Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-16 / 194. szám, szombat
Az 1963. évi embargo ellenére nyugati fegyverek özönlenek a Dél-afrikai Köztársaságba (ČSTK) — Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Francia- ország és Olaszország megsérti íz 1693-ban bejelentett embargót, amelyet a Dél-afrikai Köztársaságnak szállítandó fegyverekre hozott az ENSZ — jelentette ki Sean Gervasi, a New York-i Állami Egyetem tudományos munkatársa, az USA képviselőháza külügyi bizottsága afrikai ügyekkel foglalkozó albizottságának ülésén. A Dél-afrikai Köztársaság évente több százmillió *ollá- rért vásárol fegyvereket külföldről, mindenekelőtt a NATO- tagállamokból. így kb. 3. milliárd dollár értékű korszerű fegyeverekhez jutott. Külföldi fegyvervásárlásra a Dél-afrikai Köztársaság egyre nagyobb összegeket fordít. Amíg 1975-ben 800 millió dollárért vásárolt fegyvereket, ez évben a 2 milliárd dolláros katonai költségvetésből 1,2 milliárd dollárt fordított fegyver vásárlására. A dél-afrikai hadsereg felszerelésének nagy része amerikai gyártmányú, vagy pedig nyugati államokban készült amerikai licenc alapján. Az amerikai társaságok nem adhatnak el közvetlenül fegyvereket a Dél-afrikai Köztársaságnak és ezért főleg a licenc alapján az Egyesült Államok területén kívül gyártott fegyvereket szállítanak a Dél-afrikai Köztársaságba. Gervasi hangsúlyozta, hogy a hadiipart ellenőrző hivatal a szabadalom alapján gyártott fegyverek ellenőrzésével nem foglalkozik. Gervasi hangsúlyozta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság szükségleteit messzemenően túlhaladó katonai potenciált alakit ki, hogy ezzel fenyegethesse a szomszédos államokat. A fegyverek jelentős része később Rhodesiába kerül. Egy borzalmas éjszaka New Yorkban Az alvilág jutott szóhoz Mint már jelentettük, Genfben zárt üléssel folytatódott a szovjet, az amerikai és a brit küldöttség tanácskozása a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes megtiltásáról szóló szerződésről tartandó tárgyalások kérdéseiről. Képünkön balról: P. Cradock brit, l. Morohoo szovjet és P. Warnke amerikai nagykövet az ülés megkezdése előtt. (Telefoto: ČSTK — AP) Izrael új miniszterelnöke Washingtonban Militarista politikát hirdet és követ (ČSTK) — Huszonöt óra öt perc alatt sikerült kijavítani a villámcsapás okozta hibát a New York i villanytelepen. „A terror és a borzalom éjszakája“, „Milliárdos károkat okoztak a fosztogatók“, ilyen és ehhez hasonló címekkel közölnek tájékoztatót a hírügynökségek a New York-i áram- kiesésről. Egy előzetes jelentés szerint a New York i rendőrség több mint 3500 garázdálkodót tartóztatott le, akik a sötétséget kirakatok betörésére és az üzletek százainak kifosztására használták ki. A tűzoltóságnak több mint 900 esetben kellett kivonulnia a többnyire céltudatosan előidézett tűzesetekhez. Egy rendőrt megöltek, s a rend helyreállítása közben 87 rendőr megsebesült. A fiataloknak egy — borotvákkal felfegyverzett — csoportja megtámadott egy tűzoltóautót. Az emberek százai sebesültek meg az üzletek fosztogatások közben a betört ablakok üvegétől. A kórházak kénytelenek voltak a szabad ég alatt elvégezni az operációkat. Annáik ellenére, hogy minden New York-i rendőrt szolgálatba szólítottak, és New York állam kormányzója a város segítségére küldte az állami rendőrséget is, a fosztogatások még napközben is folytatódtak. Abraham Beame, a város polgármestere sajtókonferencián kritizálta a Con Edison társaságot a hiba kijavításának elhúzódása miatt. Azzal vádolta őket, hogy „a város lakosságát felesleges szenvedéseknek tették ki, és a városnak óriási anyagi károkat okoztak.“ Továbbá bejelentette, hogy különbizottságot alakítottak az ügy kivizsgálására, amely ismét bebizonyította, hogy milyen köny- nyen sebezhető a legnagyobb amerikai város. A több mint 10 milliós New York, a mindig fényárban úszó világváros ilyen szokatlan látványt ~iyújt (Foto: ČSTK — AP) (ČSTK) — Menahem Begin izraeli miniszterelnök Tel Aviv- ból az Egyesült Államokba repült. A jövő hét elején Washingtonban tárgyalni fog fames Carter amerikai elnökkel. Tel Aviv-i politikai források jelentései szerint Begin a kö- . zel-keleti helyzet rendezésére „új izraeli béketervet“ terjeszt az amerikai elnök elé. Azonban már a részleges hírekből is világosan kitűnik, hogy Izrael nem szándékszik semmiben sem megváltoztatni militarista politikáját és elhagyni a megszállt arab területeket. A Haarec című izraeli lap közölte, hogy Tel Aviv ugyan egyetért a genfi közel-keleti békekonferencia összehívásával de a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvétele nélkül. Ugyanis Izrael tudatában van annak, hogy a palesztinaiak részvétele az arab államok egyik alapvető követelése. Az izraeli terv ismét azzal számol, hogy Tel Aviv megőrzi teljes felügyeletét a Jordán folyó megszállt nyugati partja felett. Az ehhez hasonló javaslatok valódi értelme az, hogy tovább komplikálja a közel-keleti helyzetet. Ezt az izraeli rádió is beismerte, megállapítva, hogy Begin tervét úgy adja majd elő, hogy „a bűnös már előre az arab nép legyen, amely a tervre kedvezőtlenül reagálna.“ A Reuter hírügynökség hozzáteszi, hogy ez a terv a volt izraeli munka-párti kormány által folytatott politikánál még keményebb politikát jelentene. Tartalma semmiképpen sem elégítheti ki az arab vezetők igényeit, akik követelik, hogy Izrael vonuljon ki az 1967-ben megszállt arab területekről. Tel Avivban hangsúlyozták, hogy Begin Washingtonban igyekszik majd a „közös célokra“ való tekintettel megerősíteni az Egyesült Államok és Izrael politikájának összehangolását. Az izraeli kormány- képviselők továbbá közölték, hogy Begin amerikai látogatása után Cyrus Vance amerikai külügyminiszter utazik a Közel- Keletre. — A Beqin-kormány megalakításával jelentős mértékben romlott Izrael politikai helyzete, megnövekedett a háború veszélye, és veszélybe kerültek a legalapvetőbb demokratikus és munkásjogok, állapítja meg az Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottsága 6. plenáris ülésén elfogadott határozat. A rezolúciő elítéli Begin demagóg propagandáját és megállapítja, hogy csakis az igazság és a realizmus, a palesztin nép és Izrael jogainak kölcsönös tiszteletben tartása és az Izrael által 1967-ben megszállt arab területek visszaadásával lehet megteremteni a békét a Közel-Keleten. A CIA szolgálatában (ČSTK) — Az amerikai lapokban egyre újabb adatok jelennek meg arról, hogy a CIA és más hírszerző szervezetek újságírókat fogadnak szolgálatukba. Amint azt fames Reston, a New York Times politikai megfigyelője írja, több mint tíz amerikai lap és kereskedelmi kiadó szervezetében C1A- ügynökök tevékenykednek külföldön. A CIA ugyancsak felhasználja az ismert rádió- és tv-tár- saság, a CBS szolgálatait is. A TASZSZ hírmagyarázata 1977 VII. 16. A merikai szakemberek egy csoportja kidolgozta a világ stratégiai erői arányának áttekintését s ezt a közeli napokban átadja Carter amerikai elnöknek, hogy alapul szolgáljon Washington gyakorlati bélés külpolitikai lépéseihez, írja Jurif Kornyilov, a TASZSZ politikai kommentátora. Sajtóje- lentések alapján a jelentés legfontosabb megállapítása, hogy jelenleg megvan az Egyesült Államok és a Szovjetunió hozzávetőleges stratégiai egyensúlya és nagyjában azonos fegyveres erői aránya is. Ez a következtetés lelentős. bár nem új. Nyugati szakértők, az USA szakértőit is beleértve, már korábban hasonló következtetésre jutottak, éspedig nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió katonái egyensúlyának, hanem a NATO és a Varsói Szerződés hozzávetőleges erőegyensúlyának tekintetében is. hagsúlyozva, hogy éppen ez az egyensúly biztosítja a stabilitást. Ezzel kapcsolatban természetszerűen felmerül a kérdés, hogy — amennyiben a Fehér Ház teljes bizalmát élvező szakemberek szerint megvan az erők egyensúlya az USA és a Szovjetunió között — Washington milyen célt követ, amikor most az új tömegpusztító fegyverrendszerek egész sorát fejleszti ki, kezdve a cirkálórakétáktól a neutronbombáig bezárólag? Az amerikai propaganda, amelynek .kifejtésében az USA magasrangú politikai személyiségei is részt vesznek, azt bizonygatja, hogy meg kell „védeni* Amerikát a „szovjet fenyegetéstől“. Minden logikustabilitást nemzetközi szinten, így volt ez például a hatvanas évek végén is, amikor az Egyesült Államok megkezdte a ballisztikus rakéta gyártását, így volt ez 1970-ben, amikor Washington egyoldalúan úgy döntött, hogy rakétáit több robbanófejjel látja el, amelyek köWashington a katonai egyensúly megbontására törekszik san gondolkodó ember előtt világos azonban, hogy ha a jelenlegi egyensúly feltételei között az egyik fél, nevezetesen az Egyesült Államok, új, nagy hatású fegyvereket kezd el gyártani, ez nem valamiféle „fenyegetés“ elhárításának érdekében történik, melynek meglétét már az erők egyensúlyának maga a ténye megcáfolja, hanem azért, hogy a meglevő erőegyensúly felborításával egyoldalú katonai fölényre tegyen szert a másik féllel szemben. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy Washington nem első ízben igyekszik felborítani a stratégiai erők hozzávetőleges egyensúlyát, amely a nyugati megfigyelők és szakértők véleménye szerint is biztosítja a zül mindegyiket külön-külön célba lehet vinni, ami néhányszor megtöbbszörözte a robbanófejek számát. Washingtonnak sem ezek, sem egyéb más lépései sem vezettek és vezethettek azonban a katonai fölény megszerzéséhez. Ezzel szemben azonban minden esetben arra kényszerítették a Szovjetuniót, hogy válaszként megfelelő rendszabályokkal éljen, amelyeknek célja az Egyesült Államok katonai fölényének kiküszöbölése és sohasem a saját túlsúly elérése volt. ahogy azt egyes „szovjetológusok“ beállítani Igyekeznek. Hasonló valami történik most is. Noha úgy tűnhetnék, hogy az elmúlt évek tapasztalatainak meg kellene győznie Washingtont: igyekezetei hiábavalók a katonai egyensúly megbontására, az Egyesült Államok egyes körei még mindig nem akarnak lemondani a hasonló kísérletekről. Igyekeznek katonai téren megelőzni a Szovjetuniót, egyre újabb tömeg- pusztító fegyvereket gyártani, s ténylegesen így veszélyeztetik az erőknek azt az egyensúlyát, amelyet maguk is nemcsak elismernek. hanem a béke alapjának tartanak. Nem kétséges, hogy Washingtonnak ezúttal sem sikerül egyoldali katonai előnyre szert tennie. Világosan meg kell azonban mondani, hogy éppen Washington és nem más az, aki a fegyverkezési verseny ül, veszélyes szakaszának a kezdeményezője. Ami a Szovjetuniót illeti, meg vannak győződve arról, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok jövőjét nem a katonai téren felfokozott versengésben, hanem a széles körű együttműködésben kell látni. Az események alakulása azt Igazolja, hogy századunkban a biztonságot a legtökéletesebb fegyverrendszerek gyártása sem biztosítja, hanem a nemzetközi helyzet megjavítására, a feszültség enyhítésére s nem utolsósorban katonai téren is a feszültség enyhítésére irányuló politikai eszközök, írja Jurij Kornyilov. James Carter levele Leonyid Brezsnyevhez James Carter elnök levelet Intézett Leonyid Brezsnyevhez, Az amerikai nép nevében megköszönte az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságait. „Teljes mértékben osztom az üzenetében foglalt, a két ország közötti kapcsolatok további bővülésére vonatkozó reményeit“ — állapítja meg levelében az Egyesült Államok elnöke. — „A jövőben is készek vagyunk együttműködni Önnel a béke megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítése érdekében" — hangzik Carter üzenete. (TASZSZf GENFBEN tegnap az amerikai és szovjet küldöttségek találkozójával folytatódott a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalássorozat. HELMUT SCHMIDT nyugatnémet kancellár egyesült államokbeli látogatásának befejeztével Washingtonban sajtóértekezletet tartott. MOSZKVÁBAN tegnap tanácskoztak a Szovjetunió Polgári Repülésügyi Minisztériumának vezető dolgozói. A résztvevők üdvözlő táviratot küldtek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A LEMP KB könyvkiadója Varsóban a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából kiadta John Reed amerikai riporter Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvét. SZÍRIA Kommunista Pártja felhívást tett közzé a Néptanácsba való választások előtt, amely megállapítja, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és együttműködés megszilárdítása fő tényezője Palesztin arab népe jogainak felújításáért és a megszállt területek felszabadításáért vívott harcnak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a világ egyedüli országa, ahol még ma is embereken kísérletezik ki az új gyógyszereket, közölte a Washington Post, ugyanakkor felszólította az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy e kérdéssel foglalkozzon kongresszusi különbizottság. Szenátusi jóváhagyás a neutronbombák gyártásához Az amerikai szenátus 58:38 arányban leszavazta Mark Hatfield, Oregon állajnbeli republikánus szenátornak azt a törvényjavaslatát, hogy vonják meg Carter elnöktől az új típusú nukleáris tömegpusztító, fegyver, a neutronbomba gyártására szánt összegeket. Egy másik szavazás eredményeként azonban a szenátus fenntartotta magának azt a jogot, hogy megvétózza a bombák gyártásáról az augusztus közepére várható végleges elnöki döntést, amennyiben Carter nem tudja bebizonyítani, hogy a fegyverre nemzetbiztonsági szempontból szükség van. Ez utóbbi indítványt Edward Kennedy szenátor terjesztette elő és 74:19-es szavazataránnyal fogadták el. A szavazást megelőző szenátusi vita során Hatfield szenátor cáfolta, hogy a Lance- rakétákhoz és tüzérségi lövedékekhez gyártandó neutron- robbanófejek elrettentenének a fegyverkezési hajsza fokozásától. Kijelentette: ha a neutron- bombát bevetnék, n neutronsugárzás keltette radioaktív felhő 5000 éven át maradhatna fenn. (TASZSZ)
