Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-01 / 149. szám, szerda

SZOVJET—BOLGÁR TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Magas kitüntetés Todor Zsivkovnak ÚJ szó (ČSTK) — Todor Zsivkovnak, íi BKP KB első titkárának, a Rolgár Államtanács elnökének vezetésével bolgár párt- és kor­mányküldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. A látogatás el­ső napján — a megérkezést kö­vetően a Kremlben megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­éin, Andrej Gromiko, Konsztan- tyin Ruszakov és más hivatalos személyiségek vettek részt. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdései és a feleket kölcsönösen érdeklő ak­tuális nemzetközi ' problémák szerepeltek. Hétfő este az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a szovjet kor­mány a Kremlben díszvacsorát adott a bolgár vendégek tisz­teletére. Ezen Leonyid Brezs­nyev és Todor Zsivkov beszédet mondott. A moszkvai Kremlben tegnap baráti beszélgetésre került sor Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov között. Az SZKP és a BKP vezető képviselői véle­ményt cseréltek a szovjet—bol­gár együttműködés néhány kér­désével kapcsolatban, s különös figyelmet szenteltek e kapcso­latok hatékonysága további nö­velésének. A beszélgetés testvé­ries és baráti légkörben zajlott le, ami jellemző a két párt kö­zötti kapcsolatokra. Moszkvában tegnap befeje­ződtek a szovjet—bolgár meg­beszélések, amelyekről közle­ményt adtak ki. A dokumentu­mot Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Todor Zsivkov, a BKP első titkára, a BNK Államtanácsának elnöke Irta alá. A két fél a tárgyalások fo­lyamán a szovjet—bolgár kap­csolatok kérdéseinek széles kö­rét érintette. Megnyugvással ál­lapították meg, hogy a kétolda­lú együttműködés, mely magá­ban foglalja a politikai, gazda­sági és a kulturális élet terü­leteit, igen hatékony és magas színvonalú. A két fél hangsú­lyozta, hogy ez az együttműkö­dés hozzájárul a Szovjetunió és Bulgária dolgozói anyagi és szellemi szükségleteinek telje­sebb kielégítéséhez. Jelentős he­lyet foglaltak el a megbeszélé­sekben az aktuális nemzetközi problémák, elsősorban ami az európai biztonságot és együtt­működést illeti. Mindkét kül­döttség hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia záródoku­mentumának következetes meg­valósítása, a politikai enyhü­lés katonai enyhüléssel való ki­egészítése és az államok kö­zötti egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködés fokozá­sa megbízható záloga az európai népeknek, beleszámítva a Bal­kán-félsziget népei békés fejlő­désének. Ezzel kapcsolatban megtárgyaltak néhány, a hel­sinki értekezlettel és az elkö­vetkező belgrádi találkozóval kapcsolatos kérdést; nagyra ér­tékelték a Varsói Szerződés ál­lamainak új békejavaslatait, amelyeket a Politikai Tanács­adó Testület bukaresti 1976. no­vemberi ülésén terjesztett elő. A megbeszélések a testvéri barát­ság, a szívélyesség és teljes né­zetazonosság légkörében zajlot­tak le. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége 1977. május 31-i határozatai értelmében To­dor Zsivkovnak a Szovjetunió Hőse „Aranycsillag“ Érdemér­met és a Lenin rendet adomá­nyozta. A kitüntetéseket Todor Zsivkovnak Leonyid Brezsnyev nyújtotta át. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen az SZKP KB főtitkára beszédet mondott, melyben méltatta Todor Zsiv­kov érdemeit a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság sok­oldalú együttműködésének és testvéri barátságának fejleszté­sében, a béke és a szopializmus megerősítésében, s kiemelte sokéves aktív tevékenységét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. A Szov­jetunióban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tegnap ebédet adott az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a szovjet kormány tisz­teletére. A pohárköszöntőkben Sztanko Todorov, a BNK Mi­nisztertanácsának elnöke, Illet­ve Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke újra megerősítette meggyőződését, hogy a szovjet—bolgár megbe­szélések új fejezetet nyitnak a két ország és a két párt továb­bi gyümölcsöző együttműködé­sében. Megnyílt a lengyel parlament ülése (ČSTK) — Varsóban megnyílt a szejm ülése. A parlament az első napriendi pont keretében meghallgatta a kormánynak a miniszterelnök által előterjesz­tett beszámolóját az idei terv teljesítésének helyzetéről. Piotr faroszewicz miniszterel­nök beszámolójában hangoztat­ta, hogy az első öt hónap ered­ményei ígéretesek bár egyes területeken a helyzet még nem kielégítő. Gondot okoz a válto­zatlanul kedvezőtlen világpiaci helyzet, és az egymást követő három gyenge mezőgazdasági év. Ez év május elsejével több mint két és félmillió nyugdíjas nyugdíját emelték fel, 1400 zlo- tyra emelkedett a minimálbér, és jelentősen növekedett a la­kosság jövedelme. Ahhoz, hogy 1977-ben is fenn lehessen tartani az alapvető élelmiszerek eddigi árszintjét, rugalmasan kell alakítani né­hány egyéb árucikk árát: Befejezésül a miniszterelnök hangoztatta, hogy az állami ve­zetés változatlanul követi a LEMP VII. kongresszusán elfo­gadott irányvonalat. Csökken Carter elnök népszerűsége (ČSTK) — A legutóbbi ame­rikai közvéleménykutatás ada­tai szerint Carter elnök népsze­rűsége egyre csökken. Az NBC televízió és a rádió megállapí­tása szerint április végére a márciusi adatokhoz viszonyítva tíz százalékkal csökkent azok­nak az amerikaiaknak a száma, akik helyeslik Carter tevékeny­ségét. Politikai megfigyelők Carter elnök népszerűségének csök­kenését kapcsolatba hozzák az Egyesült Államok jelenlegi kül­politikai irányvonalával. Rámu­tatnak a New York Times áp­rilisban végzett közvélemény­kutatásának eredményeire, s azt bizonygatják, hogy a meg­kérdezettek kétharmada sürgeti a stratégiai támadófegyverek korlátozását célzó szovjet— amerikai egyezmény megköté­sét. MEGBONTHATATLAN BARÁTSÁG (ČSTK) — Ágostinho Neto, a MPLA elnöke és az Angolai Né­pi Köztársaság elnöke rádióbe­szédében éberségre és együtt­működésre, a forradalmi vív­mányok megvédésére hívta fel az ország lakosságát. Továbbá hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik május 27-én államcsínykt- sérletet hajtottak végre. Az elnök kijelentette, a puccs­kísérlettel kapcsolatban Ango­lában eddig több mint 100 sze­mélyt bebörtönöztek, köztük a MPLA néhány vezc -őjét is. Agostinho Neto rádióbeszédé­ben hitet tett a szocialista or­szágokkal való szoros barátság mellett, és hangsúlyozta, hogy Angola ezt a kapcsolatot min­denáron megvédi. Az Iraki Köztársaság sokoldalú együttműködést folytat a szocia­lista országokkal. 1958 óta több mint 20 gazdasági megállapodást kötött a KGST-országokkal, amelyek együttműködésével több száz ipari, mezőgazdasági és szociális létesítményt épített fel. Szovjet segítséggel épült fel pl. a képünkön látható kőolajkitermelő és -feldolgozó kombinát Észak Szumajlában. A kombinátban rövide­sen évente 45 millió tonna olajat dolgoznak fel. (Felvétel: ČSTK — TASZSZ) MEGVÁLTOZOTT A KURD NÉP ÉLETE Az iraki kormány gondoskodik a fejlődésről (ČSTK) — Az iraki Kurdisz- tán 1974 márciusában kihirde­tett autonómiája óta a kurd nép élete jelentősen megváltozott. Mindez annak köszönhető, hogy az iraki kormány gondoskodik az ország e területének sokol­dalú fejlődéséről. Az 1977-es évre szóló beruhá­zási terv az autonóm területre 618 millió dináros növekedést irányoz elő, kétszer annyit, mint az elmúlt évben. Oj ipari objektumokat építenek, nagy fi­gyelmet szentelnek a lakásépí­tésnek, a művelődésnek, a tudo­mányos kutatásnak, a mezőgaz­daságnak. valamint a közleke­dés és a posta fejlesztésének. Az ország északi területein 1975-ben kihirdetett földreform óta megváltozott a parasztság helyzete. 91 500 paraszt csak­nem 3 millió dunam földet kapott (1 dunam = 1000 négy­zetméter), többen közülük be­léptek a szövetkezetekbe, me­lyek száma 380-ra emelkedett Ezenkívül több mint 200 állat- tenyésztéssel foglalkozó szövet­kezet létesült. Hasim Hasszán, a kurd auto­nóm terület végrehajtó bizottsá­gának elnöke a közelmúltban megtartott sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy a kurd nép a fejlődés szocialista útját és az iraki állam építését választotta a nemzeti egység és a teljes egyenjogúság alapján. Ezzel egyszer s mindenkorra vissza­utasította az imperialista és el­lenséges machinációkat, melyek célja a kurd kérdésnek a hala­dó iraki rendszer felforgatásá­ra való kihasználása. Kommentárunk 1977. VI. 1. I zrael egyelőre még kor­mányzó Munkapártjának vezetői az országot és politiká­ját sanyargató válságot jóidéig lebecsülték. Azt hitték: a krízis legfeljebb a Munkapárt né­hány vezető személyiségének karrierjét teheti kétségessé. A jobboldali ellenzék földcsu­szamlásszerű győzelme sokakat a kormányzó és a kormányha­talom közelébe került szociál­demokrata pártokat manapság általában kísérő balszerencsére emlékeztet, s vélekedésüket né­hány cáfolhatatlan tény való­ban alá is támasztja. Hiszen a gazdasági bajokért — infláció, áremelkedés, munkanélküliség, szociális egyetlenségek stb. — valóban mindenütt az uralmon lévő pártokat teszi felelőssé a közvélemény. De a megszokott, általánosan Ismert bajokhoz Iz­raelben néhány olyan Is járult, amely speciálisan az ország po­litikai, nemzetközi problémái­hoz kötődik. Az Izraeli társadal­mat mélyen megosztja az álta­lános közel-keleti válság, a rendezetlenség, az hogy még mindig nem sikerült megnyug­tatóan stabilizálni a térség vi­szonyait. Az utóbbi évek és hónapok eseményei igazolták: a közvé­lemény mindamellett nem he­lyezkedett szembe a héjákkal, azokkal, akik a fegyverekre bíz­ták Izrael és népé sorsát. Hi­szen a Likud-tömb előretörése "'9'yebek közt egy merevebb, .uég az eddiginél is kevésbé hajlékony külpolitika szentesí­tését és támogatását jelenti. A jobbratolódás újabb tehertéte­ta: „Amerikai barátainknak tu­domásul kell venniük, hogy a kormány politikája más lesz, an­nál is inkább, mert ez nem lesz gyenge kormány“. Az izraeli po­litikus arra a kabinetre célzott, amelynek a választásokat kö­vető alku során kell majd meg­alakulnia, tehát „erős“ kor­A BIZONYTALANSÁG NYITÁNYA lekkel súlyosbítja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek va­lamiképpen a válság rendezésé­re irányulnak. Megnehezíti még azok dolgát is, akik legalább az Izraeli agressziók következmé­nyei egyrészének felszámolásá­ra hajlottak. Vagyis: csapást je­lent a washingtoni tervekre is. Ennek megfelelően várhatóan fokozza a tanácstalanságot azok között az arab erők közt, amelyek eddig Washingtonnal egyeztették kluebb-nagyobb lé­péseiket. A „nagy földrengés“, ahogy a Munkapárthoz közelálló Davar és a Hoarec nevezte a válasz­tást — lényegében már az első percben kínzó bizonytalanságot okozott. A Likudhoz kötődő Li­berális Párt vezetője, Elimeleh Rimái Washingtont is megpró­bálta ijesztgetni. Mint mondot­mányra számítanak Tel Avivban és Jeruzsálemben. A Likud ve­zetője, Menahem Begin, aki máris a miniszterelnöki bársony­székben érzi magát, már első nyilatkozatában jelezte, hogy vissza kíván térni az előző kor­mányok merevebb irányvonalá­hoz. Azt üzente a három arab frontország államfőjének, hogy üljenek le négyoldalú értekez­letre, a „békeszerződés kidolgo­zásához“. Vagyis: az arabok ál­tal visszautasított közvetlen tárgyalások formuláját állította ismét előtérbe. Washingtont látszólag kíno* san érintették a merevedést jel­ző izraeli hangok. Cyrus Van­ce, aki éppen a genfi közel- keleti konferencia munkájának felújításáról is tárgyalt Genf­ben szovjet kollégájával, And­rej Gromikóval, így nyilatko­zott: „Várjunk, s majd meglát- juka. Az arab reagálás eléggé egyértelmű. A damaszkuszi rá­dió az ötödik arab—izraeli há­ború megjósolásával kommen­tálta az eseményt, s aggódik Bagdad is. Irak nyugati szom­szédjával együtt olyan politi­kusnak tartja Menahem Begint, aki mindenek fölé helyezi a nagyobb Izrael megteremtését, arab területek rovására. Szaúd Arábia és Kuwait az amerikai „békeerőfeszítések“ sikerét érzi veszélyben. Az arab világ az ed­digi háborúk időközeit kitöltő viszonylagos nyugalom végét látja az izraeli belpolitikai fej­leményekben, azt, hogy a „labi­litás időszaka“ következik. Jóslásokra azonban a válasz­tások győztesei sem vállalkoz­hatnak kockázat nélkül. A kö­zel-keleti problémák megoldá­sa nem tehető függővé kizáró­lag az egyes országok belpoliti­kai fordulataitól. Tény azon­ban, hogy a küzdelem új fel­tételek közt folytatódik, rész­ben más szereplőkkel, olyan po­litikai tényezők megjelenésével, amelyek majd három évtizede vártak arra, hogy meghatározó módon befolyásolják Izrael bél­és külügyeit. KRAJCZÁR IMRE KONSZTANTYIN KATUSEV és Vlagyimir Novikov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesei fogadták a Szovjet­unióban tartózkodó Gheorgli Opreat, a román kormány alel- nökét. A megbeszéléseken a szovjet—román gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket érintették. A SALT-tárgyalások kereté­ben Genfben további találkozó­ra került sor a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldött4 ségei között. A VÖRÖSKERESZT nemzetkö­zi konferenciájának genfi illé­se jóváhagyta azt a cikkelyt, amely szerint a faji megkülön­böztetés és annak minden megnyilvánulása háborús bűn­tettnek számít. A cikkely része a hadifoglyokkal és a polgári személyekkel való bánásmódról szóló genfi egyezménykiegészí­tő dokumentumának. FIDEL CASTRO, a Kubai KP Központi Bizottságának első tit* kára Havannában találkozott a Gllberto Vieira főtitkár vezette Kolumbiai, majd a Nicolas Savi főtitkár által vezetett Libano­ni KP küldöttségével. BANGLADES lakossága a teg-* napi népszavazáson egyetérté­sét fejezte ki Rahrnan elnök politikájával. GOUGH WHITLAMOT, aki csaknem tíz éve áll az ausztrál ellenzéki Munkáspárt élén, megerősítették tisztségében. A SZOVJETUNIÓBAN újabb két műbolygót bocsátottak Föld­körüli pályára: a Kozmosz 913- at és a Kozmosz 914-et, ame­lyek feladata a kozmikus tér­ség kutatása. A JAPÁN és a szovjet dolgo­zó ifjúság hagyományos baráti találkozójára került R"’’ botom­ba japán városban. A résztve­vők a két ország ifjúsaga kö­zötti kapcsolatok további fejlő­déséről és más kérdésekről tár­gyaltak. BRAZÍLIÁBAN az idén már hatodszor devalválták a nemze­ti valutát. Az új árfolyam sze­rint 14 cruzeirosba fog kerülni egy amerikai dollár. AZ ETIÓP KORMÁNY amnesz­titát hirdetett több mint ezer bebörtönzött számára — jelen­tette az etióp hírügynökség.

Next

/
Thumbnails
Contents