Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-07 / 155. szám, kedd

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmányának (alaptörvényének) tervezete (Folytatás a 3. oldalról) 29. cikkely. Az SZSZKSZ más államok iránti viszonya az alábbi elvek tiszteletben tartására épül: kölcsönös lemondás az erő alkalmazásáról vagy az erő alkalmazásával való fenyege­tésről; szuverén egyenjogúság; az álla­mok határainak és területi egységének sérthetetlensége; a vitás kérdések bé­kés megoldása; be nem avatkozás a belügyekbe, az emberi jogoknak és az alapvető szabadságjogoknak, az egyen­jogúságnak és a népek saját sorsuk eldöntésére vonatkozó jogának tiszte­letben tartása. Az államok közli együtt­működés; a nemzetközi jog általában elismert elveiből és normáiból, vala­mint az SZSZKSZ által megkötött nem­zetközi szerződésekből következő köte­lezettségek lelkiismeretes teljesítése. 30. cikkely. A Szovjetunió a szocialista világrendszer és a szocialis­ta közösség részeként, a szocialista in­ternacionalizmus alapján fejleszti és szilárdítja a barátságot és az együtt- mfíködést, a kölcsönös elvtársi segít­ségnyújtást a szocialista országokkal és aktívan részt vesz a gazdasági in­tegrációban, valamint a nemzetközi mun ka megosz tásba n. VI. fejezet AZ SZSZKSZ Állampolgársága. AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYENJOGÚSÁGA 33. cikkely, a szovjet állampol­gárság az egész SZSZKSZ számára egy­séges. A szövetségi köztársaságok min­den polgára egyúttal az SZSZKSZ pol­gára. A szovjet állampolgárság elnyerésé­nek és elvesztésének feltételeit és módját az SZSZKSZ törvénye határozza meg. Az SZSZKSZ állampolgárai külföldön a szovjet állam védelme alatt állnak. 34. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárai, tekintet nélkül származásuk­ra, társadalmi és vagyoni helyzetükre, nemzetiségükre és fajukra, nemükre, műveltségükre, nyelvükre, a vallás iránti viszonyukra, foglalkozásukra és annak jellegére, lakóhelyükre és más körülményekre, cgyenlőek a törvény előtt. Az SZSZKSZ állampolgárainak egyen­jogúsága biztosított a gazdasági, a po­litikai, a társadalmi és a kulturális élet minden területén. 35. cikkely. Az SZSZKSZ-ben a nőknek a férfiakkal azonos jogaik van­nak. Ezeknek a jogoknak megvalósítását az szavatolja, hogy a nőknek azonos lehetőségeket nyújtanak a művelődés­nél és a szakmai felkészülésnél, a mun­kában, a munkáért járó díjazásban, az előléptetésben, a társadalompolitikai és a kulturális tevékenységben, továbbá a nők munkája és egészsége védelmét szolgáló különleges intézkedésekkel: az anyák és a gyerekek jogvédelmével, anyagi és erkölcsi támogatásával, be­leértve a fizetett szabadságot és más engedményeket a terhes nők és az anyák számára, továbbá az egyedülál­ló anyák állami támogatásával is. 36. cikkely. A különböző nem­zetiségű és fajú szovjet állampolgárok­nak azonos jogaik vannak. Ezeknek a jogoknak megvalósítását szavatolja az SZSZKSZ valamennyi nemzete és nemzetisége sokoldalú fej­lődésének és közeledésének politikája, az állampolgárok nevelése a szocialis­ta hazafiságra és a szocialista interna- cionalizmusra, az anyanyelv és az SZSZKSZ más nemzetei nyelve haszná­latának lehetősége. Az állampolgárok jogainak bármilyen közvetlen, vagy közvetett korlátozását és közvetlen vagy közvetett előnyben részesítésüket faji vagy nemzeti hova­tartozás alapján s éppen így a faji vagy nemzeti felsőbbrendűség, gyűlö­let és megvetés bármilyen hirdetését a törvény bünteti. 37. cikkely. Az SZSZKSZ-ben a a külföldi állampolgárok és az állam- polgárság nélküli személyek számára biztosítják a törvény által megszabott szabadságjogokat és jogokat, beleértve azt a jogukat, hogy a bírósághoz és más állami szervekhez forduljanak tör­vényes személyi, vagyoni, családi vagy más jogaik védelmére. Az SZSZKSZ területén tartózkodó külföldi állampolgárok vagy až állam- polgárság nélküli személyek kötelesek tiszteletben tartani az SZSZKSZ alkot­mányát és megtartani a szovjet törvé­nyeket. 38. cikkely. Az SZSZKSZ mene­dékjogot nyújt a dolgozók és a béke érdekeinek védelméért, a forradalmi és a nemzeti felszabadító mozgalomban valVpészvételért, a haladó társadalom­V. fejezet A SZOCIALISTA HAZA VÉDELME 31. cikkely. A szocialista haza védelme az állam legfontosabb funk­ciója és az egész nép ügye. Az SZSZKSZ-ben a szocialista vívmányok­nak, a szovjet nép békés munkájának, az állam szuverenitásának és területi sérthetetlenségének védelmére létre­hozták a fegyveres erőket és bevezet­ték az általános hadkötelezettséget. A Szovjetunió fegyveres erőinek nép iránti kötelessége megbízhatóan védeni a szocialista hazát, szüntelenül harci készültségben lenni, ami lehetővé teszi, hogy minden agresszorral szemben azonnal ellenállást tanúsítsanak. 32. cikkely. Az állam szavatol­ja az ország biztonságát és védelmi képességét, az SZSZKSZ fegyveres erőit minden szükségessel ellátja. Az állami szervek, a társadalmi szer­vezetek, a tisztségviselők és az állam­polgárok kötelességeit az ország biz­tonságának szavatolásában és védelmi képességének megszilárdításában tör­vény határozza meg. politikai, tudományos vagy más alkotó tevékenységért üldözött külföldieknek. VII. fejezet AZ SZSZKSZ ÁLLAMPOLGÁRAINAK ALAPVETŐ JOGAI, SZABADSÁGJOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 39. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárait megilleti az SZSZKSZ alkot­mányában és a szovjet törvényekben meghirdetett és szavatolt minden tár­sadalmi-gazdasági, politikai és személyi jog, valamint szabadságjog. A szocialis­ta rendszer szavatolja a jogok és a szabadságjogok bővülését, az állampol­gárok életfeltételei szüntelen javulását, összhangban a társadalmi-gazdasági és a kulturális fejlődés programjai meg­valósításával. Az állampolgári jogok és a szabadságjogok gyakorlása nem tör­ténhet a társadalom ős az állam érde­keinek, és a többi polgár jogainak ká­rára. 40. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak joguk van a munkához, ami a szavatolt foglalkozás és a mun­ka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazás jogát jelenti, továbbá joguk van hivatásuk, foglalkozásuk és munkájuk megválasztására, összhang­ban tehetségükkel, képességeikkel, szakmai felkészültségükkel és művelt­ségükkel, valamint a társadalom szük­ségleteivel. Ezt a jogot szavatolja a szocialista gazdasági rendszer, a társadalom ter­melőerőinek szüntelen fejlődése az in­gyenes szakképzés, munkaképesítés- növelés és szakmai átképzés. 41. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárait megilleti a pihenés joga. Ezt a jogot biztosítja a munkások és az alkalmazottak számára a 41 órás munkahét, a munkaidő csökkentése számos szakmában és üzemben, az éj­jeli munkaidő csökkentése; az éven­kénti fizetett szabadság, hetente a sza­badnapok, továbbá a kulturális, műve­lődési és gyógykezelési hálózat bőví­tése, a tömegsport, a testnevelés és a turisztika fejlesztése, a lakóhelyeken a pihenés kedvező lehetőségeinek és a szabad idő ésszerű felhasználása továb­bi feltételeinek megteremtése. A kolhozokban a munkaidő és a pi­henés tartalmát a kolhozok alapsza­bályzalai határozzák meg. 42. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárait megilleti az egészségvédelem joga. Ezt a jogot biztosítja az állami egészségügyi intézmények által ingye­nesen nyújtott hozzáértő orvosi gon­doskodás; a munkavédelmi techniká­nak és a munka higiéniájának fejlesz­tése és tökéletesítése, az állampolgáro­kat gyógykezelő és egészségüket szi­lárdító intézmények hálózatának bőví­tése; széles körű megelőző intézkedé­sek megvalósítása; az életkörnyezet ja­vítása; különleges gondoskodás a fel­növekvő nemzedék egészségéről, a gyerekmunka tilalma; a betegségek megelőzésére és csökkentésére, vala­mint az állampolgárok sokesztendős ak­tív életének biztosítására Irányuló tu­dományos kutatás fejlesztése. 43. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak joguk van anyagi biztosí­tásra öregség, betegség, valamint tel­jes, illetve részleges munkaképtelenség és az eltartó elvesztése esetében. Ezt a jogot biztosítja a munkások, al­kalmazottak és kolhoztagok társadalmi biztosítása; az öregségi nyugdíj, a rok­kantsági járadék, az eltartó elvesztése esetében nyújtott járadék, az ideigle­nes munkaképtelenség esetében nyúj­tott támogatás; a csökkent munkaké­pességű állampolgárok munkában való elhelyezése; gondoskodás az egyedül­álló idős állampolgárokról és a rok­kantakról. 44. c i k k e 1 y. Az SZSZKSZ állam­polgárainak joguk van a lakásra. Ezt a jogot szavatolja az állami és a társadalmi lakásalap fejlesztése és védelme, a szövetkezeti és az egyéni lakásépítés támogatása, a lakásépítési program keretében átadott lakásterület igazságos és nyilvánosan ellenőrzött el­osztása, valamint az alacsony lakbér. 45. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak joguk van a művelődésre. Ezt a jogot biztosítja a művelődés valamennyi formájának ingyenessége, az ifjúság általánosan kötelező közép­iskolai oktatásának bevezetése, a mű­szaki szakoktatás, a középfokú szak­oktatás és a főiskolai oktatás széles körű fejlesztése, az oktatásnak az élet­tel és a termeléssel való kapcsolata alapján; a levelező és az esti oktatás fejlesztése; a diákoknak és a tanulók­nak állami ösztöndíjak és más előnyök nyújtása; az iskolai tankönyvek térí­tésmentes használata; az anyanyelvi oktatás lehetősége; a szakmai irányvé­tel rendszerének fejlesztése és a dol­gozók önművelődése feltételeinek meg­teremtése. 46. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak joguk van a kulturális ér­tékek használatára. Ezt a jogot biztosítja a hazai és a világkultúra állami és társadalmi ala­pokban levő értékeinek általános hoz­záférhetősége; az ország területén a kulturális és művelődési intézmények fejlesztése és egyenletes széthelyezése; más államokkal a kulturális csere bőví­tése. 47. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak a kommunista építés cél­jaival összhangban szavatolt joguk van a tudományos, műszaki és művészeti alkotómunkára. Ezt biztosítja a tudo­mányos kutatás széles körű fejlődése, a feltalálók és az újítók tevékenysége és a művészet felvirágzása. Az állam megteremti az ehhez szükséges anyagi Teltételeket, támogatja az önkéntes társaságokat és a művészeti szövetsé­geket. A szerzők, a feltalálók és az újítók jogait a törvény védi. 48. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek igazga­tásában. Az SZSZKSZ állampolgárai választa­nak és választhatók a népi küldöttek szovjetjeibe, részt vesznek a törvény­javaslatok, az országos és helyi je­lentőségű döntések megtárgyalásában és előkészítésében, az állami szervek, a szövetkezeti és más társadalmi szer­vezetek tevékenységében, e tevékeny­ség ellenőrzésében, a termelésnek és a munkakollektívák ügyeinek igazgatásá­ban, a lakóhelyi gyűléseken. 49. cikkely. Az SZSZKSZ min­den állampolgárának jogában áll az állami szervek és a társadalmi szer­vezetek elé javaslatokat terjeszteni te­vékenységük tökéletesítésére és bírál­ni munkájuk fogyatékosságait. A tiszt­ségviselők kötelesek az állampolgárok javaslatait és észrevételeit a törvény­ben megszabott határidőn belül meg­tárgyalni, megválaszolni és a szüksé­ges intézkedéseket megtenni. A bírálatért tilos a zaklatás. 50. cikkely. A dolgozók érdekei­vel összhangban és a szocialista rend­szer megszilárdítása érdekében szava­tolt az SZSZKSZ állampolgárainak szó­lásszabadsága, sajtószabadsága, gyüle­kezési szabadsága, a nagygyűlések, felvonulások és a tüntetések szabad­sága. Ezeknek a politikai szabadság- jogoknak megvalósítását az biztosítja, hogy a dolgozók és szervezeteik ren­delkezésére állanak a középületek, az utcák és a terek, valamint az infor­mációk terjesztésének, a sajtó a tele­vízió és a rádió felhasználásának lehe­tősége. 51. cikkely. A kommunizmus épí­tése céljaival összhangban, az SZSZKSZ állampolgárainak Jogában áll egyesül­ni társadalmi szervezetekben, amelyek elősegítik a politikai aktivitás és az alkotókészség fejlesztését, valamint sokoldalú érdekeik kielégítését. A társadalmi szervezetek rendelkez­nek az alapszabályzataikban meghatá­rozott feladataik sikeres teljesítésének szavatolt feltételeivel. 52. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárai gyakorolják a vallásszabadsá­got, vagyis bármilyen hitvallásnak, a vallási szertartások gyakorlásának jo­gát, illetve azt a jogot, hogy felekezet- nélküliek legyenek és ateista propa­gandát fejtsenek ki. Tilos vallási meggyőződés miatt ellenségeskedésre és gyűlölködésre uszítani. 2. Az állam és a személyiség Az SZSZKSZ-ben az egyház el van választva az államtól és az iskola az egyháztól. 53. cikkely. A család az állam védelme alatt áll. Házasságot a nő és a férfi önkén­tes beleegyezése alapján kötnek; a házastársak a családi kapcsolatokba» teljesen egyenjogúak. Az állam segíti a családot a gyer­mekintézmények széles hálózatának épí­tésével és fejlesztésével, a szolgáltatá­sok és a közétkeztetés szervezésével és tökéletesítésével, a többgyermekes csa­ládoknak nyújtott segéllyel és elő­nyökkel és segély folyósításával a gyermek születésénél. 54. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárai számára biztosítva van a sze­mélyi sérthetetlenség joga. Senki sem tartóztatható le bírósági végzés, vagy ügyészi jóváhagyás nélkül. 55. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárai lakásának sérthetetlensége biztosított. Senkinek sincs joga törvé­nyes indok nélkül, a benne lakók aka­ratával ellentétben behatolni a lakás­ba. 56. cikkely. Az állampolgárok magánéletét, a levéltitkot, a telefon- beszélgetéseket és a távirati közlése­ket törvény védi. 57. cikkely. A szovjet ember sze­mélyisége iránti tisztelet, jogainak és szabadságjogainak védelme az összes állami szerv, társadalmi szervezet és tisztségviselők kötelessége. Az SZSZKSZ állampolgárainak jo­guk van bírósági védelemre, ha táma­dás éri életüket, egészségüket, vagyo­nukat, személyi szabadságukat, becsü­letüket és méltóságukat. 58. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárainak jogukban áll panaszt emel­ni az állami szerveknél és a társadal­mi szervezeteknél a hivatalos szemé­lyek eljárása ellen. Ezeket a panaszo­kat a törvény által meghatározott mó­don és határidőn belül kell megtár­gyalni. A hivatalos személyeknek a törvény megszegését, jogkörük túllépését, vagy az állampolgárok jogainak korlátozását jelentő eljárása ellen a törvényben meghatározott módon jogorvoslatot le­het kérni a bíróságtól. Az SZSZKSZ állampolgárainak joguk van az állami intézmények, a társa­dalmi szervezetek és a szolgálati kö­telességeiket végző hivatalos személyek törvénytelen eljárása által okozott ká­rok megtérítésére, a törvényben meg­határozott módon és terjedelemben. 59. cikkely. A jogok és a sza­badságjogok gyakorlása elválaszthatat­lan az állampolgárok kötelességei tel­jesítésétől. Az SZSZKSZ állampolgára köteles megtartani az SZSZKSZ alkotmányát és a szovjet törvényeket, tiszteletben tar­tani a szocialista együttélés normáit és méltóképpen viselni az SZSZKSZ ál­lampolgárának megtisztelő címét. 60. cikkely. Az SZSZKSZ min­den munkaképes állampolgárának kö­telessége és becsületbevágó ügye a tár­sadalmilag hasznos tevékenység meg­választott területén a lelkiismeretes munka, a munka- és a termelési fegye­lem szigorú megtartása. 63. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgára köteles óvni és szilárdítani a szocialista tulajdont. Az SZSZKSZ ál­lampolgára köteles harcolni az állami és a társadalmi vagyon megkárosítása és pazarlása ellen. A szocialista tulajdont támadó sze­mélyeket a törvény szerint büntetik. 62. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgára köteles védeni a szovjet állam érdekeit, hozzájárulni ereje és tekinté­lye megszilárdításához. A szocialista haza védelme az SZSZKSZ minden állampolgárának legszentebb kötelessége. A hazaárulás a legsúlyosabb népel­lenes bűntett. 64. cikkely. Az SZSZKSZ minden állampolgára köteles tiszteletben tarta­ni a többi állampolgár nemzeti büsz­keségét, szilárdítani a soknemzetiségű szovjet állam nemzeteinek és nemzeti­ségeinek barátságát. 65. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgára köteles tiszteletben tartani más személyek jogait és törvényes ér­dekeit, meg nem alkuvónak kell lennie a társadalomellenes cselekvéssel szem­ben és mindenképpen támogatnia kell a közrend védelmét. 66. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárai kötelesek gondoskodni gyere­keik neveléséről, felkészíteni őket a tar- sadamilag hasznos munkára, felnevel­ni belőlük a szocialista társadalom mél­tó tagjait. 67. cikkely. Az SZSZKSZ állam­polgárai kötelesek védeni a természe­tet és annak kincseit. A történelmi műemlékek és más kul­turális emlékek megőrzéséről való (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ szó

Next

/
Thumbnails
Contents