Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-07 / 155. szám, kedd
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége aikotmánvának (alaptörvényének) tervezete (Folytatás a 4. oldalról) gondoskodás az SZSZKSZ állampolgárainak kötelessége. ^ 68. cikkely. Az SZSZKSZ állampolgárainak internacionalista kötelessége hozzájárulni a barátság és az együttműködés fejlesztéséhez más országok népeivel, a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához. 3. Az SZSZKSZ nemzeti-állami rendszere 1977. VI. 7. VIII. fejezet AZ SZSZKSZ SZÖVETSÉGI ÁLLAM 69. cikkely. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a nemzetek szabad önrendelkezése, valamint az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülése következtében megalakult egységes szövetségi, soknemzetiségű állam. Az SZSZKSZ megtestesíti a szovjet nép állami egységét, a kommunizmus közös építése érdekében egyesíti az összes nemzetet és nemzetiséget. 7 0. cikkely. Az SZSZK Szövet ségében egyesült: az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság, az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság, a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldovai Szovjel Szocialista Köztársaság, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság, az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság, a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. 7 1. cikkely. Minden szövetségi köztársaság szabadon kiválhat »z SZSZKSZ-bői. 7 2. cikkely. A legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek által képviselt Szovjet Szocialista Kö*- lársaságok Szövetségének hatáskörébe tartozik: 1. új köztársaságok felvétele az SZSZKSZ kötelékébe; a szövetségi köztársaságokon belül új autonóm köztársaságok és autonom területek létesítésének jóváhagyása; 2. az SZSZK Szövetsége államhatárainak meghatározása és a szövetségi köztársaságok közti határok megváltoztatásának jóváhagyása; 3. a köztársasági és a helyi állam- hatalmi és államigazgatási szervek megszervezése és tevékenysége közös elveinek alkalmazása; 4. a törvényhozás egységének biztosítása az SZSZKSZ egész területén, az SZSZK Szövetsége és u szövetségi köztársaságok törvényhozási alapjainak meghatározása; 5. az egységes társadalmi-gazdasági politika érvényesítése, az ország gazdaságának irányítása; a tudományosműszaki haladás fő irányainak meghatározása; az SZSZKSZ népgazdaságfej- lesztési és szociális-kulturális építési terveinek kidolgozása és jóváhagyása, a teljesítésükről szóló jelentések jóváhagyása; 6. az állami zárszámadás kidolgozása és jóváhagyása; az egységes pénzes hitelrendszer irányítása; a szövetségi, köztársasági és helyi költségvetések alapját képező adók és bevételek megszabása, az ár- és a bérpolitika meghatározása; 7. a népgazdasági ágazatok, a trösztök és az össz-szövetségi alárendeltségű vállalatok irányítása; a szövetségi- köztársasági alárendeltségű ágazatok, trösztök és vállalatok általános irányítása; • 8. a háború és a béke kérdései, a szuverenitás védelme, az SZSZKSZ államhatárainak és területének védelme, a védelem megszervezése, a fegyveres erők irányítása; 9. az állam biztonságának szavatolása; 10. az SZSZKSZ képviselete a nemzetközi kapcsolatokban, az SZSZKSZ kapcsolatai idegen államokkal és a nemzetközi szervezetekkel; a szövetségi köztársaságok idegen államokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatai általános elveinek meghatározása és egyeztetése; külkereskedelem az állami monopólium alapján; 11. az SZSZKSZ alkotmánya megtartásának ellenőrzése és a szövetségi köztársaságok alkotmányai, valamint az SZSZKSZ alkotmánya összhangjának szavatolása; 12. az össz-szövetségi jelentőségű további kérdések megoldása. 7 3. c i k k e 1 y. Az SZSZK Szövetségének törvényei egyformán érvényesek minden szövetségi köztársaság területén. Amennyiben a szövetségi köztársaság törvénye ellenkezik az össz- szövetségi törvénnyel, az SZSZKSZ törvénye érvényes. 7 4. cikkely. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének területe egységes és magába foglalja a szövetségi köztársaságok területét. Az SZSZKSZ szuverenitása egész területére vonatkozik. IX. fejezet A SZÖVETSÉGI SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 7 5. cikkely. A szövetségi köztársaság a további szovjet köztársaságokkal a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében egyesült szovjet szocialista állam. Eltekintve az SZSZKSZ alkotmánya 72. cikkelyében felsoroltaktól, a sző vetségi köztársaság saját területén önállóan gyakorolja az államhatalmat. A szövetségi köztársaságnak saját alkotmánya van, amely megfelel az SZSZKSZ alkotmányának és tekintettel van a köztársaság sajátosságaira. 7 6. cikkely. A szövetségi köztársaság részt vesz az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsában, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségében, az SZSZKSZ kormányában és az SZSZK Szövetsége további szerveiben az SZSZK Szövetsége hatáskörébe tartozó kérdések ' megoldásába n. A szövetségi köztársaság saját területén hozzájárul az SZSZK Szövetsége jogkörének érvényesítéséhez és megvalósítja az SZSZKSZ államhatalmi és államigazgatási szerveinek határozatait. 7 7. cikkely. A szövetségi köztársaság területe oeleegyezése nélkül nem változtatható meg. A szövetségi köztársaságok közti határok megváltoztathatóak az illető köztársaságok kölcsönös megegyezése alapján. Ezt a változást jóvá kell hagynia az SZSZK Szövetségének. 7 8. cikkely. A szövetségi köztársaság meghatározza kerületi, területi, határterületi és járási tagozódását és megoldja a területi-közigazgatási elrendezés további kérdéseit is. 7 9. cikkely. A szövetségi köztársaságnak joga van kapcsolatra lépni más államokkal, velük szerződéseket kötni, kicserélni a diplomáciai és a konzuláris képviselőket és részt venni a nemzetközi szervezetek tevékenységében. 8 0. cikkely. A szövetségi köztársaságok szuverén jogait a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége védi. X. fejezet , AZ AUTONÓM SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 8 1. cikkely. Az autonóm köztársaság a szövetségi köztársaság szerves része. Az autonóm köztársaság az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság jogkörén kívül önállóan dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekről. Az autonóm köztársaságnak az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság alkotmányával összhangban levő saját alkotmánya van, amely tekintetbe veszi az autonom köztársaság sajátosságait. 82. cikkely. Az autonóm köztársaság az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság legfelsőbb államhatalmi és igazgatási szeivei közvetítésével részt vesz az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság hatáskörébe tartozó kérdések megoldásában. Az autonóm köztársaság a maga területén segíti az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság hatáskörének érvényesülését, és végrehajtja az SZSZKSZ és a szövetségi köztársaság államhatalmi és igazgatási szerveinek határozatait. 8 3. cikkely. Az autonóm köztársaság beleegyezése nélkül területe nem változtatható meg. 8 4. cikkely. Az Oroszországi Saovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságban a következő autonóm szovjet szocialista köztársaságok vannak: baskír, burját, dagesztáni, kabardinbaJkar, kalmük, karéliai, komi, mari, mordvin, észak-osszét, tatár, tuvai, udmurt, cse- csen-ingus, csuvas és jakut. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik a Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik az Abház és az Ad- zsar Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik a Nahicsevan Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. XI. fejezet AZ AUTONÓM TERÜLET ÉS AZ AUTONÓM KÖRZET 8 5. cikkely. Az autonóm terület a szövetségi köztársaság szerves része. Az autonóm területről szóló törvényt a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa az autonóm terület népi küldött- lei tanácsának a javaslatára fogadja el. 8 6. cikkely. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasághoz a következő autonóm területek tartoznak: adige, felső-altáji, zsidó, karacsajev cserkesz és hakasz. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik a Dél osszét Autonóm Terület. Az Azerbajdszán Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik Rarabas Hegyvidéki Autonóm Terület. A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozik a Felső-badahsani Autonóm Terület. 8 7. cikkely. Az autonóm körzet a határterület vagy terület szerves része. Az autonóm körzetek rendjét a szövetségi köztársaság legfelsőbb tanácsa hagyja jóvá. 4. A népi képviselők tanácsai és megválasztásuk módja XII. fejezet A NÉPI KÉPVISELŐK TANÁCSAI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDSZERE ÉS ELVEI 8 8. cikkely. A népi képviselők tanácsai — az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsai, az autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, a népi küldöttek határterületi és területi tanácsai, az autonóm területek és az autonóm körzetek népi küldötteinek tanácsai, a népi küldöttek városi, kerületi, városkerületi, lakótelepi és falusi tanácsai az államhatalmi szervek egységes rendszerét alkotják. 8 9. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsainak és az autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsainak megbízatási időszaka öt év. A népi képviselők határterületi és területi tanácsainak, az autonóm területek, az autonóm körzetek népi küldöttei tanácsainak, a városi, kerületi, városkerületi, lakótelepi és falusi tanácsainak megbízatási időszaka két és fél év. A népi képviselők tanácsainak választásait legkésőbb két hónappal a felsorolt tanácsok megbízatási időszakának eltelte előtt írják ki. 9 0. cikkely. A népi képviselők illetékes tanácsainak a hatáskörébe tartozó legfontosabb kérdéseiket üléseiken vitatják és oldják meg. A népi képviselők tanácsai végrehajtó, elrendelő és további, nekik alárendelt szerveket létesítenek és állandó bizottságokat választanak. 9 1. cikkely. A népi képviselők tanácsai népi ellenőrzési szerveket létesítenek, amelyek egybekapcsolják az állami ellenőrzést és a dolgozók társadalmi ellenőrzését a vállalatokban, kolhozokban, hivatalokban és szervezetekben. A népi ellenőrzési szervek ellenőrzik az állami tervek és feladatok teljesí tését, küzdenek az állami fegyelem megszegése, a lokálpatriotizmus, a gazdaságtalanság és pazarlás problé- mái reszortszellemű megközelítésének megnyilvánulásai, a hosszadalmas ügyintézés s a bürokratizmus ellen, segí- lik az államapparátus tevékenységének lökéletesí lését. A népi ellenőrző szervek megszerve zésének és tevékenységének módját a törvény szabályozza. 9 2. cikkely. A népi képviselők tanácsai közvetlenül és szerveik által közvetve is irányítják az állami, gazdasági, szociális és kulturális építés összes ágait, döntéseket hoznak, biztosítják végrehajtásukat és felügyelnek megvalósításukra. * 9 3. cikkely. A népi képviselők tevékenysége kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatásra és döntésre, a nyilvánosságra, a végrehajtó és elrendelő szervek, valamint a tanácsok állal létesített más szervek részéről a tanácsoknak és a lakosságnak való rendszeres számadásra és az állampolgároknak munkájukba való széles körű bevonására alapul. XIII. fejezet VÁLASZTÁSI RENDSZER 9 4. cikkely. A népi küldöttek tanácsai képviselőinek megválasztása általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással történik. 9 5. cikkely. A képviselőket ál-* (alános választójog alapján választják: az SZSZKSZ minden, 18. életévét betöltött állampolgárának joga van választani és megválasztatni ,a törvényben meghatározott módon nem önjo- gúaknak minősített személyek kivételével. 9 6. cikkely. A képviselőket egyenlő választójog alapján választják, minden állampolgárnak egy szavazata van, minden állampolgár egyenlő jogalapon vesz részt a választásokban. 9 7. cikkely. A képviselők választása közvetlen választójog alapján történik: az állampolgárok közvetlenül választanak képviselőket a népi képviselők összes tanácsaiba. 98. cikkely. A képviselők választása titkos szavazással történik; ki van zárva a választók akarata érvényesülésének ellenőrzése. 99. cikkely. Képviselőjelöltek javasolására joguk van a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szakszervezetek, a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége szervezeteinek, a szövetkezeti és egyéb társadalmi szervezeteknek és a munkaközösségeknek. Az SZSZKSZ állampolgárainak és a társadalmi szervezeteknek biztosítják hogy szabadon és sokoldalúan ítéljék meg a képviselőjelöltek politikai, munka- és személyi tulajdonságait, továbbá biztosítják azt a jogukat, hogy gyűléseken, a sajtóban, a televízióban és a rádióban agitáljanak. 10 0. cikkely. A népi képviselők tanácsaiba választókerületenként választanak képviselőket. A tanácsválasztások megszervezését a társadalmi szervezetek és a munkaközösségek kéjíviselőiből alakuló választási bizottságok biztosítják. A népi képviselők tanácsaiba tartandó választások megszervezésének módját törvény határozza meg. XIV. fejezet A NÉPI KÉPVISELŐ 1 ti 1. c i k k e 1 y. A küldöttek n nép meghatalmazott képviselői a népi kéjv- viselők tanácsaiban. A tanácsi munkában a képviselők az állami gazdasági, szociális és kulturális építés problémáinak megoldásával foglalkoznak, szervezik a tanácsok határozatainak a megvalósítását, felügyelnek az állami szervek, a vállalatok, a hivatalok, az intézmények és a szervezetek munkájára. A képviselő tevékenységében szem előtt tartja az országos érdekeket, figyelembe veszi a választókerület lakosságának követelményeit és a választok követelményeinek a teljesítésére törekszik. 10 2. cikkely. A képviselő termelőmunkájának vagy foglalkozásának megszakítása nélkül gyakorolja jogkörét. A képviselőt a tanács ülésének idejére, valamint a törvény által meghatározott más esetekben képviselői tisztségének ellátására felmentik termelési vagy szolgálati kötelességei alól, ugyanakkor átlagbére állandó munkahelyén érintetlen marad. 103. cikkely. A képviselőknek in- terpellálási joga van az illetékes állami szerveknél és tisztségviselőknél, ezek kötelesek interpellációjára válaszolni a tanács ülésén. A képviselőnek joga van képviselői tevékenységében az összes állami és társadalmi szervekhez, vállalatokhoz, intézményekhez és szervezetekhez fordulni és részt venni az általa’ előterjesztett kérdések megvitatásában. Az illetékes állami és társadalmi szervezetek, vállalatok, intézmények és szervezetek vezető munkatársai kötelesek á képviselőt gyorsan fogadni és a tör* vény által megszabott határidőben megvitatni javaslatait. (Gvlymát a í. oldalon)
