Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-16 / 194. szám, szombat

Az 1963. évi embargo ellenére nyugati fegyverek özönlenek a Dél-afrikai Köztársaságba (ČSTK) — Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Francia- ország és Olaszország megsérti íz 1693-ban bejelentett embar­gót, amelyet a Dél-afrikai Köz­társaságnak szállítandó fegyve­rekre hozott az ENSZ — jelen­tette ki Sean Gervasi, a New York-i Állami Egyetem tudomá­nyos munkatársa, az USA képviselőháza külügyi bizottsá­ga afrikai ügyekkel foglalkozó albizottságának ülésén. A Dél-afrikai Köztársaság évente több százmillió *ollá- rért vásárol fegyvereket kül­földről, mindenekelőtt a NATO- tagállamokból. így kb. 3. mil­liárd dollár értékű korszerű fegyeverekhez jutott. Külföldi fegyvervásárlásra a Dél-afrikai Köztársaság egyre nagyobb összegeket fordít. Amíg 1975-ben 800 millió dol­lárért vásárolt fegyvereket, ez évben a 2 milliárd dolláros ka­tonai költségvetésből 1,2 mil­liárd dollárt fordított fegyver vásárlására. A dél-afrikai hadsereg fel­szerelésének nagy része ame­rikai gyártmányú, vagy pedig nyugati államokban készült amerikai licenc alapján. Az amerikai társaságok nem adhatnak el közvetlenül fegy­vereket a Dél-afrikai Köztársa­ságnak és ezért főleg a licenc alapján az Egyesült Államok területén kívül gyártott fegyve­reket szállítanak a Dél-afrikai Köztársaságba. Gervasi hangsú­lyozta, hogy a hadiipart ellen­őrző hivatal a szabadalom alap­ján gyártott fegyverek ellenőr­zésével nem foglalkozik. Gervasi hangsúlyozta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság szük­ségleteit messzemenően túlha­ladó katonai potenciált alakit ki, hogy ezzel fenyegethesse a szomszédos államokat. A fegy­verek jelentős része később Rhodesiába kerül. Egy borzalmas éjszaka New Yorkban Az alvilág jutott szóhoz Mint már jelentettük, Genfben zárt üléssel folytatódott a szovjet, az amerikai és a brit küldöttség tanácskozása a nukleáris fegy­verkísérletek általános és teljes megtiltásáról szóló szerződésről tartandó tárgyalások kérdéseiről. Képünkön balról: P. Cradock brit, l. Morohoo szovjet és P. Warnke amerikai nagykövet az ülés megkezdése előtt. (Telefoto: ČSTK — AP) Izrael új miniszterelnöke Washingtonban Militarista politikát hirdet és követ (ČSTK) — Huszonöt óra öt perc alatt sikerült kijavítani a villámcsapás okozta hibát a New York i villanytelepen. „A terror és a borzalom éj­szakája“, „Milliárdos károkat okoztak a fosztogatók“, ilyen és ehhez hasonló címekkel kö­zölnek tájékoztatót a hírügy­nökségek a New York-i áram- kiesésről. Egy előzetes jelentés szerint a New York i rendőrség több mint 3500 garázdálkodót tartóztatott le, akik a sötétsé­get kirakatok betörésére és az üzletek százainak kifosztására használták ki. A tűzoltóságnak több mint 900 esetben kellett kivonulnia a többnyire céltuda­tosan előidézett tűzesetekhez. Egy rendőrt megöltek, s a rend helyreállítása közben 87 rendőr megsebesült. A fiataloknak egy — borotvákkal felfegyverzett — csoportja megtámadott egy tűz­oltóautót. Az emberek százai sebesültek meg az üzletek fosz­togatások közben a betört ab­lakok üvegétől. A kórházak kénytelenek voltak a szabad ég alatt elvégezni az operációkat. Annáik ellenére, hogy minden New York-i rendőrt szolgálatba szólítottak, és New York állam kormányzója a város segítségé­re küldte az állami rendőrséget is, a fosztogatások még nap­közben is folytatódtak. Abraham Beame, a város pol­gármestere sajtókonferencián kritizálta a Con Edison társa­ságot a hiba kijavításának el­húzódása miatt. Azzal vádolta őket, hogy „a város lakosságát felesleges szenvedéseknek tet­ték ki, és a városnak óriási anyagi károkat okoztak.“ To­vábbá bejelentette, hogy külön­bizottságot alakítottak az ügy kivizsgálására, amely ismét be­bizonyította, hogy milyen köny- nyen sebezhető a legnagyobb amerikai város. A több mint 10 milliós New York, a mindig fényárban úszó világ­város ilyen szokatlan látványt ~iyújt (Foto: ČSTK — AP) (ČSTK) — Menahem Begin izraeli miniszterelnök Tel Aviv- ból az Egyesült Államokba re­pült. A jövő hét elején Wa­shingtonban tárgyalni fog fames Carter amerikai elnökkel. Tel Aviv-i politikai források jelentései szerint Begin a kö- . zel-keleti helyzet rendezésére „új izraeli béketervet“ terjeszt az amerikai elnök elé. Azon­ban már a részleges hírekből is világosan kitűnik, hogy Izrael nem szándékszik semmiben sem megváltoztatni militarista poli­tikáját és elhagyni a megszállt arab területeket. A Haarec című izraeli lap közölte, hogy Tel Aviv ugyan egyetért a genfi közel-keleti békekonferencia összehívásával de a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvétele nélkül. Ugyanis Izrael tudatában van annak, hogy a palesztinaiak részvétele az arab államok egyik alapvető követelése. Az izraeli terv ismét azzal számol, hogy Tel Aviv megőrzi teljes felügyeletét a Jordán folyó megszállt nyugati partja fe­lett. Az ehhez hasonló javaslatok valódi értelme az, hogy tovább komplikálja a közel-keleti hely­zetet. Ezt az izraeli rádió is beismerte, megállapítva, hogy Begin tervét úgy adja majd elő, hogy „a bűnös már előre az arab nép legyen, amely a tervre kedvezőtlenül reagálna.“ A Reuter hírügynökség hozzá­teszi, hogy ez a terv a volt iz­raeli munka-párti kormány ál­tal folytatott politikánál még keményebb politikát jelentene. Tartalma semmiképpen sem elégítheti ki az arab vezetők igényeit, akik követelik, hogy Izrael vonuljon ki az 1967-ben megszállt arab területekről. Tel Avivban hangsúlyozták, hogy Begin Washingtonban igyekszik majd a „közös célok­ra“ való tekintettel megerősí­teni az Egyesült Államok és Izrael politikájának összehan­golását. Az izraeli kormány- képviselők továbbá közölték, hogy Begin amerikai látogatása után Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter utazik a Közel- Keletre. — A Beqin-kormány megala­kításával jelentős mértékben romlott Izrael politikai helyze­te, megnövekedett a háború veszélye, és veszélybe kerültek a legalapvetőbb demokratikus és munkásjogok, állapítja meg az Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottsága 6. plená­ris ülésén elfogadott határozat. A rezolúciő elítéli Begin de­magóg propagandáját és meg­állapítja, hogy csakis az igaz­ság és a realizmus, a palesztin nép és Izrael jogainak kölcsö­nös tiszteletben tartása és az Izrael által 1967-ben megszállt arab területek visszaadásával lehet megteremteni a békét a Közel-Keleten. A CIA szolgálatában (ČSTK) — Az amerikai la­pokban egyre újabb adatok je­lennek meg arról, hogy a CIA és más hírszerző szervezetek újságírókat fogadnak szolgála­tukba. Amint azt fames Reston, a New York Times politikai megfigyelője írja, több mint tíz amerikai lap és kereskedel­mi kiadó szervezetében C1A- ügynökök tevékenykednek kül­földön. A CIA ugyancsak felhasznál­ja az ismert rádió- és tv-tár- saság, a CBS szolgálatait is. A TASZSZ hírmagyarázata 1977 VII. 16. A merikai szakemberek egy csoportja kidolgozta a vi­lág stratégiai erői arányának áttekintését s ezt a közeli na­pokban átadja Carter amerikai elnöknek, hogy alapul szolgál­jon Washington gyakorlati bél­és külpolitikai lépéseihez, írja Jurif Kornyilov, a TASZSZ po­litikai kommentátora. Sajtóje- lentések alapján a jelentés leg­fontosabb megállapítása, hogy jelenleg megvan az Egyesült Államok és a Szovjetunió hoz­závetőleges stratégiai egyensú­lya és nagyjában azonos fegy­veres erői aránya is. Ez a kö­vetkeztetés lelentős. bár nem új. Nyugati szakértők, az USA szakértőit is beleértve, már ko­rábban hasonló következtetésre jutottak, éspedig nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjet­unió katonái egyensúlyának, hanem a NATO és a Varsói Szerződés hozzávetőleges erő­egyensúlyának tekintetében is. hagsúlyozva, hogy éppen ez az egyensúly biztosítja a stabili­tást. Ezzel kapcsolatban természet­szerűen felmerül a kérdés, hogy — amennyiben a Fehér Ház teljes bizalmát élvező szakemberek szerint megvan az erők egyensúlya az USA és a Szovjetunió között — Wa­shington milyen célt követ, amikor most az új tömegpusz­tító fegyverrendszerek egész sorát fejleszti ki, kezdve a cir­kálórakétáktól a neutronbombá­ig bezárólag? Az amerikai pro­paganda, amelynek .kifejtésében az USA magasrangú politikai személyiségei is részt vesznek, azt bizonygatja, hogy meg kell „védeni* Amerikát a „szovjet fenyegetéstől“. Minden logiku­stabilitást nemzetközi szinten, így volt ez például a hatvanas évek végén is, amikor az Egye­sült Államok megkezdte a bal­lisztikus rakéta gyártását, így volt ez 1970-ben, amikor Wa­shington egyoldalúan úgy dön­tött, hogy rakétáit több robba­nófejjel látja el, amelyek kö­Washington a katonai egyensúly megbontására törekszik san gondolkodó ember előtt világos azonban, hogy ha a je­lenlegi egyensúly feltételei kö­zött az egyik fél, nevezetesen az Egyesült Államok, új, nagy hatású fegyvereket kezd el gyártani, ez nem valamiféle „fenyegetés“ elhárításának ér­dekében történik, melynek meg­létét már az erők egyensúlyá­nak maga a ténye megcáfolja, hanem azért, hogy a meglevő erőegyensúly felborításával egyoldalú katonai fölényre te­gyen szert a másik féllel szem­ben. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy Washington nem első ízben igyekszik felborítani a stratégiai erők hozzávetőle­ges egyensúlyát, amely a nyu­gati megfigyelők és szakértők véleménye szerint is biztosítja a zül mindegyiket külön-külön célba lehet vinni, ami néhány­szor megtöbbszörözte a robba­nófejek számát. Washingtonnak sem ezek, sem egyéb más lé­pései sem vezettek és vezethet­tek azonban a katonai fölény megszerzéséhez. Ezzel szemben azonban minden esetben arra kényszerítették a Szovjetuniót, hogy válaszként megfelelő rendszabályokkal éljen, ame­lyeknek célja az Egyesült Ál­lamok katonai fölényének ki­küszöbölése és sohasem a saját túlsúly elérése volt. ahogy azt egyes „szovjetológusok“ beállí­tani Igyekeznek. Hasonló valami történik most is. Noha úgy tűnhetnék, hogy az elmúlt évek tapasztalatai­nak meg kellene győznie Wa­shingtont: igyekezetei hiába­valók a katonai egyensúly meg­bontására, az Egyesült Államok egyes körei még mindig nem akarnak lemondani a hasonló kísérletekről. Igyekeznek kato­nai téren megelőzni a Szov­jetuniót, egyre újabb tömeg- pusztító fegyvereket gyártani, s ténylegesen így veszélyeztetik az erőknek azt az egyensúlyát, amelyet maguk is nemcsak el­ismernek. hanem a béke alap­jának tartanak. Nem kétséges, hogy Washingtonnak ezúttal sem sikerül egyoldali katonai előnyre szert tennie. Világosan meg kell azonban mondani, hogy éppen Washington és nem más az, aki a fegyverkezési verseny ül, veszélyes szaka­szának a kezdeményezője. Ami a Szovjetuniót illeti, meg vannak győződve arról, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok jövőjét nem a katonai téren felfokozott versengésben, hanem a széles körű együttmű­ködésben kell látni. Az esemé­nyek alakulása azt Igazolja, hogy századunkban a bizton­ságot a legtökéletesebb fegy­verrendszerek gyártása sem biztosítja, hanem a nemzetközi helyzet megjavítására, a fe­szültség enyhítésére s nem utolsósorban katonai téren is a feszültség enyhítésére irányuló politikai eszközök, írja Jurij Kornyilov. James Carter levele Leonyid Brezsnyevhez James Carter elnök levelet Intézett Leonyid Brezsnyevhez, Az amerikai nép nevében meg­köszönte az SZKP KB főtitká­rának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének az Egye­sült Államok nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánsá­gait. „Teljes mértékben osztom az üzenetében foglalt, a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbi bővülésére vonatkozó re­ményeit“ — állapítja meg le­velében az Egyesült Államok elnöke. — „A jövőben is ké­szek vagyunk együttműködni Önnel a béke megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együtt­működés kibővítése érdekében" — hangzik Carter üzenete. (TASZSZf GENFBEN tegnap az ameri­kai és szovjet küldöttségek ta­lálkozójával folytatódott a ha­dászati támadó fegyverek kor­látozásáról szóló szovjet—ame­rikai tárgyalássorozat. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met kancellár egyesült álla­mokbeli látogatásának befejez­tével Washingtonban sajtóérte­kezletet tartott. MOSZKVÁBAN tegnap tanács­koztak a Szovjetunió Polgári Repülésügyi Minisztériumának vezető dolgozói. A résztvevők üdvözlő táviratot küldtek Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A LEMP KB könyvkiadója Varsóban a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából kiadta John Reed amerikai riporter Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvét. SZÍRIA Kommunista Pártja felhívást tett közzé a Népta­nácsba való választások előtt, amely megállapítja, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való ba­rátság és együttműködés meg­szilárdítása fő tényezője Pa­lesztin arab népe jogainak fel­újításáért és a megszállt terü­letek felszabadításáért vívott harcnak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a világ egyedüli országa, ahol még ma is embereken kísérle­tezik ki az új gyógyszereket, közölte a Washington Post, ugyanakkor felszólította az Egyesült Államok Kongresszu­sát, hogy e kérdéssel foglal­kozzon kongresszusi különbi­zottság. Szenátusi jóváhagyás a neutronbombák gyártásához Az amerikai szenátus 58:38 arányban leszavazta Mark Hat­field, Oregon állajnbeli repub­likánus szenátornak azt a tör­vényjavaslatát, hogy vonják meg Carter elnöktől az új tí­pusú nukleáris tömegpusztító, fegyver, a neutronbomba gyár­tására szánt összegeket. Egy másik szavazás eredményeként azonban a szenátus fenntartot­ta magának azt a jogot, hogy megvétózza a bombák gyártá­sáról az augusztus közepére várható végleges elnöki dön­tést, amennyiben Carter nem tudja bebizonyítani, hogy a fegyverre nemzetbiztonsági szempontból szükség van. Ez utóbbi indítványt Edward Ken­nedy szenátor terjesztette elő és 74:19-es szavazataránnyal fogadták el. A szavazást megelőző szená­tusi vita során Hatfield sze­nátor cáfolta, hogy a Lance- rakétákhoz és tüzérségi löve­dékekhez gyártandó neutron- robbanófejek elrettentenének a fegyverkezési hajsza fokozásá­tól. Kijelentette: ha a neutron- bombát bevetnék, n neutronsu­gárzás keltette radioaktív fel­hő 5000 éven át maradhatna fenn. (TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents