Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-08 / 156. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJA í, EGYESÖLJETEK* SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. június 8. SZERDA BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 156. szám Ára 50 fillér A szociiiüsfe munkoverseny új irányelvei A CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a szocia­lista munkabrifrártok, műhelyek, üzemegységek, üzemek, vállalatok és a szocia­lista munka úttörői tevékenységére vonatkozó alapelvei Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa jó­váhagyta szocialista társadal­munk igényes gazdasági és szo­ciális fejlesztési céljait. E célok a nép fokozódó szükségletei­nek kielégítését, a dolgozók lét- és szociális biztonságának megszilárdítását szolgálják a társadalmi termelés hatékony­ságának növelése és a munka minőségének javítása révén, s egyúttal a szocialista életmód elmélyítését is szem előtt tart­ják. A kitűzött célok valóra vál­tása szempontjából fontos sze­rep hárul a kollektívára, amely­ben az emberek dolgoznak, ta­nulnak, kialakítják a társada­lom iránti viszonyukat. Jelentős feladat hárul ebben » folyamatban a szocialista munkabrigádokra. E csoportok keretén belül kialakul a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politikájának megvalósítása iránti lelkes, alkotó és áldozat­kész hozzáállás légköre, ezek­ben válnak az emberek szak­májuk mesterévé, itt fejlődik a társadalom legnagyobb gaz­dagsága: a munkához és a köz­vagyonhoz való szocialista vi­szony; új munkamódszerek szü­letnek, a munkások összefog­nak a mérnökökkel, a techni­kusokkal és a tudományos dol­gozókkal a jelentős feladatok megoldása érdekében. A szocialista munkabrigádok és kollektívák a „szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni“ jelszó jegyében példát mutatnak a többi mun­kacsoportnak a terv átfogó tel­jesítésében, a termelés haté­konyságának növelésében, a munka minőségének javításá­ban, a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak érvényesí­tésében, az emberek közötti elvtársi kapcsolatok kialakítá­sában, a kollektíván belül a tagok politikai, szakmai és kul­turális színvonalának emelésé­ben, a technológiai és a mun- kafegyelem megszilárdításában, a kölcsönös segítségnyújtás és az elvtársi együttműködés ér­vényesítésében, az elavult mun­kaformák. az elkényelmesedés, az individualizmus és a hamis önelégültség leküzdésére telt erőfeszítésekben. 1. A szocialista munkabrigádok tevékenységének irányai A gazdasági és a szociális fejlesztés fő irányéi veiből ki­indulva a szocialista munkabri­gádok és kollektívák feladatai u következők: aj a munkafolyamat haté­konyságának fokozása tértén — hatékonyan, jól kell dolgoz niuk és termelniük, fokoz­niuk kell a munka társa­dalmi termelékenységét, minden ledolgozott munka­órával, minden tonna nyers­anyaggal, minden kilowatt­óra villanyárammal, minden géppel, a beruházások min­den ráfordított koronájával, minden hektár termőfölddel biztosítaniuk kell a lehető legnagyobb hasznot a társa­dalom számára; tevékenyen részt kell ven­niük a tudományos-műszaki haladás felgyorsításában, a termelés és a munka éssze­rűsítésében, az új munka- módszereknek és a dolgozók a I kóló kezdeményezésének érvényesítésében, mert ezek a termelés és a munka ha­tékonysága növelésének fő eszközei; hatékonyan hozzá kell já­rulniuk munkakörnyezetük javításához, különösen a munkavédelemhez, a mun­kahigiénia megtartásához, a munkakultúrához, a fizikai­lag megerőltető, egyhangú munka arányának csökken­téséhez, a munkahely esz­tétikai színvonalának emelé­séhez, továbbá a dolgozók­ról való gondoskodás prog­ramjának megvalósításához, s törekedniük kell olyan kö­rülmények megteremtésére, amelyek biztosítják a mun­kából eredő teljes elégedett­séget; elő kell segíteniük az olyan légkör megteremtését, amelyben támogatásban ré­szesül az emberek alkotó munkája, tehetsége és kez­deményezése, megszilárdul a munka- és a technológiai fegyelem, a dolgozókat az elvégzett munka mennyisé­ge és minősége szerint ju­talmazzák. nem szabad meg­engedniük rossz minőségű munka végzését, a gazdasá­gosság hiányát, az egyen- lősdiségel a jutalmazásban, elő kell mozdítaniuk továb­bá a teljesítménynormák és a fogyasztási normák prog­resszívabbá tételét. A szocialista munkabrigádok elmélyítik az igazgatásban való részvételüket. Elsősorban a termelési értekezletek előké­születeiből és tanácskozásaiból veszik ki részüket, s javaslato­kat terjesztenek elő a munka- szervezés javításával és a tár­gyi problémák megoldásával kapcsolatban. Szorosan együtt­működnek a többt kollektívák­kal az üzemen belül és a szál­lítói-megrendelői kapcsolatok területén is, továbbá közös fel-, adatok teljesítésében, valamint a tudományos-műszaki és a ku­tatási feladatok megoldásában. Az adott szükségletek és fel­tételek szerint erőiket együttes szocialista felajánlások* elfoga­dásával kovácsolják egybe. Fej­lesztik a kölcsönös verseny- szellemet a magukhoz hasonló kollektívákkal a vállalaton be­lül és kívül; b) az ember és az elvtársi kapcsolatok fejlődése terén — fokozniuk kell a kollektíva minden tagjának szocialista öntudatosságát, a marxiz­mus—leninizmus, a proletár és a szocialista internacio­nalizmus. valamint a szocia­lista hazafiság eszméinek szellemében el kell mélyíte­niük a CSKP politikájának ismeretét, meg kell nyer­niük tagjaikat a munkahe­lyi és a lakóhelyi feladatok megoldásában való részvé­telnek. ösztönözni kell a kollektíva tagjai közéleti és politikai tevékenységének fokozódását, tevékenyen részt kell venniük a szak- szervezeti csoportok munká­jában és hozzá kell járul­niuk e munka javításához; el kell mélyíteniük a Szov­jetunióhoz és a szocialistn világrendszer többi országá­hoz fűződő barátságot a társadalmi élet minden te­rületén, munkával kell tá­mogatni a tőkés- és a fej­lődő országokban a dolgo zók jogaiért vívott harcot; ki kell alakítani és meg kell szilárdítani a munka­brigádok tagjainak tudatá­ban a szocialista ember alapvető értékeit és erköl­csi tulajdonságait, különö­sen a becsületességet, a fe­lelősséget, a céltudatossá­got, a kollektíva és az együttműködés iránti pozitív magatartást, meg kell te remténi a kölcsönös megér­tés. bizalom, az érzékeny hozzáállás és az azoknak nyújtott segítség légkörét, akiknek életkörülményei ne­hezek, meg kell teremteni a munkaeredmények és a viselkedés bíráló igényes séggel való értékelésének légkörét; rendszeresen fokozni kell a szakképzettséget oly módon, hogy a munkabrigád min­den tagjának műveltsége megfeleljen az általa vég­zett munkának, hogy a ta gok tovább gyarapítsák tu­dásukat, törekedjenek más szakmák elsajátítására is, s egyúttal általános művelt­ségüket is bővítsék; bővíteni kell a munkabri­gád tagjainak kulturális lá­tókörét, ösztönözni kell őket a különféle kulturális és művészeti tevékenységek iránti érdeklődésre és arra, hogy érdeklődés alakuljon ki bennük a sport iránt, amely az egészség, a testi és szellemi erőnlét megőr­zésének eszköze. Ezeket a célokat követik a “szocialista munkabrigádok a munkahelyeken és szabiid ide­jükben is oly módon, hogy az emberi kapcsolatokban a mun­kaidőn kívül is fokozatosan erősödjék a kollektivizmus, az elvtársi kapcsolatok légköre. A kollektíva nevelését szolgálják a különféle társas akciók, a kollektíva tagjainak munkájá­val, viselkedésével és cselekvé sével kapcsolatos problémák nyílt, elvtársi megvitatása, a bírálat és az önkritika, a vé­lemény- és tapasztalatcsere. 2. A munkabrigádok megalakítása és szervezése A szocialista munkabrigádok mozga lmá ba n m u n ka k ol le k t í vá k vesznek részt, amelyeket rend­szerint egy gazdasági vezető irányít közvetlenül; a mozga­lom első sorban a termelésre és a termelést megelőző sza­kaszokra, s a körülményektől függően más társadalmi tevé­kenységre is kiterjed. A legfon­tosabb feltétel a kollektíva jó politikai megszervezése, a moz­galom céljainak ismerete, s e céloknak igényes szocialista felajánlás formájában való ér-, vényesítése a munkacsoport te­vékenységében, amely felaján­lás a munka, a politikai, a kui­[Folytatás a 2. oldalon) ÖSSZEHANGOLT LÉPESEK AZ ENYHÜLÉSÉRT Brezsnyev fogadta a francia külügyminisztert (ČSTK) — Leonyid Brezs- nyeo, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Louis de Guiringaud francia külügymi­nisztert, aki hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban tartóz­kodik. A találkozón részt vett Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter is. L. Brezsnyev hangsúlyozta a Szovjetunió politikai irányvo­nalának következetességét s rá­mutatott, hogy annak célja a Franciaországgal való széleskö rű együttműködés fejlesztése. Érintették néhány, a két or­szág együttműködésének kérdé­sét az európai és a nemzetközi biztonság megerősítésében. Leo­nyid Brezsnyev meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország összehangolt lépései az enyhü­lés, egy atomháború veszélyé­nek csökkentése felé megjelel­nek a szovjet és a francia nép érdekeinek, Európa és az egész világ békéjének. A francia kormány nevében Guiringaud kijelentette, hogy Franciaország nagy jelentősé- get tulajdonit Leonyid Brezs­nyev közelgő franciaországi lá­togatásának s úgy véli, hogy ez a látogatás jelentős politi­kai előrelépés lesz a szovjet - francia együttműködésben. Leonyid Brezsnyev és Guirin­gaud külügyminiszter megbe­szélései tárgyilagos és baráti légkörben zajlottak le. A szovjet fővárosban tegnap befejeződtek a szovjet—francia tárgyalások. A francia külügy­miniszter Andrej Gromiko kül­ügyminiszter tiszteletére ünne­pi ebédet adott. KAPCSOLATAINKBAN NINCSENEK MEGOLDATLAN PROBLÉMÁK Bohuslav Chňoupek athéni tárgyalásai a görög vezetőkkel (GSTKj — A hivatalos baráti látogatáson Görögországban tartózkodó Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter Athénban megbeszéléseket foly­tatott Dimitriosz Biciosz görög külügyminiszterrel. A megbe­széléseken a görög—csehszlo­vák kétoldalú kapcsolatok és néhány nemzetközi kérdés sze repel t. A görög külügyminiszter a tárgyalásokat a tavaly Prágá­ban lezajlott megbeszélések folytatásának jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy csehszlová­kiai látogatása óta a kölcsönös kapcsolatok tovább mélyültek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kap­csolataiban nincsenek megol­datlan problémák, és az együtt­működés további fokozása mel­lett szálltak síkra. Hangsúlyozták az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök el­vein alapuló gazdasági együtt­működés jelentőségét. A csehszlovák külügyminisz­tert Athénban fogadta Konsz- tantinosz Cacosz görög köztár­sasági elnök. Bohuslav Chňoupeket fogad­ta Konsztantinosz Karamanlisz görög miniszterelnök is. Előkészületek a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülésére (ČSTK) — A Szövetségi Gyű­lés Népi Kamarájának és Nem­zetek Kamarájának Elnöksége tegnap Prágában megtartotta ötödik együttes ülését. Václav David és Dalibor lla- nes elnökök vezetésével a kép­viselők megvitatták a két ka­mara június 28-ra és 29 re ter­vezett negyedik együttes ülé­sének összehívására vonatkozó javaslatot. Ezen az ülésen vi­tatják meg a csehszlovák ál­lamszövetség 1976. évi zárszám­adását, az új tudományos dol­gozók neveléséről, szakképzett­ségük továbbfejlesztéséről szó­ló törvényjavaslatot, továbbá a Köztársasági Érdemrend új kép­zőművészeti megoldásáról szó­ló törvényjavaslatot és néhány nemzetközi szerződéssel kap­csolatos kérdést. A két kamara elnöksége ér­tékelte a Szövetségi Gyűlés két kamarája harmadik együttes ülését, majd megvitatta a ka­marák önálló őszi ülésszaka előkészítésével kapcsolatos kér­déseket. A Népi Kamara ősszel megtárgyalja a csehszlovák ko­hászat és gépipar problematiká­ját, a Nemzetek Kamarája pe­dig a szocialista mezőgazda­ság feladatait a lakosság ellá­tásának biztosításával, minde­nekelőtt a tartalékok kihaszná­lásával kapcsolatban. Az elnökség ezenkívül fog­lalkozott a két kamara októbe­ri ötödik együttes ülésének elő­készítésével is. A képviselők sikeres munkája Viliam Šalgovič a Rimavská Sobota-i járásban (ČSTK) — Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke tegnap kétnapos munkalátogatásra vá­lasztókörzetébe, a rimaszomba­ti (Rimavská Sobota) járásba érkezett. Délelőtt Hnúšťában részt vett a Szövetségi Gyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Közép-szlo­vákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság, a járási nemzeti bizottság, a városi és a helyi nemzeti bi­zottságok ottani képviselőinek és a polgári bizottságok elnö­keinek tanácskozásán. Az érte­kezleten ugyancsak jelen volt Ján Gibcda, a járási pártbizott­ság vezető titkára és Ján Ré­pás, a jnb elnöke. A vitában Šalgovič elvtárs is felszólalt. Nagyra értékelte a képviselők sikeres munkáját és annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy továbbra is ha­tékonyan hozzájárulnak majd a XV. pártkongresszus határoza­tainak teljesítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents