyta jóvá az ember gazdasági, társadalmi és kulturális jogairól szóló egyezményt, amely tavaly januárban lépett hatályba. Az emberi jogokról széles körű vita folyt az 1975. évi össz-európai tanácskozáson, amelynek befejeztével Helsinkiben harmincöt ország vezetői aláírták a Záróokmányt. Mindamellett ma is harsányan fel kell emelnünk szavunkat az emberi szabadság és a jogok védelmében, mivel a világ több országában az ember még mindig nem szabad, még mindig számos kormány és hatalommal bíró személy sérti az emberi jogokat. Az úgynevezett „szabad vállalkozás“ világában élő ember nem rendelkezik olyan alapvető jogokkal, mint például a munkához való jog. A hatalom birtokosai ugyancsak gyakran üldözik, kegyetlen kínzásoknak' vetik alá az embereket a börtönökben és 'a koncentrációs táborokban, ahová azért zárják, mert másképp gondolkodnak, mint ők. Lássunk néhány példát arra. hogy korunkban hogyan hagyják figyelmen kívül az alkot mányos tételeket és a nemzetközi kötelezettségeket. CHILE Ebben az országban negyedik éve lábbal tiporják a legelemibb emberi jogokat, mindenekelőtt magát az élethez való jogot. A santiagói egyházkerület nem teljes adatai szerint, amelyeket a nyugatnémet Stern idéz, a Pinochet-féle katonai rendszer több mint százezer chileit tartóztatott le. Közülük húszezret agyonlőttek, vagy halálra kínoztak. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának 33. ülésszakán nyilvánosságra került, hogy az utóbbi időljen Ch'ilében nyom nélkül, tömegesen tűnnek el emberek. A bizottság rendelkezésére álló adatok szerint több mint kétezer ember „tűnt el“ ilyen módon. Egyeseket közülük holtan találtak. Az esetek többségében a holttesteket annyira megcsonkítják, hogy nem lehet őket azonosítani. A rafinált, szadizmusba hajló kínzásmódszerek, a letartóztatottakkal szemben alkalmazott kegyetlen, embertelen bánásmódot Chilben az állami politika rangjára emelték. EGYESÜLT ÁLLAMOK James barter elnök az ország 1. számú problémájának a tömeges munkanélküliséget nevezte. Ennek az alapvető emberi jognak a megsértése immár krónikussá vált. Elsősorban a színes böru amerikaiak szenvednek tőle, úgy is, mint a faji megkülönböztetés áldozatai. Ma minden negyedik munkaképes amerikai néger képtelen munkát találni. Nem érvényesül az amerikaiaknak a tanuláshoz való joga som. ii Harvard egyetem egyik bizottságának adatai szerint a kis fizetésű szülők [ők teszik ki az amerikai lakosság hatvan százalékát) gyermekeinek csupán egyharmada tanulhat középiskolákban és mindössze üt százaléka a felsőoktatási intézményekben. Az U. S. News and Word Report című folyóirat arról számolt be, hogy mintegy 9 millió amerikai nem Lúd írni-olvasni. Az amerikai sajtóban megjelenő írásokból kitűnik, hogy gyakran tartóztatnak le és ítélnek el az országban embereket koholt vádak alapján. A „wilmingtoni tízek“ néven ismert polgárjogi harcos csoport tagjait azzal vádolták, hogy felgyújtották egy füszeriizletet. s ezért összesen 282 évi börtönbüntetésre ítélték őket. Benjámin Chaves néger lelkészt — a tízeit egyikét — 34 évre ítélték. „Mi abszolút ártatlanok vagyunk — mondotta ez a pap H. Freemannek, a TASZSZ tudósítójának. — Kizárólag a lakosság polgárjogainak védelméért, a fajüldözés elleni harcunkért kerültünk a rács mögé.“ Mellékesen szólva, az Egyesült Államok mind a mai napig nem írta alá az ember gazdasági, társadalmi és kulturális jogairól szóló egyezményt, amelyet 1966-ban fogadott el az ENSZ-közgyűlés. KÖZEL-KELET Az Izrael által megszállt arab területeken az őslakosság az elnyomástól és faji megkülönböztetéstől szenved. A Jordán nyugati partján 600 ezer palesztin helyzete elviselhetetlen. Felicia Langer izraeli ügyvédnő elmondotta, hogy az izraeli hadbíróságokat felhatalmazták arra, hogy kiskorú és kamaszkorú gyermekek fölött ítélkezzenek, a katonai hatóságoknak pedig joguk van bírói ítélet és nyomozati eljárás nélkül embereket letartóztatni és börtönben tartani. Az izraeli börtönökben most 27 ezer arab sínylődik embertelen körülmények között. NSZK Ebben az országban l millió 200 ezer a munkanélküliek száma. Közel egymillió állampolgárt vetettek alá politikai megbízhatósági vizsgálatnak. Az úgynevezett „radikálisok elleni rendelet“ megtiltja, hogy a másként gondolkodók állami szolgálatban állhassanak, az oktatásban, igazságszolgáltatásban és a közlekedésben dolgozzanak. DÉL-AFRIKA Változatlanul folytatódik a fajüldözés boszorkánytánca a Dél-afrikai Köztársaságban, Rhodésiában, Namíbiában. Húszmillió őslakost nemcsak polgári jogaitól, de az elemi feltételektől is megfosztottak. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 33. ülésszakán napvilágra került, hogy a gyilkosságok és önkényeskedések, letartóztatások és Vég nélkül sorolhatnánk azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogyan korlátozzák a polgári szabadságjogokat és sértik meg az alapvető emberi jogokat a nem szocialista országokban. De már az említett tények alapján is feltehetjük a kérdéseket: — az emberi jogok miféle ismérveire támaszkodnak annak a társadalomnak a védelmezői, amelyet minden lehető alkalommal okvetlenül „szabadnak* titulálnak? — miféle erkölcsi joguk van az effajta szabadság" híveinek, hogy azt követeljék, a szocialista országok róluk vegyenek példát, ugyanolyan „demokráciát“ vezessenek be maguk is? Mint Andrei Gromiko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja mondotta március 31-én, a szovjet és külföldi tudósítóknak tartott sajtóértekezletén: „Mi senkinek sem akarunk a tanítói lenni, mivel az államok belügyeiről van szó, és belügyeiben mindenki kizárólag maga dönthet. Hangsúlyozom, a belügyeiben. Be másnak sem engedjük meg, hogy a tanító pózában tetszelegve bennünket próbáljon kioktatni arról, hogyan döntsünk belső ügyeinkben, hangsúlyozom, saját belső ügyeinkben ... Az államok belügyeibe való be nem avatkozás tétele lenini külpolitikánk fő vonalában szerves része. Ebből nem engedünk/4 Számos alkalommal írtunk arról, hogyan biztosítják a Szovjetunióban és a többi szocialista országban az emberek állampolgári jogait és személyes szabadságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt hatvan esztendő alatt Oroszországban létrejött az a társadalom, amely mentes a pénzügyi oligarchia uralomtól, az elnyomás bármely fajtájától és a szociális katasztrófáktól. A 260 milliós szovjet nép a szó legtágabb értelmében vett egyenjogú emberek nagy családja. Az országban senkinek sincsenek rendi, tulajdonjogi, faji vagy nemzeti privilégiumai. Magától értetődik, hogy e körülmények között a New Yorkban a közelmúltban a haladó erők tüntetést szerveztek a chilei fasiszta junta véres terrorja elleni tiltakozásul, és valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátásáért. (CSTK -- TASZSZ-felvétel) kínzások, az őslakosság erőszakos áttelepítése a pretoriai és a Salisbury hatóságok állandó gyakorlatává váltak. A dél-afrikai fajüldöző rendszerek börtöneiben mintegy százezer olyan ember sínylődik, aki az egyenjogúságért emelte fel szavát. S ez a szám egyre növekszik. NAGY-BRITANNIA Másfél millió munkanélküli van az országban, 25 ezer család legalább ideiglenesen szeretne tetőt tudni a feje fölött. Az angol sajtó adatai szerint Eszak-Írországban nem szűnik a terror. Ulsterben kínozzák a politikai foglyokat — ezt Sámuel Charles Siikin angol főügyész is kénytelen volt elismerni. fent említett jelenségek bármelyike elképzelhetetlen a Szovjetunióban. A civilizált emberiség ma kétségtelenül képes arra, hogy az emberi jogok megvalósításában a szavakról áttérjen a tettekbe. Ennek érdekében mindenekelőtt a Nyugatnak kell lemondania a ,,világ erkölcscsősz- esendőr“ szerepéről, amelyet az utóbbi időben megjátszani „ próbál — ideje, hogy ebben személyes példát mutasson. A tények ugyanis azt bizonyítják, hogy az emberi jogokat éppenséggel a tőkés világban vagy a harmadik világ azon országaiban sértik meg, ahol közvetlenül vagy közvetve a vezető kapitalista hatalmak diktálnak. ALEKSZANDR LAVRENTYEV, az APN politikát szemleirója Hogy is mondjuk? A pionírélet szókészletéből iskra pionier, -ka pionierska skupina skupinový vedúci, -a družina oddiel skupinová rada predseda skupinovej rady oddielová rada štáb okresný štáb Pionierska organizácia SZM záujmový krúžok pioniersky stvorboj izba revolučných tradíc pioniersky pracovník dom pionierov ODPalvJ, Okresný dom pionierov a mládeže slávnostné skupinová zhromaždenie zástavník fanfár pioniersky sfub zber odpadových surovín vedúci, -a hviezdičiek tímurovci oeloštátny zraz pionierov Budovať a brániť socialistickú vlasť buď pripravený! Vždy pripravený! školský rok pioniersky rok Pionierske plamene a cesty odznak odbornosti pioniersky kroj slávnostný nástup kvízová súťaž táborová vatra skúška zručnosti rozcvička szikra pionír pionírcsapat csapatvezető őrs raj csapattanács a csapattanács elnöke rajtanács törzskar járási törzskar a SZISZ Pionírszervezete szakkör pionírnégytusa a forradalmi hagyományok emlékszobája a pionírsziervezet dolgozója pionírház Járási Pionír- és Ifjúsági Ház ünnepélyes csapatgyűlés zászlótartó harsona p ion íravatás; p i on í r foga da lom hulladékgyűjtés szikravezető timuristák a pionírok országos találkozója A szocialista haza építésére és védelmére légy kész! Mindig kész! tanév pionírév Pionírlángok és Pioníruták (a próbák neve) szakpróba jelvény pionír-egyenruha ünnepélyes sorakozó vetélkedő tábortűz ügyességpróba reggeli torna Mit olvashatunk az Irodalmi Szemle 6. számában Irodalmi és kritikai folyóiratunk legújabb számából több írás kínálja magát az ismertetés elejére. Hogy a Műhely rovatban megjelent írásokat említem elsőként, annak egyetlen oka, hogy tíz kötettel még nem rendelkező csehszlovákiai magyar fiatal tollából olvashatunk írásokat, amelyek — a korábban publikáltakkal együtt — fölfigyeltető előrejelzések egy újabb kirajzástól, az „egyszeműsök“ után. A szerkesztő, Varga Imre szenvedélyes hangú bevezetőjét Balla Kálmán, Soóky László, Kendi Mária, Kövesdi Károly, Lunczer Gabriella, Somos Péter, és Molnár László versei. Cuth fános és Szigeti László egy-egy novellája, valamint Hodek Mária Szimultán ritmus a magyar népballadákban című dolgozata követi. Legtöbbjük nevével olvasóink is találkozhattak — és reméljük, hogy a jövőben mind gyakrabban találkozhatunk majd —■ lapunk hasábjain. A számot Duba Gyula főszerkesztő Az író és a béke című vezércikke nyitja, amelyben a szerző — az idén tavasszal közzétett szófiai felhívással, majd az ezt követő nemzetközi írótalálkozóval kapcsolatban — többek közölt ezeket írja: „Az író a történelem folyamán mindig az élet követe volt. Régi a közmondás: a fegyverek zajában hallgatnak a múzsák. S így az író, az élet követe egyben a béke követe is, a háborúknak, a rombolásnak és a pusztításnak nincs, soha nem volt és nem is lesz művészete, mert a művészet az emberért jött létre, az életet szolgálja, a holtaknak nincs rá szüksége. Az író tudja ezt, s azt is, hogy létéből és munkájának legmélyebb értelméből következik, hogy az emberiség békéje érdekében dolgozzon. Ezért ma legfontosabb feladata, melyet vállalnia kell: hirdetni a kételkedőkkel és a kishitűekkel szemben, hogy a háború sorsszerűsége ellenében törvényszerűen gyözhei az emberi békeakarat. “ A szám versanyagát — a Műhely rovatban közélteken kívül — Varga Imre, Mikola Anikó, Vojtech Kondrót, Fráha Šrámek és William Blake költeményei képezik; olvashatjuk továbbá Grendel Lajos Tanügy című elbeszélését és Gágyor Péter A paraszt és az Úristen című. no* velláját, Ondrej Chudoba egyik regényének részletét, és egy újabb visszaemlékezést az Első közlésem című rovatban. A dodóniai tölgyektől a futurológiáig című írásában Lacza Tihamér fűz megjegyzéseket Mészáros László a Jövő valósága című, nagy visszhangot kiváltó tanulmányához. A további olda* lakon Libor Knézek Ján Poni* čanról; Pomogáts Béla Déry Ti* bor verseiről; Márkus Béla Pás- kándi Géza A papírrepülő eltérítése című verseskötetéről; Varga Imre két csehszlovákiai magyar gyermekvers-kötetről; Lehel Lajos Balázs József könyveiről; Mészáros László Tóth Benedek Nincs visszaút című regényének „problémaköreiről“ ír. Közli a lap Gágyor Péter kritikáját az Apróhirdetés című Zahradník-darab kassai bemutatójáról. Az Irodalmi Szemle 6. számát fiatal csehszlovákiai magyar képzőművészek alkotásaival illusztrálták, amelyek elé Kulcsár Ferenc írt bevezetőt. (br) KULTURÁLIS HÍREK Q Joseph Losey, a világhírű amerikai rendező a közelmúltban nyilatkozott terveiről és elmondta, hogy legközelebb Bertolt Brecht Puntilla úr című művéből készül filmet forgatni Skandináviában, Peter Sellersszel a főszerepben. Azt is elmondta, hogy öt év óta készen van egy forgatókönyve, amely Proust Az eltűnt idő nyomában című műve alapján íródott, de még mindig nem talált producert, aki vállalná a Tilm pénzügyi fedezetének kockázatát. 0 Monica Vilii és Nino Manfredi, a két világhírű olasz színész először szerepel együtt a neves rendező, Comencint legújabb alkotásában, amelynek címe: Hagyj egy kicsit akarni. Í_J Az Északi-sarkon a két szovjet állomás, a Mirnij éá" Vosztok között speciális vonat közlekedik. Ez az út az An- tarktiszon át az egyik legnehezebb a világon. Mínusz 72 fokos hőmérsékletben kell vezetni a vonalot. Erről a munkáról 72 FOK NULLA ALATT címmel két elsőfilmes rendező közösen készít egy produkciót a Lenfilm stúdióban. 1977, VII. 16.
