Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-06 / 154. szám, hétfő

A szovjet sport is jubilál

Az első sakkvilágbajnok

A legutóbbi eredmények alapján kiváló formában van Franciaország és az NSZK labdarúgó válogatottja is. Nem is olyan régen egymás ellen mérkőztek, s akkor a francia csapat 1:0 arányban győzött. Képünk azt a jelenetet mutatja, amikor a sötét mezes Piatini kitör a becsúszó szerelési alkalmazó Bonhof (balról) és a beavatkozásra készVogts között. (ČSTK-felv.)

ÖJRfl FELFEDEZZÜK DEL AMERIKÄT

Európa országainak labdarúgó-válogatottjai idejekorán megismerkednek a jövő évi világbajnokság színhelyével és egyáltalában Dél-Amerikával.

Egészen természetesen elsősorban Argentína szereplését kíséri érdeklődés, hiszen a VB házigazdája lesz, tehát nagy helyzeti előnyhöz jut. Lengyel- ország válogatottja néhány napja mérkőzött Buenos Airesben és 3:1 arányú vereséget szenvedett. Sajtóirodák u házigazda jó játékáról számoltak be.

Dél-amerikai portyára utazóit nz NSZK, vagyis a világbajnoki címet védő ország válogatottja is, amely Buenos Airesben vasárnap mutatkozott be.

Június 8-án a nyugatnémet válogatott Montovideóban lép pályára, Uruguay együttesének vendége lesz. Mint ismeretes, a világbajnokságok egyik leggyakoribb résztvevője, Uruguay csapata ezúttal nem tudta kivívni a VB-részvétel jogát, de újjáalakított csapata biztosan kemény ellenfél lesz.

Anglia nemzeti tizenegy a brit bajnokság befejezése után ugyancsak Dél-Amerikába tart és szintén június 8-án jelentős

mérkőzésen szerepel, Brazília együttesének vendége lesz.

Egy napra rá Peruban szerepel Lengyelország csapata. Ez ae erőpróba Magyarország szemszögéből is érdekes, hiszen a lengyelek nemrég jártak Budapesten, Peru válogatottja pedig a három dél-amerikai csoportgyőztes körmérkőzésének résztvevője, s a IX. európai VB-csoportból tovább jutó Magyarország esetleges ellenfele is lehet.

Lengyelország csapata június 12-én Bolíviában lép pályára. Ezzel kapcsolatban is érvényes az előző utalás. A lengyelek bebizonyíthatják, hogy az óriási tengerszint fölötti magasságban is helyt tud állni európai csapat. Akik a bolíviai színteret ismerik, azt állítják, hogy többfázisosnak és hosszú lejáratúnak kell lennie az európai csapat akklimatizációjának.

Ugyancsak június 12-én a VB-házigazda Argentína, — Anglia együttesét fogadja.

Két nappal később Mexikó— NSZK mérkőzésre kerül sor.

Június 15-én Brazíliában az NSZK válogatottja, Uruguay- ban pedig Anglia együttese lép pályára.

Június 18 án Argentína—SkóAz arany futócipőért

1977.

VI. 6.

Szerdán, június 8-án Ostra- vában 26 ország 500 atlétakiválósága vesz részt a hagyományos Arany cipő versenyen. Ez részvétel-csúcs a maga nemében.

Külföldről mintegy kétszáz versenyző érkezik, természetesen legtöbb a Szovjetunióból. A rajtolók között ott lesz Borzov, Szanyejev és Bragina is.

Az NDK 60 tagú csapatában is nagyszerű versenyzők lesznek. Például az olimpiai maratón győztese Waldemar Cier- pinski, aki ezúttal az 5000 méteres távon próbál szerencsét. A magasugró Tauterbach (223 cm), továbbá Fibingerová nagy ellenfele Slupianek (21,30) és a 400 méteres vágtázó Koch (legjobb ideje 50,19 mpj.

Á lengyel csapatban 25 at- láta lesz, Szewinska és Malinowski a legnagyobb egyéniségek, de feltétlenül meg kell említenünk Wszola nevét is.

A tengerentúli különítményekből a legerősebbnek a kubai ígérkezik. Az akklimatizá- ción már Varsóban átesik és Oslravába a kétszeres olimpiai bajnokkal, Alberto juantorená- val, Leonarddal, Casanasszal az élén érkezik.

A rajtlistán etiópiai, kenyai, tanzániai atlétákat találunk, de jönnek Ugandából, Algériából, és Európa minden számottevő atléta-hatalmából. Természete serí részt vesz a csehszlovák férfi és női válogatott keret jelentős része is.

A rendezők a már tervezett műsort kibővítik. Az esetleges

tervbe nem vett számokra egy órával a hivatalos kezdés előtt kerül sor. A rajt 13.00 órakor lesz és az Arany futócipő sportműsor 18.50 órakor fejező dik be.

cia barátságos mérkőzés lesz. Ezt bizonyára hazánkban is nagy érdeklődés kíséri, hiszen a csoportelsőségre együttesünk is, Skócia is esélyes még.

Június 19-én Brazília—Lengyelország mérkőzést rendeznek.

Június 26-án Argentínában Franciaország válogatottja a vendég. A franciák csoportelsőségre számítanak. Ehhez az kell, hogy a hátralevő, náluk sorra kerülő Bulgária elleni mérkőzést megnyerjék.

Franciaország együttese június 30-án Brazíliában szerepel, s ezzel zárul az első félévben Európa portyázó válogatottjainak dél-amerikai szereplése.

Mint már említettük, a délamerikai három csoportgyőztes körmérkőzése is júliusban kerül sorra, tehát kialakul a sorrend, amelynek első két helyzettje (feltételezhetően Brazília és Peru) a VB tizenhatos döntőjének résztvevője lesz, s a harmadik helyre várt Bolívia majd Magyarországgal mérkőzik kétfordulós alapon. Az időpont egyelőre nem ismeretes, valószínűnek szeptember hónapot tartják. Időpontban és színhelyben természetesen csak a hármastorna befejezése után egyezhetnek meg az érdekelt felek.

A nagy dél-amerikai napok letelte után állapíthatjuk meg, mennyire helyénvalók azok a jóslások, amelyek a jövőre sorra kerülő világbajnokság legnagyobb esélyesévé Argentínát teszik, illetve valamelyik másik dél-amerikai csapatot várják. (za)

Hazaérkezett’ Bursából a csehszlovák szabadfogású birkózó-válogatott. Legeredményesebben Petr Drozda szerepelt fképünkön balról) aki bronzérmet nyert a Törökországban lezajlott Európa-bajnokságon. A harmadik helyezett birkózó a következőképpen értékelte a kontinens-bajnokságot:

— Nagyon megerőltető volt számunkra az EB. Azzal kezdődtek a bonyodalmak, hogy megérkezésünk után a rendezők tizenhárom órát hagytak bennünket várakozni a repülőtéren és csak aztán jött értünk autóbusz. Pedig küldtünk nekik táviratot érkezésünkről. Egész éjszaka nem aludtunk, és reggel már mérlegelés volt. Súlycsoportomban (nehézsúly) hét induló volt. Az első fordulóban legyőztem az olimpiai ezüstérmes magyar Ballát. Az utolsó forduló előtt már tudtam, hogy bronzérmet szerzek — pontozásos vereségem ellenére is. Balszerencsésen versenyzett Dán Karabín. Nem sikerült az első mérkőzése, ami érthető, hiszen a több órás várakozás a repülőtéren nem tett jót fizikumának. Az utolsó két

összecsapásán nagyon jól küzdött, de a török Karaback elleni mérkőzésen megkárosították őt a pontozók, ezért nem jutott éremhez. Csodálatra méltóan szerepeltek a szovjet birkózók. Fiatal csapattal érkeztek, ennek ellenére minden súlycsoportban érmet szereztek. A magyarok is fiatal gárdával indultak az EB-n, de nem volt szerencséjük.

Emlékezetes dátum: 1948. május 9. Moszkvában ötös

sakktornát játszanak (Botvin- nik, Szniiszlov, Keres, Reshev- ski és Euwe] a világbajnoki címért. Még négy forduló van hátra, de Mihail Butvinniknak már a döntetlen is elegendő az elsőséghez. Fel is kínálja a „remit“ Euwénak és az elfogadja. A Szakszervezetek Házát zsúfolásig megtöltő közönség pedig tapsviharban tör ki: Mihail Botvinnik világbajnok. Az első szovjet sakkvilágbajnok! Azóta egy kivétellel (Rubert Fischer) mindig szovjet nagymester ült a sakktrónon a második világháború után.

Nem volt csodogyerek Vannak nevek, amelyeket tisztelettel ejtenek ki a kortársak. Vannak nevek, amelyek több nemzedék emlékezetében élnek. És vannak nevek, amelyeket örök időkre megjegyez az emberiség, nevek, amelyek az adott korszak jellemzői. Ilyen név a sakkozásban Mihail Mojszejevics Botvinnik, ,a szovjet sakkiskola úttörőjének és megalapítójának neve. Ku- okkala (ma Repina) a cári Oroszország idején amolyan nyaralóhely volt, nem messze Pétervártól, ahová nyáron kiköltöztek a tehetősebb fővárosi polgárok, ütt élt feleségével a fogorvos Moise Botvinnik. 1911. augusztus 17-én fiúk született. Misa. Nem volt csodagyerek, tizenkét esztendős korában tanult meg sakkozni. És már ilyen fiatalon tudományos alapossággal közeledett a 64 kockás szellemi párbajhoz. Valahaimét előkerített egy régi Csigorin-kiadványt, abból tanulmányozta a nagymesterek játszámáit. És nem is rosszul, mert tizennégy esztendős korában első osztályú minősítést szerzett.

1925-ben Leningrádban 30 ellenfél ellen játszott szimultánt a híres ]. R. Capablanca világbajnok. Az asztalok egyikénél ott ült egy szerény szemüveges fiúcska is, Misa Botvinnik. Csak négy leninigrádinak sikerült legyőzni a világbajnokot, köztük volt a rövid nadrágos legényke is. „Hogy hívják ezt a szemüveges gyereket?“ — kérdezte a kubai sakkozó. — „Misa Botvinniknak, mester“ — hangzott a válasz. „Ezt a nevet meg kell jegyeznem, nagy jövő vár Misa ßotvinnikra.“ Aztán elkezdődött a tizennégy éves gyermek sakk-karrierje. Nem volt gyors és meredeken felfelé ívelő, inkább lassú, türelmes, sikerekkel és néha bizony csalódásokkal telítve. Másképp ez nem is lehetett a sakkozásról híres Leningrádban, ahol annyi kiváló játékos élt. A fiatal Butvinnik- ra jellemző volt, hogy éppen a vesztett partikat tanulmányozta és elemezte nagy-nagy kitartással; kereste hol követett el hibát és miért követte azt el, mit kellene tennie a felkészülés folyamán, hogy ez ne ismétlődhessék meg. Minden ellenfele ellen nagy körül- tekitéssel készült. Tanulmányozta játszmáikat, gyenge és erős oldalaikat, pszichikumaikat. Nem ismert rossz és jó sakkozót, csak ellenfelet. Senkit sem becsült le, de senkitől sem félt. Mindig konkrét tervvel ült asztalhoz és éppen ez a tudományos hozzáállása lett a későbhiek során a szovjet sakkiskola egyik legfőbb jellemvonása.

Türelmesen várt Botvinnik húsz éves korában lelt először a Szovjetunió bajnoka és később többször is megismételte elsőségét. Az első siker volt azonban a legemlékezetesebb számára. Addig ugyanis minden bajnokságot és tornát Romanovszkij, Rabina- vics, Levfisz, Iljin-Zsenyevszkij és más, a forradalom előtti cári Oroszország korszakában nevelkedett nagymesterek nyertek meg. Most Botvinnik személyében a feltörő fiatal szovjet nemzedék egyik képviselője végzett az élen. Az első sikert a nagy tornagyőzelmek követték és Botvinnik fokozatosan felküzdötte magát a világbajnok-jelöltek közé. Hosz- s/.ú tizenkét esztendőt kellett azonban várnia. És Botvinnik türelmesen várt. Nagyon sportszerűen élt, alisztinens volt; a sakkasztalnál mindig egy kis termosszal a kezében jelent meg, amely gyümölcslevet tartalmazott. A termosz sohasem hagyta nyugton a kíváncsi nyugati újságírókat, akik valamilyen mágikus erejű italt, különleges doppingot emlegettek. Csak fokozta kíváncsiságukat, hogy az eléggé szűkszavú szovjet nagymester nem szívesen beszélt — a gyümölcsléről. Egyébként Botvinnik a mai napig nem dohányzik, de nem al- lergikus a dohányzásra, el tudja viselni a „füstös“ ellenfeleit is.

1937-ben a műszaki főiskolát végzett Botvinnik megvédte disszertációs munkáját és kandidátus lett. Egy évvel később kihívta a világbajnok Aljehint. De hiába. Kitört a második világháború. Botvinnik a háború alatt a permi fegyvergyárban töltött be vezető szerepet, több kitüntetést is kapott. 1940-ben belépett a kommunista pártba. A nagy világégés után Botvinnik Moszkvába költözött és újra kihívta a világbajnok Aljehint. Ezúttal sem volt szerencséje, mert a Portugáliában élő világbajnok 1946-ban váratlanul meghalt. Aztán következett az írás elején említett ötös torna. Közben a későbbi világbajnok újabb tudományos fokozatút ért el, a műszaki tudományok doktorává avatták. Mert Botvinnik legnagyobb sikerei idején sem hanyagolta el a tudománvos munkát. „Ha csak a sakknak szentelném életemet, egyoldalú, szűk látókörű ember lennék és biztosra veszem, hogy rosszabbul is játszanék“ — mondotta.

Ötvenévesen is a legjobb

Már azokban az időkben is világszerte kezdtek beszélni a szovjet sakkiskoláról és a vártnál korábban megmutatkozott, hogy nemcsak valamiféle ünnepélyes jelszóról van szó, hanem valóságról. 1951-ben Bot- vinnik csak nagy nehézségek árán tudta megvédeni világbajnoki címét, amikor döntetlent ért el Bronstejn, majd 1954-ben ugyanígy végzett Szmiszlav ellen is, A fiatal szovjet nagymesterek nemzedéke, Botvinnik tanítványai kemény és könyörtelen harcot indítottak a sakk- trónusért. És a negyven éves sakkozó már nem rendelkezik olyan kombinációs készséggel, megbízható valóságszámítással, szívóssággal, mint a fiatalabbak. Butvinnik azonban egyenlőtlen harcba kezdett a becsvágy és a feltörő fiatal nemzedék ellen, saját évei, a sors ós a közvélemény ellen, amely már új világbajnokot akart. 1957-ben Botvinnik vereséget szenvedett Szmiszlovtól, de egy év múlva, nagy meglepetésre, biztosan győzte le és visszaszerezte a sakk-tornát. 1960- ban ismét kikapott, ezúttal az atumtempnval játszó lett Táltól, a sakkvilág kedvencétől. Botvinnik azonban nem adta fel és 1961-ben súlyos vereséget (10:5) mért a kissé köny- nyelműen játszó Talra. Az első mérkőzésen Botvinnik nem ismerte a lett sakkozót, pontosabban sosem játszott ellene. A visszavágó előtt aztán elapo- san elemezte jáiszámáit. És éppen az elemzéséről volt híres Botvinnik. Mennyi önfegyelemre, az akarat gigászi mozgósítására volt szüksége ahhoz, hogy ötven évesen is visszaszerezze a világelsőséget.

Botvinnik nem volt a szó szoros értelmében vett sakk- zseni, hanem fölöttébb intelligens ember, aki képességeit maximálisan kifejezésre tudta juttatni. Tudományos alapokon közeledett a sakkhoz, ő honosította meg ezt a felfogást a szovjet sakkozásban.

IT. V.)

PETR DROZDA AZ EB-RÖL