Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-07 / 155. szám, kedd
A Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége alkotmányának (alaptörvényének) tervezete ELŐTERJESZTETTE A SZOVJETUNIÓ ALKOTMÁNYJOGI BIZOTTSÁGA, ORSZÁGOS VITÁRA JÓVÁHAGYTA A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelyet Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével valósítottak meg, amelynek élén V. I. Lenin állt, megdöntötte a tőkések és nagybirtokosok hatalmát, szétzúzta az elnyomás bilincseit és megteremtette a szovjet államot — az újtípusú államot, a forradalmi vívmányok védelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének fő eszközét. A szovjethatalom nagyon mély társadalmi-gazdasági változásokat vitt véghez, véglegesen leszámolt az embernek ember általi kizsákmányolásával, az osztályellentétekkel, a nemzetiségi torzsalkodással, uralomra juttatta a termelőeszközök társadalmi tulajdonát és a tényleges demokráciát a dolgozó tömegek számára. Az emberiség történelmében első ízben épült fel szocialista társadalom-. A szocializmus erejének meggyőző megnyilvánulása lett a Nagy Honvédő Háborúban történelmi győzelmet kivívó szovjet népnek és fegyveres erőinek el nem múló hősiessége. Ez a győzelem megszilárdította a Szovjetunió nemzetközi helyzetét és új, kedvező lehetőségeit nyújtotta világszerte a szocializmus, a nemzeti felszabadulás, a demokrácia és a béke erői növekedésének. A szovjet nép további alkotó tevékenységével biztosította az ország gyors és sokoldalú fejlődését és a szocialista rendszer tökéletesítését. Megszilárdult a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség szövetsége, valamint a Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek barátsága is. Létrejött a szovjet társadalom társadalom- politikai egysége, amelynek vezető ereje a munkásosztály. A szovjet állam teljesítette a proletárdiktatúra feladatait és össznépi állam lett. Megnőtt a kommunista pártnak, az egész nép élcsapatának vezető szerepe. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom. Ebben a szakaszban, amikor a szocializmus már a saját bázisán fejlődik, mind teljesebben megnyilvánulnak az ú] rendszer alkotó erői, a szocialista életmód előnyei, és a dolgozók mind nagyobb mértékben élvezik a nagy forradalmi vívmányok gyümölcseit. Ez olyan társadalom, amelyben hatalmas termelőerő, haladó tudomány és kultúra épült fel, amelyben szüntelenül emelkedik a nép életszínvonala és kialakulnak a személyiség sokoldalú fejlődésének mind kedvezőbb feltételei. Ez az érett szocialista társadalmi viszonyok társadalma, amelyben az ösz- szes társadalmi réteg közeledése alapján, minden nemzet és nemzetiség jogi és gyakorlati egyenjogúsága alapján létrejött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Ez az eszmeileg fejlett és öntudatos dolgozók — hazafiak és internacionalisták magas fokúan szervezett társadalma. Ez olyan társadalom, amelyben lét- fontosságú törvény mindenki gondoskodása az egyén jólétéről és minden egyén gondoskodása mindenki jólétéről. Ez valóban demokratikus társadalom, amelynek politikai rendszere biztosítja a társadalmi ügyek hatásos igazgatását, a dolgozók mind aktívabb részvételét az állam életében, a reális emberi jogok és szabadságjogok kapcsolatát a polgári felelősségtudattal. A fejlett szocialista társadalom a kommunizmus felé vezető út törvény- szerű szakasza. A szovjet állam legmagasabbrendű célja az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. Az állam fő feladata: a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának felépítése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése és átalakítása kommunista viszonyokká, a kommunista társadalom emberének nevelése, a dolgozók anyagi-kulturális színvonalának emelése, az ország biztonságának szavatolása és az együtthatás a béke megszilárdításában, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztésében. A szovjet nép, a tudományos kommunizmus gondolataihoz igazodva és hűen forradalmi hagyományaihoz, a szocializmus nagy társadalmi-gazdasági és politikai vívmányaira támaszkodva, a szocialista demokrácia további fejlesztésére törekedve, tekintetbe véve a Szovjetuniónak, a szocialista világrendszer részének nemzetközi helyzetét és tudatosítva internacionalista felelősségét, megőrizve az OSZSZSZK 1918. évi alkotmánya, a Szovjetunió 1924. évi alkotmánya és a Szovjetunió 1936. évi alkotmánya gondolatainak és elveinek kontinuitását, meghirdeti az össznépi szocialista állam céljait és elveit, meghatározza megszervezésének alapjait és azokat rögzíti ebben az alkotmányban. 1. A társadalompolitikai és a gazdasági rendszer alapjai 1977. VI. 7. I. fejezet A POLITIKAI RENDSZER 1. cikkely. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége szocialista össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, az ország minden nemzete és nemzetisége akaratát és érdekeit. 2. cikkely. Az SZSZKSZ-ban minden hatalom a népé. A nép az államhatalmat a népi küldöttek szovjetjei, a Szovjetunió politikai bázisa útján gyakorolja. Az összes többi állami szerv a szovjetek ellenőrzése alatt áll és tevékenységéért felel nekik. 3. cikkely. A szovjet állam szervezete és tevékenysége a demokratikus centralizmus elvére épül: lentről fel az államhatalom összes szervének választhatósága, a néppel szembeni felelősségük és a felsőbb szervek döntéseinek kötelező volta az alsóbb szervekre. A demokratikus centralizmus az egységes vezetést összehangolja a helyi kezdeményezéssel és alkotó aktivitással, minden állami szerv és tisztségviselő felelősségével a rá bízott ügyekért. 4. cikkely. A szovjet állam és minden szerve a szocialista törvényesség alapján működik, biztosítják a jogrendnek, a társadalom érdekeinek és az állampolgárok jogainak védelmét. Az állami intézmények, a társadalmi szervezetek és a tisztségviselők kötelesek megtartani az SZSZKSZ alkotmányát és a törvényeket. 5. cikkely. Az állam életének legfontosabb kérdéseit országos vitára, esetleg országos szavazásra (népszavazásra) bocsátják. 6. cikkely. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, politikai rendszerének, az összes állami és társadalmi szervezetnek magva a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja. A marxista—leninista tanítással felvértezett kommunista párt határozza meg a társadalomfejlesztés általános perspektíváját, az SZSZKSZ kül- és belpolitikai irányvonalát, irányítja a szovjet nép nagyalkotó tevékenységét, és tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a szovjet nép harcának a kommunizmus győzelméért. 7. cikkely. A szakszervezetek, az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek az alapszabályzataikban kifejezett feladataikkal összhangban részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek irányításában és a politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdések megoldásában. 8. cikkely. A szovjet társadalom politikai rendszere fejlődésének fő iránya a szocialista demokrácia további fejlesztése: a dolgozók mind szélesebb részvétele a társadalmi és az állami ügyek igazgatásában, az államapparátus tökéletesítése, a társadalmi szervezetek aktivitásának fokozása, a népi ellenőrzés elmélyítése, az állami, és a társadalmi élet jogalapjának megszilárdítása, a nyilvánosság tájékoztatásának bővítése és a közvélemény állandó tiszteletben tartása. II. fejezet GAZDASÁGI RENDSZER 9. c i k k e 1 y . Az SZSZKSZ gazdasági rendszerének alapja a termelőeszközök szocialista tulajdona. A szocialista tulajdon magába foglalja: az állami (össznépi) tulajdont; a kolhozok és más szövetkezeti szervezetek tulajdonát (kolhoz-szövetkezeti tulajdon); a szak- szervezetek és más társadalmi szervezetek tulajdonát. Az állam védi a szocialista tulajdont és megteremti gyarapításának feltételeit. Senki sem jogosult a szocialista tulajdont személyes meggazdagodásra felhasználni. 10. cikkely. Az állami tulajdon az egész szovjet nép közös vagyona és a szocialista tulajdon alapvető formája. Az állam kizárólagos tulajdonában van: a föld, a természeti kincsek, a vizek és az erdők. Az államé az alapvető termelőeszközök — az ipari, építőipari és mezőgazdasági vállalatok, a közlekedési eszközök és a távközlés, valamint a bankok, a kereskedelmi vállalatok, a lakossági szolgáltatóüzemek és az alapvető városi lakásalap. 11. cikkely. A kolhozok és más szövetkezeti szervezetek, valamint egyesüléseik tulajdonában vannak azok a termelőeszközök és más vagyon, amely az alapszabályzatban kitűzött feladataik teljesítését szolgálja. A kolhozok az általuk megművelt földet ingyenes, tartós haszonélvezetbe kapták. Az állam támogatja a kolhoz-szövet- kezeti tulajdon fejlesztését és közeledését az állami tulajdonhoz. A szakszervezetek és a más társadalmi szervezetek tulajdona az a vagyon, amelyre az alapszabályzatban kitűzött feladataik teljesítéséhez szükségük van. 12. c i k k e 1 y . Az SZSZKSZ állampolgárainak személyes tulajdonában lehet munkából származó jövedelmük és megtakarításaik, lakóház és kiegészítő háztáji gazdaság, a háztartási szükségletek, a személyi fogyasztás és a személyi kényelem tárgyai. Az állampolgárok személyes tulajdonának jogát éppúgy, mint e tulajdon öröklésének jogát törvény védi. Az állampolgárok haszonélvezetben tarthatnak az állam és kolhozok állal, a kiegészítő gazdaság (beleértve szarvas- marha és a baromfi tenyésztését), a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az egyéni lakásépítés céljaira a törvény által meghatározott szabályok szerint adott földet. A személyes tulajdonban és az állampolgárok haszonélvezetében levő vagyon nem szolgálhat a munka nélkül szerzett nyereség forrásaként és nem szabad felhasználni a társadalom kárára. 13. c i k k e 1 y . A társadalmi gazdaság gyarapításának, a nép és minden szovjet ember jóléte növelésének forrása a szovjet emberek szabad munkája. Az állam a „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“ elvvel összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét. Meghatározza a jövedelmi adó nagyságát és az adómentes bérek szintjét. A társadalmilag hasznos munka és annak eredményei határozzák meg az ember helyzetét a társadalomban. Az állam összehangolt anyagi és erkölcsi ösztönzéssel elősegíti a munka átalakulását minden szovjet ember elsőrendű életszükségletévé. 14. c i k k e 1 y. A szocializmusban a társadalmi termelés legmagasabb rendű célja az emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Az állam a dolgozók alkotó aktivitására, a szocialista munkaverseny és a tudományos-műszaki fejlődés sikereire támaszkodva, biztosítja a munka termelékenységének, a termelés hatékonyságának növelését, a munka minőségének javulását, a népgazdaság dinamikus és arányos fejlesztését. 15. cikkely. Az SZSZKSZ gazdasága egységes népgazdasági komplexum, amely magába foglalja az állam területén a társadalmi termelésnek, az elosztásnak és a cserének minden láncszemét. A gazdaságot a népgazdaság, fejlesztésének és a szociális-kulturális építésnek állami tervei alapján irányítják, szem előtt tartva az ágazati és a területi elveket, miközben a központi irányítást összehangolják a vállalatok, trösztök és más szervezetek gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. Erre aktívan felhasználják a hozrasz- csotot, a nyereséget és az önköltséget. 16. c i k k e 1 y . A dolgozók kollektívái és a társadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és a trösztök irányításában, a munka és az élet megszervezése, a termelésfejlesztésre, valamint a szociális-kulturális szükségletekre és az anyagi ösztönzésre szánt eszközök felhasználása kérdéseinek megoldásában. 17. cikkely. Az SZSZKSZ-ben a törvénnyel összhangban engedélyezett az egyéni munkatevékenység a házi kézműipari termelés szférájában, a mező- gazdaságban, a lakossági szolgáltatásokban, valamint másféle, kizárólag az állampolgárok és családtagjaik személyes munkájára épülő munkatevékenység is. 18. cikkely. A jelen nemzedéke és a jövő nemzedékei érdekében az SZSZKSZ-ben feltétlenül szükséges intézkedéseket foganatosítanak a föld és a természeti kincsek, a flóra és a fauna védelmére, tudományosan megindokolt és ésszerű használatára, a levegő és a vizek tisztaságának megőrzésére, a természeti kincsek megújulásának szavatolására és az életkörnyezet javítására. III. fejezet SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ÉS KULTÚRA 19. cikkely. A szovjet állam elősegíti a társadalom szociális homogenitásának fokozását, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közti lényeges különbségek megszüntetését, az SZSZKSZ minden nemzete és nemzetisége további fejlődését és közeledését. 20. cikkely. A szovjet állam a „Minden egyén szabad fejlődése, az üsz- szes ember szabad fejlődésének feltétele“ kommunista eszménnyel összhangban céljának hirdeti meg az állam a polgárok alkotó ereje, képességei és tehetsége, a személyiség sokoldalú fejlesztése reális lehetőségeinek kibővítését. 21. c i k k e 1 y . Az állam gondoskodik a munkafeltételek javításáról, a kézzel végzett fáradságos munka korlátozásáról és a jövőben teljes felszámolásáról a termelés komplex gépesítése és automatizálása alapján. 22. c i k k e 1 y . Az SZSZKSZ következetesen megvalósítja a mezőgazdasági munka iparszerű munkává való átalakításának, az iskolaügyi, kulturális és egészségügyi berendezések, a szolgáltatások, a kereskedelem és a falvakon a községi gazdálkodás hálózata ki- terjesztésének. a települések és a falvak tökéletesen ellátott lakótelepekké való átalakításának programját. 23. c 1 k k e 1 y . Az állam rendíthetetlenül törekszik a munkatermelékenység növekedésével összhangban a dolgozók bérszintje és reáljövedelme növelésére. A társadalom tagjai szükségleteinek jobb kielégítése érdekében létrehozzák a társadalmi fogyasztási alapokat. Az állam, a társadalmi szervezetek és a munkakollektívák széles körű részvételével, biztosítja ezeknek az alapoknak a gyarapodását és igazságos elosztását. 24. cikkely. Az SZSZKSZ-ben hatnak és fejlődnek az egészségügy, a szociális gondoskodás, a közétkeztetés és a községi gazdálkodás állami rendszerei. Az állam a lakossági szolgáltatások területén támogatja a szövetkezeti és más társadalmi szervezetek tevékenységét. 25. cikkely. Az SZSZKSZ-ben egységes oktatási rendszer van, amely az ifjúság kommunista nevelését, szellemi és testi fejlődését, a munkára és a közéleti tevékenységre való felkészülését szolgálja. Az SZSZKSZ-ben a művelődés ingyenes. 26. cikkely. Az állam a társadalom szükségleteivel összhangban biztosítja a tudomány tervszerű fejlesztését és a tudományos káderek felkészülését, szervezi a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását a népgazdaságban és az élet további területein. 27. cikkely. Az állam gondoskodik a társadalom szellemi javainak védelméről és gyarapításáról, széles körű felhasználásukról a szovjet emberek kulturális színvonala emelésére. Az SZSZKSZ-ben midenképpen támogatják a hivatásos művészet és a népművészeti alkotó tevékenység fejlődését. IV. fejezet KÜLPOLITIKA 28. cikkely. A szovjet állam következetesen megvalósítja a lenini békepolitikát, síkra száll a népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. Az SZSZKSZ külpolitikájának célja szavatolni a kedvező nemzetközi feltételeket az SZSZKSZ-ben a kommunizmus építése, a világszocializmus pozícióinak megszilárdítása, a népek nemzeti felszabadulásért és társadalmi haladásért vívott harcának támogatása, az agresszív háborúk elhárítása és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek következetes érvényesítése számára. A háború propagálását az SZSZKSZ- ben törvény tiltja. (Folytatás a 4. oldalon)
