Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-10 / 158. szám, péntek

A dolgozó nő otthoni „második műszakjába" sok időrabló és fárasztó házi munka belefér. Ezeknek legnehe- zebbike a mosás és vasalás. Ez a munka még a korszerű gépekkel felszerelt háztartásban is gondot, okoz. Éppen ezért szolgáltatásaink igyekeznek levenni a dolgozó nők válláról ezt a terhet. Felsőbb szerveink fokozott mértékben szorgalmazzák a mosodák létesítését. Mi lehet mégis az oka, hogy vidéken alig mutatkozik igény a mosodaszolgálat iránt? Talán az automata mosógépek „elszaporodása?" Nem valószínű, hiszen ha az automata jól és önállóan mos is, még mindig ott marad a munka nehezebb része, a vasalás. Vegyünk egy járást, például n dunaszer- dáhelyit (Dunajská Streda>, és vizsgáljuk meg, mi a helyzet a mosodaszolgálat kihasználása terén.

A járás húrom városában, Dunaszerdalielyen, Nagymegye- ren (Čalovo) és Somorján (Sa- morín) van mosoda. A három közül kettőt akár be is cuk- hatnának, mert a lakosság igényeit egy is bőven ki tudná elégíteni. Üzemel azonban mind a három, kapacitásuk is ki van használva, mert kórházak, in- ternátusok részére is mosnak.

Kimutatások szerint ebben a járásban egy lakosra évente nem egészen öt kiló fehérneműt mosnak a mosodák. A szlovákiai átlag 9—10 kiló, ami szintén nem sok. (Ha az emberek legalább az ágyneműt

— Igénybe vesz valamilyen szolgáltatást?

— A tisztítót. A télikabálo- kat, a férjem és a fiúk öltönyeit s az én jobb anyagból készült ruháimat itt tisztítta- tom Nagymegyeren. Amikor összegyűlik a tisztítanivaló, behozzuk autón.

— Mosoda is van a városban ...

— Gondoltam már rá többször is, különösen, amikor a dunnahuzatokat csavarom, és nagyon fúj a karom, hogy a mosnivalót is elhozom. Megkérdeztem a férjemet is, mit szól hozzá. Azt válaszolta: nem

KHiasználaflan lehetőség

Ankét a lakossági szolgáltatásokról

rendszeresen mosodába adnák, ez a mennyiség 40—50 kilóra emelkedne).

Talán drága ez a szolgáltatás?

A felmérések szerint egy négytagú család ágyneműjének a mosása (mosodában) havi 30—40 koronába kerül. Ha a háziasszony otthon mossa ki ugyanezt az ágyneműt és a költségekbe beleszámítja a mosópor, a villanyáram árát, a mosógép amortizációját, körülbelül 10 koronát takarít meg, de lehet, hogy még annyit sem. És akkor még nem beszéltünk az időről, amit ez a munka igénybe vesz s amit más, hasznosabb foglalatossággal vagy éppen pihenéssel tölthetett volna el.

Vagy talán olyan sok idejük van az asszonyoknak?

Ez sem felel meg a valóságnak, hiszen a nők nagy része ebben a járásban is alkalmazásban van éppúgy, mint má* sutt az országban. Azt sem mondhatjuk, hogy nem hozzáférhető ez a szolgáltatás, hiszen nemcsak a három városban vesznek át mosnivalót, hanem minden faluban. Több helyen gyűjtőhely van, s ahol nincs, oda a mosodák autói járnak ki. Minden két hétben ugyanazon a napon, ugyanabban az órában hozzák a kitisztított, kimosott ruhát és viszik a szennyest.

Alaptalan idegenkedés

Az igazság az, hogy valamiféle szégyenérzet, megrögzött előítélet, idegenkedés az oka, hogy az emberek — saját kárukra — nem veszik igénybe ezt az olcsó szolgáltatást. Ezt legjobban érzékelteti az a beszélgetés, amelyet Nagymegyeren folytattam egy fiatalasz- szonnyal. Az autóbuszra várakozott, az egyik környékbeli faluból jár ide dolgozni.

— Mit csinál azután, ha hazamegy? — kérdeztem.

— Vacsorát főzök, azután mosok. Csak néhány apróságot. Már tegnap este beáztattam. Utána lefekszem.

— A tévé műsorát nem nézi meg?

— Azt hiszem, nem nézem meg ma sem. Már most olyan fáradt vagyok, hogy legszívesebben azonnal aludni mennék, hogy hazaérek.-- Majd szombaton kipiheni magát.

— Szombaton? Dehogy pihenek. Akkor vár rám a nagy- takarítás, nagymosás.

— Vasárnaponként mit csinál?

— A háztartással vagyok elfoglalva. Rendszerint délután háromra végzek. A férjem ebéd után kimegy a meccsre, a fiúk — két fiam van, egyik tizenkét a másik tízéves — a barátaikkal szórakoznak, én meg olyankor pihenhetek egy kicsit,

feküdne bele olyan ágyneműbe, amit másokéval együtt mostak ki. Hiába mondtam neki, hogy a mosodában tökéletesen fertőtlenítik a ruhát, hallani sem akar róla. Azt is mondta, hogy megszólnának bennünket a faluban.

— A férje segít a háztartásban?

— Nem.

— Hogy hívják?

— Ha nem muszáj, ne írja meg.

Otthon sem mossák ki jobban

Vannak, akiket nem kötnek az előítéletek, mégis elkerülik a mosodát, kifogásolják a mosás minőségét.

Magam is háziasszony lévén, illetékesnek tartom magam, hogy kijelentsem, jártam a nagymegyeri mosodában, és meggyőződtem róla, hogy szépen mosnak. Szebben otthon sem mossa ki senki az ágyneműt, törülközőket, férfiingeket. S hogy a járás többi mosodájában sincs baj a minőséggel, azt Puha Dániel, a Járási Nemzeti Bizottság Helyi Gazdálkodási Osztályának vezetője is bizonyította.

— A kerületi ellenőrző szervek rendszeresen járnak ellenőrizni a mosás minőségét. Minden előzetes bejelentés nélkül váratlanul érkeznek, s nagyon szigorú bírálatnak vetik alá a kimosott ruhát. Eddig „megfeleltünk“ a minőségi követelményeknek. Elárulom, hogy mindig aggodalommal vártuk a vizsgálat eredményeit, ha arról értesültünk, hogy a dunaszerdahelyi mosodában jártak az ellenőrök. Ugyanis ebben a mosodában ez év április elsejéig nagyon rossz körülmények között dolgoztak az alkalmazottak. De az alacsony, nehezen szellőztethető -helyiség, az elavult gépek csak a munkakörülményeket rontották, a munka minőségéi nem.

Korszerű mosoda

Április elseje óta már új mosodában mosnak Dunaszerda- helyen. Az új mosoda egy korszerű, tetszetős kék-fehér, csupa üveg, csupa alumínium épületben van a város szélén. Az alkalmazottakat az étkezőhelyiségben találom. Kényszerpihenőt tartanak, elromlott az egyik kazán.

Bajza Erzsébet, a mosoda és vegytisztító vezetője és Vasky Jolán, a helyettese elmondják, hogy egyelőre a próbaüzemelés folyik, ez a magyarázata annak, hogy a munka nem mindig zökkenőmentes. Az asszonyok pedig nem győzik dicsérni az új munkahelyet. Tágas, világos. Van ugyan egy-két „szépséghibája“, mint például, hogy a tetőn levő ablak épp a mángorló felett van, s a rajta besütő nap még jobban felhevíti az amúgy is forró levegőt. Bajzáné megjegyzi, hogy a Városi Szolgáltató Vállalat vezetői ismerik ezeket az átadás óta felfedett hibákat, s közbenjárásukra néhányat már el is távolítottak, a többi kiküszöbölésére is fokozatosan sor kerül.

A korszerű munkakörülmények és az itt dolgozó nők lelkiismeretesen végzett munkája mellett a jó minőség további biztosítéka, hogy saját technológusa van a mosodának, Poiokovlö Paula személyében.

Az irodahelyiség, ahol dolgozik, egy kis laboratórium is, amely többféle műszerrel van felszerelve. Ezekkel ellenőrzi például a víz minőségét, azt, hogy jól kiöblítették-e a ruhát, nem maradt-e benne mosópor. A vasalás minőségét is többször ellenőrzi naponta.

E szolgáltatás színvonala ebben a járásban minőségben és mennyiségben megfelel a követelményeknek, előírásoknak, igényeknek. Jó, hasznos szolgáltatás ez. Most már az asz- szonyokon van a sor, hogy kihasználják, bátrabban éljenek vele. KOVÁCS ELVIRA

KOMMENTÁLJUK

A tisztább vízért és levegőért

Az életkörnyezet problémáival foglalkozó ökológia fiatal tudomány, de tekintélyét napról napra öregbíti. Ennek egyszerű magyarázata, hogy a világ s főleg annak iparilag fejlett része a levegő és a víz szennyeződésének számos riasztó jelensége alapján mind jobban felismeri: itt folyamatosan, rendszeresen és mind nagyobb intenzitással tenni kell valamit. Tenni kell valamit, nehogy a technikai forradalom és általában a civilizáció térhódítása paradox következménnyel járjon: az emberiség öngyilkosságával.

A fejlődés üteme mellett a megoldás nem egyszerű, tie nem is lehetetlen. Szükségünk van a levegőt és a vizet különféle módon szennyező ipari és mezőgazdasági létesítményekre, szolgáltatóüzemekre, de a ma már nálunk nem luxuscikknek számító gépkocsikra is, és ezért nem választhatjuk azt az utat, hogy ezeken és a hasonló életkörnyezeti következményeket kiváltó területeken csökkentjük a termelést, megálljt parancsolunk a fejlődésnek. Ez amúgy is eleve kudarcra ítélt, dőre próbálkozás lenne.

Más utal kell választanunk és választunk is. Elsősorban a termelés racionalizálása közvetítésével az energiafogyasztás minimalizálására, az energiatermelés „tiszta“ folyamatainak bevezetésére továbbá a szilárd halmazállapotú és a gáznemü égéstermékek felfogására, olyan mérőrendszerek hálózatának megteremtésére törekszünk, amelyek lehetővé teszik a szennyeződés koncentráltságának felmérését és légköri sűrűsége szabályozását. Magától értetődően sok intézkedéssel igyekszünk a lehető legnagyobb mértékben elejét venni annak is, hogy a személy- és tehergépkocsik növekvő száma megmérgezze a városok levegőjét.

S ezenkívül az életkornyezetvédelmi jogszabályokat következetesebben érvényesítjük, szükség esetén az eddiginél többet büntetünk is.

Hogy mindennek milyen jelentősége van, arról az utóbbi időben két felfigyeltető tény tanúskodott. Az első az ENSZ vízügyi konferenciája volt március második felében Mar del Platában. Nem kevesebb mint 116 ország képviselői tanácskoztak itt korunk és a világ egyik legnagyobb problémájáról, a vízkészletek és a vízigények közti aránytalanság és feszültség megoldásáról. Megállapították, hogy jelenleg a Föld lakosságának csak mintegy egyharmada jut hozzá kifogástalan ivóvízhez. Es a helyzet ismeretében valóban merész célt tűztek ki: tizenöt év múlva mindenki hozzájusson az egészséges vízhez.

A második felfigyeltető tény, hogy az elmúlt napokban a Szovjetunióban országos vitára bocsátott új alkotmánytervezetben, a szocialista nagyhatalomnak ebben az alaptörvényében is szerepel a környezetvédelem korparancsa. Nem véletlen ez, hiszen a szocializmus világa felismerve a veszélyt, a legkövetkezetesebben törekszik elhárítására. Humánus jellegénél fogva ugyanis féltve óvja az ember érdekeit és a társadalmi haladás zászlóvivőiéként gondol az egész emberiség jövőjére is.

Persze, ki tagadná, a legjobb szándék, a határozott törekvés, a helyenként elért jelentős eredmények ellenére ez olyan szféra, amelyben a tennivaló rohamosan gyarapodik és erőnkből, lehetőségeinkből nem telik arra, hogy minden vonatkozásban lépést tartsunk a követelményekkel. Azzal azonban már tisztában vagyunk, hogy viszonylag gyors fordulatot, ütemváltozást kell elérnünk az ökológiai fronton.

S ha mi ezt elhatároztuk, amiről a fentebb említett szovjet példa mellett számos hazai, nemcsak jogalkotói, hanem gyakorlati példa is tanúskodik, akkor nincs olyan erő, amely meggátolhatna bennünket szándékunk megvalósításában.

GÁLY IVÁN

ORVOSI TANÁCSADÓ

A terhes nők és a gyógyszerek

Az ember már évezredekkel ezelőtt megpróbálta különféle anyagokkal, főleg növényekkel enyhíteni betegségeit s így lassan, sok tapasztalatot gyűjtve felfedezett egy-egy gyógyszert, anélkül, hogy annak hatásmódjáról valami biztosat tudott volna. Ma már a gyógyítás alapja a betegség kór tani Ismerete, vagyis az előidéző okok és a szervezetben végbemenő változások felismerése. Ezután következik annak a gyógyszernek a megkeresése, amely alkalmas a betegség okának a megszüntetésére, illetve valamely szerv működésének helyreállítására.

Ha a gyógyszer az alkalmazás területén, pl. a bőrön okoz elváltozásokat, akkor helyi hatásról beszélünk. Ha a hatás csak a felszívódás után jelentkezik, amikor a vérrel eljut a szervezet különböző részeibe, ez általános hatás. Azokat a hatásokat, amelyeket a gyógyításban felhasználhatunk, terápiás hatásoknak nevezzük. Ezekkel egyidőben jelentkezhetnek kisebb-nagyobb kellemetlen, nem kívánatos mellékhatások, a nagyobb adagok pedig ártalmas, veszélyes mérgezést okozhatnak.

A gyógyszereknek ahhoz, hogy hassanak, fel kell szívódniuk és a vérkeringés útján el kell jutniuk a betegség gócpontjához. Ezért csakis a vízben és a szövetnedvekben oldódó vagy az emésztőnedvek hatására oldódhatóvá váló anyagok hatnak. A teljesen oldhatatlan vegyiiletek hatástalanok, mert nem szívódnak fel. A szervezetben a legtöbb gyógyszer vegyi folyamatot vált ki. A gyógyszeranyagcsere legfontosabb szervei a máj, a vese, a tüdő és a vér.

A terhes anyáknak adagolt gyógyszerek a magzatra is hatást gyakorolnak. A legtöbb esetben a gyógyszeres kezelést az anya egészségi állapota teszi szükségessé, és nincs összefüggésben a terhességgel. Mivelhogy minden gyógyszer elkerül a magzathoz, nagyon fontos annak felismerése, hogy a terhesség egyes szakaszaiban milyen gyógyszer használata tilos. Sajnos ezt több esetben a korszerű farmakológiai vizsgálati módszerek ellenére sem tudjuk eldönteni, hiszen

állandóan új és új gyógyszerek kerülnek forgalomba. A gyógyszerek a terhesség elején fokozott mértékben gyakorolhatnak mérgező hatást a magzatra, de az utolsó hónapokban is súlyos károsodást, sőt a magzat elhalását is okozhatják. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket az egész terhesség alatt tilos használni, vannak olyanok, melyek a terhesség elején és végén károsak.

Minden terhes anyának tudnia kell, hogy:

1. normális terhesség alatt fölösleges és káros még az olyan gyógyszerek szedése is, melyeknek nincs mérgező hatásuk;

2. a terhes anya minden elfogyasztott gyógyszerről vezessen naplót. Pontosan tüntesse fel a gyógyszer mennyiségét és szedésének időtartamát;

3. gyógyszert csak akkor szedhetünk, ha az elkerülhetetlen és az orvos előírja, de mindig a lehető legrövidebb ideig. Hosszan tarló kis adagolásnál előfordulhat az egyes vegyi anyagok felgyülemlése, és így nő a mérgező hatásuk.

A gyógyszerek előidézhetik a magzat elhalását, ami vetéléssel végződik, továbbá fejlődési rendellenességeket, anyagcserezavarokat és olyan változásokat, amelyek csak a fejlődés későbbi szakaszában jelentkeznek. Ezért a továbbiakban felsoroljuk az egyes ismertebb gyógyszerek hatását.

Vérnyomást csökkentő gyógyszerek, narkotikus fájdalom- csillapítók, barbiturálumok, helyi fájdalomcsillapítók és acil- pirin a terhesség utolsó szakaszában nem fogyasztható,

tetraciklin a terhesség és a szoptatás egész ideje alatt,

mivel károsítja a fogak és a csontok fejlődéséi és a májat. Chloramphenikol, penicillin és a szulfonamidok is károsak a terhesség végső szakaszában.

A különféle hormonok, jódot és kinint tartalmazó gyógyszerek alkalmazása a terhesség egész ideje alatt tilos.

Tudományos szempontból mérgeknek nevezzük mindazokat az anyagokat, amelyek kémiai, fizikai vagy fizikai—kémiai hatásukkal megtámadhatják a szervek életfolyamatait és ezzel az egészségi állapotot tartósan vagy átmenetileg megzavarhatják. Ebben az értelemben jóformán minden gyógyszer, sőt nem egy tápszer méreg is lehet, ha túlságosan nagy mennyiségben jut a szervezetbe. Gyakorlati szempontból azonban általában csak azokat az anyagokat tekintjük méregnek, amelyek már kis adagban is károsítják a szervezetet. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy még az olyan gyógyszer is, mint az acilpirin, algéna stb., amelyet a néptudat nem is tart orvosságnak, a terhesség ideje alatt 1977. komoly veszélyt jelenthet és ezért orvosi előírás nélkül a VI 10. terhes anya nem szedheti.

dr. KVASZ ÉVÁ #1