Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-30 / 178. szám, csütörtök
A felszabadult munka társadalma 0 fíHETBi 1977 VI. 30. 3 Gustáv Husák elvtárs cikke a moszkvai Pravda tegnapi számában Rövidesen megünnépeijük a XX. század legfontosabb eseményének. a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 60. évfordulóját. Oroszországnak a kommunista párt által, élén a halhatatlan Vlagyimir Iljics Leninnel vezetett proletariátusa az októberi forradalomban megdöntötte a burzsoázia és a nagybirtokosok hatalmát, hozzáfogott a régi kizsákmányoló rend lerombolásához, az új, szociális és nemzeti szempontból igazságosabb társadalom építéséhez. Az októberi forradalom győzelme megnyitotta a világtörténelem új s/akaszát — a kapitalizmusból a szocializmusba történő átmenetnek, a munkás- osztály és a dolgozó ember felszabadításának szakaszát. A győzelmes forradalom hatására — a szovjet nép, Lenin pártja és a világ első szocialista állama példáját követve — a második világháború után, amelyben a Szovjetunió döntő érdemeket szerzett a hitleri fasizmus és csatlósai szétzúzásában, további országok népei is rátértek a társadalom forradalmi átalakításának útjára. Létrejött és megszilárdult a szocialista világrendszer, amelynek Csehszlovákia is része lett. A szocializmus gyarapadott és erősödött, bizonyította vonzerejét és a kapitalizmus fölötti fölényét. Kezébe vette a történelmi kezdeményezést és mindazoknak, akiket még kizsákmányolnak és elnyomnak, megmutatta a szabad, boldog élet felé vezető utat. A nagy október történelmi fordulatot jelentett Oroszország népeinek sorsában. Proletariátusára az a nehéz, de egyben megtisztelő feladat hárult, hogy úttörője legyen az embernek ember általi kizsákmányolásától, a szociális és a nemzetiségi elnyomástól mentes új társadalom építésének. Ez a legnagyobb forradalmi feladat volt, amely az emberiség történelmében addig a haladó erőkre hárult. Az eltelt hatvan esztendő igazolta, hogy a szocialista forradalom önmagában Is a legmélyebb megnyilvánulása a demokráciának, mivel megvalósíthatatlan a széles népi tömegeknek a társadalom átalakításában való szabad és alkotó részvétele nélkül. Igazolást nyertek annak messzemenő következményei, hogy az országban a hatalmat átvette a munkásosztály, amelynek alapvető érdekei azonosak a dolgozó nép széles rétegei érdekeivel. Csak a legújabbkori történelemnek ez a leghaladóbb osztálya, amelynek legnagyobb és legsajátabb érdeke a kizsákmányoló osztályok uralmának felszámolása, szavatolhatta az új társadalom építésének és fejlesztésének a történelemben példátlan méreteit és ütemét. A dolgozó parasztsággal szövetségben álló munkásosztály, a dolgozó nép további rétegei támogatásával és Lenin pártja vezetésével, rendkívül nehéz feltételek között határtalan hősiességgel, törhetetlen áldozat- készséggel és magával sodró forradalmi lelkesedéssel fogott hozzá a szocialista társadalom építéséhez. A nagy október forradalmi hagyatékát megtestesítette a világ első szocialista országának realitásában és bizonyította Marx, Engels és Lenin forradalmi tanításának igazát, életképességét és átalakító erejét. A szovjet emberek leküzdötték a világháború, a polgárháború és a külföldi intervenció következményeit és megvalósították a szocializmus építésének lenini tervét. Példátlan hősiességről tettek tanúbizonyságot a Nagy Honvédő Háborúban. valamint a háború utáni békés munkában is és biztosították a szocialista társadalom további gyors fejlődését. Ennek köszönhetően a Szovjetunió történelmileg rövid időn belül nagy nemzetközi tekintélyt élvező, óriási szocialista nagyhatalom lett. A mélyreható társadalmi-gazdasági változások alapján a szovjetek nagy országában, • szovjet nép életében megvalósultak a felszabadult munkának, a tényleges humanizmusnak és a demokráciának fen- költ, haladó eszményei, az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek internacionalista testvériségének eszményei, az ember szabad és sokoldalú fejlődésének eszményei. A szovjet rendszernek ez a mélyrehatóan humánus, demokratikus és alkotó jellege még teljesebben megnyilvánult a fejlett szocialista társadalomban, amely a szovjet népnek és kommunista pártjának további, valóban történelmi győzelme. Az SZKP XXV. kongresszusa az egész világ szeme láttára értékelhette azokat a kimagasló sikereket, amelyeket a szovjet nép ért el a kommunizmus anyagi-technikai alapja építése során az utóbbi években, amelyek az egész szocialista építés szakaszában a legsikeresebbek közé tartoznak. A népgazdaság dinamikus fejlődése fés a 9. ötéves tervidőszak általában sikeres eredményei) alapján megvalósult az emberről való gondoskodásnak, az anyagi és kulturális színvonala emelésének nagy szociális programja. Megszilárdult a szovjet nép társadalompolitikai egysége, elmélyült a szocialista demokrácia és fejlődött az egész társadalmi élet. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a szovjet nép életében elért sikereket találóan ezekkel a szavakkal Jellemezte: „A monopolista oligarchia uralmától, a válságoktól és a munkanélküliségtől való félelemtől, a szociális katasztrófáktól mentes társadalmat hoztunk létre. A szó legszorosabb értelmében egyenjogú olyan emberek társadalmát hoztuk létre, akik nem Ismernek rendi, vagyoni, faji vagy más ehhez hasonló kiváltságokat, olyan társadalmat. amely nemcsak hirdeti az emberi Jogokat, hanem ténylegesen lehetővé is teszi érvényesülésüket. Stabil, dinamikus és felzárkózott társadalmat hoztunk létre“ [Lásd L. I. Brezsnyev beszédét az európai és munkáspártok berlini konferenciáján). Minket Csehszlovákiában nagy örömmel töltenek el azok a nagyszerű sikerek amelyeket a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével ért el a szocializmus és a kommunizmus építésének hatvan esztendőre visszatekintő útján. Szívünk mélyéből őszinte jókívánságainkat fejezzük ki ezekkel a sikerekkel kapcsolatban a szovjet kommunistáknak és az egész szovjet népnek! A történelmi fejlődés tényei alapján mélyrehatóan tudatosítjuk a nagy október történelmi Jelentőségét Csehszlovákia nemzetei számlára is. Leszögezhetjük, hogy népünk egész legújabbkori történelme, a nemzeti és szociális felszabadulást, a kapitalizmus megdöntését és a szocializmus felépítését célzó törekvései elválaszthatatlan kapcsolatban állnak az októberi forradalom ösztönző hatásával. a Szovjetunió létével, a marxizmus—leninizmussal. Nemzeteinknek, a cseheknek és a szlovákoknak történelmükben sok esetben kellett harcot vívniuk -szuverenitásukért és nemzeti létükért. Csak a nemzeti felszabadító mozgalmat erőteljesen mozgósító októberi forradalom, amelynek hatására az önálló csehszlovák állam is létrejött, mutatta meg nemzeteinknek a nemzeti és a szociális kérdés megoldásának példáját és szívükben lángra lob- bantotta jobb jövőjük reményének szikráját. A burzsoázia azonban még kisajátította magának népünk nemzeti felszabadító harcának gyümölcseit és a csehszlovák köztársaság uralkodó osztálya lett. Képtelen volt azonban — és korlátozott osztályérdekei miatt ezt nem is tehette meg — eleget tenni a munkások és az egész dolgozó nép legalapvetőbb követelményeinek. S fény derült arra is, hogy szoros politikai, gazdasági, katonai és eszmei kötődése a nyugati imperialista hatalmakhoz és tőlük való függőviszonya képtelenné tette az állami függetlenség és nemzeteink szabadsága tartós biztosítására is. Munkásosztályunk tapasztalatai alapján ismerte meg az új csehszlovák állam burzsoá jellegét és a saját kizsákmányolásának okait. Legöntudato- sabh képviselői a tömegek tudatába mind mélyebbre plántálták azt a felismerést, hogy a nagy október útjának követése, a burzsoázia legyőzése és a szocialista társadalom építése az orosz bolsevikok példájára nálunk is feltételként megkívánja az új típusú pártot, amely a dolgozó tömegek forradalmi élcsapata lenne. Október és a leninizmus hatására, a lenini párt és személyesen V. I. Lenin közvetlen segítségével így megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely elsajátította a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletét, megtanulta gondolatainak alkotó alkalmazását a mi feltételeinkre és ösztönzően hatott rá a szocializmus építésénél* példája a Szovjetunióban. Az uralkodó burzsoáziával szemben, valamint a fasizmus ellen, a köztársaság védelmében folytatott éles osztályharcban megedződött és a csehszlovák népnek a náci hódítók elleni nemzeti felszabadító harcának döntő fontosságú politikai ereje lett. A CSKP a nagy osztály- és nemzeti harcok folyamatában a munkásosztálynak a dolgozók széles tömegeinek vezére, a háború utáni fejlődés során pedig nemzeteink elismert vezető ereje lett. A munkásosztály és a dolgozó nép, amely mind aktívabban támogatta kommunista pártunk politikáját, a polgári köztársaság, a müncheni árulás és a náci iga tragikus tapasztalatai után elhatározta, hogy új, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos alapokon fog- 1a építeni a megújult csehszlovák államot. Azért harcolt, hogy Csehszlovákia olyan állammá váljon, amelyben a hatalom a dolgozó népé, az mélyreható társadalmi változásokat eszközöl és biztonsága támaszkodni fog szövetségére és barátságára a Szovjetunióval. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása után népünknek Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével még nem egy harcot kellett megvívnia a burzsoáziával, amely nem adta fel a régi viszonyok visszaállítására vonatkozó terveit. A reakció fölött 1948 ban aratott dicső februári gy őzeimével megvédte az osztály harcok és a nemzeti felszabadító küzdelem hagyatékát és eredményeit s megnyitotta a szocalista társadalom építésének útját. Az új élet építése a mi hazánkban sem volt könnyű, s nem kerültük el az akadályokat, a nehézségeket és a hibákat sem. Bátran mondhatjuk azonban, hogy népünk soha azelőtt nem fejtett ki olyan nagy nemes igyekezetei, olyan áldozatkészséget és hősiességet, mint a szocializmus építésének éveiben. Ez azzal volt és ma is azzal magyarázható, hogy hazánkban a dolgozó emberek mentesültek a kizsákmányolástól, valóban urak és szabiid gazdák, sorsuk tényleges formálói lettek. A párt, a munkásosztály és a dolgozó nép áldozatos és serény munkájának eredményei megtestesültek a forradalmi változásokban és • azokban a megteremtett értékekben, amelyek teljesen megváltoztatták hazánk arculatát és az emberek életét új szocialista tartalommal töltötték meg. Csehszlovákiában felépült az igazságos, mélyen demokratikus, haladó és magas fokúan humánus szocialista társadalom, amelyről álmodoztak, és amelyért harcoltak a forradalmárok egész nemzedékei. Szocialista rendszerünk sokoldalúan bizonyítja előnyeit azzal a társadalommal szeml>en, amelyet a háború előtti polgári Csehszlovák Köztársaság képviselt. Mi jól megismertük azt a demokráciát, amelyet a nyugati burzsofl propaganda szüntelenül példaként állít elénk. A politikai szétforgácsoltság. a szóban nemegyszer a szocializmushoz is jelentkező több tíz különféle párt, pártocska és a hozzájuk kötődő szervezetek, a parlament szerepével kapcsolatban célzatosan tenyésztett illúziók s a hatalom erőforrását jelentő — ahogy ezt proklamál- ta a korabeli alkotmány is — népről szóló különféle álhazafias nyilatkozatok — mindennek és,sok minden másnak is az volt a célja, hogy elkendőzze a burzsoázia és a tőke osztályuralmát. Lényegét tekintve ez demokrácia volt a kislétszá- mú, de gazdasági és politikai szempontból legerősebb burzsoá osztály számára. Ez a kisebbség — a bankárok, ipari vállalkozók, nagykereskedők, nagy- birtokosok stb. — uralkodott a társadalom nagy többsége fölött. Tulajdonában voltak a legfontosabb termelőeszközök és kisajátította minden kizsákmányolt munkájának eredményeit. Ennek a népellenes rendszernek jellegén mitsem változtatott a kormányok gyakori váltakozása sem, ami jellemző volt a háború előtti polgári Csehszlovákiára. S milyen volt az egyszerű ember élete ebben a burzsoázia által tömjénezett demokráciában? Országunkban a burzsoá uralom teljes húsz esztendeje alatt nem szűnt meg a munka- nélküliség. Legnagyobb a gazdasági világválság éveiben volt, amelyből a polgári Csehszlovákia egészen megszűntéig már nem tudott felocsúdni. A hivatalos statisztika szerint a harmincas évek elején nálunk csaknem egymillió teljes munkanélküli volt. A munkanélküliség a munkások mellett az értelmiséget is nagyon sújtotta. Csehszlovákiában a mezőgazda- sági üzemek háromnegyedét birtokoló öt hektáron aluli parasztok tulajdonában a földnek nem egész egynegyede volt csak. Mind gyakrabban dobra kerültek és az a veszély fenyegette őket, hogy földjükről elkergetik őket. Az embereknek különösképpen nehéz volt az életük az ország gazdaságilag elmaradott területein, ahonnan a zöme származott azoknak, akik munkát keresve más országokba vándoroltak ki a nyomor és az ínség elől. A nép nyomora és minden gondja, a nagy szociális különbségek törvényszerű következményei voltak annak, hogy az országban a hatalom a burzsoázia kezében volt. A burzsoázia az elmélyülő ellentétek és megrázkódtatások időszakában habozás nélkül drasztikus Intézkedésekhez is folyamodott. Megnyirbálta az általa annyira dédelgetett parlament jogkörét, felszámolta azokat a korlátozott demokratikus szabadságjogokat is, amelyeket az alkotmány rögzített. E társadalom létének egész ideje alatt velejárója volt a kommunisták és az összes haladó erő elleni terror, a rendőri beavatkozások, a sortüzek a sztrájkoló munkásokba, az éhségmenetek és a tüntetések résztvevőibe, ami több tíz emberéletet követelt meg. Megállapíthatjuk, hogy az ehhez hasonló jelenségek ma is napirenden vannak a világnak azokban a részeiben, ahol a monopóliumok uralkodnak. Az imperializmus lényege változatlan. Mindezt azonban leküzdötte a szocialista forradalom, mindez nálunk, Csehszlovákiában is megváltoztathatatlanul a múlt- té. A forradalom a munkásosztály és a dolgozó tömegek kezébe adta érdekeik és perspektíváik gyakorlati megvalósításának döntő fontosságú eszközeit — hatalmat, az államot és a termelőeszközöket, az üzeme két, a földeket, az egész ország gazdagságát. A mi tapasztalaink is igazol ták, az ember tényleges szabadsága csak a szocialista társadalomban valósulhat meg. Nincs igazi szabadság és igazi emberi jog ott, ahol a munkát nem szabadítják fel a töke igája alól, ahol nem szüntetik meg a gazdagok és a hatalmasok által kizsákmányolni a dolgozó embert, elnyomni és félrevezetni a tömegeket és egész nemzeteket és ahol a társadalom nem szavatolja az ember Jogát a munkához, valamint személyisége szabad és sokoldalú fejlődéséhez. Hazánkban a termelőeszközök társadalmasítása, a szocialista gazdaság felépítése és a szocialista termelési viszonyok fejlesztése alapján végleg felszámoltuk a kizsákmányoló osztályok hadállásait. Létrejött és fejlődik a társadalom új osztály- és szociális struktúrája, amely a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség szövetségére épül. Hazánkban a szocialista építés legjelentősebb eredményeinek egyike a csehek és a szlovákok, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek közti egységnek és internacionalista testvériségnek elért foka. Egyenjogú nemzeteink egyetértésben élnek a közös hazában. A föderáció lenini alapelvének érvényesítésével kialakultak további fejlődésüknek és szocialista nemzetekként való közeledésüknek új, szélesebb lehetőségei. A szocializmus szavatolja és magasabb szintre emeli a nép által kivívott polgári szabadságjogokat. Ezzel egyidejűleg azonban túllépi kereteiket, új szabadságjogokat és jogokat nyújt, amelyek alapvetően megváltoztatják társadalmi életük' feltételeit. A szocializmus biztosítja a kizsákmányolástól megszabadított munkához, az elvégzett munka szerinti igazságos díja* záshoz való jogot, az összes dolgozónak a társadalom igazgatásában, az állam és az egész ország gazdasága irányításában való szabad részvétele jogát. Mindenkinek megadja a művelődést, az egészségéről való gondoskodást, a pihenést, a biztonságos jövőt, öregséget szavatoló jogot. Ezek nem formális jelszavak. Ezek valóban reális szabadságjogok, reális biztonság és olyan emberi jogok, amelyek jellemzik a szocialista társadalmat és amilyeneket a kapitalizmus sohasem nyújthat. A szocializmus megteremtette az ember alapvető társadalmi és szociális biztonságérzetét megalapozó fejlett rendszert Nálunk senkinek sem kell attól tartania, hogy magára marad, munka nélkül, eszközök nélkül és segítség nélkül, ha erre szüksége lesz. Minden ember biztos abban, méltóképpen élheti le életét anélkül, hogy félnie kellene a munkanélküliségtől és más szociális megrázkódtatásoktól. * A szocialista társadalom leg-* nagyobb értéke a dolgozó em-- bér. Ezért minden anyagi és szellemi gazdagság, az ember személyisége, alkotó ereje és képességei sokoldalú fejlesztésének szolgálatában áll. Mindent az emberért és jólétért — ilyen a szocializmusért és a kommunizmusért vívott kiizdel-* műnk legmélyrehatóbb értelme. A szocialista ember a társadalomtól nemcsak elfogad, hanem munkájával, kötelességei teljesítésével egyben öntudatosan hozzá is járul a társadalmi gazdagság gyarapításához és aktívan részt vesz a közügyek intézésében. A Nemzeti Frontban tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek, valamint a választott nemzeti bizottságok és képviselő testületek rendszere hazánkban olyan demokratikus alap, amely a milliós tömegeknek lehetővé teszi részvételüket a társadalmi élet Igazgatásában, társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális kérdéseinek eldöntésében. Ennek során sokoldalú formákban érvényesül a széles körű szocialista demokrácia. Csehszlovákiában a szocializmus építésében elért sikerek népünket és pártunkat az öröm és a büszkeség érzésével töltik el. Ugyanakkor teljes tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a sikereket nem érhet(Folytatás a 7. oldalon (
